EB-26/2007.
(EB-46/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. október 2-án, kedden 09.00 órakor
az Országház főemelet 61. számú tárgyalótermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat: *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Elnöki megnyitó, napirendi előtti bejelentések *

Szavazás a napirendi javaslatról *

Dr. Kincses Gyula bemutatkozása *

Egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat általános vitája *

Az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslat általános vitája *

Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése *

Magony Krisztina szóbeli kiegészítése *

Kérdések, válaszok, reflexiók *

Határozathozatalok *

Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3685. szám) (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

Tájékoztató a kórházi finanszírozásról, az adósságok alakulásáról, az úgynevezett volumenkorlát-átcsoportosítási és -enyhítési lehetőségekről *

Wagner Péter szóbeli kiegészítése *

Kérdések, válaszok, reflexiók *

Tájékoztató az egynapos sebészeti ellátás fejlesztésére kiírt pályázat eredményéről, elterjesztésének tapasztalatairól *

Dr. Vízkelety Tibor tájékoztatója *

Kérdések, válaszok, reflexiók *

Egyebek *

Napirendi javaslat:

1. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita)

2. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (Általános vita)

3. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

4. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3685. szám) (Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)

5. Tájékoztató a kórházi finanszírozás, az adósságok alakulásáról, az ún. volumenkorlát átcsoportosítási és enyhítési lehetőségeiről

6. Tájékoztató az egynapos sebészeti ellátás fejlesztésére kiírt pályázat eredményéről, elterjesztésének tapasztalatairól

7. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) alelnök
Dr. Mikola István (Fidesz) alelnök
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr.Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Béki Gabriella (SZDSZ) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Kincses Gyula szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)

Dr. Horváth István főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)

Wagner Péter osztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)

Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)

Schrenk László tanácsos (Pénzügyminisztérium)

Magony Krisztina osztályvezető (Pénzügyminisztérium)

Kisgyörgyné Cziráki Andrea osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Dr. Vízkelety Tibor főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)

Prof. Dr. Jakab Ferenc elnök (Sebészeti Szakmai Kollégium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 03 perc)

Elnöki megnyitó, napirendi előtti bejelentések

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság határozatképes. A bizottság ülését megkezdjük.

A napirend előtt tájékoztatom a bizottságot, hogy tíz ellenzéki képviselőtársunk az Országgyűlés Házszabálya szerint kezdeményezte dr. Horváth Ágnes miniszter asszony meghallgatását azzal az indokkal, hogy a kormánykoalíció politikai megállapodást kötött az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról és ezzel összefüggésben indokoltnak tartják képviselőtársaink, hogy a miniszter teljes körű tájékoztatást adjon a tervezett változtatásokról és azok várható következményeiről. Tisztelt Bizottság! Folytattam ebben az ügyben konzultációkat, tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a bizottság ügyrendjének 10. § (5) bekezdése és az Ügyrendi bizottság 7/1998-2002-es ügyrendi bizottsági állásfoglalása alapján figyelembe véve az egészségügyi miniszter asszony elfoglaltságát és azt a kívánalmat, hogy személyesen vegyen részt ezen a meghallgatáson és nem képviselője útján, a meghallgatás időpontját október 16-ra, keddre tudjuk kitűzni. Kérem ennek tudomásul vételét, ennek megfelelően tervezzük a programot.

Tisztelt Bizottság! Napirend előtt tájékoztatom a bizottság tagjait arról, hogy némileg megfogyatkozott létszámban, de nagyon eredményes látogatást tett a bizottság a múlt héten az osztrák társbizottság meghívására Bécsben. Gazdag programot bonyolítottunk le, erről majd részletesebb tájékoztatást elektronikus úton küldünk. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a rendszerváltás óta ez volt az első találkozó az osztrák partnerbizottsággal. Akit részletesebben érdekel a kiküldendő jelentésen túlmenően is néhány ügy, a bizottság titkársága még ott kint kapott háttéranyagokat tud adni.

Ha már nemzetközi ügynél tartunk, tájékoztatom a bizottságot arról, hogy az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának elnöke arról tájékoztatott, hogy tovább folytatódik a baráti tagozatok alakítása, és magyar-albán és magyar-mongol baráti tagozatokba is van jelentkezési lehetőség. Ezúton azt mondom a bizottság tagjainak is, hogy akit ez a lehetőség érdekel, az Interparlamentáris Unió titkárságán jelentkezzen.

Tájékoztatom a bizottságot arról is, hogy a házelnök asszonynál a tegnapi napon látogatást tett Papp Zoltán professzor, a nemzeti egészségügyi tanács elnöke, a Nemzeti Egészségügyi Tanács az egészségügyi törvény alapján működő testület, amely stratégiai kérdésekben a kormány tanácsadó testülete, és azt az igény fejezte ki a tanács nemrég hivatalba lépett elnöke, Papp Zoltán professzor, hogy az Országgyűléssel is intenzívebb kapcsolatban szeretnének lenni. Ezért november 6-án az Országgyűlés épületében kihelyezett ülést fognak tartani, ahová a bizottság tisztségviselőit meghívják, hogy egy olyan konzultáció legyen, ahol az együttműködés lehetőségeiről esik szó. Nekem napirend előtt ennyi lett volna a mondandóm. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nincs.

Akkor azzal teszek javaslatot a napirendre, hogy az írásban kiküldött napirend előtt amolyan nulladik pontként köszöntve őt, a bizottság szokásainak és hagyományainak megfelelően, e minőségében, mert egyéb minőségében azt gondolom, hogy mindannyian jól ismerjük, mutatkozzon be Kincses Gyula úr, aki tegnaptól kezdve az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Tisztelettel köszöntöm őt. És ahogy ezt ilyenkor szoktuk, ha a bizottság a napirendet elfogadta, egy rövid, párperces bemutatkozó gondolatsort meghallgatnánk tőle.

Szavazás a napirendi javaslatról

Kérdezem, hogy ennek megfelelően a bizottság elfogadja-e az írásban kiküldött napirendet ezzel a kis kiegészítéssel. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Megadom a szót államtitkár úrnak.

Dr. Kincses Gyula bemutatkozása

DR. KINCSES GYULA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nagy tisztelettel és némi nosztalgiával köszöntöm e magas grémiumot. Életem első, szintén boldog szakaszában fül-orr-gégészként, klinikusként dolgoztam Debrecenben, majd a rendszerváltozás kapcsán kezdtem el szakmapolitikával foglalkozni. Jó néhányan talán emlékezhetnek arra, hogy 1990 és 1994 között az MDF képviselőcsoportban az egészségügyi reformért felelős személy voltam, az úgynevezett egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottságot vezettem.

Ez engem a politika felől a szakpolitika felé vitt, és később egyre inkább a szakpolitika felé tolódtam el. Így először mint GYOGYINFOK igazgatóhelyettes, utána a Stratégiai Elemző Központ egyik elemzője, majd pedig a MEDINFO, amit később ESKI-vé alakítottunk, igazgatója, amely időszakot az egészségügyi reformok megalapozásával, illetve az aktuális miniszterek segítésével dolgozva töltöttem.

Az elmúlt 1,5 év folyamataiban is igen intenzíven benne voltunk, tehát a háttéranyagokat, illetve a tanulmányok jelentős részét mi készítettük, és most lehetőséget kaptam arra, hogy nemcsak kívülről adhatom az ötleteket, hanem felelősséget is kell értük vállalnom - remélem, hogy eredménnyel.

Én azt gondolom, hogy ez az elmúlt 15 éves tapasztalat és személyes ismeretség talán lehetőséget ad arra, hogy egy jó kommunikációval sok mindenről tudjunk őszintén beszélni és közösen valamilyen jó megoldást találjunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése vagy észrevétele az államtitkár úr bemutatkozásához. (Nincs ilyen jelzés.)

Nincs ilyen, nem látok jelentkezést. Tisztelt Bizottság! Akkor nagyon megköszönve azt, hogy most eljött hozzánk, bízom benne, hogy az államtitkár úr rendszeresen itt lesz és szoros kapcsolatot ápol e minőségében is a bizottsággal, mint ahogy valamennyiünkkel. Azt gondolom, szinte minden párt képviselőjével megtette ezt szakértői minőségben. Még egyszer jó munkát szeretnék kívánni! Köszönöm szépen. (Dr. Kincses Gyula: Köszönöm szépen.)

Tisztelt Bizottság! Soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló 3892. számú törvényjavaslat - terjedelmes kötet - általános vitára történő alkalmasságának megállapítása. Figyelembe véve azt, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat következik ezt követően, és hogy itt két bonyolult törvényjavaslatnak az ágazatra vonatkozó részeiről kell, hogy szó essen itt, és nyilván nem az egész, ha úgy tetszik, adóváltozási rendszer logikájáról, filozófiájáról, én azt kezdeményezem, ha a bizottság ezt szavazással elfogadja, hogy a két törvényjavaslat vitáját egy körben folytassuk le, tehát együttesen vitassuk ezt meg. Nyilván a plenáris ülésen nem ez történik, de természetesen az általános vitára való alkalmasságról külön-külön szavazunk.

Ha ez elfogadható így, hogy a tárca bevezetőjét esetleg egy körben hallgassuk meg és együttesen tegyük meg az észrevételeinket, tegyük fel a kérdéseinket, kérdezem a bizottságot, hogy ez a tárgyalási mód és technika elfogadható-e így. (A bizottság tagjai bólogatással jelzik egyetértésüket.) Igen. Úgy látom, hogy nincs ellenvetés, de valaki kér szavazást, akkor szavazhatunk is.

Egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat általános vitája

Az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslat általános vitája

Tehát akkor lefolytatjuk az 1. és 2. pont együttes általános vitáját, tehát a 3892. és a 3893. előterjesztésről, és külön-külön fogunk szavazni az általános vitára való alkalmasságukról.

A Pénzügyminisztérium részéről Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető asszony és Schrenk László tanácsos úr van jelen. Átadom a szót a minisztérium képviselőinek, hogy a bizottság érdeklődési körébe tartozó kérdések tekintetében vezessék be a tárgyalást.

Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elhangzott kívánalomnak megfelelően én természetesen nem fogok az összes adórészletről beszélni, de annyit azért engedjenek meg, hogy legalább címszerűen felsoroljam, hány törvény módosítása szerepel az adótörvény-módosítási csomagban.

Egészen konkrétan ez 30 törvény módosítását, illetve új törvényt jelent. Csak felsorolásszerűen: a személyijövedelemadó-törvény , az adóigazgatási eljárás rendjéről szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény , az eva-törvény, az ekho-törvény, a járuléktörvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, a szerencsejáték-törvény, az államháztartás egyensúlyát javító különadó- és járuléktörvény, a jövedéki adótörvény, az energiaadó-törvény, a közösségi vámjogtörvény, a helyi adókról szóló törvény, az illetéktörvény, a gépjűrműadó-törvény, a luxusadó-törvény, a magánnyugdíj-pénztári, az önkéntes pénztári törvény, a foglalkoztatási törvény, a kutatási és technológiai innovációs fejlesztési alaptörvény, a számviteli törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégtörvény, a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos szabálymódosítás, az európai uniós csatlakozással kapcsolatos törvény, a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását, új fizetési kötelezettségként az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásról szóló törvény módosítását, tehát a fizetési kötelezettség szabályairól szóló és a korkedvezmény-biztosítási járulékkal kapcsolatos szabályok módosítását tartalmazza a benyújtott törvényjavaslat.

Nagyon összefoglalóan az egész csomag céljáról. Természetesen a következő évre szóló adómódosításoknál figyelembe kell venni Magyarországnak a konvergenciaprogrammal kapcsolatos kötelezettségeit. Természetesen ebből adódóan olyan lépéseket javasolunk, amelyek alapvetően az adminisztráció egyszerűsítését célozzák, lehetőség szerint bizonyos körben, különösen a fehérítéssel kapcsolatban, az adójóváírási konstrukció változására teszünk javaslatot, és olyan változásokat javaslunk, amik egyébként európai uniós kötelezettségekkel kapcsolatos különböző állásfoglalások, iránymutatások nyomán szükségessé válnak.

A bizottság feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben én igazából talán 4-5 törvénymódosítást emelnék ki. Az egyik kérdés, a személyijövedelemadó-törvénnyel kapcsolatban a természetbeni juttatásoknál az adómentes kör szélesítésére hívnám fel a figyelmet, ami a szerv- és szövetadományozással kapcsolatos költségtérítés adómentességét kívánja biztosítani a következő évtől. Itt egyrészt egy közérzetjavító típusú kérdésre hívnám fel a figyelmet, ami arról szól, hogy akik az elektronikus adóbevallási módot választják, náluk egy egyszerűsített igazolás kiadására van lehetőség a törvénymódosítási javaslat alapján.

Kiemelném a járuléktörvény javasolt változtatásait a költségvetéssel kapcsolatban; szintén önök előtt vannak már a 2008-as költségvetés egyes kötetei, ennek természetesen némileg később kezdődik a tárgyalása. Ezzel összefüggésben az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap között járulékátcsoportosításra kerül sor. Ennek a meghatározó része igazából arról szól, hogy már 2007. évtől megváltozott a rokkantsági nyugdíjak finanszírozási rendszere, konkrétan az összes rokkantsági nyugdíj finanszírozása átkerült a nyugdíjbiztosítási alaphoz, de az ezzel kapcsolatos járulékátcsoportosítás a 2007. évre még nem történt meg. Ez a 2008. évtől történik meg. Ez összességében 4 százalékos járulékátcsoportosítást jelent a következő évben, de ez igazából, még egyszer hangsúlyozom, a 2007. évben már végrehajtott változás járulékrészének a továbbvitele, tehát ebben a történetben semmi újdonság nincsen.

A másik változás pedig, amire szintén fel kell, hogy hívjam a figyelmet a bizottság feladat- és hatáskörével összefüggésben, ez igazából összefügg a formálódó egészségügyi reformmal.

Ez konkrétan a nemzeti kockázatközösséggel kapcsolatos mai szabályozórendszernek a jövő évtől történő változását jelenti. Ez arról szól, hogy a mai szabályozás szerint, ami a járuléktörvényben található, igazából azok az állampolgárok, akik nem járulékfizetés alapján szereznek jogosultságot a természetbeni ellátásokra, ő utánuk az úgynevezett nemzeti kockázatközösség keretében a költségvetés fizeti meg igazából a természetbeni ellátás fedezetét. Ennek a rendszere eddig 2006-tól kezdődően olyan volt, hogy alapvetően két típusú alapja volt a járulékfizetésnek az állam részéről. Részben az ellátások szolgáltak a járulékfizetés alapjául, részben pedig a minimálbér, illetve annak meghatározott része. Most figyelemmel a várható változásokra, a következő évtől ennek a konstrukciója megváltozik, egy fejkvótaszerű egységes összegű kötelezettség jelenik meg a következő évben az állam részéről és egy olyan konstrukciójú szabályozás is megjelenik, hogy természetesen gondoskodni kell az új rendnek megfelelően, hogy ennek az összegnek az évenkénti karbantartása is biztosított legyen. Tehát a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy 2009-től - mert ugye 2008-tól van konstrukcióváltozás - ez az egységes összeg, ami egyébként a költségvetési törvényjavaslatban szereplő összeg szerint napi 145 forintot és havi szinten pedig 4350 forintot jelent, ez a következő évi költségvetési törvényjavaslatban várható inflációs mértéknek megfelelően emelkedik, tehát 2009-től már biztosított ennek az értéktartása is. Pontosan ebből az új konstrukcióból adódóan. Tehát a lényeg az, hogy eddig az ellátás, illetve a minimálbér adott százaléka volt a nemzeti kockázatközösség keretében fizetett költségvetési támogatásnak az alapja. Most pedig ez egységesedik és attól függetlenül, hogy például nyugdíjasról van szó vagy például gyermekről, egységes összegűvé válik ez az összeg. Ez természetesen az Egészségbiztosítási Alap pozícióját nem rontja, hiszen ugyanolyan nagyságrendű összegről van szó, tehát ha a költségvetési törvényjavaslatot majd tudják tanulmányozni, akkor látják, hogy 307 milliárd forint az az összeg, amit ilyen címen az Egészségbiztosítási Alap a következő évből a költségvetésből biztosít.

Ezzel a változással összefüggésben, miután ugyanolyan ellátásról van szó, szükséges volt változtatni azoknak a fizetési kötelezettségét is, akik hasonlóan a természetbeni ellátásra kötelezettek. Ez azt jelenti, hogy részben most került bevezetésre április 1-jétől az úgynevezett eltartott hozzátartozók körében bevezetett fizetési kötelezettség. Itt is ezzel a nemzeti kockázatközösség-változással összefüggésben egységes összeg kerül meghatározásra. De természetesen fenntartjuk azt a korábbi lehetőséget, ami arról szól, hogy ahol nagyon alacsony a jövedelem, az egy főre jutó jövedelem, ami azt jelenti, hogy nem éri el a minimálnyugdíjnak a mindenkori összegét, ott változatlanul fennáll az a rendszer, hogy az önkormányzat átvállalja igazából ezt a költséget és az illetőnek nem kell külön fizetni. A szociális körnek a kedvezményezését változatlanul fenntartjuk. A harmadik kör pedig, ahol ezzel a változással összefüggésben változik a fizetési kötelezettség, miután ugyanígy a természetbeni egészségügyi ellátásokról van szó, ez az úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytató vagyis a nyugdíjas vállalkozói körnek a természetbeni egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége, ahol az előbbiekkel egyező konstrukció kerül bevezetésre a következő évtől, tehát itt is ez a napi 145 forint, havi szinten 4350 forint jelenti. Tehát - azt gondolom, hogy - ez mindenképpen egy fontos változás a következő évben a járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben.

Jelezném, hogy a járulékátcsoportosításokkal összefüggésben változik a nyugdíjjáruléknak, az egyéni nyugdíjjárulék-fizetésnek is a mértéke. Még egyszer ezt is hangsúlyoznám, hogy ez is járulékátcsoportosítás, tehát nem tehernövekedésről van szó, hanem járulékátcsoportosításról. Ez arról szól, hogy idén januártól az egyén által fizetendő egészségbiztosítási járuléknak a mértéke 7 százalék, most ez a következő évtől 6 százalék lesz és 1 százalékkal pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség emelkedik. Tehát ami 8,5 százalék volt, az 9,5 százalék lesz. Jelzem, hogy a törvénymódosítás gondoskodik arról is, hogy most került igazából bevezetésre ugyancsak április 1-jétől, hogy a nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell fizetni nyugdíjjárulékot annak érdekében, hogy majd növekedik igazából a nyugellátása. Figyelembe vettük ezt a tehernövekedést ebben a körben, tehát azt, hogy a 8,5 százalékhoz képest 9,5 százalékos kötelezettség jelentkezik, ezért azt a számítást, ami alapján igazából a nyugellátása egyéves ilyen fizetés után emelkedik, annak a szorzóját 0,4-ről 0,5-re emeltük. Tehát igazából kompenzáltuk a többletjárulék-fizetési kötelezettséget az ellátásnál. Ezt is tehát figyelembe vettük ennél a változásnál.

Mindenképpen felhívnám a figyelmet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári változásokra, hiszen a bizottság ebben a kérdéskörben elég sokat foglalkozott ezzel a témával. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy alapvetően törvényességi okokra figyelemmel, tavaszra elég sok probléma volt azzal kapcsolatban, hogy kifogásolták többen, hogy kormányrendeletben jelennek meg olyan szabályozások, amik igazából törvényi szintet igényelnének. Ennek az igénynek megfelelve azokat a szabályokat, amik az egészségpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatban kormányrendeletben jelentek meg, most törvényi szintre emeljük pontosan a jogbiztonságnak a növelése érdekében, illetve, hogy az ezzel kapcsolatos viták rendeződjenek.

Még egy dologra felhívnám a figyelmet. Most ez évben kezdett az Egészségbiztosítási Pénztárnál a jogviszony-nyilvántartás, -ellenőrzés működni. Ez az év egy kísérleti év, ahol szeretnénk tisztázni, hogy kinek van piros, illetve zöld lámpája. Ennek kapcsán és ennek a tevékenységnek a segítése érdekében a járuléktörvény olyan szabályozásokat tartalmaz, ami igazából lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok, konkrétan a MEP-ek és az adóhatóság között olyan együttműködés legyen, ami pontosan elősegíti, hogy ez a piros lámpa egyre kevésbé legyen piros lámpa, tehát az APEH számára is lehetőséget ad, hogy az OEP jelzése alapján intézkedéseket kezdeményezzen. Adott esetben mondjuk lehetséges, hogy az illető nem tehet arról, hogy neki piros lámpája van, tehát az APEH számára pontosan az adatközlés alapján lehetőség nyílik arra, hogy ezekben az ügyekben lépés történjen. Ezzel is remény szerint növelve azt a kört, akinek a biztosítási jogviszonya mindenképpen rendezett lesz. Hiszen a célunk az, hogy mindenki mögött rendezett biztosítási jogviszony legyen és ezzel az Egészségbiztosítási Alapnak a finanszírozási helyzete tovább javuljon. Ezt is, ha majd látják a következő évi költségvetési törvényjavaslatban, mindenképpen pozitív változás van, hiszen a korábbi évek jelentős hosszú ideig fennálló helyzetétől eltérően a következő évben nem hiánnyal, hanem szufficittel számol az Egészségbiztosítási Alap. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az együttes általános vitát megnyitom. Ki kér szót? Vojnik Mária!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak azért kértem szót, mert azt hittem, hogy a kormány képviselője el fogja mondani egyszerre a kiegészítést.

ELNÖK: Én úgy érzékeltem, hogy nem volt mit hozzátennie. De akkor megadom a szót, tessék parancsolni.

Magony Krisztina szóbeli kiegészítése

MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden az áfatörvény újrakodifikálásáról. Indokként az emelendő ki, hogy alaptörvény megalkotása óta számos módosítás történt a törvényen, amely magát az érthetőséget, a jogalkalmazás hatékonyságát jelentősen befolyásolta.

Ezek miatt, illetve a jogharmonizációs hiányosságok maradéktalan kiküszöbölése érdekében született meg az áfa-törvény újrakodifikálásáról szóló törvényjavaslat. Kiemelném, hogy annak a törvényjavaslatnak a célja igazából az adózási szabályok megújítása és a jogharmonizációs hiányosságok kiküszöbölése volt. Nem volt célja az adókulcsok szerkezetének változása vagy az adómértékek változása.

Amire úgy gondolom, hogy esetleg egészségügyi ágazati szempontból érdemes felhívni rá a figyelmet, az az, hogy jelenleg a tárgyi adómentes tevékenységek, amelyek között a humán egészségügyi ellátás is található, a szolgáltatások jegyzékére támaszkodva vannak beazonosítva.

A törvényjavaslat, szintén jogharmonizációs célból, leválik a szolgáltatásjegyzékről mint azonosító rendszerről, és kifejezetten az irányelvi definíciókat, irányelvi megfogalmazásokat veszi át e tekintetben az összes tárgyi adómentes tevékenység tekintetében, de természetesen a törvényjavaslat alapján a humán egészségügyi ellátás továbbra is tárgyi adómentes körbe tartozik.

Ami még esetleg említésre méltó, ami minden céget érint, így nyilvánvalóan az egészségügyi piacon tevékenykedő cégeket is, az a visszaigénylési rendszer módosulása, illetve új szabályok bevezetése, valamint a számlázásra vonatkozó szabályok módosulása, így a számlázásnál a teljesítéstől számított 15 napon belül kell most már a számlát kiállítani, illetve lehetőség nyílik a gyűjtőszámla kiállítására, ami adminisztratív könnyítés a cégek tekintetében.

A visszaigénylés tekintetében megszűnik a visszaigénylés feltételeként a minimális adóalap előírása, illetve a tárgyi eszközhöz kötött visszaigénylés, ugyanakkor megmarad a megfizetettségi szabály, és új feltételként a visszaigénylés igazából a visszaigénylendő összeg nagyságától függ a törvényjavaslatban. Én úgy gondolom, hogy ezek a főbb dolgok, amiket szükséges volt kiemelni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, osztályvezető asszony, és elnézést kérek, hogy figyelmetlen voltam. Horváth Zsolt képviselő úr jelentkezett.

Kérdések, válaszok, reflexiók

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én tisztelettel azt szeretném megkérdezni, ami lehet, hogy az egészségüggyel nem szorosan összefüggő terület, de mindnyájunkat érint és az egészségügyi dolgozókat is, ez pedig az, hogy a személyijövedelemadó-kulcsok nem változtak, nem követték még az inflációt sem.

Ennek következtében gyakorlatilag nőni fog minden magyar adófizető személyijövedelemadó-terhelése. Azt szeretném megkérdezni, mi az oka annak, hogy a Pénzügyminisztérium még a szinten tartáshoz szükséges valorizációt sem végezte el a táblában?

ELNÖK: Mikola alelnök úr.

DR. MIKOLA ISTVÁN, a bizottság alelnöke (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, jól értettem-e, hogy az egészségbiztosítási egyéni járulék mértéke csökken 7 százalékról 6 százalékra, ugyanakkor össztömegében megnő a fix jellegű hozzájárulás az egészségügyi kiadásokhoz, gondolok itt az eltartotti fix mértékű hozzájárulásokra.

Ha nem így van, akkor kérem szépen ezt itt kijelenteni, ha pedig így van, akkor egy aggályt fogalmaznék meg a szociális biztonság, a szolidaritás szempontjából. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Néhány rövid kérdésem lenne. Várható-e, hogy az iparűzési adó, amely tudom, hogy önkormányzati bevételt jelent, a háziorvosi praxisokra vonatkozóan megszűnik, különösen ennek a tb-pénzt érintő része?

A jövedéki adó változásánál a dohánytermékek jövedéki adója valamelyest emelkedik, ami népegészségügyi szempontból nyilvánvalóan nagyon jelentős. Kérdezem én, elkerülte-e a figyelmemet, vagy úgy van, hogy az alkoholnál nem nő? Köszönöm szépen. Az amortizációról majd később, köszönöm.

ELNÖK: További kérdés vagy észrevétel van-e ebben a körben? (Nincs ilyen jelzés.)

Ha a tisztelt bizottság megengedi, ez természetesen esetleg még további kérdéseket és megjegyzéseket is szülhet, én is szeretném megkérdezni azt - ha előreszaladhatunk a napirenden még nem szereplő, de a képviselők számára már ismert költségvetési javaslathoz, mert hiszen a bevételt és kiadást mindig együtt célszerű nézni -, jó lenne a tekintetben világosan látni, én azt gondolom, hogy ez így van, hogy a járulékátcsoportosítás azért az egészségbiztosítási alap egyensúlyának fenntartását nem befolyásolja, illetve garantált az, hogy a járulékátcsoportosításokkal együtt az egészségbiztosítási alap megfelelő módon bevételhez jut. Ennél rövidebben firtatta ezt a kérdést az alelnök úr is, de azt gondolom, hogy fontos, hogy ezt már most lássuk és e tekintetben megfelelő válaszokat kapjunk.

A magam részéről fontosnak gondolom, hogy az őstermelők járulékfizetési kötelezettsége szigorúbb szabályozás alá esik, ami természetesen nyilván sért ugyan ágazati érdekeket, de itt, ebben a bizottságban én ezt üdvözölni tudom; mint ahogy azt is, hogy a javaslat rendezi a középfokú, illetőleg a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságával kapcsolatos, tavalyi évben felmerült problémákat.

A magam részéről fontosnak gondolom a nyilvántartási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok komplettálását, mert ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy az adóhatóság ellenőrizze a szolgáltatást igénybe vevő, de a szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyek járulékkötelezettségének a teljesítését.

Ha megengedi, főosztályvezető asszony, szeretném, hogyha egy picit kitérne majd a reflexiójában az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra, mert azzal egyetértünk, hogy világos, áttekinthető és törvényi szintre emelt szabályozás szükséges, de gondolom, hogy fontos egy kicsit előrelátniuk a pénztáraknak is, hogy milyen feladatot és szerepet tudunk számukra biztosítani az átalakulás folyamatában.

Szeretném röviden érinteni az áfa-törvényjavaslatot is. Az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre, ha jól értettem, változna, merthogy kikerülnek ebből a körből a galenusi készítmények és a steril műtéti izoláló termékek, holott azt hallottuk, és a törvényjavaslat szöveges indoklása is azt mondja, hogy az áfatörvény újrakodifikációjának nem célja az áfakulcsok szerkezetének megváltoztatása, sem az egyes tevékenységeket terhelő adómértékek változtatása. Ez az egészségügyi szolgáltatókat természetesen érinti, tehát ha az előterjesztő elmondaná, hogy ezt hogy gondolták, vagy lehetséges, hogy én rosszul értelmeztem.

Tehát ezek azok a kérdések, illetve észrevételek, amelyeket szerettem volna megemlíteni. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a két törvényhez kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Most nem. Akkor megadom a szót az előterjesztőknek, hogy az eddig elhangzottakra reflektáljanak. Főosztályvezető asszony!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Valóban, a személyi jövedelemadónál egy minimális változás van az adójóváírással kapcsolatban. Bizonyos jövedelmi köröknél kedvezőbb a szituáció, mint a korábbi évben, tehát a 2007-es évhez viszonyítva. Nyilván jó lenne a személyijövedelemadó-terhelésen változtatni, de mint a bevezetőben is utaltam arra, a konvergenciaprogram végrehajtási időszakában erre igazából nincs mód.

Nyilvánvalóan önök is ismerik a miniszterelnök úr által ismertetett 48 pontot, aminek az egyik sarkalatos pontja pontosan a 2008. január 31-éig elkészülő adó- és járulékreform-elképzelés, ami már nyilván tartalmazni fog olyan típusú elképzeléseket, amik ezen a szituáción próbálnak meg majd változtatni és javaslatokat tenni.

Kétségtelen, még egyszer hangsúlyoznám az egységesített összeggel, tehát a nemzeti kockázatközösséggel kapcsolatban, hogy ez az egészségbiztosítási alap számára a bevételeket nem csökkenti, hiszen mint jeleztem, a következő évi költségvetésben 307 milliárd forint az az összeg, ami az egészségbiztosítási alap számára bevételként jelentkezik.

Tehát még egyszer megerősíteném, hogy ez nem érinti, sőt az a történet, hogy az inflációnak megfelelő növekedést tervezünk a 2009-es évtől. Ez természetesen megint a bevételek stabilizációja irányába mutat. Az iparűzési adó, mint tudjuk, önmagában is egy kérdéses történet, hogy hogy és mint van a jövője, ebből adódóan ismereteim szerint nem igazán tervezünk ebben változtatást. Önmagában, hogy ez a fajta terhelés marad vagy nem, ez is kérdéses perpillanat.

A jövedéki adóval kapcsolatban valóban tartalmaz változtatást a benyújtott javaslat és úgy, ahogy ön mondja, a szesznél nem, a cigarettánál két időpontban is változik a jövedéki adó a következő évben. És ezzel sikerül majd elérni igazából az EU-s minimumot ebben a vonatkozásban. Nyilván nem megelőlegezve a 2008. évi költségvetésnek a vitáját, szeretném jelezni, hogy ahogy a benyújtott javaslat is tartalmazza, az a szituáció, ami 2008-ban előáll az Egészségbiztosítási Alapnál, konkrétan, hogy szuficites lesz az alap, ez a tendencia igazából a következő években is folytatódik a jelenleg ismert számok szerint, és ez azt jelenti, hogy még inkább erősödik ez a tendencia. A negatív szaldónak még csak az árnyéka sem merül fel a következő években az Egészségbiztosítási Alapnál, annak ellenére, hogy ez a járulékátcsoportosítás megtörténik. Emellett kiemelném azt, hogy természetesen az az általános szabály, ami arról szól és a járuléktörvény tartalmazza, hogy mi szerint, hogy ha a bevételek nem elégségesek az ellátások finanszírozásához, az államnak természetesen helyt kell állnia. Ez a szabály változatlanul fennáll, de még egyszer hangsúlyoznám, hogy a ma ismert tervszámok alapján ez nem igazán realisztikus történet, hiszen stabil szuficittel számolunk az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában 2008-9-10 években is. Tehát ez a tendencia inkább folytatódik, tehát emelkedik, még jobb lesz a szuficites helyzet, mint 2008 évben.

Alapvetően értem, hogy elnök úr az önkéntes pénztárakkal kapcsolatban mire céloz. Az a bizonyos vitatörténet, ami a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos, ezzel kapcsolatban annyit jeleznék, hogy amennyiben valamilyen kezdeményezés ebben az ügyben előfordul, akkor elképzelhető, hogy annak lesz valamilyen pozitív fogadtatása, de nyilvánvalóan olyan történeteket a tárca nem terjeszthet elő, ami igazából valamiféle kedvezményszélesítést jelentene. De adott esetben pontosan arra való tekintettel, hogy ez az egész történet egy átmeneti helyzet Magyarországon - hiszen ez már nem sokáig lehet az EU-s kötelezettségek miatt - el tudunk képzelni valamilyen változást. Az is igaz és elképzelhető, hogy adott esetben a formálódó egészségügyi reform kapcsán még lehet, hogy kell változtatásokon gondolkodni. Tekintettel arra, hogy a tervek szerint az egészségügyi reformmal kapcsolatos törvényjavaslat október közepe körül kerül kormány elé és tervek szerint ez idő tájt a parlamentbe, ha ez felmerül addig, hogy ilyen van, akkor nyilván adott esetben lehet követni a szükséges változtatásokat. Az áfaügyben pedig megkérem a kolléganőmet, hogy szóljon.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót.

MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Elnök úr észrevételei helytállóak voltak az 1 százalékos kulcs tekintetében. Valóban nem cél az átsorolás, ugyanakkor, mint említettem, jogharmonizációs célú módosítások, célok voltak. Mint ismeretes, az áfa egy harmonizált adónem és e tekintetben nekünk követnünk kell a vonatkozó 2006/112-es irányelv szabályait. Ezen irányelv 3. számú melléklete sorolja fel azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek esetében a tagállam a normál adómérték helyett kedvezményes adómértéket alkalmazhat. A steril műtéti izoláló szett nem tartozik ebbe a körbe. Ezzel az volt részben a gond ezen túlmenően, hogy a kedvezményes körbetartozást vámtarifaszám is rögzíti, tehát a vámtarifaszámnak is meg kell felelni egy terméknek abban az esetben, hogy az kedvezményes kulccsal adózhasson a törvény alapján. És a hatályos szabályozás alapján úgy esik, hogy vannak olyan steril műtéti izoláló szettek, amelyek 5 százalékos mértékkel adóznak és vannak olyanok, amelyek 20 százalékos adómértékkel. Ebből kifolyólag, mivel nem sorolhatóak a mellékletben megjelölt vámtarifaszám alá, ezt a helyzetet a közösségi jognak megfelelve csak úgy tudtuk megszüntetni, hogy ha a steril műtéti izoláló szetteket átsoroltuk a 20 százalékos körbe.

Ami a galenosi készítményeket illeti, valóban nem szerepelnek most kiemelve az 1. szám alatt a hatályos szabályozásban, ugyanakkor azt szeretném jelezni, hogy nem volt ilyen jogalkotói szándék az átsorolásra.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez azért előrevetíti azt, hogy a részletes vitában is lesz miről beszélnünk. Mindenképpen azért szeretnénk azt, hogy egy jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, ami természetesen érthető, ne hozza most ezen törvény kapcsán rosszabb pozícióba a szolgáltatókat. Tehát ebben esetleg a Pénzügyminisztérium további segítségét és tanácsát is kérem.

Alelnök úrnak még szót adok.

DR. MIKOLA ISTVÁN, a bizottság alelnöke (Fidesz): Nem a kérdésemre kaptam választ a főosztályvezető asszonytól, ezért most még egyszer szeretném feltenni. A kormány deklarálta azt, hogy a nemzeti kockázatközösséget megtartja és a szolidaritás elvét érintetlenül hagyja. A társadalombiztosítási rendszerekben a szolidaritás elve azt jelenti, hogy a biztosított jövedelemarányos járulékot fizet. A kérdésem az volt, hogy ha csökken a jövedelemarányos járulék, az egyéni járulék mértéke és ezzel párhuzamosan nő a fix befizetéseknek az aránya, akkor ez a szolidaritást sértő jelenség. Ezt szeretném megkérdezni: vannak-e a jelenlegi adó- és járulékváltozásokról szóló törvénytervezeteknek olyan irányultságai, miszerint a jövedelemarányos járulékoknak a rovására nő a fix összegű befizetések aránya. Ez volt a kérdésem.

És még valamit szeretnék elmondani: én magam már indulatos leszek, amikor a szuficites egészségbiztosítási kasszát emlegetik, mert meghalnak közben a betegek, kérem szépen. Nem lehet dicsekedni ezzel, hogy szuficites a kassza, a konvergenciaprogram továbbra is él, 2006 és 2009 között a GDP 0,9 százalékpontos arányban csökkenteni kell az egészségügyi kiadásokat. Ez egy olyan tragikus helyzetet idéz elő az egészségügyben, amit most éppen látunk a brüsszeli minősítés kapcsán, ahol a magyar egészségügyet visszaminősítették a korábbi 14. helyről a 24. helyre, a "futottak még" kategóriába kerültünk. Tehát nem lehetségesek olyan adó- és járulékváltozások, amelyek ebben a szerencsétlen konvergenciaprogram meghatározta és diktálta forráskivonásban még nehezebb helyzetbe hozzák az egészségügyi szolgáltat rendszert és végső soron a betegnek a gyógyulási esélyeit sértik. Tehát, ha ez a kassza szuficites, ez nem eredmény, ez nem dicsőség, hanem felháborító, a betegek rovására elkövetett pénztakarékoskodás. Ha én a háztartásomban nem adok a gyerekemnek enni, akkor nekem is szuficites lesz a háztartási kasszám. De adok a gyerekemnek enni, mert szeretem a gyerekemet és felelősnek érzem magam érte. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Horváth képviselő úr.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Én két kérdéssel szeretném kiegészíteni a korábbi kérdésemet. Az egyik az, hogy a személyi jövedelemadó esetében a Pénzügyminisztérium mekkora növekedéssel számol. Tehát az inflációval való növelése az adókulcsoknak, a táblának. Ez nyilvánvalóan emelni fogja az adóterhet, azt szeretném megkérdezni, hogy ez összegészében hány milliárdos bevételnövekedésként jelenik meg a Pénzügyminisztériumnál.

A másik kérdésem kapcsolódna a Mikola István által feltett kérdéshez, csak egy másik oldaláról szeretném megfogalmazni: viszonylag jó adatként szoktuk összehasonlítani azt, hogy egy adott ország hány dollárt tud költeni egy lakosára az egészségügyben. Az Európai Unióban változóak az adatok, 2200-tól az egészen kiugró magasakig, 3000-4000 fölött is létezik, de úgy általában 2200 és 2900 között szór nagy többségében.

Magyarország az eddigi változások, az egészségügyben lefolyó változások előtt 1300 dollár/fő/év összeget költött egy betegre. Kérdezném, van-e a Pénzügyminisztériumnak már számítása arról, hogy az egészségügyi büdzséből történt kivonás és a konvergenciaprogram hatására ez a szám ma mekkora? Mennyivel csökkent? 1300 dollárról mennyivel csökkent?

Ez a két kérdésem, és utána ha lesz rá lehetőség, akkor majd véleményt is mondanék, ha kaptam rá választ. Köszönöm.

ELNÖK: Azt gondolom, hogy két kört szoktunk nyitni. Ha a véleményt is elmondaná, képviselő úr!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Akkor most elmondom, mert így megelőlegezem az adatot. A személyi jövedelemadónál azt hiszem, magától értetődő, hogy ez további tehernövekedést jelent az embereknek.

Szeretném megtudni a végszámot, hogy mekkora összegben, hány milliárd forintért tesszük rá a lakosságra ezt a körülbelül 7-8-9 százalékos - attól függ, mekkora lesz az infláció - terhet?

A következő, amit szeretnék elmondani, hogy ennek hatására el fogjuk érni azt, hogy a magyarországi átlagjövedelem egy része be fog csúszni a legfelső kulcsba. Arról szólt a korábbi kormányzati kommunikáció, hogy az igazságosság jegyében csak a gazdagoknak kell majd a felső kulcsban adót fizetni. Most már elértük azt, hogy ezek szerint aki Magyarországon átlagjövedelemmel rendelkezik, az mindenki gazdag, miközben elképesztő szociális válságban van az ország. Ezt önök is érzékelik, és akik önkormányzatban vannak, azok is.

A lakosságból most már lassan 1,5 millió ember kezd a mélyszegénységbe kerülni, és ha ez így megy tovább, egy éven belül 3-3,5 millió ember juthat ide. Eközben a személyijövedelemadó-táblában annyi nem történik, hogy legalább szinten tartsák a meglévő és eddig megszerezhető jövedelmet. Az állam tovább terjeszkedik az adóterheléssel.

A másik kérdésem pedig. Az egy nagyon hamis és nagyon káros látszat, ha arra vagyunk büszkék, hogy sikerül megfojtani a saját egészségügyünket, sikerül elvenni tőle a pénzt, sikerül eljutnunk odáig. Mert mit jelent azt, hogy szufficites a biztosítási alap? Azt jelenti, hogy amely járulékokat az emberektől adók módjára elszedünk, arra a célra, hogy biztosítsuk számukra az egészségügyi ellátást, abból még annyit se költünk, mint amennyit egyébként ténylegesen rá kellene költeni. Az súlyos hiba, ha egy alap szufficites.

Azt gondolom egyébként, hogy figyelemre méltó lenne, ha végre azon gondolkodnánk, és a bizottság tagjait is kérem, hogy ebben segítsenek változást kieszközölni a kormányzatban, hogy nem az az európai uniós pálya, hogy az átlagos 2200-2300 dolláros egy főre eső egészségügyi költés helyett a már elért 1300 dollárról vissza fogunk menni 1000 dollár környékére, vagy az alá. Nem ez a cél! Ez leszakadást jelent Európától.

Ez azt jelenti, hogy lassan le fogunk menni - nem akarok megbántani egyetlen nemzetet sem -, a nálunk sokkal szegényebb országok szintjére fogunk visszaesni az egészségügyi ellátás terén. Köszönöm, és várom a két adatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Garai képviselő úr!

DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az én szememet is szúrja ez a szufficites költségvetés, mert én is arra gondolok, hogy arra kell elkölteni, amire szándékoltuk beszedni.

Természetesen egyetértek azzal is, hogy hosszú éveken át hatalmas, több száz milliárdos mínuszokat sem lehet termelni. Lehetne elviekben, ha ez egy nagyon gazdag ország lenne, és valahonnan máshonnan ezt tudnánk pótolni, mert azt mondom, még akkor se menne rossz helyre, vagy ment volna - esetleg jövő időben is fogalmazhatnék.

Ugyanakkor az a dolog, hogy több éven keresztül spórolgatjuk: fogalmam sincs, hogy ha nem költjük el, akkor a dunyhában őrizzük-e, mert az nem jó; ha elköltjük másra, az meg erkölcstelen. Tehát rengeteg olyan dolog van, amit kormányzati vagy szakmai szinten artikulálunk és nagyon jó dolog. Jó volna már a reformnak azt a részét is népszerűsíteni, tárgyiasítani, gyorsítani és beindítani, ami a prevenciót szolgálná, vagy éppen a daganatos és a cardiovascularis betegségekkel kapcsolatos halálozást és megbetegedéseket csökkentené.

Tehát én azt mondom, hogy ha van egy szufficit, ami most annyi, amennyi ebben az évben, örüljünk neki. Már évek óta harcolunk képviselőtársammal a kecskeméti invazív kardiológiai centrumért vagy éppen a PAT-CT-ért, amire, azt mondom, már minden létező miniszter ígéretet tett, hogy ekkor, meg akkor be lehet indítani. Sőt, mi több, egy óvatlan pillanatban annak idején még a pénzügyminisztériumi államtitkárt úr is ígéretet tett, aztán nem sokkal később távozott is a tárcától, valószínűleg nem ezért a kijelentéséért. Tehát azt mondom, a mostani szufficitnek ez körülbelül 1 százaléka, képviselőtársaim.

Az a hihetetlen tartózkodás, hogy kötjük az ebet a karóhoz, hogy ezt se csináljuk meg, meg azt se csináljuk meg, és eközben még szufficitről beszélünk, nekem ez mint gyakorló orvosnak, elfogadhatatlan. Tehát ne tapsoljuk el a tb pénzét, de én azt mondom, hogy ne is nagyon gyűjtögessük, hanem arra költsük el, amire kell, és arra költsük el, amire még mondjuk is, hogy szeretnénk elkölteni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán!

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én azt szeretném elmondani, hogy az elmúlt években az orvostudomány változása eredményeképpen a nemzetközi felmérések szerint körülbelül 1-3 százalékkal javul a legsúlyosabb betegségcsoportba tartozó betegek életkilátása. Ezért az ezekre fordított összeg, amelyik új költségvetési kiadásként jelenik meg, vagy jelenne meg bármely ország egészséggazdálkodásában, általában ugyanennyi.

Mondok példákat. Például az utóbbi időben elterjedt enziminhibítorok, amelyek például most kerülnek be, rendkívül költségesek - Imitanib, Dasatinib, Sutinib -, amelyek például olyan betegségek kapcsán, mint a vesetumor, új esélyeket adnak.

Én nem tudom elképzelni azt, hogy amikor egy költségvetést mi megalapozunk, akkor gondolkodunk-e azon, hogy Magyarország vajon az egészségügyileg művelt, kulturált országok közé akar-e tartozni, vagy az az egyetlen problémája, hogy visszaszorítsa a betegek ellátásához szükséges megfelelő összegeket. Én azt gondolom, hogy csatlakozom képviselőtársaimhoz azzal a kijelentéssel, hogy mi ezt a meglévő pluszt, ezt a szufficitet nagyon szomorúan vesszük tudomásul. Ez nem lehet pénzügyminisztériumi adat.

Ez nekünk, úgy érzem, egy olyan valami, amit a mindennapi gyakorlatban észlelünk. Észleljük a gyógyszertárak adósságaiban, a kórházi gyógyszertárak adósságaiban, ahol a gyógyszerigénylések hihetetlen mértékűek. Azért akarom ezt elmondani, mert talán lokális dolog, de amikor egy kórház gyógyszerrendelési lehetősége kapcsán mondjuk hétfőn megkérdezem, hogy mennyi gyógyszert tudunk rendelni, és azt mondják, hogy maximum 2-300 ezer forintért - 2-300 ezer forintért! Államtitkár asszony, van olyan gyógyszer ma Magyarországon a leukémiások gyógyítására, amelyikből egy ampulla 300 ezer forint, és azt mondja a gyógyszerész, hogy ennyi jár; ennyi lehetősége van pillanatnyilag arra, hogy gyógyszert rendeljen az elkövetkezendő hétre, egy egész kórház részére! Én azt gondolom, hogy itt súlyos bajok vannak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Pesti képviselő úr, aztán Vojnik képviselő asszony.

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! A szufficit engem is megérintett. Látom, hogy azok, akik betegellátással foglalkoznak, valóban aggódnak a betegekért, akik pedig közgazdászok, akik csak pénzt látnak, pedig boldogok, ha szufficitről beszélhetnek.

Tisztázzuk azt, hogy a korábbi években szándékoltan alultervezett volt a költségvetésben az E-alap, bele volt építve a deficit. Hivatkoznék az ÁSZ jelentésére is, tehát a deficit tervezett volt. Én önmagában véve még el tudom fogadni a szufficitet, de akkor most jön a kérdésem: mi lesz ennek az összegnek a sorsa? Ha ez az egészségügyben marad, akkor lehet, hogy azt másfajta formában értelmesen el lehet osztani. A kérdésemre konkrét választ várok, hogy ez az összeg az egészségügyben marad, vagy elviszik az egészségügyből? Még egyszer, erre konkrét választ várnék.

A másik pedig. 2006 márciusa óta lehetőség van arra, hogy bizonyos magas élőmunka-tartalmat tartalmazó szolgáltatásokban kedvezményes áfa-kulcsot vegyünk igénybe. Erre Magyarországnak is lehetősége van 2010-ig, akár lakásfelújítások, akár egyéb szolgáltatás, akár házi gondozás kapcsán is. Kérdésem, hogy kívánunk-e élni ezzel a lehetőséggel? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik Mária!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Ha erről a szuficit-deficit kérdésről beszélünk, azért szerintem inkább vissza kellene kanyarodni a járulékmértékekre, mert hát bizonyos mértékig a Pesti képviselő úrhoz csatlakoznék, azt kell megnézni, hogy ez a szuficit egy járulékmérték-átrendeződésből adódik, egy járulékalap-kiszélesítésből adódik vagy a mértékek változásából adódik. Az expozéban, de az előterjesztésben is világosan látszik, hogy 2007-ben, amikor deficittel terveztük meg az Egészségbiztosítási Alap költségvetését, ez a deficit még az indokoltnál is nagyobb volt. Mert a kifizetés a harmadik csoportú rokkantak, baleseti rokkant esetében 290 milliárd forinttal, a bevételi oldalon az Egészségbiztosítási Alapnál volt, miközben a kifizetések miatt ez gyakorlatilag azonnal átkerült a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. Csak mondom: 2005-ről 2006-ra, önök pontosan tudják, több, mint 300 milliárdos volt a deficit, akkor döntöttük el, hogy ez így nem mehet tovább, mert a költségvetés több, mint egyharmada volt már a tervezett hiány. És akkor? Erről is volt szó már nagyon sokszor, hogy nem a szolgáltatások mennyiségét csökkentettük, hanem visszaállítottuk azt a korábban már működő rendszert, hogy meghatározott társadalmi csoportok, akik egyébként a törvény által nem voltak kötelezve járulékfizetésre, azok helyett az állam egyéb közadókból megfizette az egészségügyi járulékot. Így keletkezett ebben a költségvetésben egy jelentős bevételi forrástöbblet, ha úgy tetszik, amikor a nyugdíjasok miatt a bevételt növeltük meg azzal, hogy a nyugdíjtömeg arányában fizette meg a költségvetés az egészségbiztosítási alapnak a megfelelő mennyiségű pénzt. Ezért volt az, hogy meghatároztuk. De önök ezt éppen olyan jól tudják, mint bármelyikünk, hogy a gyerekek után befizettük, hogy azt mondtuk, hogy az eltartott hozzátartozó után az eltartónak, aki nagykorú és egyébként nem esik ezek alá a szabályok alá, hogy a nagykorú jövedelem nélküli hozzátartozó után az eltartónak meg kell fizetni a járulékot. Vagyis a szuficit nem azáltal állt elő, hogy kevesebb a kiadási oldal, hanem azáltal, hogy lényegesen megnőtt a bevételi oldal. Úgy gondolom, hogy nem a költségvetésről beszéltünk, hanem az a kérdés, hogy egyet tudunk-e abban érteni, hogy a társadalombiztosítás Egészségbiztosítási Alap megtervezésekor azoknak a járulékából - a munkáltatói és munkavállalói járulékból - és azokból a közadóból, amelyek kiegészítik a járulékfizetésre nem képesek után ezt a kasszát, mennyi legyen még az a teher, amelyiket rá tudjuk terhelni azokra, akik egyébként most a jövedelmük arányában megfizetik a járulékokat. Szerintem kötelességünk is erről beszélni. Emeljük még a járulékokat? Legyen az állami, egyéb közadókból? Még emeljük meg? Most egyharmadnál tartunk durván az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtésében, ugye a járulékok mintegy 65 százaléka, az egyéb közadók mintegy 35 százaléka. Sok európai országban van, hogy a közadókból így egészítik ki ezt a járulékot, de értelmes párbeszédet lehet arról folytatni, hogy ezt az arányt változtassuk. Ki vállaljon többletterhet? A most is járulékfizető? Vagy tegyünk még többletpénzt az adókból? Én szerintem akkor sokkal előrébb fogunk jutni. Figyelmesen hallgatom, hogy mi legyen a javaslat. Nem arra vagyok büszke, hogy a kiadási oldalon nem költjük el az összes pénzt, ami a rendelkezésünkre áll, egyébként meg el is fogjuk költeni. De azt, hogy ne kelljen az egészségügynek minden éven, minden alkalommal újra és újra meghallgatnia, hogy ti meg nem tudtok rendesen gazdálkodni. Mondjam Horváth Zsolt képviselő úrnak, hogy keresztben van a takarónk? Én meg azt szeretném, ha inkább az lenne, hogy mondjuk meg, hogy milyen legyen a takaró és akkor nézzük meg, hogy mit tudunk belőle elkölteni.

ELNÖK: Heintz Tamásnak adok szót.

DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót tisztelt elnök úr. Ha már sláger, legyen sláger, szuficitügyben szeretnék én is néhány szót szólni. Amíg egy költségvetési szerv vagy egy alapnál maradványunk van, azt ugye szuficitnek hívjuk és nem szeretjük, röstelkedünk miatta. Ugyanezt az összeget, amikor egy gazdálkodó szerv, egy vállalkozás produkálja, úgy hívják, hogy adózás előtti eredmény. Azért térjünk vissza egy csöppet az elmúlt évben elég viharosan végigvert öt egészségügyi törvényre és mindannak az eredménye az, ami most egy szuficites szám. Ez a csali. És ez megmutatja azoknak, akik be kívánnak fektetni a nyereségérdekelt egészségbiztosítási rendszerekbe. Hogy ha befektetik azt a több, mint 200 milliárdot, ami a jövő évi költségvetésből hiányzik, az E-Alapból, mert tudjuk, hogy csak 1435 milliárd lesz az idei 1665-tel, akkor minimálisan, a lakossági terheket nem emelve számíthatnak arra a szuficitre, ami itt van. Ez a minimum. Nyilvánvalóan szolgáltatásszűkítéssel és járulékemeléssel ez tovább emelhető lesz. Úgyhogy azt hiszem, hogy ezt árgus szemmel figyelték a biztosítók, mert ez az a pénz, ami jelen helyzetben a mai költségvetési árviszonyok, bérviszonyok mellett garantáltan kiemelhető a rendszerből, ha ezt a 230 milliárdot beteszik.

Úgyhogy igazából nem kell ezzel a szuficittel sokat törődni, ha bevezetik a több biztosítós rendszert, mert akkor már nem lesz dolgunk vele, mert már nem lesz szuficit. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Molnár Ágnes képviselő asszony.

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Én az adó- és járulékváltozásokról szóló törvényt az önkormányzatok oldaláról szeretném vizsgálni. Sajnos látjuk azt, hogy az önkormányzatok ennek alapján sokkal nagyobb terheket fognak elszenvedni. Tudjuk azt, hogy most is milyen költségvetéssel bírnak az önkormányzatok és ezeknek a terheknek a növekedése mind a mellett következik be, hogy a normatíva pedig minden ellátás szintjén csökken, amivel az önkormányzatnak szembe kell néznie. Ha ezeket a változásokat nézzük, akkor kiemelhetjük a helyi adók kérdését. Óriási feladat elé állítjuk ezeket az önkormányzatokat, mert a helyi adókat, akár az építményadók emelését mind-mind ott helyben kell megtermelni és természetesen ezekkel kell biztosítani, ezekkel a nagyon szigorú adókategóriákkal a működését az önkormányzatoknak. Ebben a helyzetben kell értékelnünk a szuficites kassza kérdését is, ugyanis számtalan önkormányzatnál látjuk a nap mint nap beérkező igényeket a fenntartójuk felé, hogy a kórházak nem tudnak működni és ezeknek a pénzhiányos önkormányzatoknak kell megbirkózni azokkal a kérésekkel, amik az önkormányzatoktól érkeznek. Tehát ennek szellemében én nem tudom azt elfogadni, hogy szuficites kassza van és nem segítjük és nem helyezzük oda vissza a pénzt, ahonnan be kell érkeznie.

Kérdezném azt is egyébként, hogy terveik között szerepel, hogy az önkormányzatoknak a hitel felvételét korlátozni szándékozzák a konvergenciaprogramnak megfelelően. Szeretnék erre is, az alkalmat kihasználva, választ kapni, hogy valóban ilyen tervek szerepelnek-e. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Úgy látom, picit előreszaladtunk a vitában, de persze minden mindennel összefügg. Lesz még alkalom arra, hogy a költségvetésről, meg az egészségügyi egészségbiztosítási reformról szót váltsunk, tehát vegyük ezt úgy, hogy elővitát folytatunk e tekintetben, mert a szufficittel kapcsolatos kérdések nyilván vissza fognak jönni.

A sok éves parlamenti gyakorlatból visszaemlékszem azokra az évekre, amikor mindig, minden oldalról ostoroztuk a deficites tervezést és a deficitet. Én a magam részéről azt gondolom, hogy azért ez a szufficit jellemzően és alapvetően a járulékfizetés szigorítása, az eddig nem fizetők járulékoltatása, tehát egy világosabb, átláthatóbb rendszer miatt jött létre.

Egyébiránt ebből van az a bizonyos 25 milliárdos stabilizációs program, amelynek, ha úgy tetszik, most a mentőszolgálat és egyes egészségügyi intézmények a haszonélvezői. (Dr. Mikola István: 50-ből!) Egyébként az lenne a legjobb, hogyha egyensúly lenne, de azért azt tudni kell, hogy szeretjük vagy nem, de addig fogunk tudni nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. (Dr. Heintz Tamás: Hűségpénz!) Most nem a keresztbe fektetett takaróról beszélek, mert az védett mondata az alelnök úrnak, mint ahogy ezt az előbb megjegyezte.

Talán még engedjenek meg egy megjegyzést, mert érintették többen a tegnap nyilvánosságra került EU-s jelentést, ez a Health Consumer Powerhouse felmérése. Mivel még csak a sajtóból ismerjük, biztos, hogy indokolt, hogy ezt beszerezve a bizottság tagjai számára rendelkezésre bocsássuk, mert ahogy én tájékozódtam, azért ez fogyasztói oldalról közelít, a betegjogok, a betegtájékoztatás, a rendszerátláthatóság, a műhibák kezelése, a háziorvosi elektronikus adatbázisok léte, elérhetősége kapcsán értékel. Tehát, ha úgy tetszik, nem a költségvetési számokat tekinti alapvetőnek.

Én tehát azt gondolom, hogy ha már hivatkozunk rá, akkor nézzük meg pontosan ennek a tartalmát. (Dr. Mikola István: Megnéztük, Mihály! 64 szempont szerint értékel...) Én azt gondolom, hogy meg fogjuk nézni. A bizottság tagjai számára rendelkezésre bocsátjuk ennek az egészét. Tehát ez alapvetően fogyasztói oldalról közelítő jelentés.

Tisztelt Bizottság! Akkor megkérem az előterjesztőket, hogy reagáljanak az adótörvényekkel összefüggésben feltett kérdésekre, tehát azokra, amelyek itt elhangzottak, hogy utána állást tudjunk foglalni az általános vitára való alkalmasság kérdésében. Főosztályvezető asszony!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is egy kicsit úgy érzem, hogy bajba keveredtem, de azért megpróbáljuk megválaszolni a kérdéseket, hiszen most nem a költségvetést tárgyaljuk még, hanem az adócsomagot, de természetesen amire tudok, megpróbálok válaszolni.

Ennek kapcsán szeretném jelezni, hogy mi igyekszünk az átfogó ismeretanyagra támaszkodni, de például az önkormányzati ügyekre én most nem fogok tudni mit válaszolni, hiszen ez majd a költségvetés kapcsán előjöhet, de még egyszer hangsúlyoznám, hogy most nem erről tárgyalunk. Természetesen a képviselő asszonynak nyilván választ fogunk tudni adni, amikor ez a dolog napirenden lesz, de elnézést, erre most nem fogok tudni válaszolni.

Az egyik kérdés az alelnök úr kérdése volt, ami a járulékfizetés kapcsán a szolidaritás és a biztosítási elv, a jövedelemarányos terhelés kérdését érinti. Itt egy picit, ha lehet, kapcsolódnék Vojnik Mária képviselő asszonyhoz, amely kérdés arról szól, hogy természetesen a biztosítottak vonatkozásában változatlanul fenntartjuk a jövedelemarányos járulékfizetés rendszerét, hiszen aki biztosítási jogviszony alapján biztosított, az természetesen továbbra is jövedelemarányosan teljesíti az egészségüggyel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit.

Az más történet, hogy pontosan a szolidaritási elv megtestesülése nyomán van ez a változás, amit én ismertettem önökkel, a nemzeti kockázatközösséggel kapcsolatban. Természetesen lehet vitatkozni rendszereken, hogy mi a fizetés alapja. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egy egységes szolgáltatás, egy egységes terhelés legyen mögötte. Őszintén szólva sokaknak ma is problémát okozott annak a megértése, hogy egyes körökben miért pont az ellátás az alapja, más körökben miért éppen a minimálbér. Őszintén szólva ez valóban elméletileg is vitatott, hogy mennyire helyes vagy nem. Kétségtelen, hogy a világban sokféle rendszer működik ebben a történetben is.

A dolog lényege, ahogy szintén Vojnik Mária képviselő asszony elmondta, valóban az, hogy 2006-tól van egyáltalán ez a konstrukció, hogy a nemzeti kockázatközösség keretében a költségvetés igazából térítést fizet, természetesen az adóbevételekből történő átcsoportosítással. Ez is egy lépés volt anno annak érdekében, hogy tisztább, átláthatóbb, kiegyensúlyozottabb legyen az egészségbiztosítási alap helyzete.

Őszintén szólva egy kicsit megleptek az egészségbiztosítási alap szufficitjével kapcsolatos nézetek. Egészségüggyel foglalkozóként lehet ezt akárhogy értékelni, de a korábbi évekhez képest én őszintén szólva nagyon örülök annak, hogy nem arról kell beszámolni, hogy hiánnyal küzd az egészségbiztosítási alap, különösen nem arról, hogy az év végén a tervezett hiányt jelentősen meghaladó hiánya van az egészségbiztosítási alapnak.

Én azt gondolom, ez is egy rendkívül fontos lépés, pontosan a konvergenciaprogram, az államháztartási folyamatok jobb megjelenítése érdekében. Ehhez a szituációhoz alapvetően valóban nem a járulékbevételek járultak hozzá, hiszen pontosan az elmúlt években jelentős lépések történtek a szürke- és feketegazdaság fehérítése érdekében és annak érdekében, hogy minél inkább részt vegyen mindenki az egészségbiztosítás finanszírozásában. Tehát igen jelentős lépések voltak.

Ehhez kapcsolódva szeretném elmondani, hogy elhangzott egy kérdés a személyi jövedelemadó tervezett bevételeivel kapcsolatban. Itt el tudnám mondani a 2007. évi tervszámot: 1238,3 milliárd forint az ez évi tervszám az szja-bevételeknél. Szeretném jelezni, hogy természetesen én még nem tudom megmondani, hogy ez év végéig konkrétan hogy alakul, de ma is eléggé valószínűsíthető, hogy jelentősen túlteljesül ez az 1238 milliárd.

Ami a jövő évre a költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételi szám, az pedig 1923 milliárd forint. Az szja-bevételeknél ez a szám, ezt kérte Horváth képviselő úr, tehát ezt szeretném elmondani. (Dr. Horváth Zsolt: Nem hallottam pontosan.) Tehát 1238,3 az idei előirányzat, ami jelzem, jelentősen túl fog teljesülni, és a következő évi szám pedig 1923 milliárd forint. (Dr. Horváth Zsolt: Köszönöm szépen.)

A terheléshez még annyit, hogy ahogy jeleztem, az adójóváírással kapcsolatban, valóban pont a fehérítés érdekében, az érdekeltség növelése a cél, hogy minél inkább a valós jövedelmek bevallása történjen meg. Pontosan a középső jövedelmi kategóriák azok, ahol az adójóváírás konstrukciójának változása miatt csökken a nettó szja-terhelés, tehát a nettó jövedelem nagyobb lesz ebben a körben. Kétségtelenül jó lenne, ha ez általános jelenség lenne, de ebben a körben van mód arra, hogy a következő évben ezzel a váltással a nettó jövedelmi pozíció javuljon. Köszönöm szépen, én ennyit szerettem volna mondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!

MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Van még egy képviselői kérdés, amire reagálni szeretnék, a munkaaerő-igényes szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Ezzel kapcsolatban a kormány elfogadta az új egyensúly, illetve a konvergenciaprogramot és ezekkel összefüggésben nem indokolt a kedvezményes kulcs kiterjesztése a munkaerő-igényes szolgáltatásokra. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Horváth Zsolt: Nem kaptam választ a kérdésemre.) Horváth képviselő úr nem kapott választ. Tessék!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): A másik kérdésre nem kaptam választ.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnézést, kérdezte a dollárban átszámított egy főre jutó összeget. Elnézést, jelenleg nincs ilyen adatunk, de természetesen tudjuk produkálni, és akkor ezt biztosítjuk önnek, jó? (Dr. Horváth Zsolt: Köszönöm szépen.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a vitát lezárva... (Dr. Pesti Imre: Nem kaptam választ.) Nem kapott választ a képviselő úr. Tessék!

DR. PESTI IMRE (Fidesz): A kérdés konkrétan úgy szólt, hogy a többletnek mi lesz a sorsa a szufficit eredményeként? A többlet marad a rendszerben, vagy lenyeli a nagy költségvetés?

ELNÖK: Tessék!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Szeretném ennek kapcsán hangsúlyozni még egyszer, hogy nem a 2008. évi költségvetést tárgyaljuk jelenleg. Nyilván ez a kérdéskör majd annak a tárgyalása kapcsán fog rendeződni, most hadd ne szóljak erről. Nyilván az lenne a cél, hogy ez az egészségügyben realizálódjon. Köszönöm.

Határozathozatalok

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor az általános vitára való alkalmasságról szavazunk. Először megkérdezem, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló 3892. számú törvényjavaslatot ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) 13 igen szavazat. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 10 nem szavazat.

Tehát 13:10 arányban támogatjuk. Kíván-e a bizottság többségi előadót, és mert volt vita, kiebbségi előadót állítani? (Jelzésre:) Vojnik Mária képviselő asszony és Mikola alelnök úr lesznek az előadók a jövő héten.

A törvényjavaslatot ki tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tizenhárom. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Tíz. Szeretne-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem szeretne. Köszönöm szépen.

Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Következik az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Összesen kilenc ilyen indítvány van. Az ajánlás mindenkinek az asztalán van. Az 1. ponttal kezdünk, amelyet Korózs Lajos több képviselőtársával nyújtott be.

BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Többség támogatja. Az ajánlás 2. pontjában Czomba Sándor és képviselőtársai hasonló indítványa.