EB-12/2006.
(EB-12/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2006. november 8-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelentek/jelen lévők/részt vevők *

Elnöki megnyitó *


A napirendi javaslat elfogadása *

A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1139. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat (T/1036. szám)(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1202. szám) törvényjavaslathoz nem kijelölt bizottságként bizottsági vélemény kialakítása *

Hozzászólások *

Dr. Vojnik Mária ügyrendi javaslata *

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Bizottsági módosító javaslat előkészítése) (Első helyen kijelölt bizottságként) *

Dr. Mikola István ügyrendi javaslata *

Szavazás *

Egyebek *

Napirendi javaslat

1. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1139. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

3. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat (T/1036. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

4. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

5. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló (T/1202. szám) törvényjavaslathoz nem-kijelölt bizottságként bizottsági vélemény kialakítása

6. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám)
(Bizottsági módosító javaslat előkészítése)
(Első helyen kijelölt bizottságként)

7. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Molnár Ágnesnek (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Horváth Ágnes államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann (Egészségügyi Minisztérium)
Köncse Tamásné tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Krémerné Gerencsér Ildikó főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Sohajda Attila alelnök (Magyar Gyógyszerész Kamara)
Dr. Éger István elnök (Magyar Orvosi Kamara)
Kubányi Jolán alelnök (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara)
Székely Krisztina elnök (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete)
Dr. Buzás László igazgató (Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége)

Megjelentek/jelen lévők/részt vevők

Gábor Edina főigazgató (Egészségügyi Minisztérium)
Jasink Anita (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)

Elnöki megnyitó

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok, hölgyeim és uraim! Köszöntöm a bizottság tagjait, a meghívott vendégeket. A bizottság ülését megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság helyettesítésekkel együtt, de azon túlmenően is határozatképes.

Napirend előtt a következőkről szeretném tájékoztatni a bizottságot: mindenekelőtt arról, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén Keller László képviselőtársunk helyett Papp Józsefet választotta meg a plénum a bizottság tagjának, aki rövidesen jön, egy kuratóriumi ülés miatt késik. Papp József egyébként önkormányzati területen működött, sokáig Csorna polgármestereként dolgozott. Sort kerítünk majd, ha erre idő lesz, a szokásos rövid kis bemutatkozásra.

Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy múlt hét péntekén és szombatján az európai parlamenti képviselők egy csoportjának meghívására és a szlovén kormány meghívására más nemzeti parlamentek egészségügyi bizottsági elnökeivel együtt Ljubljanában egy olyan tanácskozáson vettem részt, amelyet a rákellenes küzdelemnek szenteltek, arra való tekintettel is, hogy a szlovén elnökség 2008-ban az Európai Unióban a rákkontroll kérdését szeretné az egészségpolitika középpontjába állítani, és ezért az európai parlamenti képviselők a tagállamok parlamenti képviselőivel keresik a kapcsolatot és az együttműködést. Egy politikai kerekasztal keretében abban állapodtunk meg, hogy a következő időszakban ezen a területen az Európai Parlament is konkrét akciókat kezdeményez, elsősorban a népegészségügy és a prevenció területén, mert erre van hatásköre az Európai Uniónak, a dohányzás elleni küzdelem, alkoholpolitika területén, és minden országban szorgalmazzák, minden tagállamban, hogy a nemzeti rákprogramokat vegyék a tagállamok komolyan.

Ha már a dohányzást is említettem, szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy november harmadik csütörtöke a "Ne gyújts rá!" világnap, és ebből az alkalomból az Irodaház földszintjén a jövő héten egy interaktív kis kiállítás is lesz. Azt gondolom, hogy az egészségügyi bizottság tagjai majd külön figyelemmel ezt megnézik, a képviselőknek a civil szervezetek szóróanyagokat is eljuttatnak, illetve 16-án, amikor is ez a világnap van, akkor a Duna Plázában egy egész napos tanácsadással, kulturális programokkal egybekötött figyelemfelhívó kampányeseményre kerül sor a civil szervezetek és az ÁNTSZ rendezésében. Tehát akinek módja van, érdemes ezt felkeresni.

Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy néhány megkeresést szokás szerint kiosztattam, képviselőtársaim ezt megtalálják maguk előtt, illetve jövő héten, a házbizottságban született megállapodásnak megfelelően elkezdődik a jövő évi költségvetés általános vitája. Ezért a korábbi üléseken már ez ügyben született megállapodásoknak megfelelően felhívom a figyelmet arra, hogy jövő héten két ülést tartunk. Kedden délután kerülne sor a költségvetés és a költségvetéssel összefüggő másik két törvény bizottsági általános vitájára, és szerdai ülésnapon pedig más törvényekhez beérkező módosító indítványok tárgyalására. Kedden az ülést 14 órára, szerdán pedig 9 órára tervezem összehívni.

Itt megállnék, és megkérdezem képviselőtársaimat, hogy napirend előtt van-e egyéb más bejelentenivaló. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezést. Ezért a napirendet illetően módosító javaslatot tennék. Ezt írásban kiosztattam képviselőtársaimnak, de el is mondanám. Az a különbség az írásban kiküldött napirendhez képest, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitája folytatódott, lezárult, és e tekintetben született megállapodásoknak megfelelően, miután jövő héten a részletes vitára is sor kerül, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat meg kellene tárgyalnunk, erre negyedik napirendi pontként teszek javaslatot.

Ötödik napirendi pontként pedig arra, hogy a bizottság tárgyalja meg az 1202. számon benyújtott, a kormányzati szervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban azt a bizottságivélemény-tervezetet, amelyet szintén kiosztattam képviselőtársaimnak. Itt arról van szó, hogy a kormány egy 177 §-ból álló igen vaskos törvényjavaslatot benyújtott, azonban a házelnök asszony a Házszabály 79. §-ára való tekintettel csak az alkotmányügyi bizottságot jelölte ki tárgyalásra, és minden más bizottságnak nem kijelölt bizottságként van módja, lehetősége arra, hogy véleményt nyújtson be az alkotmányügyi bizottsághoz. Természetesen módosító indítványokat képviselők vagy bizottságok nyújthatnak be. Tekintve, hogy ennek a törvényjavaslatnak rövidesen megkezdődik a tárgyalása, szükségesnek láttam, hogy az elkészített szakértői véleményről itt tárgyaljunk, amikor odaérünk, és a véleményből ki fog derülni, hogy pontosan miről is van itt szó.

Hatodik napirendi pontként fogjuk megfontolni bizottsági módosító javaslatok benyújtását a gyógyszer-gazdaságossági törvényhez, első helyen kijelölt bizottságként. E napirendi pont tárgyalása előtt szünetet fogok elrendelni, mert akkor a módosító javaslatok kiosztását meg tudjuk tenni, és mód és lehetőség van arra, hogy minden képviselőtársunk ezt meg tudja tekinteni. (Dr. Csáky András jelentkezik.)

Csáky képviselő úr szeretne ehhez hozzászólni.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy az ötössel kapcsolatos napirendet nem lehetne-e keddre áttenni, mert készült egy előterjesztés, de miután elég nagy volumenű előterjesztésről van szó, gondolom, hogy többen vagyunk, akik azért szeretnék részletesebben áttekinteni, és utána megalapozottan állást foglalni. Nem tolhatnánk-e el keddre, és akkor kedden már ennek a javaslatnak a birtokában, amit elnök úr kiosztatott, illetve egyéb ismeretek birtokában tudnánk róla megalapozottan dönteni?

ELNÖK: Van-e egyéb észrevétel a napirendi javaslathoz? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Képviselő úr, azt kell mondjam, hogy az alkotmányügyi bizottság hétfőn tárgyalja ezt a javaslatot, és szeretném, ha a véleményünk ott lenne. Ez nem akadályoz meg bennünket vagy bármelyik képviselőtársunkat abban, hogy majd módosító indítványt adjuk be, illetve azt sem akadályozza meg, hogy esetleg külön kezdeményezzék képviselőtársaim, hogy egy-egy témakört itt beszéljünk meg, vagy akár bizottsági módosító indítványra érkezzen javaslat. Miután az alkotmányügyi bizottság hétfőn ülésezik, ezért sajnos azt javaslom, illetve nincs más mód, muszáj ezt megtárgyalni ezen a héten. Tehát a hétfői ülésnapon vált világossá a bizottsági elnöki értekezleten, illetve azt követően a házbizottságban, hogy mi a menetrend ezzel kapcsolatban.

A napirendi javaslat elfogadása

Kérdezem tehát képviselőtársaimat, hogy a napirendi ajánlást elfogadják-e e szerint a módosítás szerint. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) A többség a napirendi ajánlást elfogadta.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1139. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Soron következik a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely keretében megtárgyalnánk azokat az indítványokat, amelyeket képviselőtársaim benyújtottak. Nem túl sok indítványról van szó, ezért azt javaslom, hogy foglalkozzunk mindegyikkel. (Dr. Nagy Kálmán megérkezik az ülésre.)

Az ajánlás 1. pontjában Gógl képviselő úr azt javasolja, hogy a törvény fogalmi köre egészüljön ki a dohányáru eladási helyének meghatározásával. Kérdezem az előterjesztő véleményét erről - akit egyébként a gazdasági tárca részéről köszöntök -, Köncse Tamásné tanácsos asszonyt.

Parancsoljon!

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Az 1. módosító javaslatot nem támogatjuk. Nem azért, mert nem értenénk egyet a céljával, hanem most tartalmilag nem illeszkedik ehhez a törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat azért került sürgősséggel a parlament asztalára, mert az Európai Bizottság elmarasztalt bennünket, hogy nem harmonizáltuk kellően a szponzorálást és a sportrendezvények támogatását. Az eladási helyi reklámmal kapcsolatos szabályozás készülőben van, készül a reklámtörvény átfogó módosításának koncepciója, tekintettel arra, hogy a reklámtörvény jövőre csaknem tízéves lesz. Akkor szeretnénk ezt a kérdést rendezni. Most nincs idő arra, hogy ezt széleskörű egyeztetéssel, szakmailag kellően megalapozottan lehessen rendezni. Úgyhogy nem támogatjuk az 1. javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Bocsánatot kérek, hadd kérdezzem meg. Ha jól emlékszem, azt mondta, hogy tartalmilag nem illeszkedik bele. Azt gondolom, hogy ez egy teljesen világos szabályozás, nem egyedülálló Európában, az Egyesült Államokban, és egyáltalán nem látom be, hogy miért kéne ezzel várni. Ez kerek egész, jól érthető. Ha arról óhajtunk egyeztetni, hogy ezzel egyet fognak-e érteni azok, akik dohánytermékeket árusítanak, forgalmaznak és gyártanak, akkor most borítékolom, hogy nem fognak vele egyetérteni. Egyébként látom, hogy gyakorlatilag ugyanaz a szöveg szerepel Béki Gabriella és Magyar Bálint előterjesztésében is, szerintem még az is elképzelhető, hogy a parlamentben egy konszenzus, egy többség tud kialakulni mellette. Őszintén megmondom, ezt az indoklást nem értem, pláne akkor, ha a tartalmával egyetért a tárca.20 21-30c (Horváth Zsolt) Nem akarom önt köztisztviselőként bántani, nyilván azt a feladatot látja el, amit kell, de azt gondolom, hogy ez nem megfelelő érv arra, hogy ezt ne tegyük meg. Ha később szabályozzák a gazdasági reklámtörvényt, akkor legfeljebb ez már benne van, meg át is lehet alakítani, tehát ezt sem látom akadályának.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Van-e egyéb észrevétel ehhez? (Jelzésre:) Béki Gabriella!

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Osztom Horváth Zsoltnak az álláspontját. Azt gondolom, hogy szerencsétlen dolog a törvényalkotási gyakorlatunkban, hogy túl gyakran nyitogatjuk a törvényeket, hogy félévenként, évente babráljuk a jogi szabályainkat. Ha a tárca tartalmilag egyetért ezzel a javaslattal, akkor ezt indokolt lenne most szentesíteni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Előterjesztő? (Jelzésre:) Elnézést, Mikola alelnök úr!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Én csak javasolni szeretném, hogy vonjuk össze az 1. és a 2. pontot. Ugyanaz a kettő, nehogy itt fordítva szavazzunk!

ELNÖK: Igen, magam is így gondolom. Előterjesztő?

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szeretném folytatni az indokolásomat azzal, hogy a 3. és a 4. javaslatban az szerepel, amelyik megtiltaná, illetve kivenné a feloldás alól az eladási helyi reklámot. Ha azt támogatnánk, mert végül is ez a végső cél, hogy eladási helyen se lehessen reklámozni, akkor viszont felesleges meghatározni az eladási hely fogalmát, mert akkor a törvényben sehol nem fog már szerepelni az eladási hely fogalma. Tehát ezért sem támogatható, mert az 1-2. és a 3-4. gyakorlatilag összefügg egymással. Azt kell eldönteni vagy az az eldöntendő kérdés, hogy most akarunk-e hozzányúlni ahhoz, hogy ne lehessen az eladási helyen reklámozni, és ha ezt szeretnénk, akkor fölösleges a fogalommeghatározás.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel együtt, ha szabad, én azt gondolom, hogy nem árt, ha a fogalom e tekintetben világos. A kettő együtt nem üti egymást, de a bizottság tagjai állást foglalnak akkor, amikor az 1. és a 2. ajánlási pontról együttesen szavazunk. Itt tulajdonképpen csak a felvezető szövegben van eltérés, egyébként pedig szó szerint megegyezik a két javaslat.

A 2. pontot támogatja az előterjesztő?

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem. Köszönöm szépen. Figyelmeztettek, hogy nem kérdeztem meg a 2. pontról a kormány véleményét, de azt gondolom, hogy ez hasonló.

Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki támogatja ezt a két ajánlási pontot. (Szavazás.) A bizottság, úgy látom, egyhangúlag egyetért ezzel.

Ezért a 3. ajánlási pontról kérdezném meg a kormány véleményét. Ez részben a 4-essel is egyezik, de nem teljesen, mert a 4-esben még vannak más elemek is, tehát erre felhívom a figyelmet. A vitát azonban együtt lefolytathatjuk, de szavazzunk külön, mert ott van még más is.

Kérdezem tehát a 3., 4. pontról a kormány véleményét.

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tulajdonképpen az elmondott indokok miatt nem támogatjuk, mert nem ez a tárgya a törvénymódosításnak.

A 4-essel kapcsolatban még azt szeretném elmondani, hogy a 4-es egyébként ellentmondást tartalmaz, mert a (4) bekezdés b) pontja az eredeti törvényjavaslat, és kiegészül egy 6. ponttal, amely még tovább viszi a szponzorálás tilalmát. Tehát vagy az egyiket kell meglépni, vagy a másikat. Így formailag sem felel meg semmiképpen, mert a 6-os teljesen kiterjesztő korlátozás, míg a b) pont csak bizonyos európai irányelveknek teljes mértékben megfelelő szabályozás, ez pedig egy túlterjeszkedés. Tehát a 4. számú javaslat önmagában sem koherens saját magával.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. (Dr. Horváth Zsolt: Miért nem koherens önmagával?) Képviselő úr, hozzászól?

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tisztelettel, lehet, hogy az én felfogásommal van baj, de ez miért nem koherens önmagával?

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Azért, tisztelt képviselő úr, mert a (6) bekezdés, ha figyelmesen elolvassuk, az kiirt minden hozzájárulást, tehát minden szponzorációt, amely nyilvánvalóan magában foglalja a határokon átnyúlót is meg magában foglalja a sajtótermékeket. A b) pont pedig a sajtótermékekre és azokra a sajtótermékekre, amelyeket nem az EGP országaiban nyomtattak, és azokra a rendezvényekre szól, illetve az 5. pont, amelyik határokon átnyúló hatással rendelkezik. Tehát az 5-ös és a 6-os nincs összhangban egymással ilyen szempontból (Dr. Horváth Zsolt: Így már rendben van!) és a 4-esnek a b) pontja.

ELNÖK: Jó. Akkor megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a 3. ajánlási pontot ki támogatja. (Szavazás.)

Ki támogatja a 4. ajánlási pontot? (Szavazás.) A többség támogatja.

Az ajánlás 5. pontjában képviselőtársaink a reklámfelügyeleti eljárással kapcsolatban tesznek kiegészítést. A kormány véleményét kérem!

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tulajdonképpen ez egy olyan kiegészítés, amelyet a bírósági eljárásról szóló törvények előírnak, tehát mindenkinek, aki ügyfélként fellép valamilyen ügyben, igazolnia kell magát, hogy jogosult-e. Felesleges itt újra előírni.

ELNÖK: Köszönöm. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Egyharmad sem, tehát nem támogatjuk.

Az ajánlás 6. pontjában Laboda Gábor és Kránitz László a kihirdetést, illetve a hatályba lépést később szeretné. A kormány véleményét kérdezem.

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk azért, mert a kötelezettségszegési eljárásról szóló európai uniós határozat úgy szól, hogy december 18-ig kell megfelelnünk ennek a harmonizálásnak. Másrészt pedig, mivel a korlátozás csak a hatályba lépést követően megkötött szponzorációs szerződésekre szól, így kellő időt nyújt a felkészülésre. A Forma-1-gyel kapcsolatos tiltásra pedig nem kell felkészülni, hiszen ott már megkötötték a jövő évi szerződéseket, és tudnak róla, ezért szeretnénk továbbra is ragaszkodni a 30 napos hatálybalépéshez.

ELNÖK: Köszönöm. Béki Gabriella!

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Kérdésem lenne: Jól gondolom, hogy ez a 30 nap ad lehetőséget a szponzoroknak arra, hogy sebtében egészen hosszú távú szerződéseket kössenek, és ilyen módon a törvény értelmét veszítse, már a szigorítás?

ELNÖK: Egy pillanat, megkérdezem, hogy van-e még ezzel kapcsolatban más. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Tessék parancsolni!

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Képviselő Asszony! Úgy gondolom, hogy pontosan ezért is van szükség arra, hogy ne túlzottan húzzuk ki, mert a 90 nap például, amit javasoltak a képviselő urak, még inkább lehetőséget adna arra, amit ön kérdezett. Úgy gondoljuk, hogy nem ad lehetőséget. Egy-két kirívó eset lehet, hogy elő fog fordulni, de reméljük, hogy nem kötnek olyan hosszú távú szerződéseket.

ELNÖK: Kérem szépen, az a helyzet, hogy olyan javaslat, hogy ennél rövidebb időn belül lépjen hatályba a törvényjavaslat, nem szerepel itt, tehát erről most nem tudunk állást foglalni.

(Jelzésre:) Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Akkor kérdezem, hogy miért van a 30 nap, miért nem a kihirdetéskor lép hatályba. Tehát akkor egy kapcsolódó módosítóval minimalizáljunk!

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Mert a jogalkotásról szóló törvények és egyéb előírások azt teszik kötelezővé, hogy ilyen esetben, amikor azért gazdasági vállalkozásokat érint valamilyen módon egy törvénymódosítás, akkor megadjuk a 30 napot. Az Igazságügyi Minisztérium ragaszkodott hozzá, hogy 30 nap legyen, de természetesen ha bejön egy ilyen módosító javaslat, hogy a kihirdetést követő napon vagy nyolcadik napon lép hatályba, nem fogjuk kifogásolni, de a hosszabbítással semmiképpen nem értünk egyet.

ELNÖK: Ez világos! Egyelőre nincs ilyen javaslat. (Jelzésre:) Horváth Zsolt!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tudom, hogy eretneknek tűnik a kérdés, amit fölteszek, de nem jogász lévén van-e arra valamilyen jogi lehetőség, hogy meglévő szerződéseket vagy ebben az időszakban megkötött szerződéseket egy bizonyos időn belül felülvizsgálatra kötelezzünk, illetve megszüntetésre kötelezzünk. Létezik erre valamilyen alkotmányos jogi lehetőség?

ELNÖK: Van-e még további kérdés, észrevétel, ötlet ezzel ponttal kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor kérjük a választ!

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Én úgy tudom, hogy nincs ilyen jogi lehetőség, hogy magánjogi szerződéseknek a hatályban tartását vagy hatálybalépését felülvizsgálják.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzunk arról, hogy támogatjuk-e az itt szereplő ajánlást! Ki szavaz igennel arra, hogy 90 nap legyen? (Szavazás.) Senki.

Ezzel a napirendi ponttal végeztünk. Köszönjük szépen a megjelenést és a válaszokat.

KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

ELNÖK: Soron következik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalása.

Tisztelt Bizottság! Egy olyan módosító javaslat van, a 7. sorszám alatt, amely érinti a bizottság feladatkörét, hiszen ez a rokkantosítással összefügg. A 7. pont Iván László és képviselőtársai javaslata. Erről megkérdezem a kormány véleményét. (Dr. Garai István megérkezik az ülésre.)

KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Az az indoka, hogy akkor egyáltalán nem javasoltuk volna ezt a bekezdést, ugyanis azt most is előírja a törvény, hogy a kötelező időben, amit előre meghatároznak, felülvizsgálatra sor kerül. Itt arra ad lehetőséget, hogy a nyugdíjbiztosítási szervek kezdeményezhessenek soron kívüli felülvizsgálatot. Például olyan esetre gondolunk, ha 2007-től megvalósul az APEH-nél az egyéni járulékbevallás-nyilvántartás, jövedelmek konszolidált éves átadása a tb-nek, a nyugdíjbiztosítási szerveknek, akkor nekik módjuk lesz látni azt, hogy kik azok, akik rehabilitálták magukat, és így kezdeményezhetik az újbóli vizsgálatot.

Köszönöm.

ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja ezt a javaslatot. Van-e észrevétel ehhez a ponthoz? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nyolc. Tehát a bizottság egyharmadot elérő módon támogatta, de ez nem éri el a többséget.

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e olyan javaslat, amiről e tekintetben szavazni kívánnának. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Akkor Krémerné Gerencsér Ildikó főosztályvezető-helyettes asszonynak köszönjük szépen a részvételt.

Soron következik az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása. Itt minden javaslatot meg kell tárgyalni. Azonban még nem látom az előterjesztő képviselőjét, merthogy gyorsan haladunk. Van előterjesztő? (Jelzésre:) Nincs. (Közbeszólás: Kint vannak. - Dr. Vojnik Mária: Várnak a sorukra. - Dr. Éger István: Az államtitkár asszonyék kint vannak a folyosón, én találkoztam már velük.) A géntechnológiával kapcsolatos előterjesztéshez? (Jelzésre:) Itt vannak. A bizottság egyetért, hogy megcseréljük a napirendi pontokat? (Általános helyeslés.) Hadd ne kérjek szavazást! Addigra talán sikerül kitalálni. Akkor a géntechnológiát vesszük előre addig.

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Tisztelt Bizottság! Soron következik a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez volt az a tervezet, amelynek az általános vitája megállt a parlamentben, de úgy tudom, hogy azután sikerült megfelelő szakmai megállapodások alapján a módosító indítványokban megállapodni, ezért a mi bizottságunk is az idekapcsolódó javaslatokat meg tudja tárgyalni. A földművelésügyi tárcát dr. Vértes Csabáné és dr. Bézi-Farkas Barbara...

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Illetve Jasink Anita.

ELNÖK: ...asszonyok képviselik. Köszönjük szépen. Elnézést, én csak egy lapról tudom felolvasni a neveket.

Jakab István és Ángyán József képviselőtársaink az ajánlás 9. pontjában egy elhagyást javasolnak. Kérdezem az előterjesztőt.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Egy rövid indoklást is kérünk szépen.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány tulajdonképpen három célt céloz meg. Az egyik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke esetében meghatározza azt, hogy milyen szakterületekről kell az elnöknek delegálni a tagokat, ugyanis a Tudományos Akadémia öt tagot delegál a géntechnológiai bizottságba. A módosító indítványnak ez a része elfogadható lenne, tehát ezzel kapcsolatban nincsen problémánk, viszont a módosító indítvány szerint az egészségvédelmi, fogyasztóvédelmi, biotechnológiai társadalmi szervezetek esetében a közhasznúságnak fenn kellene állnia. Ez azt jelentené, hogy számos társadalmi szervezet kimaradna, tehát például éppen az ökogazdálkodók nem tudnának eleget tenni ennek a kritériumnak, úgyhogy ezt a részét nem tudjuk támogatni, illetve a biotechnológiai társadalmi szervezetek, akik egyetlenegy tagot jelölhetnek a bizottságba, úgy gondoljuk, hogy továbbra is helyet kell kapjanak, hiszen különben felborulna az egyensúly a bizottságban. Ha megnézzük, hogy a környezetvédelmi célú szervezetek négy tagot küldenek, külön az egészségvédelmi, fogyasztóvédelmi szervezetek egy-egy tagot küldenek, akkor úgy ítéljük meg, hogy méltányos, hogy biotechnológiai cégektől legalább egy tag részt vegyen, illetve nem cégektől, hanem társadalmi szervezetektől egy tag részt vegyen.

ELNÖK: Világos. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Nyolc. Tehát a bizottság nem támogatja.

Az ajánlás 16. pontjában Ángyán képviselő úr kiegészítéséről mi a kormány véleménye?

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, ugyanis ez a bekezdés a géntechnológiai módosítás és a zárt rendszerű felhasználás kapcsán céloz meg egy olyan módosítást, amely valójában kibocsátásra vonatkozhat. Tehát a géntechnológiai módosításnál zárt rendszerű felhasználás esetén biogeográfiai régiónak a vizsgálata nem jön szóba, ez az egyik problémánk, a másik pedig, hogy egyébként is a közösségi jogszabály meghatározza azt, hogy milyen kockázati elemekre kell vizsgálni azt az adott GMO-t. Tehát ez a kiegészítés még le is szűkíti az adott kockázatok ismertetését.

ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nyolc. Tehát nem támogattuk.

Az ajánlás 22. pontjában Járvás István és Ángyán képviselő urak egy kiegészítést javasolnak. Kérdezem erről a kormány álláspontját.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, ugyanis a módosítás szerint abban az esetben, ha nem biztosítanak a géntechnológiai hatóság részére szaporító anyagot a magyar környezeti vizsgálatokhoz a közösségi vagy bármely tagországi engedélyezési eljárás során, akkor a végzáradékot fenn kell tartani. Most több helyen sántít ez a módosító indítvány. Egyrészt a végzáradék bevezetésének a feltétele az, hogy legyenek tudományos bizonyítékok arra nézve, hogy új környezeti vagy egészségügyi kockázatok állnak fenn. Tehát akkor már történik egyfajta vizsgálat ezzel a GMO-s növénnyel kapcsolatban.

A másik dolog pedig az, hogy éppen a közösségi tagállami engedélyezési eljárás során, amelyek más szinten zajlanak, tehát nem a mi országunkban, nem követelhetjük meg, hogy számunkra szabadalmi oltalommal védett vetőmagot biztosítsanak.40 41-50c (Bézi-Farkas Barbara)Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyeznem, hogy vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy esetleg a későbbiek során az Európai Uniónak a szabályozását megváltoztassuk annak érdekében, hogy kötelessége legyen az adott fajtatulajdonosnak vetőmagot biztosítani a vizsgálatokhoz. De ez egy hosszabb eljárást vesz igénybe, jelenleg a szabadalmi jogok miatt nem mondhatjuk azt, hogy kötelessége ebben az esetben biztosítani vetőmagot.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán, utána Csáky András következik.

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Ha jól értem, akkor ez a saját magyar kockázatfelmérést kikapcsolja, és gyakorlatilag azt teszi lehetővé, hogy nekünk egy esetleges ilyen jellegű probléma esetén, tehát a géndiszperzió etc. kapcsán nekünk nincsen olyan saját mintánk, amire támaszkodhatnánk.

ELNÖK: Igen. Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Ez a 22-es csapdája, mert a végzáradék fenntartásához az argumentáció ilyen vizsgálatokon alapulhatna. De ha ettől a szaporítóanyag megtagadása miatt erre lehetőség sem nyílik, akkor mi van? Tehát szerintem ez egy jó módosító, ezt támogassuk.

ELNÖK: Alelnök úr, Mikola István!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Szerintem ez a 22-es javaslat az élelmiszer-biztonsági garanciája ennek a kodifikációnak, úgyhogy ezt kérem szépen komolyan venni, még akkor is, ha ehhez az európai jogot át kell gondolni és módosítani kell. Ez az élelmiszer-biztonság garanciája.

ELNÖK: Van-e még észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Az előterjesztő kíván-e a határozathozatal előtt szólni? (Jelzésre:) Tessék parancsolni!

DR. VÉRTES CSABÁNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Egyetlen észrevételt szeretnék tenni: az Európai Unió a jelenlegi eljárási rendszerében a kibocsátást megelőzően tesztelni kell azok között a környezeti feltételek között a GMO-kat, amilyen környezetbe majd kikerülnek és felhasználásra kerülnek.

Így én azt gondolom, hogy ha már az EU-s jog, illetve az EU-irányelv alapján járnak el a bejelentők, akkor nem fog Magyarország kimaradni a környezeti és táplálkozás-élettani vizsgálatok sorából. A vetőmag-szolgáltatási kötelezettség tényleg egy nagyon komoly probléma, de jelen pillanatban az együttműködés abba az irányba halad, illetve úgy presszionáljuk, hogy a bejelentés Magyarországon is megtörténhessen, és így a vetőmagot a vizsgálatokra maguk a bejelentők biztosítják. Tehát ha ez a törvényben benne marad és így marad benne, akkor egyéb más jogi ellenérzéseket fog kiváltani, és akár még módosítás nélkül is meghiúsíthatja azt, hogy az Európai Unión ez a módosító változat átjusson. Tehát a vetőmag-szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségnek a benn hagyása mindenképpen nagyon megfontolandó.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Dr. Perjési Klára jelentkezik.) Nem szívesen adnék már külön szót, mert az előbb... De tessék!

DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Csak annyit, hogy számomra egyértelmű, hogy ha valamiről nem tudjuk, hogy micsoda, mielőtt elvetjük, akkor nem szabad elvetni. Tehát csak meg kellene várni, hogy legyen minta, ki kell próbálni, tesztelni kell és akkor utána lehet. Tehát én nem támogatom ezt a módosító indítványt.

ELNÖK: Kérdezem... (Jelzésre:) Képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést, elnök úr, ez tényleg egy nagyon fontos dolog, maga a törvény is egy hihetetlenül fontos dolog.

Csak az a gond ezzel az egésszel, hogy a háttéranyagban, amit ezzel kapcsolatban kaptunk, többször visszatérő probléma volt, hogy nem lehetett vizsgálni, mert a forgalombahozatali engedélyért folyamodó cég egyszerűen megtagadta a mintának a kiszolgáltatását. És ha a kormánynak az a szándéka - és biztos vagyok benne, hogy az a szándéka, mert eddig ezzel a kérdéssel kapcsolatosan tényleg azt lehet mondani, hogy pozitívan foglalkozott -, hogy kezdeményezni kell az Unióban, hogy ez az anomália - mert ez egy 22-es csapdája végeredményben - megoldódjon, akkor meg pláne bele kell rakni ebbe a törvénybe. Én úgy gondolom, hogy talán ez a törvény lehet az egyik, hisz ma délután fog pont egy ilyen üggyel kapcsolatban az öt párt összeülni, hogy kellő nyomatékot biztosít a kormány számára, hogy a magyar parlament ezt így gondolja, és ennek a későbbiek folyamán mindenféleképpen szerezzen érvényt. Úgyhogy ebből a csapdából valahogy ki kell jönni, és csak ezzel lehet kijönni.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

Tisztelt Bizottság! Persze, én azt hiszem, ez egy iterációs folyamat, hogy megfelelési kötelezettségek is vannak, de ugyanakkor a nemzeti kormányok kezdeményezhetnek változásokat, nyilván ez itt a vitából kiderült. Szavazzunk!

Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm szépen.

Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy az ajánlásban szereplő más pontokról kívánnak-e szavazást. (Jelzésre:) Csáky András képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én a 10-est javaslom, hogy a géntechnológiai bizottság összeférhetetlenségi szabályaival kapcsolatban fejtsük ki a véleményünket.

ELNÖK: Van-e más javaslat, hogy más ajánlási pontról foglaljunk állást? (Senki sem jelentkezik.)

Akkor a 10. pontról megkérdezem az előterjesztő véleményét; Bagi Béla és Ángyán képviselők javaslata. Tessék!

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ebben a formában nem tudjuk támogatni, ugyanis nem eléggé pontos ennek a kiegészítésnek a megfogalmazása. Egyrészt már jelenleg is benne van a törvényben az, hogy nem lehetnek a géntechnológiai bizottság tagjai anyagilag sem közvetve, sem közvetlenül érdekeltek. Azt a részét a kiegészítésnek, hogy egyfajta nyilatkozatot adjanak a géntechnológiai bizottság tagjai erről a függetlenségről, támogatni tudjuk. Tehát e tekintetben egy esetleges kapcsolódó módosító indítványt a kormány támogatni tud. De ez a jelenlegi megfogalmazás önmagában egy munkahelyi magánjellegű függőségi viszonyban nem áll, az adott tag nem értelmezhető jogilag. Ezért mi azt gondoljuk, hogy a törvényben szereplő jelenlegi, anyagilag való függetlenségre vonatkozó szabályokat kellene kiegészíteni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Nagy Kálmán!

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Elnök Úr! Ha lehet, a 26-os pontot is tárgyaljuk meg.

ELNÖK: Egyelőre még a 10. pontnál tartunk, és az előbb kérdeztem, képviselő úr. Tudom, hogy néha nehéz, de szíveskedjenek áttekinteni a javaslatokat! Most a 10-esnél tartunk, a 10-esről szavazunk.

Ki támogatja ezt a javaslatot, amit az előterjesztő nem támogat? (Szavazás.) Tíz. Nem támogatjuk.

Kérdezem, hogy a 26. pontról mi az előterjesztő véleménye.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a 26. pontban foglaltakat. Maga a 12. § (1) bekezdése is utal arra, hogy külön jogszabályban meghatározott jelölést kell feltüntetni a termékeken. Tehát jelenleg közösségi rendeletben van meghatározva, attól nem tudunk eltérni, tehát egy ilyen jellegű kiegészítést nem tudunk támogatni.

ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én azt gondolom, hogy mivel ennek a kockázata nagyon magas, éppen ezért véleményem szerint a transzgént ismerni kell. Egyre többen fognak a társadalomban érteni ehhez a dologhoz, és egyre jobban tudják a kockázatot saját maguk részére megismerni akkor, ha ez a paragrafus érvénybe lép.

ELNÖK: Igen. Szavazzunk! Kérdezem, ki támogatja ezt az ajánlási pontot. (Szavazás.) Többség.

Akkor, úgy érzem, el tudjuk engedni a földművelésügyi tárca képviselőit. Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltak. Ezt a napirendi pontot lezártuk.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat (T/1036. szám)(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Most már tényleg soron következik az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványoknak a megtárgyalása. A kiegészítő ajánlás hét pontot tartalmaz. Ezenfelül most kiosztottunk egy indítványt bizottsági módosító javaslatra, erre majd a végén térünk ki, és állást foglalunk arról, hogy a bizottság kíván-e ezzel foglalkozni. Kérem tisztelettel, ezért most a kiegészítő ajánlás szerint haladunk. Az egészségügyi tárca képviseletében Horváth Ágnes államtitkár asszony és Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes úr van jelen, köszöntöm őket.

Az ajánlás 1. pontjában Csáky András képviselő úr a szakmai kamarák feladatává kívánja tenni részleteiben is a működési nyilvántartás bevezetését a szakterületen, illetőleg a működtetési jog kiadását és visszavonását. Kérdezem az előterjesztő véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk.

ELNÖK: Miért?

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Működtetési jog kiadását a kamarákhoz nem tervezzük, hiszen teljesen átalakulna a teljes működtetés szerkezete valamennyi kamaránál. Tehát emiatt nem tudjuk támogatni.

ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja.

Az ajánlás 2. pontjában Spiák Ibolya és képviselőtársai javaslata szerepel, szintén a működési nyilvántartással kapcsolatos. Kicsit másképpen fogalmazott. Kérdezem az előterjesztőt.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja.

Az ajánlás 3. pontjában Csáky András képviselő úr a kamarai elnökségek összetételével kapcsolatos javaslatáról mi a kormány véleménye?

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány nem támogatja. Nem szeretnénk meghatározni bármilyen korlátot, hiszen az függ a szervezet nagyságától is. (Dr. Csáky András jelentkezik.)

ELNÖK: Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést, pont azzal korlátozza, ha kijelenti, hogy csak elnökségi tag lehet, jóllehet az eddigi hagyományok szerint, meg az önkormányzatiság elvéből fakadóan legalább annyi jogot hagyjunk meg, hogy az elnökség tagjait most elnökségi tagnak vagy titkárnak nevezi az adott köztestület. Nem a módosítás korlátozza, hanem az eredeti korlátozza alapvetően. Ez inkább meghagyja azt a lehetőséget, hogy ők maguk dönthessék el, hogy most elnökségi tagnak vagy titkárnak nevezik őket.

ELNÖK: Ha nincs más észrevétel, akkor szavazunk. Ki támogatja Csáky képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja.

Spiák Ibolya képviselő asszony és képviselőtársai hasonló tárgyban tettek indítványt. Kérdezem az előterjesztőt.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk.

ELNÖK: Nem támogatják. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja.

Az ajánlás 5. pontjában azt a javaslatot tettem, hogy a kamarai etikai kollégium működjön együtt az Országos Etikai Tanáccsal az elvi kérdésekben. Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.

Az ajánlás 6. pontjában egy technikai pontosító javaslatot tettem. Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Igen, támogatjuk.

ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség.

Az ajánlás 7. pontjában azt javasoltam, hogy a megyei etikai tanácsokban az összetétel másképp alakuljon. Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány számára elfogadható, támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság véleményét. (Szavazás.) A többség. Köszönöm szépen.

Tisztelt Bizottság! A kiosztott, kicsit hosszú bizottsági módosítójavaslat-tervezet arról szól, hogy az etikai kérdésekben a kamarák számára hangsúlyosabb legyen a feladatkör meghatározása. Ugyan hosszú a javaslat, merthogy több pontot érint, és egybe van foglalva, de tulajdonképpen, ahogy ezt képviselőtársaim megszokták, nyilván az aláhúzott részeket, illetőleg a vastagon szedett részeket kell tudni nézni és vizsgálni.

Miután ez az indítvány most született, nyilván a kormánynak ebben a kérdésben nincs véleménye, de megkérdezem, hogy kívánnak-e ehhez valamit hozzátenni.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Csak annyit tudunk hozzátenni, hogy kormányálláspont hiányában nem tudunk nyilatkozni.

ELNÖK: Világos. Mikola István!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Most kaptuk meg ezt az anyagot, én sem tudtam még alaposan átnézni, átfutottam. Nekem a következő gondom van ezzel, és szeretném a tisztelt bizottsággal ezt a gondot megosztani. Mi úgy foglaltunk állást, hogy nem támogatjuk a kormányzat azon törekvését, miszerint a három nagy köztestület kötelező tagságát megszünteti, és én nagyon óvakodnék attól, hogy belemenjünk egy ilyen módosítójavaslat-tömegbe, hiszen ezzel az eredeti álláspontunkat kérdőjeleznénk meg. Továbbra sem támogatjuk a kötelező kamarai tagság megszüntetését, és ilyen értelemben ezt a kérdést aggályosnak tartom. Kérem szépen, hogy mindenki gondolja végig.

Ugyanakkor szeretném azon óhajomat, de talán közös óhajunkat kifejezni, hogy szeretném tudni a kamarák álláspontját erről a tervezetről. Ha mindhárom kamarának itt a képviselője, szeretném megkérni, hogy nyilatkozzanak, hogy ők egyetértenek-e ezzel, belemegyünk-e a módosítgatásokba, feladjuk-e azt a meglehetősen merev álláspontunkat, miszerint nem értünk egyet a hivatásrendi köztestületek kötelező tagsága megszüntetésével.

ELNÖK: Rendben van. Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Természetesen mi sem értünk egyet a törvényjavaslat egészével, de azért kármentés elve alapján kérdezném - miután most kaptuk meg, és tényleg nem lehet részleteiben tanulmányozni -, hogy a módosító javaslat megszünteti-e azt az abszurd helyzetet, hogy csak a kamara működési rendjével kapcsolatos szabályszegés esetén járhat el, ami azt az abszurd helyzetet hozhatná elő, hogy ha mondjuk valami súlyos egyéb vétség miatt az arra illetékes etikai bizottság elítéli a delikvenst, mindezektől függetlenül köteles lenne a kamara tagjai sorában tartani. Tehát, hogy ezt az anomáliát kiküszöböli-e.

ELNÖK: Vojnik Mária!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Úgy ahogy Csáky képviselő úr ezt elmondta, mi tiszteletben tartjuk egyébként azt az álláspontját a képviselőtársainknak, hogy a kormány által beterjesztett indítvánnyal generálisan ne értsenek egyet, ám úgy gondoljuk, hogy ez a bizottsági módosító indítvány abban nyújt segítséget, hogy a kamarák a kamarai tagok etikai ügyeiben első fokon az eredeti jogosítványok egy részét visszaszerezve eljárhassanak. Ezért azt gondolom, hogy érdemes megfontolni, hogy a mindent vagy semmit elve helyett egy ilyen kompromisszumos indítványt megtámogassanak.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértenek-e azzal, hogy röviden a három kamara képviselőjének szót adjunk ebben a kérdésben. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Igen. Itt van az Orvosi Kamara elnöke, a Szakdolgozói Kamara képviselője és itt van a Gyógyszerész Kamara elnöke, jelen vannak. Tehát amíg odafáradnak az előterjesztőhöz és a hangosítás érdekében az asztalnál elmondják észrevételüket, addig akkor még egyszer elmondanám, hogy ez a javaslat döntően és alapvetően arra irányul, hogy egyrészt az etikai elvek meghatározásában több feladata legyen a kamaráknak, tehát a rendtartás kialakításában, illetve az első fokú etikai eljárásokat a tagokkal szemben a kamarák folytassák le.

Akkor most meghallgatjuk a kamarákat. Utána kíván szólni, vagy most kíván szólni, képviselő úr? (Jelzésre:) Tessék, Puskás képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Egy villámgyors kérdésem lenne. Elnézést kérek, nem tudtam átnézni. Ez a döntő kérdés, hogy csak a kamarai tagokra vonatkozik-e a kamarának az etikai eljárása, avagy arról van szó, hogy önkéntesen csinálunk annyi kamarát, amennyit akarunk. Szóval csak kamarai tagokra vonatkozik avagy sem?

ELNÖK: Igen. Ha a képviselő úr fellapozza a 140/B. § (1) bekezdését, akkor ott a válasz: kamarai tagok tekintetében az első fokú és a többi, nem mondom tovább.

Adjunk szót a kamarák képviselőinek! Éger István elnök úr, tessék parancsolni!

DR. ÉGER ISTVÁN, a Magyar Orvosi Kamara elnöke: Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Engedelmet kérek, de azt kell mondanom, hogy még nem tudtam ezt teljes mértékben elolvasni ebben a pillanatban, ezt becsülettel meg kell vallanom. Tehát néhány általános, de fontos szempontra szeretném a bizottságnak a figyelmét felhívni, megköszönve azt, hogy egyáltalán ezzel a kérdéssel ebben a teljes körben foglalkoznak, mert valóban fontos. Az a tapasztalatunk, hogy az elmúlt egy-két esztendőben szignifikánsan növekedett az etikai ügyek száma, és nagyon komolyan bonyolódott az etikai ügyek jogi vonatkozásainak a nagyságrendje. Tehát ez egy nagyon komoly feladat.

Az egyik problémám, amit egyébként egyértelműen mindjárt az első oldalon fel van tüntetve, az, hogy a tagjaival szemben folytatja le az etikai eljárást. Én szeretném jelezni azt, amit korábban talán nem tudtam elmondani, hogy most voltam kint az Európai Unióban a múlt héten, hogy azokban az országokban, ahol nem kötelező tagságú kamara van, ahol etikai vonatkozás van, ott ameddig az adott kamara jogosítványa ebben a kérdésben elér, az minden működő orvosra vonatkozna, mert egyébként egy disszonancia jelenik meg a rendszerben, ezt kötelességem elmondani. (Papp József megérkezik az ülésre.)

A másik dolog, amit itt el szeretnék mondani, hogy a második lapon, tehát a 2. pontban azt mondja, hogy külön törvény szerint közreműködik az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai etikai szabályzat kidolgozásában. Tisztelettel jelzem, hogy ez egy nagyon nehéz kérdés, szeretném a bizottság képviselő tagjainak felhívni a figyelmét, hogy nagyon nehezen képzelhető el egységesen. Tehát van orvosi etika, gyógyszerészi etika, szakdolgozói, ez eddig is külön volt. És itt nem az egymástól való különállást szeretném hangsúlyozni, hanem olyan specialitások ezek, amelyeket nagyon veszélyes dolog összekeverni. Tehát ha már a bizottság veszi a fáradságot, hogy egyáltalán egy komoly összefoglaló módosítással él, akkor ebben indítványoznám ezeket a dolgokat mindenképpen megkülönböztetni.

Én ennyit tudtam eddig áttekinteni, hosszabban pedig nem volt módom hozzájutni. Én értem, hogy az elnök úr úgy mondta, hogy az első fokú etikai eljárást kamarák folytatnák, nyilván ennek van bizonyos anyagi konzekvenciája.

És még egy kérdésem van: itt mindjárt a 2. §-ban az első lapon azt mondja, alá van húzva, hogy a külön jogszabályban meghatározott esetekben. Nem tudom, hogy ez mit jelent. (Jelzésre:) Akkor az egészségügyi törvény. Köszönöm, értettem.

Köszönöm szépen, ennyit tudtam most hozzátenni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megkérem a Magyar Gyógyszerész Kamara részéről Sohajda Attila alelnök urat a legközelebbi mikrofonhoz fáradni. Azt hiszem, Horváth képviselő úr megengedi. (Dr. Horváth Zsolt: Persze!) Köszönöm szépen.

DR. SOHAJDA ATTILA, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke: Tisztelt Bizottság! Alapjában véve a Gyógyszerész Kamarának is volt hasonló jellegű módosító indítványa, ami a kamarai etikai eljárást a tagsággal összefüggő kérdéseken túl szakmai etikai kérdésekre is ki kívánta terjeszteni, tehát ezzel alapjaiban egyet tudunk érteni. Viszont úgy gondoljuk mi is, hogy ennek nemcsak a tagokra, hanem a szakmában dolgozó gyógyszerészekre is első fokon hatályosnak kellene lennie, tehát ilyenfajta módosításban tudnánk ezt támogatni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem a Szakdolgozói Kamara képviseletében Kubányi Jolán alelnök asszonyt, hogy mondjon véleményt.

KUBÁNYI JOLÁN, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Nagyon rövid időm volt átfutni a módosító javaslatot, de alapvetően csatlakoznék a másik két kamara hozzászólásához.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara ezt a módosító javaslatot el tudja fogadni, mert ez már egy sokkal finomítottabb változata annak, ami a korábbi törvénytervezetben megjelent, hiszen ez gyakorlatilag teljes mértékben kizárja a kamaráknak a hozzászólási jogát a saját etikai ügyeikhez. Ezért használtam ezt a kifejezést, hogy ez már egy finomítottabb változata, ami, azt gondolom, tényleg szélesíti a feladatkörét az etikai ügyekben a kamaráknak. Ennek ellenére egyet tudunk érteni az orvosi kamara elnökével és a gyógyszerész kamarával is, ha csak egy pillanatra belegondolunk egy olyan helyzetbe, egy olyan gyakorlati szituációba, hogy egy egészségügyi szakdolgozó vonatkozásában, aki önkéntesen tagja a kamarának, és tételezzük fel, hogy a műtőben dolgozik, és tevékenységi körében olyan etikai eljárást kell ellene indítani, amelyben a kamara első fokon akár területi szinten, akár országos szinten eljárhat, mellette pedig dolgozik egy kolléga, aki ebben az ügyben ugyancsak érintett, és vele szemben a kamara semmiféle eljárást nem folytathat le, mert nem tagja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának.

Én ezt a magyarázatot nem zárnám le, a képviselő hölgyekre, urakra és az elnök úrra bízom ennek a további magyarázatát. Egy pillanat erejéig csak próbáljunk ebbe belegondolni! A másik két kamarának a hozzászólása valahol erre szeretett volna irányulni, hogy nagyon furcsa helyzetet szül az, hogyha a kamara csak a tagjaival szemben tud etikai ügyben eljárni. De kétségtelen, hogy ez a módosító javaslat már egy jobb és elfogadhatóbb verziója.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Akkor hallottuk a kamarai véleményeket, köszönöm. (Jelzésre:) Vojnik Mária!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök Úr! Csak egy kiegészítő mondatot a kamarai tisztségviselők hozzászólásaira.

Nem arról van szó, hogy a kamarából való kilépés egy etikai eljárással való fenyegetettség esetén mentesítené a kamarai tagot, ha már kilépett az etikai eljárás alól, azért, mert ha ellene etikai eljárást indítottak, és ha nem a kamara folytatja le, akkor az a szerv, amit az eredeti törvényjavaslatban most megjelölt az előterjesztő. A mi javaslatunk megfordítaná a logikát, és azt a gondolatot erősítené, hogy a hivatásrend tagjaira egyébként a szakmai szabályokon túl az etikai szabályokat is mindenkire nézve egyformán kell érvényesíteni, legyen az kamarai tag vagy nem kamarai tag.

Ilyen értelemben a javaslatunk úgy kompromisszumos, hogy nem menti fel az eljáró szervezeteket, hogy alkalmazzák az etikai szabályokat, de megadja a lehetőséget a kamara szerveinek a tagjaival való eljárás során, hogy maguk bírálják el első fokon ezeket a vétségeket vagy bejelentéseket, hiszen el szeretném mondani, hogy minden indítvány egyúttal vétséget is jelent. Ennyi. És azt gondolom, hogy nem ragaszkodunk ehhez az indítványoz, ha nem lesz megszavazva, hát akkor marad az eredeti indítvány.

ELNÖK: Jó. Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Igen, csak ez, hogy párhuzamos rendszereket hozunk létre - mert ez egy párhuzamos rendszert hoz létre - egy hihetetlen nagy kavarodást jelent. A törvényből nem derül ki, hogy mondjuk ha a beteg bejelent egy panaszt az országos etikai bizottságnak vagy hova, akkor például az a bizottság köteles-e vizsgálni, hogy aki ellen kezdeményezték az eljárást vagy panaszt tettek, az kamarai tag-e, és ebből következően az első fokú eljárásra átadni az ezzel kapcsolatos iratokat. Tehát ami itt kérdéses, hogy tényleg meg kellene hagyni a kamaránál ezt az egészet, hogy egy kézben legyen, egységes legyen az egész, mert így egy tipikus gondolkodásra vall ez a kodifikációs megoldás, hogy még örüljünk neki, hogy ennyi van.

De ez az a csapdahelyzet, hogy ha nem szavazzuk meg, akkor az van, hogy mi az eredetit támogatjuk, ha meg megszavazzuk, akkor egy olyanhoz adjuk a nevünket, ami lehetetlen szituációt hoz létre, lényegében rosszabbat, mintha az egész kamarát sóval hintenék be és eltüntetnék, mert ez így nem fog működni. Tehát mi azt kérjük a kormánypárti képviselőktől, hogy gondolják már végig, hogy működő etikai folyamatok kapcsán miért ne maradhatna ott a kamaránál ez a jogosítvány minden orvosra kiterjedően, hogy egységes szemlélet is uralkodjon.70c Hész (71-80) /Csáky/Mert egyáltalán nem biztos, hogy a két szervezet egyetlenegy vétséget azonos mértékben fog megítélni. Tehát egy lehetetlen helyzetet hozunk ezzel létre. Hangsúlyozom, hogy egy csapdahelyzet, a mi számunkra, ha megszavazzuk, tipikusan egy sapkahelyzet, hogy ha van rajta sapka, azért, ha meg nincs rajta sapka, akkor meg azért.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Horváth Zsolt!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy mi indokolja azt, hogy nem lehet mindenkire kiterjeszteni. Hiszen a nemzetközi gyakorlatban van rá példa, előbb mondta el Éger István, hogy valamennyi, szakmát gyakorló emberre a kamara első fokon kimondhatja azt, hogy ezt etikusnak tartotta vagy nem, lefolytathatja az új eljárást. Mi indokolja azt, hogy leszűkítjük? Tehát egyszerűen nem értem. Ha azokra az emberekre, akik az önkéntes tagság mellett döntöttek, elfogadjuk, hogy a kamara tisztességes eljárásban, szakmailag megalapozott, tisztességes ítéletet vagy döntést fog hozni, akkor ugyan miért nem tesszük meg ezt a lehetőséget a másikra?

A veszélyek, elnök úr. Miért kell párhuzamos rendszereket működtetni? Képzeljük el, hogy ugyanazon vétségnél, ráadásul mondjuk együtt sikerült elkövetni, mert mind a ketten benne voltak - maradjunk a műtős példánál, műtőben tényleg össze tud jönni két szakdolgozónak -, akkor az egyiknél másfajta megítélés alá eshet a dolog, mint a másiknál. (Dr. Vojnik Mária: Miért?) Miért? Hát azért, mert két külön testület fog dönteni...

ELNÖK: Hallgassuk már végig egymást, képviselőtársaim!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): ...és mint tudjuk, a külön döntő testületek, egymástól függetlenül döntő testületek eltérő döntéseket hozhatnak, eltérő súllyal ítélhetnek meg dolgokat ugyanabban az egy esetben is. Egyszerűen értelmetlen. Tehát fölöslegesnek tartom az ilyenfajta megkülönböztetést. De én elnök úrtól kérdezem, hogy miért kell ilyet tenni.

ELNÖK: Mielőtt Perjési Klára képviselőtársamnak szót adnék. Igen, a nemzetközi gyakorlat erre is meg arra is ismer példát. Valóban, ebben van egyfajta kettős mechanizmus, de azért az is egy elég komoly megfontolás tárgyát képezi, hogy ha nem kamarai tagokra, kamarai etikai eljárást érvényesítünk, akkor ezzel a magyar alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelően bizonyos alkotmányossági aggályok is fölmerülhetnek. (Közbeszólás.) Ezt mondom, hogy fölmerülhetnek a konzultációk alapján.

Perjési Klára!

DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Bizottsági Tagok! Úgy érzem, hogy itt az önkéntesség az alapja az egésznek. Ha elfogadjuk azt, hogy önkéntes a kamarai tagság és ez a prioritás egy személyiségi jog, akkor ebből következően már nem lehet kötelezettséget róni az etikai vonatkozásban, hogy valakit annak ellenére, hogy ő mondjuk nem kamarai tag, mégis ott bírálnak el. Tehát logikailag elbírálható lenne. Logikailag a párhuzamosság feleslegesnek tűnik, de úgy érzem, a személyiségi jog az elsődleges, és ezt már nem lehet tovább szűkíteni, ha egyszer eldöntöttük, hogy önkéntes legyen a kamarai tagság.

Köszönöm.

ELNÖK: Puskás képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Bocsánatot kérek! Ezzel az a bajom, hogy az orvosetikai állásfoglalás, illetve jog magasabb szintű-e vagy az egyéni állásfoglalás, tehát az egyéni tagság. Úgy gondolom, hogy az orvosi etika, mint olyan, egyetemesebb kell legyen, mint az egyéni jogom. Tehát visszatérek az eredeti kérdésemre, hogy csak a tagokra vonatkozik a kamarai... (Közbeszólás.) Akkor nem jutottunk előbbre. Tehát az orvosi etikának mint általános szakmai érvrendszernek mindenképpen az egyéni érdek felett kell állnia.

Köszönöm.

ELNÖK: Mikola alelnök úr!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Szeretném jelezni Perjési Klára képviselő asszonynak, hogy még nem döntöttük el, a parlament fog dönteni abban a kérdésben, hogy megszűnik-e a köztestületek kötelező tagsága, és azért én számítok arra, hogy a kormányoldalon ülnek orvos képviselők, ülnek szakdolgozók, talán gyógyszerészek is, és ők azért az esküjükre, lelkiismeretükre hivatkozva nem fogják megszavazni a kötelező tagság megszüntetését. Egyébként ez az előterjesztés, illetve ez a bizottsági módosító javaslat a kormányoldal lelkiismeret-furdalását jelzi, pontosan látjuk, hogy erőlködnek, hogy valamit könnyítsenek a jelenlegi helyzeten. Én nem látom ezt a könnyítést ebben a dologban. Ha kiterjesztjük az etikai felügyeletet, az orvoslás, gyógyszerészet, szakápolás, ápolás fölötti etikai őrködést a kamara jogosítványai között az összes pályán dolgozóra, akkor visszatértünk a kötelező tagsághoz, ezt is látni kell. Tehát ez egy ilyen fából vaskarika, a huszonkettes csapdája, ami elénk került.

Örülök, hogy a kamarák is nyilatkoztak. Azt javaslom a mi oldalunknak - persze ez csak az én javaslatom -, hogy ezt a módosító indítványt mi ne szavazzuk meg.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Többen jelentkeztek. A következőt szeretném mondani. Először a képviselőknek adok szót, a legvégén Éger elnök úrnak, és utána még majd Schlammadinger úrnak, a szavazás előtt. Ez lesz a menet. Ki jelentkezik még? (Többen jelentkeznek.) Perjési Klára, Vojnik Mária, Éger alelnök úr és a főosztályvezető-helyettes úr, ez a sorrend.

Parancsoljon!

DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Igaza van az alelnök úrnak, amiatt bátorkodtam így fogalmazni, mert Csáky képviselő úr is kármentésről beszélt.

Visszatérve Puskás képviselő úr felvetésére. Itt nem arról van szó, hogy az etikai szabályok ne érvényesüljenek, hanem arról van szó, hogy ezt egy vagy két helyen lehessen gyakorolni vagy ahány helyen az egészségügyi törvény erre lehetőséget ad a különböző szakmai kamarák mellett. Tehát egyáltalán nem az etika ellen van, amit mondtam, ugyanis semmiképpen nem überelheti a személyiségi jog. Itt csak az van, hogy ki gyakorolja, egy vagy több szervezet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Vojnik Mária!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak egy mondattal szeretnék visszautalni az általános vitára, amikor a szakmai kamarák képviselői azt mondták, hogy az önkéntesség igazából nem fogja visszatartani a tagokat attól, hogy gyakorlatilag százszázalékos legyen a szervezettsége ezeknek a kamaráknak. Azt gondolom, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy önök gondolnak kevesebbet a kamarai tagokról, ha azt gondolják, hogy olyan mértékben etikátlanok, hogy ahányszor etikai kérdések merülnek fel, minden alkalommal el fogják hagyni a saját önként választott szakmai kamarájukat. A javaslatunk egyébként pedig arról szól - csak lehet, hogy nem volt elég idő -, hogy ne kizárólag azzal a kamarai tagsággal összefüggésben legyenek jogosítványai a kamarának, hogy például tagdíjfizetés, hanem az etikai szabályok betartása vagy be nem tartása esetén is.

Azt gondolom, hogy az én lelkiismeretemet pedig hála istennek nem Mikola úr interpretációja fogja a jövőben sem eldönteni. (Dr. Mikola István: Vártam, már vártam.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Vojnik Mária: Ha várta, akkor megtörtént.) Azt gondolom, hogy akinek nem volt ideje eddig elolvasni a javaslatot, most közben már volt ideje elolvasni, hiszen képviselőtársaim elég alaposan megvitatták. Majdnem visszatértünk az általános vitához.

Éger elnök úr!

DR. ÉGER ISTVÁN, a Magyar Orvosi Kamara elnöke: Nagyon köszönöm a kivételes lehetőséget, hogy még egyszer szót kaptam. Két nagyon rövid gondolat.

Az egyik. Arra szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy változó világunkban és a nehezedő egészségügyi körülmények között is, az etikai ítélkezés még fokozottabban egy nagyon fontos lakossági szolgáltatás. Tehát amiről itt most szó esik, látszólag egy bizonyos szakmai csoport etikájáról van szó, valójában éppen a társadalom, a civil lakosság felé egy nagyon fontos, a legfontosabb államigazgatási szolgáltatás. Tehát az, hogy ez minél megnyugtatóbb rendben bonyolódjék, minél áttekinthetőbb legyen mindenki számára, aki erre rászorul - itt hangsúlyozottan a lakosságról beszélek -, ez fontos, tehát ilyen szempontból lényeges, hogy egészen jól és zavartalanul működhessen.

A másik dolog, hogy itt nem kamarai etikáról van szó, hanem orvosi vagy szakdolgozói etikáról. Tehát attól függetlenül, hogy valaki tagja-e a céhnek vagy nem, ha egy céh jellegű foglalkozást űz, akkor arra nézve egységesen kell megítélni. Ne féljen senki sem kamarai tagként odaállni a céh etikai ítélete elé, mert abba a céhbe tartozik bele. Ez is az egységesség érdeke. Tehát itt nem kamarai etikáról, hanem egységes etikáról van szó, amelyet egységesen kellene kezelni ahhoz, hogy megnyugtató legyen a lakossági szolgáltatás.

Nagyon szépen köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megkérem a főosztályvezető-helyettes urat, hogy mondjon véleményt.

DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Röviden: természetesen nem kívánunk továbbra sem kormányzati álláspontot kinyilvánítani annak hiányában ez ügyben, azt azonban jelezném, hogy itt azért minden oldalról megfogalmazódott bizonyos aggály az egységes etikai végrehajtási gyakorlat tekintetében, lévén hogy kamarai, részben pedig egy állami szerv jár el az ügyekben, attól függően, hogy az illető kamarai tag-e vagy sem.

Én azt gondolom, hogy ezt az egységes gyakorlatot egyrészt hivatott biztosítani az, hogy megszűnik az a kettősség, amit egyébként a benyújtott törvényjavaslat is követ, nevezetesen hogy van egy kamarai etikai szabályzat meg van egy OEP által meghatározott etikai szabályzat, ez összemosódik azáltal, hogy a kamara külön etikai szabályokat nem alkot, hanem egy egységes szabályzat alapján jár el a mind a két szerv, valamint említhetném példaként a bírósági ítélkezési gyakorlatot, hiszen egy kicsit sarkítva persze, de ahány ügy, annyi bíróság, és az ítélkezési gyakorlat egységesítésének természetesen itt is megvan az arra szakavatott fórumrendszere, ez a Legfelsőbb Bíróság. Itt is az OEP hivatott arra, hogy az általa megalkotott, illetőleg jogszabállyal kiadott etikai szabályzat mögött egy egységes eljárási gyakorlatot próbáljon meg kialakítani és ezt a sajátos eszközeivel szükség szerint orientáló jelleggel kikényszeríteni.

Harmadrészt pedig a másodfok minden esetben az OEP. Tehát ha máshol nem, végső esetben az OEP mint másodfokon eljáró szerv hivatott arra, hogy a különböző fórumoknál keletkezett, indult ügyekben a másodfokú megítélés során egy egységes szempontrendszer szerinti döntéshozatalt biztosítson. Magyarán: ezért nem az történik, hogy első fokon eljár a területi kamarai szerv etikai ügyben, másodfokon az országos kamarai etikai szerv, és nem tagoknál pedig a MEP és aztán az OEP, pontosan azért, hogy meglegyen egy végső jogi eszköz arra, hogy az egységes eljárásjogi, illetőleg anyagi jogi szempontrendszert az etikai szabályok kikényszerítése mögé odatehessék. Úgyhogy én azt gondolom, mind informális, mind formális eszközök rendelkezésre állnak, hogy ez az aggály ne legyen valós.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, azt gondolom, szavazhatunk.

Ki ért egyet azzal, hogy ez a kezdeményezés bizottsági módosító javaslat legyen? Ki szavaz emellett? (Szavazás.) Tizenhárom. Akkor ez bizottsági indítvány.

Ezzel a napirendi pont tárgyalásának a végére értünk, köszönöm szépen.

A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1202. szám) törvényjavaslathoz nem kijelölt bizottságként bizottsági vélemény kialakítása

Soron következik a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 1202. számon megkapott törvényjavaslathoz nem kijelölt bizottságként az első körös véleménynek a kialakítása.

Tudom, képviselőtársaim, hogy kevesen vették a fáradságot maguknak, hogy ezt a több mint négyszáz oldalas javaslatot részleteiben tanulmányozzák. Mi megtettük a szakértőnkkel együtt, és arra jutottunk, hogy van négy olyan pont, amire nagyon határozottan fel kell hívnunk az első helyen kijelölt alkotmányügyi bizottságnak a figyelmét, azzal, hogy természetesen ebből az is következik, hogy lehetnek kezdeményezéseink módosító indítványok beadására, a bizottságnak is és természetesen a képviselőknek is.

Röviden elmondom, hogy miről van szó. Az egyik nagyon lényeges kérdés az élelmiszerbiztonság kérdése, mert a törvényjavaslat az agrárágazatot irányító miniszter felelősségi körébe kívánja utalni az élelmiszerbiztonsági témakört, tehát a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalt az agrártárcához tenné vissza. Azt gondolom - és ha képviselőtársaimtól megkapom a felhatalmazást, akkor a levélben ez szerepel -, hogy az élelmiszerbiztonság koordináló szervezetének az egészségügyi ágazat hatáskörében kellene maradni.

Másodszor: felhívnánk arra a figyelmet, hogy az egészségügy reformjához kapcsolódó törvényjavaslathoz benyújtott javaslatokban ennek a javaslatnak a terminológiája nem szerepel. Tehát ellentmondások vannak, az összhang megteremtése nem mellőzhető.

Harmadszor: azt látjuk, hogy van arra egy bizonyos szándék, hogy az ÁNTSZ-szel kapcsolatos kérdéseket ne törvényben szabályozzák, illetőleg itt is a különböző ágazati hatóságok között megjelenő feladatmegosztásban ma már meglévő sokirányú szabályozás valamilyen koordinációt igényelne, és az ÁNTSZ-törvényben kellene mindezeket szerepelni. Tehát az ÁNTSZ-törvény önállóságának a fenntartása mindenképpen indokolt és az ilyen jellegű kiegészítései szükség szerint.

Negyedszer pedig: fontosnak gondoljuk, hogy a törvényből adódó legfontosabb, az ágazat tekintetében újdonságot jelentő kormányrendeletnek a tervezeteit a bizottság tekintse át.

Természetesen erre való tekintettel ezt a levelet az érintett minisztereknek, tehát az igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak, illetőleg az egészségügyi miniszter úrnak is megküldeném. Erről szól tehát röviden a levél.

Akkor ezzel kapcsolatban kérdezem (Jelzésre:) az alelnök úr véleményét, illetőleg minden bizottsági tag véleményét.

Hozzászólások

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Ha szabad, akkor nagyon röviden: én átnéztem ezt az anyagot, nem azt mondom, hogy minden részletében, hiszen ez képtelenség, de a következő megjegyzést szeretném tenni.

Egyetértve azzal, hogy ez a négy kiemelt terület fontos, nemcsak ebben kellene állást foglalni, hisz ez az anyag egy teljesen új döntés-előkészítést, döntéshozást, végrehajtó rendszert fogalmaz meg, tehát ez egy egészen új kormányzati menedzsmentet jelent, erre szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét. Ebben nagyon komoly gondolatok ébredhetnek, nekem is ébredt egynéhány, ezek közül csak azt fogalmazom meg, hogy egy elképesztő centralizációt látok benne, amivel nem értünk egyet, és nem is erről volt szó - nem is ragozom tovább. Tehát ez egy egészen új menedzsment, erről részletesen kellene tárgyalni. Én óvnám a bizottságot, hogy magáról az anyagról megfogalmazzon valamilyen véleményt egy-egy esti olvasás kapcsán.

Ami pedig az elnök úr által kiemelt kérdéseket illeti, azt gondolom, mi teljesen egyetértünk azzal, hogy az élelmiszerbiztonság mint európai prioritás - nálunk is egy kiemelt, nagyon fontos terület - ne oda tartozzon, ahol az élelmiszereket előállítják, hanem az egészségügyhöz tartozzon, hiszen itt az embernek a védelméről szól ez a történet. Tehát egyetértek az elhangzott javaslattal.

És messzemenően egyetértek, támogatnám, és még rá is erősítenék, hogy az ÁNTSZ-t, amely a rendszerváltozás egyik nagy vívmánya mint intézmény, azt nem szabad folyamatosan - ez történik most - megszüntetni, illetve megszorítani, szétzilálni, hanem ennek a törvényi szabályozása és számára a kompetenciák biztosítása egy rendkívül fontos kérdés.

Tehát nagyon röviden: óvnék attól, hogy globálisan megfogalmazzunk valamit erről az anyagról, ezt tovább kell még tanulmányoznunk, egy-egy ilyen kiemelt területen az állásfoglalással talán egyetértenék.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy egyrészt a házbizottság hozott egy döntést, hogy mi legyen a törvényjavaslat tárgyalási menetrendje, erre a napirendi ajánlásnál utaltam; másrészt a bizottság vitájának részjegyzőkönyvét eljuttatom az alkotmányügyi bizottságnak, tehát mindazt, amit most az alelnök úr mondott vagy más képviselőtársaim is kívánnak mondani; harmadrészt pedig: ezt a vitát az alkotmányügyi bizottságban majd le kell folytatni, hiszen ez az a bizottság, amelyiknek a feladatává tették, hogy részletesen tárgyaljon a javaslatról.

(Jelzésre:) Horváth képviselő úr!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Most meglehetősen rosszul érzem magam, ugyanis ezt a törvényjavaslatot abszolút csak felületesen tudtam átfutni. Nem volt tudomásunk arról, nem tudom, hogy a többi képviselőtársamnak volt-e vagy nem, de a magam nevében azt mondom, nem volt tudomásom arról, hogy a mai napon a bizottságban erről a törvényjavaslatról vitatkozni fogunk. Nem tudtam felkészülni. Nem azért, mert nem tartottam fontosnak, hanem mert nem volt róla tudomásom. A törvényjavaslat nem egy csekély törvényjavaslat, nem egy olyan bizottsági módosító javaslat, ami természeténél fogva ilyenkor kerül elénk, és van öt percünk, hogy átolvassuk, és ehhez képest többé-kevésbé értelmes mondatokat mondjunk róla, ez alapjaiban alakítja át az egész kormányzást és ezzel együtt Magyarországot is. Annyira méltatlannak tartom, hogy most kell véleményt mondani!

Egyetértek azzal, amit az elnök úr elmondott, ezek valóban kulcskérdések. Sőt nem akarom elbagatellizálni, de lassan kezdem megérteni, hogy miért az Országos Vérellátó Szolgálatnál gondolja jó helyen a tárca a várólisták szerepeltetését. Most már kiderült, amit sejtettünk, hogy úgy tűnik, az ÁNTSZ is áldozatul esik majd az átalakításnak, útban van. De nem tudunk így vitatkozni, elnök úr, tehát valamit találjon ki. Üljünk össze még egyszer, vagy egy későbbi időpontban vitassuk meg ezt a törvényjavaslatot. Azért ez nem egy olyan dolog, hogy itt három mondatban valamit kitaláljunk.

Ha most véleményt alkotunk, azt gondolom, hogy az a vélemény marad érvényben. Tehát utána hiába találunk ki bármi mást. Akkor azt mondják, hogy egyszer már elmondtátok. Értem az ön szándékát, értem, hogy nagyon megy előre, de egyszerűen elképesztőnek tartom, hogy így tárgyaljunk.

Köszönöm. (Dr. Vojnik Mária: Ügyrendi!)

ELNÖK: Vojnik Mária!

Dr. Vojnik Mária ügyrendi javaslata

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, az az ügyrendi javaslatom, hogy most úgyis szünetet fogunk tartani a gyógyszer-gazdaságossági törvényjavaslattal kapcsolatban, ezért szerintem adjunk lehetőséget a frakciók munkacsoportjainak, hogy ebben tartsanak egy rövid egyeztetést. Úgy gondolom, hogy nem kijelölt bizottságként nem fogunk állást foglalni a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága tekintetében, ilyen értelemben nem kell most ezt az egészet megvitatni.

Ha a Fidesz képviselőcsoportjának - az MDF-nek, kereszténydemokratáknak - az elnök úr által most előterjesztett súlyponti megjegyzésekhez képest további olyan megjegyzései vannak, amelyek a bizottság tárgykörében megtárgyalandók, és többségi támogatást kapnak, akkor azt gondolom, hogy ezeket foglaljuk bele. Ha nem, akkor azt az indítványt fogjuk tenni mi, szocialisták, hogy ezt bizottsági többségi javaslattal feltétlenül juttassuk el az alkotmányügyi bizottságnak, mert egyikőjük se vonta kétségbe, hogy az itt megfogalmazottak fontosak. Ez még nem fogja megakadályozni az általános vitában a képviselőcsoportok vezérszónokait abban, hogy erről az egészről kifejtsék a véleményüket, a képviselőket pedig abban, hogy módosító indítványokat adjanak be ehhez. Ezért azt javaslom, hogy azt nézzék a képviselő urak ebben a szövegben - amire javaslom, hogy most kerüljön sor -, hogy tudunk-e közös álláspontot elfoglalni néhány súlyponti kérdésben. Ez az ügyrendi javaslatom.

ELNÖK: Mielőtt szót adok Csáky képviselő úrnak, szeretném mondani, hogy e tekintetben a házbizottságban jutottak a frakciók egyetértésre, hogy ez a tárgyalási technika legyen ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Én nem tudom felülvizsgálni a házbizottság álláspontját. Ez a egyik.

A másik dolog pedig az, hogy úgy láttuk, hogy meg kell szólalni ebben a kérdésben. Technikailag ez volt követhető, semmilyen más egyéb megoldást ebben én most nem láttam. Ha csúsztatjuk, akkor lekéssük az általános vitát az alkotmányügyi bizottságban, esetleg a plenáris vitát is, mert nem hiszen, hogy hétfő reggel előtt még egyszer mód lenne összeülni. Magunk is tulajdonképpen ezt a hétfői ülésnapon tudtuk meg. Nem volt mód és lehetőség, hogy egyébként más módon e tekintetben már valamit ez ügyben tegyünk. Elő is kellett ezt készíteni, meg kellett nézni azt, hogy egyáltalán van-e ebben a törvényjavaslatban olyan elem, amivel foglalkozni kell. A legjobb lelkiismeretem szerint jártam el, tisztelt képviselőtársaim. Ezzel együtt, még egyszer mondom, annak nincs akadálya, hogy bármely képviselőcsoport - és majd én magam is támogatni fogom ezt az ügyrendi javaslatot, hogy miközben ezt a vitát folytassuk, utána a majd egyébként is elrendelendő szünetben nézzék meg, és ha ehhez a javaslathoz van tartalmi kiegészítenivaló elem, akkor arról is szavazzunk és az alaplevélről is a szünet után folytatandó ülésen.

Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. (Dr. Horváth Zsolt: Nem kell szünet. Nem látom értelmét. - Dr. Mikola István felé: István! Tudunk mi bármit tenni a szünetben? - Dr. Mikola István: Hát, tudnánk, de nem akarunk. - Szórványos derültség.)

Úgy gondolom, hogy ez az ügyrendi javaslat nem megfelelő. Azért azt nem képzeli Vojnik képviselő asszony, hogy miközben a kezünkbe nyomnák a bizottsági módosító javaslatokat a gyógyszer-gazdaságossági törvényről, majd egy több száz oldalas törvényjavaslatot itt most elkezdünk tanulmányozni, meg összehívunk embereket, meg mit tudom én mi. Ez ebből a szempontból komolytalanná teszi magát az egész parlamenti munkát. Szerintem a felvezető szövegét kellene ennek a levélnek megváltoztatni, mert azt ki lehet mondani, hogy a törvénymódosítással nem foglalkoztunk. A gond az, hogy ez a levél azt a látszatot keltené, mintha a törvénymódosítás kapcsán itt nekünk csak ezekkel lenne problémánk, egyébként mehet minden. Valamilyen módon a fölvezető mondatot át kellene alakítani, hogy a bizottság az elnökség előterjesztésében ezeket a pontokat megtárgyalta, fenntartva egyébként a jogot, ami megvan mindenkinek. Tehát, hogy ne azt a látszatot keltsük majd az utókor számára, hogy a bizottság ezzel a törvénnyel foglalkozott. A bizottság ezzel a törvénnyel nem foglalkozott, és én is elmondhatnám, hogy felületesen tekintettem át. Megmondom őszintén - van most elég dolgunk ezzel kapcsolatban -, én még a kezembe se vettem ezt a törvényjavaslatot. Tehát az, hogy most elővegyük, és elkezdjük lapozgatni majd egy negyedórás szünet alatt, és akkor még javaslatokat tegyünk, barkácsolásnak tűnne.

A levélben foglaltakkal, gondolom, senkinek nincs kifogása, ez elmehet. A felvezetést valahogy fogalmazzuk át. S ha már hétfőn ez nyilvánossá vált, elnök úr, akkor hétfőn jelezhette volna a bizottság tagjainak, hogy nem kizárt, hogy ezzel a témával is fogunk foglalkozni, hogy erre tudjunk számítani. Ez azért eléggé meglepő módon jött ide be.

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A következőt mondom. Valóban, a hétfői házbizottsági ülésen dőlt el ez a kérdés, de hétfőn késő estig ott ültünk a parlamentben. A keddi napon derült ki, hogy ez a kérdés az alkotmányügyi bizottság napirendjére kerül, de azt már csak kedd este tudtam meg, hogy mikor lesz az alkotmányügyi bizottság ülésének az időpontja. Úgyhogy még egyszer mondom, képviselőtársaim, a legjobb lelkiismerettel jártam el. Én úgy értem, hogy nincsenek képviselőcsoportok most abban a helyzetben - ezt meg is értem -, hogy újabb elemeket, javaslatokat tegyenek.

Tisztelt képviselőtársaim, egészét tekintve azt kérdezem, hogy szavazhatunk-e most arról, ami a levélben van, és ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy egyébként majd a későbbiekben módosító indítványt tegyen vagy akár itt, a bizottság számára hozzon olyan indítványt, amit itt teszünk meg közösen. Tehát én nem látok most más lehetőséget.

Mikola alelnök úr!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Én egyetértek Csáky képviselő úr javaslatával. Ez az anyag nem rossz - azt hiszem, ebben még közmegegyezésre is juthatunk -, de tegyünk egy első mondatot. Mondjuk ki, hogy nem állt módjában a bizottságnak részleteiben tanulmányozni az anyagot, de az áttekintés kapcsán néhány kiemelést tesz, és akkor leírnánk ezt az ÁNTSZ-re meg az élelmiszer-biztonságra vonatkozóan.

ELNÖK: Rendben van. Horváth Zsolt!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Egyetlenegy megjegyzés, és elsősorban a jegyzőkönyv kedvéért szeretném megtenni. Elnök úr, nem önt hibáztatom azért, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, de egyúttal kérem az elnök urat, hogy tegyen azért, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe a jövőben, tehát ezt a bizottsági elnöki értekezleten mondja el. Ez egyszerűen nem volt gyakorlat a magyar parlamentben, hogy ilyen határidőkkel, ilyen módon kelljen nagy horderejű törvényeket megvitatni.

Egyébként pedig teljesen igaza van abban, hogy érinti a bizottságot. Meg kellene szólalni, és még egyszer mondom, nem elnök urat hibáztatom, de ez a fajta tárgyalási rend egyszerűen méltánytalan ahhoz a törvényhez, amiről éppen beszélünk.

Köszönöm.

ELNÖK: Jó. Képviselőtársaim, akkor szavazhatunk, ugye? Én a következőt javaslom: hatalmazza fel a bizottság az elnököt arra, hogy ezt a levelet azzal a kiegészítéssel küldje el az alkotmányügyi bizottság elnökének és természetesen a két érintett miniszternek is, amire Mikola alelnök úr tett javaslatot, hogy a bizottságnak mindazonáltal nem állt módjában, hogy a törvényjavaslattal részleteiben foglalkozzon. Jegyeztük, amit az alelnök úr mondott, tehát megfogalmazzuk.

Kérdezem, hogy ki szavaz ezek után igennel arról, hogy ilyen formában ezt a levelet elküldjük. (Szavazás.)

A bizottság egyhangúlag így döntött.

Tisztelt Bizottság! Ezt a pontot lezárom, és most akkor a következő pont következik.

Számos kezdeményezés van arra, hogy a gyógyszertörvénnyel kapcsolatban a bizottság módosító javaslatot készítsen. Ilyenek érkeztek. Ezeket most ki fogjuk osztani, és a bizottság munkáját, azért, hogy legyen idő ezeket kellő módon áttanulmányozni, 12 óra 30 percig felfüggesztem, ebédszünetre és mindenre van idő. 12 óra 30 perckor folytatjuk. Kérem kiosztani az indítványokat! (Megtörténik. - Zaj és közbeszólások: Elnök Úr! Negyedre jöjjünk vissza!) 12:15 lehet? (A bizottság tagjai jelzik egyetértésüket. - Dr. Perjési Klára: Szavazzunk róla!)

Ki szavaz arra, hogy 12:15... Nem kell szavazni! 12 óra 15, jó. (Dr. Mikola István: Tizennégy! - Derültség.) Akkor negyed egykor folytatjuk.

(Szünet: 11.42 - 12.20.)

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát. Köszöntöm most már személyesen is a bizottság új tagját, Papp József képviselő urat, aki most először vesz részt a bizottság ülésén. Az a szokás, hogy ha úgy bizottsági tag van, akkor, bár az életrajz mindenki számára hozzáférhető, de ha esetleg a képviselő úr kíván valamit mondani önmagáról három mondatban, amit fontosnak tart itt, akkor ezt most tegye meg.

Megadom a szót, azzal, hogy nagyon jó munkát kívánok.

PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Sok mindent nem szeretnék hozzátenni, csak annyit, hogy a szakterülethez való kötődésemet illetően nem egészségügyi végzettségem van - ezt persze mindenki elmondhatná, hogy első körben betegként kapcsolódik az egészségügyhöz -, de polgármesterként, kórházfenntartóként például az irányított betegellátási rendszerben elég komoly ismeretekre tettem szert, illetve polgármesterként muszáj volt ismerni a kórház, az egészségügy működését, problémáit, amit talán tudok itt hasznosítani.

Köszönöm.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Bizottsági módosító javaslat előkészítése) (Első helyen kijelölt bizottságként)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a munkát. Soron következik a gyógyszertörvényhez kapcsolódóan újabb bizottsági módosítók előkészítése. A kormányt Horváth Ágnes államtitkár asszony és munkatársai képviselik.

A szünetben tizenegy kapcsolódó indítvány kiosztására került sor, tizenegy bizottsági tervezet készült el. Ennek a megfontolására kerül most sor, mégpedig abban a sorrendben, ahogy a törvényjavaslat szakaszainak a számozása következik. Tehát ebben a tekintetben kérem majd képviselőtársaim együttműködését.

Az egyik javaslat a törvény számos pontjának módosítására irányul. Elég vastag, és az az indokolása, hogy ez a javaslat feleljen meg a kormányszerkezet átalakításával összefüggő jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak, tehát ha úgy tetszik, ez az indítvány az államigazgatási szervek és miniszterek egységes megjelölését szolgálja, illetve a kormányrendeleti szinten is szabályozható eljárási kérdésekre tesz javaslatot, az 1202. szám alatt tárgyalt előterjesztésnek megfelelően.

Kérdezem a kormány véleményét, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban van-e kormányzati álláspont.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Igen, a kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki kíván hozzászólni? (Dr. Mikola István jelentkezik.) Alelnök úr!

Dr. Mikola István ügyrendi javaslata

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Meg kell mondjam, hogy döbbenten állunk az előtt a módszer előtt, hogy kezünkbe kapunk egy hatalmas anyagot, ami gyakorlatilag több helyen átírja a törvénytervezetet. Az első párperces olvasás alapján látható, hogy hatalmas horderejű változtatásokat jelent, egyben a kormányzati jogszabály-előterjesztés teljes csődjét jelzi. Nem tudunk partnerek lenni így ennek a tárgyalásában. Nem tudjuk, hogy milyen háttéralkuk, milyen megállapodások hozták létre ezt a töménytelen kapcsolódó módosító indítványt. Nem is nagyon érdekel bennünket a tárca álláspontja, az az igazság. Mi szeretnénk ezt az illetékes társadalmi szervezetekkel, orvosokkal, gyógyszerészekkel, gyártókkal, szakdolgozókkal megbeszélni, mielőtt ebben bármiféle véleményt kialakítunk. Méltatlannak érezzük, a törvényhozói minőségünkben mélyen sértve érezzük magunkat e módszer láttán.

Úgyhogy én azt javaslom a tisztelt elnök úrnak, hogy tűzzön ki egy időpontot akár még a hétre, lehet ez vasárnap dél is, amikor ezekre a kérdésekre visszatérünk; túl nagy felelősség, mondhatom, hogy felelőtlenség ezt ilyen módon tárgyalni. Tehát mi ebben nem leszünk partnerek. Amennyiben a javaslatunkat elnök úr nem akceptálja, el fogjuk hagyni a termet, és természetesen széles körben nyilatkozni fogunk erről az antidemokratikus módszerről, amivel most élnek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Alelnök úr, a javaslatát természetesen ügyrendi indítványként kezelem, és ennek megfelelően a bizottság állást fog foglalni erről. Legyen szabad egyébként annyit mondani, hogy a törvényjavaslat módosító indítványairól történő határozathozatal eredetileg ennek a hétnek a menetrendjében szerepelt a plenáris ülésen, de éppen azért, mert a különböző szereplőkkel a kormány az utolsó pillanatig egyeztetett, ezért kérték ennek az elhalasztását, hogy újabb módosító indítványok megfontolására legyen mód, mielőtt jövő héten a módosító indítványok szavazására sor kerülhet.

Azt is meg kell jegyeznem, hogy a Házszabály szerint, ha hétfőn erről szavazni kell, a kormánynak a támogató listát a megelőző csütörtök estig át kell adni a frakcióknak és az Országgyűlés tiszti karának. Ezért én a magam részéről nem javaslom a napirendi pont elhalasztását. De természetesen erről szavazni fogunk.

Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Dr. Csáky András jelentkezik.) Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnök Úr! Ha végigfutottunk ezeken a módosító javaslatokon, azért itt összefüggések vannak, aminek utána kell nézni. Az első napirendi pont kapcsán csak arra az ellentmondásra hívom fel a figyelmet, hogy az előbb fogadott el egy levelet a bizottság, amiben tiltakozik, hogy az ÁNTSZ bizonyos jogosítványait megszüntetik, itt most meg ezt akarja folytatni. Tehát vannak ellentmondások az egészben, meg egyébként is.

Én annyiban módosítanám, hogy a Házszabálynak is megfeleljen, hogy napoljuk el, holnap reggel 9 órára hívja össze az elnök úr a bizottságot, hogy legalább egy délutánunk legyen arra, hogy végig tudjuk tekintetni az egészet, számításokat tudjunk végezni. Ennek kapcsán első ránézésre még nagyobb bonyodalmat okoznak ezek a módosítások, de ennek utána kell nézni. Ne várja el senki, hogy most kaptunk húsz percet, ebéddel együtt meg mindennel együtt - mondjuk nem ebédeltem, mert tanulmányoztam az anyagot -, de ez nem elegendő ahhoz, hogy erről korrekt módon lehessen dönteni.

Kérem, hogy napoljuk el, és holnap reggelre hívja össze az elnök úr a bizottsági ülést, és akkor tudunk erről tárgyalni.

Szavazás

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Tehát az ügyrendi javaslat egyrészt arra irányul, hogy napoljuk el, másrészt valószínűleg ezt a kettőt együtt is kezelhetjük, hogy a bizottság holnap tárgyalja ezt a napirendi pontot. Kérdezem, hogy ki szavaz emellett? (Szavazás.) Kisebbség. Köszönöm szépen. Akkor folytatjuk a napirendi pont tárgyalását. (A Fidesz és a KDNP képviselői elhagyják a termet.) Sajnálom, hogy az ellenzéki képviselők ebben nem kívánnak részt venni.

120 121-130c (Elnök)Köszönöm szépen. Illetőleg nem pontosan fogalmaztam, mert csak a Fidesz és a KDNP képviselői hagyták el az üléstermet.

Tehát a kormány ezt a pontot támogatta. Szeretném egyébként megjegyezni, csak a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ez a módosító indítvány elnevezéseken változtat, azt teszi egységessé, egyébként hatáskörelvonást az ÁNTSZ-től semmilyen tekintetben nem tartalmaz. Szeretném, ha ezt a kormány képviselője is egy picit értelmezné. Megkérem az államtitkár asszonyt, hogy esetleg ő vagy a szakértője ezt a kérdést röviden fejtse ki.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, és átadnám a szót Baraczka Mariannak. (Derültség.)

ELNÖK: Baraczka Mariann!

DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Benyújtásra került a kormány által elfogadott törvényjavaslat a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatosan a különböző elnevezések megváltoztatásáról. Ez a módosító javaslat, gyakorlatilag egy kicsit könnyítve annak a törvényjavaslatnak a tárgyi hatályát, már átvezeti a kormány által elfogadott elnevezéseket ezen a törvényjavaslaton. Tehát érdemben nem változtat, csak ott, ahol a korábbiakban mi ÁNTSZ-t mondtunk, hogy konzekvens legyen és a jogrendszerbeli koherencia megteremtődjön, határozza meg úgy, hogy egészségügyi államigazgatási hatóság. Ahhoz egyébként, hogy hatáskör és feladatok átkerüljenek az egyik szervtől a másikhoz, egyéb jogalkotási feladatokra is szükség van. Tehát önmagában ez nem alapozza meg.

ELNÖK: Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Igen, ez az egyéb jogalkotási feladat azért érdekes, mert ez a törvénykezési szint alá viszi végeredményben, és ezáltal kivonja a parlament ellenőrzése alól. Nekünk ezzel ez az aggályunk, tehát hogy nem kötelező, hogy a későbbiek folyamán ezek a nagyon fontos kérdések törvényi szinten is a parlament által jóváhagyásra kerüljenek. Tehát az egésszel ez a probléma. És tudom, hogy nagy a bizalom meg minden, már akiben van, de ez egyszerűen az egész kormányzat ellenőrzésének a lehetőségét szünteti meg, hogyha ilyen gumielnevezések kerülnek be, mert attól a pillanattól kezdve, hogy mikor milyen kormányrendelettel vagy egyéb rendelettel változtatunk a hatáskörökön, ez a parlament számára követhetetlen lesz. Tehát ez komoly demokráciadeficitet eredményezhet.

ELNÖK: Horváth Ágnes államtitkár asszony!

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ezeket a szerveket a jövőben is ugyanúgy törvény alapítja, törvény hozza létre, törvény módosíthatja a működésüket. Ami itt történik és amire most sor kerül, annak pontosan az a célja, amit az osztályvezető asszony is említett, hogy megteremtse azt a koherenciát, hogy amikor elindul a jogszabályalkotás, ami bármikor bekövetkezik, egy tipikus példát hadd mondjak, az Egészségügyi Minisztérium átnevezése, ha csak végignézzük az Egészségügyi Minisztérium elmúlt tizenhat éves névsorát - elnézést, hogy ezt a szót használom -, akkor ne kelljen minden egyes alkalommal, amikor ez a szerv új egy nevet kap, és most tényleg csak saját magunkról beszélve, ne kelljen minden egyes jogszabály kapcsán egy olyan módosítóval jönni a parlament elé, hogy a Népjóléti Minisztérium a jövőben Egészségügyi Minisztérium, majd ESZCSM, majd megint egészségügyi. Pontosan ezért az a cél, hogy a minisztérium vagy akár a miniszter mindenhol úgy jelenjen meg, hogy az egészségügyért felelős miniszter, ami lehet az egészségügyi miniszter, lehet, hogy az a népjóléti miniszter, tehát ahogy éppen azt a szervet hívják és ahogy azt a törvény erejénél fogva hívják így. Ez a célja ennek a változásnak, ennek a módosításnak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Jelzésre:) Vojnik Mária!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Én csak szeretném lerögzíteni azt, hogy az egységes elnevezés nem azt jelenti, hogy amikor a bizottsági többség most ezt az átvezetést megszavazza, akkor azokat a tartalmakat is automatikusan átveszi, amelyek most csak egy törvényjavaslat formájában vannak jelen, mint például a felügyelet. Hiszen bár az átnevezések végigmennek ezen, de szeretném elmondani az előterjesztőnek, hogy a bizottság ezt a tartalmat vitatta, ami ebben benne van, vagyis ebből nem következik, hogy a bizottsági többség automatikusan elfogadta azt is, amihez képest ez az átnevezés most megtörténik.

Én ezt csak Csáky képviselő úrnak mondom, hogy ebből, hogy nomenklaturikusan ezt így fogjuk hívni, nem következik az, hogy a jogosítványait érdemben változtatni akarjuk vagy hogy a bizottsági többség erre felhatalmazást adna. Ez biztosan nem így van, mert már bent vannak azok a módosító indítványok, amelyek ettől még hívhatják egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak azt, amit az eredeti indítvány felügyeletnek nevez, mert egyébként - szerintem helyesen - az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság használata mint elnevezés.

ELNÖK: Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én nem vitatom, hogy a kormánypárti többség nem akarja a hozzájárulását adni ahhoz, hogy tartalmilag, hatáskörileg változás következzen be, de egy törvény mondjuk nem a következő két hétre, a következő két hónapra, hanem hosszabb távra születik. Én arra hívom fel a figyelmet és azt tartom nagyon veszélyesnek, hogy ezzel a döntéssel, azt gondolom, a kormány képviselői sem tagadják, hogy a hatáskör-átruházás kihatásainak a kialakítása nem feltétlenül törvényi szinten valósul meg ezzel kapcsolatosan. Lényegében a parlament ellenőrzési jogköre szűkül nagyon nagymértékben, ha ilyen gumielnevezések kerülnek bele a jogszabályba, a törvényjavaslatba. Attól kezdve lehet, hogy mi nem szeretjük, de hány olyan dolog volt, hogy mi nem szerettük, mégis a kormány vagy az adott tárca hozott egy rendeletet, és maximum interpellálhatunk ebben az ügyben.

ELNÖK: (Dr. Vojnik Mária jelentkezik: Elnök Úr! Engedje meg, hogy ezt a polémiát lefolytassuk!) Ha jelentkezik a képviselő asszony, adok szót, persze! Tessék!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Én csak szeretném a képviselő urat emlékeztetni, hogy ilyen vitát, ilyen nomenklatúra-vitát már folytattunk annak idején is, talán ha emlékszik, az ÁNTSZ kapcsán volt egyszer egy ilyen elnevezési-átnevezési vita. Ebből nem következett akkor, hogy az elnevezésből a hatáskörök is következtek volna. Igazán nem akarom visszaolvasni, de akkor talán tartalmilag ezzel az érveléssel a képviselő úrék éltek a kormánypárti oldalon. Én most csak szerettem volna elmondani, hogy attól, hogy egységes az elnevezés, ez nem azt jelenti, hogy más tartalmat adjunk, vagy a funkciót másképpen fogjuk elgondolni.

ELNÖK: Béki Gabriella!

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Lenne egy kérésem. A kérésem teljesen konkrét: azt szeretném, ha az előterjesztő egy konkrét példán keresztül elmagyarázná nekünk a változás lényegét, és megmondom, hogy mi legyen ez a konkrét példa, azt előrebocsátva, hogy a tizenhat éves képviselőségem során rengeteget kínlódtam azzal, hogy a jogászok rettentően szeretnek úgy kodifikálni, úgy jogszabályszöveget írni, hogy az egy átlag magyar polgár számára, aki csak magyarul tud, teljesen érthetetlen legyen. Tehát amikor azt olvassuk, hogy az XY rendelkezés a 2. § (4) bekezdése szerint hatályosul, amennyiben a 4. § (12) bekezdése ezt nem zárja ki, hát szóval ez engem tizenhat év alatt rendesen megviselt, és vannak tárcák, amelyek különösen hajlamosak az ilyen típusú megfogalmazásra.

Én itt bizonyos értelemben hasonlóságot érzek, mert hogyha az egységesítés jegyében most például az a kifejezés, hogy "egészségügyi államigazgatási szerv" kerül bele következetesen, ahol az egészségügyi államigazgatási szerv egyszer az ÁNTSZ-t jelenti, egyszer meg a nem tudom, kit jelent, egyszer meg egy harmadik hatóságot jelent, akkor én nem fogom tudni, hogy abban a konkrét paragrafusban, abban az esetben kire is kell gondolni.

A 9. oldalon található - most jön a konkrét kérdésem, és hangsúlyozom, hogy mi most végig a biztonságos és gazdaságos gyógyszerforgalmazásról beszélünk, tehát van egy gyógyszertári törvény, abból szeretném megtudni, hogy mi a teendő akkor, amikor patikát akarok mondjuk alapítani -, a 46. § (1) bekezdése azt mondja, hogy új gyógyszertár létesítéséről és működtetésének engedélyezéséről egy hatósági eljárásban, eddig az volt ide írva, hogy az ÁNTSZ, és akkor tudtam, hogy az ÁNTSZ, most az lesz ide írva, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv dönt.130c Hész (131-140) /Béki/ Most akkor hol fogok én utánanézni, hogy melyik az az államigazgatási szerv, ha számomra nem derül ki a jogszabályszövegből, hogy ez az ÁNTSZ? Tehát én nem vonom kétségbe, hogy most ez az egységesítés, ahogy a válaszban hallottuk, nem arra irányul, hogy hatásköröket vonjunk el, rakunk át. Sőt én jóhiszeműen azt gondolom, hogy tényleg nem erről van szó. De hogy ez a megoldás nem segíti a jogalkalmazást, hanem történetesen nehezíti, azt így első olvasatra én így érzem. Ezért szeretnék ezen a konkrét példán keresztül magyarázatot találni arra, hogy akkor még hány jogszabályhelyet kell kiderítenie az embernek, mire a folyamat végén megtalálja, hogy ki az.

ELNÖK: Képviselő asszony, igen. Ilyen aggályok természetesen vannak. Nem tudtam megspórolni, hogy ne töltsek el egy kevés időt a már az előző napirendi pontban citált igencsak terjedelmes törvény tanulmányozásával. Egy világos, egyértelmű kormányzati szándék az - most túl az egyéb, bizonyos értelemben ezt túllépő, ott alkalmazott megoldásokon, amik egy részét itt is vitattuk az elmúlt órában -, hogy az igencsak sűrűn változó kormányzati szerkezetben a különböző elnevezéseket ne kelljen lépten-nyomon, a különböző törvényi és kormányrendeleti meg egyéb jogszabályi helyeken unos-untalan cserélgetni. Nyilván ezzel együtt valamilyen katalógust, ifjúsági változatot az állampolgárok számára majd készíteni kell, de ezt valószínűleg nem ebben a bizottságban fogjuk tudni megbeszélni.

A képviselő asszony kérdésére a válasz megadása céljából megadom a szót a kormány képviselőjének.

DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Egyrészt ennek a törvénynek, illetve a készülő kormányzati struktúraátalakításról szóló törvénynek is lesz egy kormányrendeleti lába, amiben ezeket a konkrét hatásköröket nevesítve meghatározza a kormány, hogy melyek azok az eljárások, amelyek az ÁNTSZ-nél első fokon, másodfokon, tehát, hogy mi hova kerül. Tehát a kormányzati struktúra-, szervezetalakítás alkotmányos megoldásának megfelelően, amely most júliusban ugyan az alkotmánymódosítás során lehetővé vált, kialakul majd egy kormányrendeleti megoldással. Jelen pillanatban egyébként most az ÁNTSZ-törvény, illetve az ÁNTSZ-ről szóló miniszteri rendelet is meghatározza azokat a hatósági feladatokat, amiket a gyógyszerellátás tekintetében az ÁNTSZ első, illetve másodfokon ellát. Tehát ez egyébként összeér.

Ugyanazok a szabályok megjelentek a törvényben is, egyébként az ÁNTSZ-törvényben is, az ÁNTSZ-ről szóló miniszteri rendeletben is, a patikatörvény végrehajtási rendeleteiben is. Tehát az ÁNTSZ több helyen is nevesítve van. Úgy gondoljuk, hogy nem lesz abból jogalkalmazási probléma, hogy a törvény csak egészségügyi államigazgatási szervet nevez meg, és a végrehajtási rendeletek, illetve a kormányrendelet fogják megmondani, hogy melyik ügyben ki fog eljárni első, illetve másodfokon.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzunk akkor. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Béki Gabriella? (Béki Gabriella: Én szeretnék tartózkodni.) Tizenkettő igen, 1 tartózkodás, 1 nem.

A következő javaslat az eredeti előterjesztés 12. §-át változtatná meg, illetve a 13. és a 18., továbbá a 20. §-t, azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz reklámjára vonatkozó szabályok megsértése esetére a reklámfelügyeleti eljárást szigorítja, és e tekintetben a szabályokat egységesíti. Ez a pont természetesen a külön törvényben tárgyalt egészségbiztosítási felügyelet hatáskörét érinti. Kérdezem a kormány képviselőjét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány képviselője támogatja. (Dr. Csáky András jelentkezik.)

ELNÖK: Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Még egy ilyen nyomozóhatóságot létrehozni, az egy dolog. Most már lassan az egész ország semmi másból nem fog állni.

A másik az, hogy ez a módosítás, meg az egész, például adatvédelmi kérdéseket is felvet, meg személyes állampolgári jogokat érint adott esetben, ha ezt lefoglalnak, azt lefoglalnak, számítógépből másolatot és a többi. Mondjuk az adatvédelmi biztosnak megmutatták-e ezt a módosító javaslatot, hogy mi a véleménye, meg ez az egész hogy illeszkedik ebbe a rendszerbe? Azért ez nem gyerekjáték. A felügyelet struktúráját illetően, hogy hogyan fog működni, meg mint fog működni, meg kikből fog állni, még azt sem tudjuk, mert nem tudjuk, mert erre nem tudott a kormány választ adni. De már előre kiállítunk neki egy biankót, hogy ha majd felálltok, tökmindegy, hogy kik lesztek, az ellenőrzés címén tulajdonképpen bárhova bejuttok, bármihez hozzájuttok. Szóval azért ez egy nagyon komoly kérdés.

Tehát konkrét kérdésem, hogy adatvédelmi szempontból ez egyeztetve van-e. Mondom a kormánypárti képviselőknek, még csak azt sem tudjuk, hogy kinek adunk ilyen felhatalmazást.

ELNÖK: Van-e észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) A kormány képviselője kíván-e ehhez szólni?

DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Csak az adatvédelmi aggályok eloszlatása érdekében. Olyan eszközöket kap a felügyelet, amelyeket egyébként a Versenyhivatal jelen pillanatban birtokol. Tehát ugyanazokat a piacfelügyeleti eszközöket fogja megkapni gyógyszerismertetés tekintetében, ami egyébként a reklámfelügyelet tekintetében most a Versenyhivatal számára lehetőség.

Az adatvédelmi aggályok tekintetében. Személyes adat megismerése mikor válik lehetővé? Akkor, ha a törvény elrendeli és az célhoz kötött. Mind a megfelelő cél, illetve a törvényi felhatalmazás ebben a tekintetben biztosított. Tehát itt valamilyen cél érdekében teszi lehetővé a törvény, pontosan a jogellenes promóció megakadályozás érdekében teszi lehetővé a törvény az adatok megismerését.

ELNÖK: Világos. Javaslom, hogy szavazzunk. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Pillanat, akkor nincsen. Még egyszer számoljuk. Ki támogatja az indítványt? Hogy vagyunk meg? (Dr. Hegedűs Judit: Tizenhárom lehet.) Tizennégyen vagyunk összesen. (Dr. Hegedűs Judit: Tizennegyedik a Csáky doktor.) Tehát akkor számoljunk... (Dr. Vojnik Mária: De hát a jelen lévő képviselők többsége szavaz, már bocsánatot kérek!) Igaz, a többség megvan.

A következő módosító javaslat a gyártói és nagykereskedői befizetési kötelezettségeket érinti, annak a részletesebb szabályait, a számviteli kérdéseket szabályozza. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez az indítvány több változatban is előfordul. Nyilvánvaló, a bizottságnak jogában áll mérlegelni, hogy mit nyújt be, mert lényegében a különbség majd különböző indítványok között abban áll, hogy a befizetési kötelezettség címzettjei között a terheket hogyan osztja el. A bizottságnak természetesen módjában áll azt a lehetőséget megadni az Országgyűlésnek, hogy majd kiválassza a szavazásnál azt, hogy melyiket kívánja valójában támogatni. 140 141-150c (Elnök)Első helyen kijelölt bizottságként tehát módunk és lehetőségünk van arra, hogy több indítványt is támogassunk.

Kérdezem tehát arról a javaslatról az előterjesztő véleményét, amely tulajdonképpen a befizetési kötelezettségeket a javaslat 35. §-ában változatlanul hagyja a fix, illetőleg a százalékos csoportban 14 és 16 százalék mértékéig, most hadd ne mondjam meg, hogy mire vetítve. Tehát erről kérdezem a kormány véleményét, arról a javaslatról, ahol a befizetési kötelezettség marad 14-16 százalék, módosítás van a nagykereskedelmi árréstömeg százalékában, a gyógyszerismertetők regisztrációs díja tekintetében, egyebekben pedig döntően és jellemzően részletesebb szabályok a számvitellel, az adóigazgatással összhangban. Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Azt a változatot, amelyben fennmarad a 14-16 százalék...

ELNÖK: Erről beszélünk most.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: ...ezt a kormány támogatja.

ELNÖK: Igen, tehát ezt a kormány támogatja az egyéb módosításokkal együtt. (Jelzésre:) Béki Gabriella.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Terjedelmes módosítások ezek hét oldalon. Ebből egy konkrét tételre szeretnék rákérdezni, ami eléggé meglepő volt az eredeti javaslatban is, itt pedig elhagyásra kerül, ez az ismertető személy nyilvántartásba vételéhez rendelt ötmillió forint. Nincsen még néhány hete, hogy végighallgattuk, hogy ez miért fontos, miért kell bevezetni, most pedig igent mond a tárca egy olyan javaslatra, aminek eleme az, hogy ezt elfelejtjük. Jól értem-e ezt? Vagy valahol máshol megtaláljuk, valamilyen módosított változatban?

ELNÖK: Államtitkár asszony!

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Itt rögtön a 2. oldalon, amely nem más, mint a 35. cikkelynek a (4) bekezdése, ott pontosítjuk. Tehát itt egy szövegpontosítást tartalmaz az előterjesztés, ott jön vissza.

ELNÖK: További észrevétel? (Jelzésre:) Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Azért a végrehajtási rész is módosul, ennek kapcsán áttérünk a Gergely-naptárra, amely szerint 2007-ben január nem 1-jétől 31-éig tart, hanem 15-étől 31-éig fog tartani, ez már önmagában érdekes. Csak technikailag ez hogy fog működni? A befizetések számításának alapját vényforgalmi alapon vagy pedig pénzforgalmi alapon fogják ezt érvényesíteni? Erre csak kíváncsi vagyok.

ELNÖK: Van-e további észrevétel vagy kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor ezt lezárom. Megadom a válaszra a lehetőséget. Horváth Ágnes!

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A befizetések elszámolását vényforgalmi alapon fogjuk érvényesíteni.

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja a javaslatot.

Következik az a javaslat, amely tulajdonképpen ugyanez a szabályrendszer. Abban különbözik az előzőtől, ha a 2. oldalra lapoznak képviselőtársaim, itt a befizetési kötelezettség termelői árra vonatkozik, tehát a termelői ár szerint bizonyos sávokat képez, 1000 forint alatt 11 százalékot 1100 és 2000 forint között 17, 2001 forint felett pedig 19 százalékot rögzítenek, tehát széthúzza a befizetési kötelezettséget a termelői ár szerint. Kérdezem a kormány véleményét erről a javaslatról.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Felhatalmazás hiányában erről nem tudok kormányvéleményt kinyilatkoztatni.

ELNÖK: Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.

Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Többség.

A következő javaslat a 14. § (3) bekezdéssel és a 17. § (7) bekezdéssel való kiegészítését tartalmazza, az ismertető tevékenységgel kapcsolatos, és azt rendeli, hogy a tudományos programtól ezt meg kell különböztetni, illetőleg összhangot teremt az uniós szabályozással. Kérdezem ezzel kapcsolatban a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja az előterjesztést.

ELNÖK: Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.

Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Támogatja, úgy látom, a jelen lévők mindegyike.

Következik egy rövidebb indítvány, amely csak arra irányul, hogy a törvényjavaslat 35. §-ában a befizetési kötelezettség egy sávos rendszerben még részletesebb bontásban nyerjen meghatározást, azt mondanám, hogy durván 8 és 25 százalék közötti mértékben. Az indokolást el is lehet olvasni, mert ez egy rövid indítvány. Kérdezem a kormány véleményét erről.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Felhatalmazás hiányában szintén nem tudok nyilatkozni a kormány véleményéről.

ELNÖK: Ez azt jelenti egyértelműen, hogy itt kormányvéleményt képvisel az előterjesztő, tehát az államtitkár asszony ebben az értelemben, miután a kormány mondja ki a szót, ebből a szempontból a minisztérium külön nem kíván erről véleményt mondani, erről van pontosan szó. Csak hallottam észrevételeket, itt ezt próbáltam értelmezni.

Van-e észrevétel? (Jelzésre:) Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Csak az a kérdésem, hogy nem kerülünk-e furcsa helyzetbe, hogy ez homlokegyenest ellentmond már a bizottság kormánypárti része által korábban elfogadott százalékok kapcsán, ott 14 százalék, most megszavazzák a 8 százalékot... - hát eléggé furcsán néz ki, hogy össze-vissza szavazgatnak. Ebből a szempontból nem tűnik koherensnek.

ELNÖK: A következőt tudom mondani: egyrészt lehetőséget teremtünk ezzel az Országgyűlés számára, hogy az azonos pontokra megszavazott indítványok közül a képviselők választhassanak; másrészt azt szeretném mondani, hogy a befizetési kötelezettség címzettjeinek terhelési mértéke a számítások szerint mind a három javaslat szerint azonos nagyságrendet jelentenek összességében, tehát ebben különbségek nincsenek. Ha és amennyiben szakértőként a kormány ehhez kíván valamit hozzátenni vagy megerősíteni, hogy ez így van, akkor ezt tegyék meg. Természetesen nem kívánom erre őket kötelezni, de ezt tudom erre a kérdésre válaszolni.

Czinege képviselő úr!

DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérem szépen, elnök úr, hogy tessék már nekem megismételni, hogy arról van-e szó, hogy alternatívákat kínálunk fel a parlamentnek, és ebben az alternatívában benne vannak látszólag egymással ellentétes dolgok is, és úgy értelmezzem-e ezt, hogy a minisztérium is aláveti magát a kormány döntésének. Tehát erről van szó? Mert valóban én is úgy érzem, mint Csáky képviselő úr, hogy egymással ellentétes dolgokról szavaztunk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Részben így van, de egy dolgot hozzá kell tenni, illetve pontosan úgy van, ahogy a képviselő úr fogalmazta, azzal, hogy a kormány meg nyilván aláveti magát a parlament döntésének, hiszen a kormánypártok és az ellenzéki képviselők valamilyen álláspontot erről ki fognak alakítani. A kormány nyilván egy javaslatot támogatni fog, vagy az eredeti megoldást, a 14-16 százalékos tehermegosztást, vagy a másik kettő egyikét, és természetesen a kormány álláspontja ismeretében a képviselők szavaznak. Azt gondolom, hogy ezek után nem marad fenn zavar, de ha mégis így van, akkor erre való a koherenciazavar kiküszöbölését célzó eljárás. De megítélésem szerint a 35. § (1) bekezdését illető pontokon ezek egymással egyenértékű megoldások.

Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Igen, csak a bizottságoknak többek között az is a feladata, és azért szakbizottságok, hogy ilyen alternatívák közül valamelyik mellé letegyék a voksot. (Dr. Perjési Klára távozik az ülésről.)

Megfogalmazunk több elképzelést, de az egészségügyi bizottság mint ezzel a szakterülettel sűrűbben foglalkozó, ennek az összefüggéseit mélyebben ismerő bizottság, a három közül emellé teszi le a voksot. Azért tartom furcsának az egészet, hogy mondjuk mindegyik alternatívát megszavazza a bizottság, mivel mi azért vagyunk, hogy a többieket azzal segítsük, hogy miután szakmailag valamivel talán jobban értünk a kérdéshez, a fölmerülő lehetőségek közül egyet kiválasszunk, nemhogy még odaöntsük az egészet. Sajátmagunkat járatjuk le, nekem ez a véleményem.

ELNÖK: Képviselő úr, e tekintetben azért határesetről van szó. Nyilván különböző tárgyalások folytak és folynak, az én ismereteim szerint, hozzáteszem, a különböző gyártói érdekcsoportokkal és képviseletekkel ezekben a kérdésekben. Nyilvánvaló, hogy a bizottság könnyebb helyzetben lenne, ha ezek a tárgyalások valamilyen kompromisszumos vagy ne adj' isten konszenzusos eredményre vezettek volna, ami persze nem valószínű, hiszen befizetési kötelezettségekről van szó. Ez a helyzet azt jelzi, hogy ez nem született meg.

Nyilvánvalóan az általános vitából is kiderül, hogy a kormány, de hozzáteszem a képviselők többsége a gyógyszerkassza betartásának érdekében a befizetési kötelezettségektől nem tud eltekinteni. De hogy ennek milyen legyen, ha úgy tetszik, a megoszlása, amit nagyon sok szempont határoz meg, és hozzáteszem, hogy ide még azt is hozzátehetjük, amivel kapcsolatban a bizottsághoz most nem jött módosító indítvány, és nem is kívánunk ezzel foglalkozni, mert ebben már végképp nem vagyunk szakértők, hogy a kutatásfejlesztési tevékenység, a befektetésösztönzés tekintetében bizonyos preferenciákat kapjanak bizonyos gyártók, bizonyos szabályok szerint. De végül is ezeket a kérdéseket nem ebben a törvényben kell és lehet szabályozni. Erről is folyt vita. Tehát például ilyen javaslat ezért nincs itt. Csak jelzem, mert a bizottság valamelyik korábbi ülésén erről egy pár szót váltottunk. Nem tudok ehhez többet hozzátenni. (Székely Krisztina közbeszólása.) Tessék szót kérni, de azt nem tudom engedélyezni, hogy ha úgy tetszik, a taccsvonalról beszóljon a bizottság munkájába. Ha szót kíván kérni, a bizottság többsége szavazni fog arról, hogy tudunk-e szót adni.

A képviselő asszonyé a szó.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egy korábbi indítvány, illetve az ajánlás elfogadásakor arról született döntés, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek jogosultját, akik közfinanszírozott körbe tartozó gyógyszereket hoznak forgalomba vagy értékesítenek, a támogatás ilyen vagy olyan arányában úgynevezett befizetési kötelezettség terheli. Ahogy azt az elnök úr is elmondta, a bizottságnak a legfontosabb dolga, hogy azt a megállapodást segítse elő, amelyikben részben a gyógyszerkassza tarthatósága, részben pedig amennyire lehetséges, a befizetési kötelezettség által sújtottak a legfontosabb megegyezések alapján kell hogy ezt a kötelezettségüket teljesítsék.

Én tehát azt gondolom, hogy nem járatja le magát a bizottság, ha több indítvány életben tartásával még megadja azt a lehetőséget, hogy a tárgyalások után a legjobb megoldás születhessen meg, tekintettel arra, hogy az elfogadott indítványok közül egy elfogadott a többi el nem fogadott automatikus kizárását vonja maga után, még csak koherenciazavar sem fog következni, elnök úr, hiszen amelyik mellé a parlamenti többség leteszi a voksát, az az indítvány élni fog, és kizárja a többi indítvány fennmaradását.

Itt most az a szakmai kérdés, hogy ezeknek a termékeknek a társadalombiztosítási támogatása milyen körbe tartozik. Én azonban azt gondolom, hogy a befizetési kötelezettség számszaki mérlegelésében az alternatívák fenntartása bizony inkább emeli a bizottság lehetőségeit, és semmiképpen se kisebbíti ezeket. Ettől a képviselő úrnak lehet eltérő véleménye, én meg azt gondolom, hogy ez meg a mi véleményünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Lehet, hogy már gondolják a kormánypárti képviselők, hogy inkább mentem volna el én is. (Derültség.)

ELNÖK: Értékeljük a képviselő úr jelenlétét. (Dr. Vojnik Mária: Szavazzunk, hogy szeretnénk, ha maradna! - Derültség.)

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Amit most Vojnik képviselő asszony mondott, az lényegében azt jelenti, hogy a parlament, illetve a bizottság ebből a szempontból a kormányzati ellenőrzésről vagy a kormány befolyásolásáról való lemondásról döntött. Az, hogy a különböző tárgyalások még nem folytak le, nem a bizottság hibája, az a kormány hibája. Az, hogy most már rendszeressé válik az ilyen tárgyalás, az tényleg nehezen viselhető el. Nota bene, megvannak azok a jogtechnikai megoldások arra is, ha mondjuk netán csak az egyik mellett teszi le a bizottság a voksot, attól még a későbbiek folyamán a parlament dönthet másképp. Tehát ennek is megvan a jogtechnikai megoldása.

Akadémikus vita. Én csak arra szerettem volna felhívni a bizottság jelen lévő tagjainak a figyelmét, hogy ezzel, hogy mi, szakbizottság ilyenekbe megyünk bele, hogy van itt három-négy alternatíva, mindegyiket megszavazzuk, aztán gondolom, majd a kormány fog dönteni, vagy nem tudom, ki fog dönteni, meg fogja adni az ukázt, teljesen mindegy, hogy milyen kormány van.

ELNÖK: Jó, hogy ezt hozzátette, képviselő úr. (Derültség.)

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Hát ez az igazság. Hogy melyik az, amelyiket meg kell szavazni, az egy dolog. De attól még a bizottság az arcát megtarthatná szerintem. Többet ebben az ügyben nem fogok hozzászólni, megígérem, csak felhívom a figyelmet, hogy kifelé, ha valakit egyáltalán még érdekel ez az egész - a nagy társadalmat érdekli -, akkor azért elég furcsa kép megy ki, hogy van itt egy szakbizottság, azért hoztuk létre, és akkor itt ugyanarra, egymást kioltó dolgokra, mindegyikre azt mondta, hogy igen. Akkor most minek tartjuk ezeket, ez a kérdés.

ELNÖK: Az a helyzet képviselő úr, hogy azt gondolom, sok ok van, ami az ellen szól, hogy pontosan ebben a kérdésben, mondjuk, nem egy parlamenti bizottságnak kell még egy le nem zárt tárgyalási szakaszban állást foglalnia, magára véve azt, hogy itt vagy ott valamilyen oldal mellett elkötelezett. A képviselők egyébként úgyis dönteni fognak, hiszen van egy pont, ahol kell dönteni. De természetesen a vélemények különbözőek lehetnek. (Dr. Vojnik Mária jelentkezik.)

Vojnik Mária egy utolsó mondatra kért lehetőséget.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak egyetlen mondat, képviselő úr. Egy bizottság vagy egy képviselő csak akkor mondana le erről a jogosítványáról, amire itt most azt mondta, hogy lemondtunk róla, ha azt a felhatalmazást adta volna meg a kormánynak, hogy nem parlamenti keretek között nem egy törvény által megszabott módon, hanem egy alacsonyabb szintű jogszabályban adott volna felhatalmazást a döntésre.160 161-170c (Vojnik Mária)De mivel erről szó sincs, mert a befizetési kötelezettséget csak törvényben lehet rögzíteni, ezért erről a jogunkról nem mondtunk le.

Köszönöm a türelmüket.

ELNÖK: Akkor egy olyan ügyrendi javaslatot szeretnék tenni, ami lehet, hogy a látókörünket egy kicsit közvetlenül szélesíti, ha a képviselők elfogadják: a két nagy gyártói szövetség képviselője kettő-kettő percet kapjon-e arra, hogy elmondja az érveit, lehet, hogy ezzel esetleg a későbbi szavazást lehet befolyásolni. A Házszabály szerint a bizottság erről egyszerű többséggel határozhat. A javaslatom az, hogy kettő-kettő percet adjunk erre. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Igen. Akkor kérem szépen, a hölgyeké az elsőbbség, Székely Krisztina, az Innovatív Gyártók Szövetségének elnöke.

SZÉKELY KRISZTINA elnök (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete): Köszönöm szépen a megszavazást. Én tulajdonképpen azt szeretném kérdezni a bizottsági tagoktól, hogy tudják-e, hogy mit jelentenek ezek a bizonyos befizetési javaslatok a gyakorlatban. Gondolom, hogy nagyon rövid idejük volt rá, hogy megnézzék, úgyhogy annyit szeretnék róla elmondani, hogy itt a doboz gyógyszerek ára alapján különböző befizetési mértéket állapítana meg ez a törvény, méghozzá igen eltérő mértékben. Ha jól láttam, mert csak egy pillanatra tudtam belenézni, a 4500 forintos ár felett már 25 százalék befizetési kötelezettség terhelné a gyógyszereket. Aki már dolgozott vállalkozásban, az tudja jól, hogy egy ilyen mértékű addicionális adó, mert ez hozzájön még a társasági adóhoz, iparűzési adóhoz, mindenhez, tehát egy plusz 25 százalékos terhelés ellehetetleníti annak a terméknek a forgalmazását.

Itt senki nem akar pánikot kelteni, egyszerűen csak felhívjuk arra a figyelmet, hogy minden gyógyszergyártó el fogja végezni ezeket a számításokat, hogy melyik az a gyógyszer, amely ilyenfajta adóterhet még kibír, és ebbe a kategóriába esnek a rendkívül kényes és különböző súlyos betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek, nem szeretnék itt visszautalni a 2003-as inzulinbeszerzési problémákra, de ez ugyanazt a kört érinti megint. Tehát ilyenfajta eltolása a teherviselésnek egy bizonyos gyártói kör felé, én azt hiszem, hogy elfogadhatatlan, és ez egy olyanfajta diszkrimináció, ami egyben az európai uniós irányelveknek is tökéletesen ellentmond. Hiszen nyilvánvalóan igen könnyen be lehet bizonyítani, hogy a magas adóbefizetés az importgyógyszereket terhelné nagyon nagymértékben, a nagyon alacsony adóbefizetés pedig a hazai gyógyszereket. Az egyik módosító javaslatnak még az indoklásában is szerepel, hogy a hazai ipar védelmére. Ilyet az EU nem ismer, nem is fogadja el.

Tehát szeretném kérni, hogy gondolják meg még egyszer, hogy javasolnak-e ilyenfajta bármilyen diszkriminációt, mert ennek a hatásai egyszerűen kiszámíthatatlanok, hogy a gyógyszerellátásban mi fog akkor bekövetkezni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Meghallgatjuk a Magyar Gyógyszergyártók képviseletében Buzás László igazgató urat is. Tessék parancsolni!

BUZÁS LÁSZLÓ igazgató (Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége): Köszönöm szépen. Ott folytatnám, ahol Krisztina abbahagyta. Nem olyan egyszerű a képlet, hogy mi az innovatív és mi a nem innovatív készítmény. Itt a fixesekről van szó és az olcsó készítményekről. A fixesek és az olcsók is nagyon érdemesek arra, hogy sávos módon adózzanak, kevesebbet adózzanak, mert hiszen mind a két kategória maga a spórkaszni, maga a spórolás legfőbb eszköze, a fixes is és az olcsó is. Önök jól tudják, hogy az azonos hatóanyagúak már '92 óta fix támogatásúak, és 2003 óta bevezették a terápiás fixeseket. Ezzel önmagában már milliárd forintokat nyert az ország. Hozzáteszem, hogy 2003 óta befizetések is vannak és árrestrikció, miközben a referenciaár, amihez szabják a fix támogatást, a verseny során megy lefelé, tendenciaszerűen az összes gyártó le kell hogy menjen a referenciaár felé, de ezt még a legújabb szabályozás azzal is elősegítette, hogy előírta, hogy be kell menni a referenciaárnak a plusz 20 százalékos sávba, mert különben nem kap támogatást.

Úgyhogy mindenki tudhatja, illetve a gyártók jól tudják, hogy ezeken a termékeken alig van nyereség, néhány százalék nyereség van, hogyha ezek után be kell fizetni ilyen 14 meg 16 százalékokat, akkor az veszteségbe viszi. A nagy gyártók megszenvedik a kutatás-fejlesztésnél és a beruházásoknál, bizonyos területek kiesnek a forgalomból és embereket kell elküldeni, a kicsik pedig, amelyeknek semmilyen módjuk nincsen arra, hogy ezt kivédjék, mert csak a magyar piacon tevékenykednek, azok pedig már az első egy-két évben tönkremennek. Gondolom, hogy ez nem lehet cél. Úgyhogy mi szeretnénk és üdvözöljük azt a sávos megoldást, amely a fixesekre és az olcsókra az átlagosnál kevesebb adót ró ki, és hangsúlyozom, hogy a fixesekben benne vannak azok az originalitások is, amelyek már elvesztették a szabadalmi védettségüket, és kénytelenek bevenni az árakba. A generikumok, jóllehet persze a magyar gyártóknak többnyire generikumaik vannak, de vannak innovatív készítményeik is, és generikumok vannak importból is, tehát sokkal színesebb a kép, nem lehet azt mondani, hogy magyar gyártó vagy nem magyar gyártó. Én csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a fixesek és az olcsó készítmények az átlagosnál kevesebb adóteherrel szenvedjék meg itt a változásokat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt javaslom, hogy ne nyissunk ebben a kérdésben vitát. Láttuk azt, hogy különböző megközelítések vannak, láttuk azt, hogy messze nemcsak szakmai, hanem pénzügyi kérdésekről is szó van, ezért azt javaslom, hogy erről a javaslatról szavazzunk. Tehát a kormány ebben a kérdésben nem foglalt állást.

Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Többség. Köszönöm szépen.

A következő indítvány a 67. § módosítását indítványozza, a lényege az, hogy a patikán kívüli forgalomban a szabadpolcos gyógyszerforgalmazás kizárását egyértelművé teszi. Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja a javaslatot.

ELNÖK: Igen. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen, ezt támogattuk.

A következő bizottsági módosító javaslat, kezdeményezés arra irányul, hogy világos legyen, hogy csak 14. életévet betöltött személyek számára lehessen egységesen a patikában és a patikán kívül gyógyszert forgalmazni, illetve gyógyszert számukra értékesíteni. Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Támogatjuk.

ELNÖK: (Jelzésre:) Csáky képviselő úr, tessék.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nem tudom, elnök úr, hogy nem lenne-e célszerű azért legalább 16 évre felemelni. 14 év! Belegondolt mindenki?

ELNÖK: Csáky képviselő úr véleményt mondott. Van-e a kormánynak ezzel kapcsolatban álláspontja? Horváth Ágnes!

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Jelenleg is 14 év a korhatár, csak ezt erősítenénk meg.

ELNÖK: Igen. A kormány támogatta. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Támogatjuk.

A következő indítvány arra irányul, hogy a személyi jogos gyógyszerésznek a gyógyszertárat működtető vállalkozásban 25 százalékos tulajdonosi részesedése legyen, illetve pontosabban legalább 25 százalékos részesedése legyen. Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Ez ügyben sincs egységes kormányálláspont.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.

Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Többség, köszönöm szépen.

A következő javaslat a törvény-előterjesztés 75. §-át módosítaná. Ez kis módosítás, majdnem azt mondanám, pontosabban a felhatalmazó rendelkezésben a minimális készletezésre vonatkozó szabályokat is meg kell határozni, ez a javaslat lényege.

A kormány véleményét kérdezem.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Fontos szabálynak tartjuk, támogatjuk.

ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.

Az utolsó indítvány arra vonatkozik, hogy a kormány, lévén egy új és fontos törvényről van szó, jövő év szeptember 30-ig a parlament számára készítsen jelentést a törvényjavaslat szabályozási céljainak megvalósulásáról, tehát egy utólagos hatásvizsgálat következzen be.

Kérdezem a kormány véleményét.

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Fontosnak tartjuk, támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.

Tisztelt Bizottság! A végére értünk az indítványoknak. Kíván-e képviselőtársaim közül bárki más javaslatot tenni további indítványra? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen.

Egyebek

Egyebekben van-e észrevétel, megjegyzés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Köszönöm szépen. A bizottsági ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 21 perc.)

 

Dr. Kökény Mihály
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Farkas Cecília és Horváth Éva Szilvia