AIÜB-34/2007.
(AIÜB-58/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. október 15-én, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend kiegészítése és elfogadása *
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3719. szám); az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása *
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) javaslata bizottsági módosító indítvány benyújtására *
Szavazás a módosító javaslat benyújtásáról *
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4013. szám); általános vita *
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A 25/2007. (III. 20.) OGY határozat alapján az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópálya Bóly-Pécs közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában az Országgyűlés jóváhagyásának megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4014. szám); általános vita *
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám); általános vita *
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat (T/4010. szám); általános vita *
Papp Zsófia (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
a) Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) *
b) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/3245. szám) *
Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3971. szám); általános vita, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról a Házszabály 96. § (3) bekezdése szerinti eljárásban *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám) *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet módosításáról (COM/2007/364; 2007/0130/COD); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján *
Egyebek; elnöki bejelentések *
1. A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3719. szám)
(Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4013. szám)
(Általános vita)
3. A 25/2007. (III. 20.) OGY határozat alapján az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópálya Bóly-Pécs közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában az Országgyűlés jóváhagyásának megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4014. szám)
(Általános vita)
4. A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat (T/4010. szám)
(Általános vita)
6. Zárószavazás előkészítése
a) Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám)
b) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/3245. szám)
7. Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3971. szám)
(Lendvai Ildikó (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról a Házszabály 96. § (3) bekezdése szerinti eljárásban)
8. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám)
(Tóbiás József (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), dr. Bőhm András (SZDSZ) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Általános vita)
9. Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet módosításáról (COM/2007/364; 2007/0130/COD)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) távozása után dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Ecsédi Orsolya (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Demkó Ivett főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Ágoston Gabriella főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Papp Zsófia szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kálmán László osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Agg Zoltán (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Újváriné Fejes Renáta vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Horváth Zsolt helyettesíti Dorkota Lajost, Mátrai Márta Navracsics Tibort, Szakács Imre Vitányi Istvánt, Kovács Szilvia Toller Lászlót, Bárándy Gergely Simon Gábort, Csiha Judit Faragó Pétert, Wiener György pedig Steiner Pált.
A napirend kiegészítése és elfogadása
A kiküldött meghívóban szereplő napirendi javaslathoz képest két változtatást szeretnék javasolni. Az egyik, hogy miután zárószavazást előkészítő módosító indítvány érkezett a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslathoz, ezért ezt is javaslom felvenni a 6. napirendi pontban b) alpontként. Illetve azt javaslom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnál csak a tárgysorozatba-vételről döntsünk, az általános vitáról ne.
Megkérdezem, van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nincs, az így módosított napirendre teszek javaslatot. Kérem, aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással a napirendet elfogadta.
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3719. szám); az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása
Az 1. napirendi pont tárgyalására térünk rá: ez a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3719. számon kaptunk kézhez. Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság módosító javaslatot nyújtott be, ennek a megtárgyalására kerül sor.
Előttünk van a második kiegészítő ajánlás tervezete, ez egy pontból áll. Az elmúlt ülésünkön egy ugyanilyen javaslat benyújtását elutasította az alkotmányügyi bizottság; azt hiszem, a vita nagy részét lefolytattuk. Azért megkérdezem, hogy az előterjesztő képviselője egyetért-e a javaslattal.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője egyetért. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
A határozathozatalra kerül sor. Kérem, hogy a helyettesítéseket is figyelembe véve, aki támogatja a javaslatot, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 16 igen. Aki nem ért vele egyet? (12) 12 nem. Tehát a bizottság támogatja.
Hankó Faragó alelnök úr kért szót.
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) javaslata bizottsági módosító indítvány benyújtására
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Rögtön szeretnék a bizottságtól elnézést kérni, hogy ez írott formában még nincs előttünk, de én szeretnék javaslatot tenni egy bizottsági módosító javaslat elfogadására.
Ha a bizottság tisztelt tagjai visszaemlékeznek, az 1. § (3) bekezdésére vonatkozóan egy elhagyásra irányuló javaslatot terjesztettem elő Gusztos Péter képviselőtársammal, amelyet a kormány sem és az alkotmányügyi bizottság sem támogatott. Erről az ügyről többször is vitatkoztunk, többször előttünk volt. Ennek a vitának a kapcsán én úgy érzékeltem, hogy esetlegesen a kormányzat számára - és bízom benne, hogy a bizottság számára is - elfogadható lenne egy olyan módosítás, amely ennek a bizonyos (3) bekezdésnek nem a teljes elhagyását jelentené, hanem érdemben azt jelentené, hogy az első mondata hatályban marad, amely szerint akkor úgy alakulna a szöveg, hogy "a 84. § (1) bekezdése szerinti igények érvényesítésére az a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet vagy alapítvány is jogosult, amelynek célja az emberi és állampolgári jogok védelme", és az utána következő mondat elmaradna.
Szeretném megkérdezni a kormány tisztelt képviselőjét, ez számára elfogadható lenne-e, illetve a bizottságot is.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A legteljesebb mértékben, mert azokat az aggályokat, amelyeket a korábbi vita során már jeleztünk a kormány részéről, ezeket eloszlatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek után nem adom meg a szót a kormány képviselőjének, mert megadta a választ enélkül is.
Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Kedves Hankó Faragó Alelnök Úr! Nem tudom, az volt-e ezzel a szándéka, ami ebből következik. Ugye, ami megmarad, azzal egy probléma van, hogy eddig volt egy világos szabály arra, hogy az önállóan keresetet indító jogvédő szervezetek például a nem vagyoni kártérítést kinek az érdekében igényelhetik. Ha most ez a szabály elmaradna, akkor a jogvédő szervezetek tulajdonképpen a saját céljukra igényelhetnek kártérítést, ami eléggé - már elnézést kérek - butaság, merthogy nem a jogvédő szervezetek szenvednek sérelmet, hanem az a közösség, amelynek a nevében fellép a jogvédő szervezet.
Azt akarom tehát mondani, hogy szerintem a képviselő urak eredeti javaslata konzekvensebb volt, mert ott ezt az egész keresetindítási lehetőséget kivették volna a törvényből. Így azonban egy olyan szabály maradna bent, ami, ahogy az előbb mondtam, nem teszi világossá, hogy ezek a jogvédő szervezetek kinek az érdekében kérhetnek kártérítést, és hogy a kártérítés összegét kinek a céljára kell fordítani. Mert ami most elmaradna, azért mondom, mert hátha nem mindenki ismeri a részleteket, de a (2) bekezdés pontosan azt tartalmazza, hogy kinek az érdekében lehet kérni kártérítést, és kinek a javára lehet felhasználni a bíróság által megítélt kártérítési összegeket - nyilván csak a sértett közösség érdekében lehet, és nem a jogvédő szervezet érdekében vagy saját céljára lehet kártérítést kérni.
ELNÖK: Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tekintettel arra, hogy most átmentünk egy szóbeli módosítójavaslat-alkotásba, és én nem tudom fejből a törvényjavaslatot, érdekelne, ha azt a mondatot is meghallhatnánk, ami elmarad. Úgyhogy megkérem Hankó Faragó Miklóst, hogy ismertesse, mi marad el, hogy az elképzelést legalábbis képzeletben a szemünk elé tudjuk idézni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót Bárándy képviselő úrnak, kérem Hankó Faragó alelnök urat, hogy ismertesse az elhagyni javasolt szöveget is.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tehát az 1. § (3) bekezdésének első mondatát olvastam föl az imént, és az a mondat, amely az esetleges bizottsági javaslat elfogadása esetén elmaradna, az a következőképpen hangzik: "A 84. § (1) bekezdés e) pontja szerinti igényt az említett szervezetek csak a sértett közösség érdekében és az e célra létrehozott valamely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú alapítvány javára érvényesíthetik." Ez maradna el, amennyiben a bizottság el tudja fogadni ezt az álláspontot. (Dr. Répássy Róbert: Ez így nem jó.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én nem támogatom ennek a módosító javaslatnak az elfogadását, illetve bizottsági módosító javaslatként történő előterjesztését, abból az okból, mert a legmesszebbmenőkig visszaélésre ad lehetőséget. Hiszen ha kimarad belőle ez a második mondat, akkor sorra fognak alakulni olyan társadalmi szervezetek, amelyek kihasználva azt, hogy ilyen jogsértések történnek, a saját maguk számára fognak perelni. Ez pedig nem célja, hangsúlyozom, semmiképpen nem célja ennek a törvénymódosító javaslatnak.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr ügyrendi javaslatot kíván tenni.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ügyrendi indítványom van, tisztelt bizottság. Bár megértettem, hogy miről van szó, de elfogadhatatlannak tartom, hogy precedenst teremtsünk arra, hogy szóbeli elképzelések fölött tárgyaljunk és szavazzunk. A hangulatomat megalapozza az is, hogy a kormány tudtommal azt képzelte, hogy 11 óráig a parlamentben egyébként megbeszélésünk ellenére - az ötpárti egyeztetés ellenére - benyújtott törvényjavaslatokról véleményt fogunk formálni. Szóval kezd a parlamentarizmus teljes egészében karikatúrává válni.
Visszatérek szorosan a bizottság tárgyához. Még egyszer: értem ugyan a javaslatot, de ne teremtsünk ilyen precedenst. Ügyrendi indítványom, hogy legalább írásban legyen előttünk a javaslat, mielőtt arról szavazunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzott egy ügyrendi indítvány, a képviselőcsoportok egy-egy tagja ehhez hozzászólhat. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én a legnagyobb tisztelettel vagyok Salamon László ügyrendi javaslata iránt, de azt gondolom, előfordulhat, hogy a bizottsági ülésen felmerül olyan, hogy egy apró módosítást megszövegezünk, anélkül, hogy ez elő lenne terjesztve. Tehát mondjuk úgy, hogy nem általános érvénnyel javaslom elfogadni Salamon képviselő úr ügyrendi javaslatát, hanem a konkrét esetben javaslom elfogadni. Mert általánosságban előfordulhat, hogy a bizottsági ülésen pontosítani kell egy módosítást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az MSZP-frakció nevében Bárándy képviselő úr.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Magam is úgy vélem, hogy nem szerencsés ilyen módon szóban előterjeszteni, bár azt azért kiemelném, hogy jelen esetben ez a szöveg felolvasása után átlátható, és Hankó Faragó képviselő úr elnézést kért az ilyen módon történő előterjesztés miatt.
Én azt gondolom, hogy nyugodtan szavazhatunk erről a javaslatról most...
ELNÖK: Mármint Hankó Faragó alelnök úr javaslatáról?
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Igen, a beterjesztett módosító javaslatról. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valamelyik képviselőcsoport élni a szólás lehetőségével? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet.
A határozathozatal következik. Ki ért egyet Salamon képviselő úr ügyrendi javaslatával, miszerint ne szavazzunk Hankó Faragó képviselő úr indítványáról? (Szavazás.) 7 igen. Ki nem ért vele egyet? (11) 11 nem. Ki tartózkodott? (11) 11 tartózkodás mellett a bizottság tehát nem értett egyet az ügyrendi javaslattal.
Folytatjuk a vitát Hankó Faragó képviselő úr javaslatával kapcsolatban. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Megkérdezem, hogy az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem, köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy Hankó Faragó alelnök úr kíván-e reagálni.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Csak nagyon röviden annyit az ügyrendi javaslatra vonatkozóan, hogy szeretnék elnézést kérni a tisztelt bizottságtól. Nem volt szándékom akadályozni a bizottság munkáját. Az esetek döntő többségében én is nagyon szeretem elkerülni, hogy ilyen pontatlanság veszélye álljon fenn. Ez egy kivételes helyzet volt, és még egyszer elnézést kérek. (Dr. Salamon László szót kér.)
ELNÖK: Nem kívánnék szót adni most... (Dr. Salamon László: Akkor ne adjon, elnök úr!) Köszönöm szépen a megértését, képviselő úr. (Dr. Salamon László: Úgyis teljesen mindegy, hogy szót ad vagy nem ad szót, mert nincs jelentősége annak, amit mondunk.) Salamon képviselő úr, öné a szó. (Derültség.)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azt akartam pusztán megjegyezni, hogy az ügyrendi indítványomnak nem volt Hankó Faragó Miklós személyére irányuló éle. Én egy elvi kérdést vetettem fel. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Világos.)
ELNÖK: Nagyon örülök, hogy szót adtam, mert fontos, hogy ez jegyzőkönyvbe került.
Úgy látom, más nem kíván hozzászólni.
Szavazás a módosító javaslat benyújtásáról
Megkérdezem, ki az, aki támogatja, hogy a Hankó Faragó alelnök úr által benyújtottnak megfelelő módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság elfogadjon. (Szavazás.) 1 igen. Köszönöm szépen, a bizottság tehát nem nyújt be ilyen módosító indítványt.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a 2. napirendi pont: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, melyet H/4013. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket.
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. DEMKÓ IVETT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy bemutassam Agg Zoltánt, az illetékes szakmai főosztály képviselőjét. Jómagam Demkó Ivett vagyok, a közbeszerzési, tervezéskoordinációs és kontrolling főosztály főosztályvezető-helyettese.
Az előterjesztésben foglaltak szerint szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a szakaszt, a Dunaújváros-Szekszárd közötti autópálya-szakaszt az autópálya-törvény 1. melléklete rögzíti. Az 1103/2006. kormányhatározattal elfogadott Új Magyarország fejlesztési tervvel összhangban a kormány a beruházást felvette az 1004/2007. kormányhatározatban foglaltak szerint a 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek listájára mint egyéb forrásból finanszírozandó projektet. Ennek a gyorsforgalmi úthálózatnak a kiemelt feladata, hogy az úgynevezett helsinki közlekedési folyosók magyarországi szakaszainak gyorsforgalmi úttá fejlesztése megtörténhessen, és a gyorsforgalmi úttal feltárt területek fejlesztését is lehetővé teszi.
A transzeurópai folyosó részét képezi tehát ez a szakasz, és ez a kiépítés tovább bővítheti a magyar gyorsforgalmi úthálózatot, bekapcsolja az ország gazdasági vérkeringésébe a Dunaújváros-Szekszárd-Bóly-Pécs térséget, amellyel megnyitja a gazdasági fejlődés lehetőségét ezen régió számára, és megtartja az iparmegtartó és befektetésvonzó képességét ezen régiónak. Az autópálya-szakasz továbbá, az ezzel párhuzamosan épülő Szekszárd-Bóly és Bóly-Pécs szakaszokkal együtt, elősegíti a kulturális főváros címet viselő Pécs autópályán történő elérését is.
Az indokolásban foglaltakkal összhangban kérjük ennek megfelelően a tisztelt bizottság támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A képviselőcsoportunk úgy foglalt állást, hogy természetesen az autópálya-építés ezen a szakaszon régi igénye az ott élőknek, és mindenképpen egy fontos útépítés, de azzal a módszerrel vagy azzal a konstrukcióval, amellyel a kormány javasolja, az ebben a bizonyos PPP-konstrukcióban történő építkezést mi nem támogatjuk. Örülnénk neki, ha nem a legdrágább módját választanák az autópálya-építésnek, hanem valami olcsóbb módját.
Ettől függetlenül nyilván azok a képviselők, akik az ott élőket képviselik, nagyon szívesen támogatnak minden, az M6-os autópályára vonatkozó javaslatot, de gondolom, az alkotmányügyi bizottság döntésének nem is az a célja, hogy mondjuk, az autópálya indokoltságát vizsgálja meg a bizottságunk, hanem inkább a jogi konstrukció tisztázottságát, annak az indokoltságát vizsgáljuk meg. Úgyhogy ezért a magam részéről azt javaslom, hogy ne támogassa a tisztelt bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én mint a térségben élő képviselő hadd szóljak ehhez a témához hozzá, egyetértve Répássy képviselőtársam mondandójának az első részével. Nyilvánvalóan az ott élőknek ez már hosszabb ideje, több éve igénye, hogy ennek az autópálya-építésnek most már neki is álljunk, ne csak beszéljünk róla. Egyébként a hatályos jogszabályok tartalmazzák is ennek a kötelezettségét.
Ha képviselőtársaink megnézik az előterjesztés 4. pontját, abban a Répássy alelnök úr által felvetett problémának a megoldását is látjuk, hogy csak abban az esetben valósítható meg PPP-finanszírozással ez a beruházás, ha "az gazdaságosabb, mint az építés és üzemeltetés állami finanszírozással történő együttes megvalósítása". Úgy gondolom, ez garanciája annak, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy drágább legyen ez a konstrukció, mint egy állami finanszírozással végzett beruházás. Én e tekintetben teljesen megnyugodtam az előterjesztés elolvasásakor.
S szeretném még arra is fölhívni a figyelmet, amit az előterjesztő képviselője nem mondott el, de az előterjesztés egyébként hangsúlyosan kiemeli, hogy ez a beruházás nagyon sok tekintetben és nagyon nagy mértékben segíti Pécs kulturális főváros pályázatának megvalósítását. Különös tekintettel arra, hogy Dél-Dunántúlon a közlekedési viszonyok szerintem - és azt gondolom, objektíve is megállapítható ez a tény - sokkal rosszabbak, mint az ország többi részén, így azt hiszem, hogy az összekapcsolódás más régiókkal, az ország más területeivel elengedhetetlenül szükséges.
Kérem az alkotmányügyi bizottságot, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én Répássy alelnök úrhoz szeretnék csatlakozni. Győri képviselőként mi megéltünk egy ilyen koncessziós autópálya-építést, ez a győr-hegyeshalmi szakasznak a kilencvenes évek közepén való megépítése volt. Azt gondolom, ez jó példa volt arra, hogy hogyan nem szabad autópályát építeni. Európa legdrágább fizetős szakasza volt az a 40 kilométer kilométerre vetítve, amit kellett akkor fizetni. Azt hiszem, az utolsó időszakban 1700 forint volt Győrből Mosonmagyaróvárig, illetőleg Hegyeshalomig eljutni, és ugyanennyibe került a visszavezető út, tehát valami elképesztő magas díj volt. Ennek megfelelően, amíg Budapest és Győr között a matricás vagy nemfizetős sztrádaszakaszon a forgalom akkor is már elég jelentős volt - elnézést kérek képviselőtársaimtól, a bizottsági tagoktól, számadatokat most nem akarok mondani -, a Győr és Mosonmagyaróvár közötti szakaszon pedig elvétve járt autó. Van-e így ennek értelme?
Én elismerem, hogy az államháztartás helyzetére tekintettel keresni kell azokat a konstrukciókat, amelyek a költségvetést kímélik, ugyanakkor egészen biztos vagyok benne, hogy egy PPP-s konstrukcióban a befektető mindenképpen be akarja szedni azt a hasznot, illetőleg azokat a költségeket a díjon, amely ezt fedezi, és ez ugyanazt a lehetőséget előrevetíti, ami azon a bizonyos Győr-Mosonmagyaróvár közötti szakaszon ment. Nem tudom, hányszor kell nekünk ugyanabba a folyóba lépni, ugyanazokat a hibákat elkövetni, hogy tanuljunk belőle.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mátrai Márta képviselő asszony!
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is csatlakozom az előttem szólókhoz, annál is inkább, mivel a dél-dunántúli régió fejlesztéséről szólt az előbb a képviselő asszony. De a dél-dunántúli régió fejlesztésébe nem csak Pécs kapcsolódik be. Nem olyan régen a parlament elfogadott egy törvényt, ez a közúthálózat fejlesztéséről szóló törvény volt, amelynek a mellékletében felsorolt autóutak és autópályák közül kimaradt pontosan a dél-dunántúli régió fejlesztése szempontjából az M9-es és a 67-es útnak egy 40 kilométeres szakasza.
Természetesen az ember örül annak, ha egy kulturális fővárosról beszélhetünk Pécs tekintetében, de ez azért azt mégsem jelentheti, hogy ugyanakkor a megyei jogú városok, amelyek rácsatlakoznának a Dél-Dunántúl fejlesztéséhez, azok pedig teljes mértékben el fognak sorvadni. Annál is inkább, mert egy ilyen PPP program keretében megvalósuló autópálya el fogja vinni az összes beruházási költséget, és ezzel nincs lehetősége és nincs esélye egy megyei jogú városnak, hogy rácsatlakozzon a szekszárdi útra, akár az M6-osra vagy pedig a Szekszárd-Kaposvár közötti útnak a megvalósítására. Nem beszélve arról a 40 kilométeres szakaszról, amely miatt Kaposvár teljes mértékben hátrányt szenved a befektetők és a munkahelyteremtés szempontjából.
Azt gondolom tehát, hogy ez az egész átgondolatlan, iszonyatos költségeket fog felemészteni, és sokkal megfontoltabbnak gondoltam volna, ha egy olyan dél-dunántúli közúthálózat-fejlesztési tervet tesz le a kormány az asztalra, amely figyelembe veszi valóban a dél-dunántúli régió fejlesztését, tekintettel arra, hogy Pécs kulturális főváros legyen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Szilvia képviselő asszony kér ismételten szót.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék reflektálni a képviselőtársaim által elmondottakra.
Nem gondolom, hogy az alkotmányügyi bizottság a helye a helyi lobbiérdekek érvényesítésének. Nagyon nem szeretném, ha ez a határozati javaslat arról szólna, és a képviselőtársaim ezt úgy fognák föl, hogy Kaposvár, Szekszárd és Pécs érdekeinek az ellentéte, ami ebből a határozati javaslatból kitűnik.
Aki a Dél-Dunántúlon jár, az pontosan tudja, hogy a jelenlegi 6-os főútvonal életveszélyes, több éve óta, évente többen meghalnak az úton... (Dr. Vitányi István: A 4-es is életveszélyes!) Ez nem lobbizás, képviselő úr, ha megengedi, elmondanám a véleményemet. Halálútnak hívják egyébként Tolna megyében azt a szakaszt, amely átszeli a megyét. Egyébként tényleg életveszélyes, függetlenül attól.
Azt pedig egyáltalán nem mondanám, hogy ez átgondolatlan, hiszen én közgyűlési elnökként is több mint négy évig harcoltam azért, hogy ez az úthálózat megépülhessen, a beruházást el tudjuk kezdeni. S úgy gondolom, ez a Dél-Dunántúl minden településének érdeke, akkor is, ha nem érinti.
Még egy körülményt szeretnék előrevetíteni, mégpedig azt, hogy az M6-os út mellett helyezkedik el Magyarország egyetlen atomerőműve, amiről soha nem igazán esik szó, vagy csak ritkán, hogy mennyire fontos ennek a megközelíthetősége.
Úgy gondolom, a határozati javaslatban a szerződési garanciák megfelelő biztosítékát adják annak, hogy ez a beruházás megfelelő, összegszerűségében is megfelelő szerződés keretében szülessen meg.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérem az előterjesztő képviselőjét, hogy reagáljon az elhangzottakra.
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) válaszai
DR. DEMKÓ IVETT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Hangsúlyozni szeretném, hogy az előterjesztő a szakmai tanácsadó testületeivel egyetemben átgondoltan terjeszti elő az előterjesztését.
Hangsúlyozni kívánom, hogy a PPP-konstrukció megvalósításának számos előnye van, így elsőként lehet hangsúlyozni azt, hogy ez a verseny, amelyet biztosít, az a közbeszerzési eljárás, amelyet lefolytatni kívánunk, alacsonyabb költségszintet eredményezhet. Ezt a pénzügyi tanácsadók is alátámasztják. A beruházás költségeinek nettó jelenérték-számítása az irányadó kormányrendelet alapján történt, és előrevetítve vélhetően költséghatékonyabb lehet, mint egy tisztán állami beruházás.
Másrészt pedig hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy a szolgáltatás minősége is sokkal jobb lehet, mint egy állami beruházásmegvalósítás révén; valamint a beruházás megvalósításának gyorsaságát is itt kívánjuk hangsúlyozni. Gyorsabban jöhet létre egy ilyen projekt, ha állami szféra valósítja meg az állami szféra rugalmas működésének megfelelően, mint ha azt állami beruházásként valósítanánk meg. (Sic!)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal előtt szeretném jelezni, hogy Vitányi István helyettesíti Turi-Kovács Bélát, Steiner Pál pedig Wiener Györgyöt.
Megkérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kérem kézfelemeléssel jelezni. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Miután nem első helyen kijelölt bizottság vagyunk, én azt javaslom, hogy ne állítsunk előadót a parlamenti vitában. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 3. napirendi pont tárgyalása: A 25/2007. (III. 20.) OGY határozat alapján az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópálya Bóly-Pécs közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában az Országgyűlés jóváhagyásának megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, melyet H/4014. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit rövid szóbeli kiegészítésük elmondására.
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. DEMKÓ IVETT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Hasonlóan az előbbi napirendi ponthoz, szeretném hangsúlyozni, hogy ezen szakasz megvalósítása szintén a helsinki közlekedési folyosók magyarországi szakaszainak részét képezi, és a Bóly-Szekszárd-Dunaújváros térség gazdasági fejlődését segítheti elő.
A közbeszerzési eljárást az előterjesztő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sikeresen lefolytatta. Ha mondhatjuk ezt, büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen projekt vonatkozásában elsőként alkalmaztuk a közbeszerzési törvényt és a koncessziós törvényt, és sikeresen sikerült mindezt megvalósítani.
Nagyon fontos, hogy a tisztelt bizottság a támogatását megadja, hiszen a közbeszerzésekről szóló törvény alapján ezen eljárásban az eredményhirdetésre 2007. november 12-éig van lehetőség, és ezt megelőzően az Országgyűlésnek a jóváhagyó határozatát meg kell hoznia. Ez viszont, mivel a hátralévő idő csekély, feszes parlamenti ügymenetet kíván.
Kérjük az indokolásban foglaltak szerint a tisztelt bizottság támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Előterjesztők! Természetesen nem érdemes még egyszer lefolytatni azt a vitát, amit az előbb lefolytattunk. De azért azt csak megkérdezném, azt mivel magyarázzák, hogy az eddig Magyarországon koncessziós konstrukcióban épült autópályákat minden esetben visszavásárolta a magyar állam. Hogyan egyeztethető ez össze, hogy éppen legutoljára ez a kormány vásárolt vissza koncessziós autópályát, pontosabban nem visszavásárolta, de mindenesetre egy olyan konstrukciót alakított ki, amelynek keretében bevonta a matricás rendszerbe.
Ennek fényében is úgy látják, hogy a koncessziós autópálya-építés bejött Magyarországon? Tehát van ennek létjogosultsága, miután egyetlenegy, az eredeti koncesszió alapján üzemeltett autópályánk nincs? Mert minden esetben megváltoztatta az éppen aktuális kormány a döntéseket, és ráadásul ez nem kevés pénzébe került a költségvetésnek, nagyon sok pénzbe került mind a két koncessziós autópályának a visszavásárlása.
ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Elnök úr, azért kértem szót, hogy megint csak elmondjam, éppen Répássy alelnök úrhoz kapcsolódóan, hogy például a győr-mosonmagyaróvári szakaszról kiderült, hogy azt a célt nem tölti be, amelyet kellett volna. Tehát a forgalomnak csak egy töredékét vitte el, és a magas díj ellenében, amelyet a koncessziós jogosult, tehát az autópálya-kivitelező kénytelen volt szedni, hiszen neki meg a hiteleket kellett törleszteni, tehát erre rá volt kényszerülve, azt a következményt hozta maga után, hogy az 1-es útra ment rá a forgalom nagy része. Vagyis azokon a településeken, amelyek kerülőútként a nagyon drága sztrádaszakasz mellett lehetőséget adtak a fizetés nélküli közúthasználatra, ott pedig rendkívüli módon megnőtt a kamionforgalom és az egyéb gépjárműforgalom.
Bocsánat, a kiegészítést alelnök úr kérdéséhez tettem hozzá, hogy lehessen ezt is látni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, válaszoljon a felvetett kérdésre.
Dr. Demkó Ivett (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) válaszai
DR. DEMKÓ IVETT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A kérdésre a választ annyiban szeretném megadni, illetve hangsúlyozni kívánom, hogy a korábbi autópálya-szakaszok vonatkozásában, illetve az M1-es autópálya vonatkozásában keresleti típusú konstrukció megvalósítása történt, míg a jelen szakasz vonatkozásában rendelkezésre állási díj típusú mechanizmust fogunk megvalósítani, és a keresleti kockázatot az állam fogja viselni a PPP általános alapelveinek megfelelően és ennek mentén. Ez tehát lényegében más jellegű konstrukció, mint az M1-es autópálya vonatkozásában.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot? Kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Ugyanazt indítványozom, mint az előző napirendi pontnál, hogy ne állítsunk előadót. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, hogy nincs. Köszönöm.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm a segítségüket.
A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám); általános vita
Soron következik a 4. napirendi pont: a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4011. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket.
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kollégám dr. Kálmán László osztályvezető, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból; én Juhász Edit főosztályvezető-helyettes vagyok, ugyancsak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
A törvényjavaslat általános vitájához a következő kiegészítést tenném. A törvényjavaslat legtöbb rendelkezése az állam által biztosított jogi képviselet megreformálásáról szól, arról, hogy 2008. január 1-jével miként működjön tovább a pártfogó ügyvédi képviselet, tehát az állam által biztosított jogi képviseletnek az a része, amely a polgári eljárásokban működik, illetve ami a büntetőeljárásokban a sértettek, a magánvádlók és a pótmagánvádlók támogatott jogi képviseletét jelenti. A jól bevált külföldi modellekhez hasonlóan az ügyfeleknek nagyobb választást engedve, a szabad ügyvédválasztásnak teret engedve kíván a törvényjavaslat változtatni a jelenlegi rendszeren. Azzal, hogy a jogi segítségnyújtási törvény hatálya alá tartozó lesz ez az állami támogatás, egzaktabb rászorultsági feltételek lesznek érvényesíthetők, és a támogatotti kör is szélesebb lesz, hiszen e törvény alapján jóval magasabb rászorultsági küszöb érvényesül.
Nagyon fontos, hogy ezzel a váltással lehetőséget ad a jog arra, hogy a peren kívüli jogi szolgáltatás, illetve a peres jogi szolgáltatás, tehát maga a perbeli képviselet egy szakember által legyen ellátható. Ez nagyon fontos szempont akkor, ha a költségkímélő, ésszerű perlekedést tekintjük, hiszen olyan jogászok láthatják el az ügyfelek képviseletét, olyan jogászok közreműködésével valósulhat meg ez a képviselet, akik már a per előtt is segítséget nyújtottak az ügyfélnek, ők terjesztették elő a keresetlevelet, ők adtak benne jogi tanácsot. Ez tehát mind az ügyfelek, mind az ügy ellátása szempontjából ésszerűbb munkamegosztást jelenthet.
Amit még érdemes elmondani a peres költségkedvezményekkel kapcsolatban, hogy a 2003-ban elfogadott jogi segítségnyújtási törvény rendelkezéseihez hasonlóan, némileg kiegészített, korszerűsített formában és tartalommal, de a részleges költségmentesség és a tárgyi költségfeljegyzési jog is bekerül a polgári perrendtartásba, ez 2008. január 1-jétől működni fog; illetve néhány rendelkezése a peren kívüli jogi segítségnyújtásnak is módosul. Kettőt emelnék ki: szélesedik a jogi segítők lehetősége azzal, hogy a peren kívüli jogi tanácsadás, okiratszerkesztés esetén elfogadhatnak meghatalmazást a peres iratok megtekintésére; például egy rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítésénél ez nagyon szükséges, szinte elengedhetetlen. Illetve a másik, hogy egyszerűsíti a törvény a jogi segítői névjegyzékbe-vételi eljárást, részben a névjegyzékbe-vételi feltételek tekintetében, részben azzal, hogy a hároméves határozott idő lejártával egyszerűen lehetőség nyílik a szerződés meghosszabbítására. Talán önök is tudják, hogy itt több mint négyszáz, az állammal szerződött jogi segítőről van szó, akik 95 százalékban ügyvédek és ügyvédi irodák, illetve néhány civil szervezettel együttműködő ügyvédről van szó, akik a törvényjavaslat rendelkezései alapján január 1-jétől már nemcsak jogi tanácsot adhatnak az arra rászorulóknak, és nemcsak keresetlevelet, beadványt szerkeszthetnek, hanem elláthatják a peres képviseletüket is.
Ennyi a kiegészítés, köszönöm; és kérjük az általános vitára bocsátás támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagy öröm számomra látni azt, hogy ez a törvényjavaslat, illetve törvénymódosító javaslat benyújtásra került, hiszen a mi frakciónk, egészen konkrétan elnök úr és jómagam módosító javaslata teremtette meg a lehetőséget arra, hogy 2008. január 1-jétől ez hatályba léphessen. S ezúton is köszönjük az ellenzéki képviselők támogatását, akik szintén megszavazták ezt a módosító javaslatot. Ez alapján került tehát sor a törvénymódosító javaslat benyújtására, ami, úgy gondolom, szintén mérföldkövet jelent a jogi segítségnyújtás folyamatában, hiszen ahogy az előterjesztő képviselője is elmondta, most már január 1-jétől nemcsak a peren kívüli, hanem a perbeli képviseletre is lehetőség nyílik majd.
Azt gondolom, ez az irány megfelel a korszerű európai tendenciáknak, nevezetesen annak, hogy egyre inkább átveszi az Igazságügyi Hivatal a perbeli képviseletnek tulajdonképpen a koordinálását. A jövő az, hogy nem kirendelt védők lesznek, akit a bíróság vagy a nyomozó hatóság rendel ki, a polgári perek során sem a bíróság fog rendelkezni a jogi képviselő kirendeléséről, hanem tulajdonképpen szabadon megválaszthatja a fél azt, hogy kihez fordul majd, és kitől kéri az ügyvédi segítséget, a jogi képviseletet. Illetve egy sokkal objektívebb rendszer tud létrejönni a büntetőeljárások során, hiszen mondjuk, a nyomozó hatóság és a bíróság adott esetben nem a neki tetsző védőt, a neki szimpatikus védőt fogja kirendelni, hanem az Igazságügyi Hivatal fogja ezt megtenni, és így a perek objektivitása még inkább megvalósul majd a jogalkalmazás során.
Támogathatóak azok a javaslatok is, amelyek nem konkrétan a perbeli képviselet indoka alapján kerültek be a törvénymódosító javaslatba. Mindazonáltal úgy gondolom, lehetséges az, hogy kisebb módosításokat a frakció módosító javaslatok formájában majd javasolni fog.
Összefoglalva tehát: a törvényjavaslatot az MSZP frakciója támogatja, mind a tárgysorozatba-vételt, mind az általános vitára alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárgysorozatba-vételről természetesen nem kell döntenünk, hiszen a kormány nyújtotta be a javaslatot. (Dr. Bárándy Gergely: Igen, bocsánat, akkor ezzel a módosítással gondoltam.)
Hankó Faragó alelnök úr kért szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A törvényjavaslatot a liberális frakció is szívesen támogatja. Jól emlékszem, hogy amikor a jogi segítségnyújtásra vonatkozó törvényjavaslat ötlete fölmerült és annak a kidolgozása elindult, akkor eredetileg is az volt az igazságügyi kormányzat szándéka, hogy ez a képviselet lehetőség szerint minél teljesebb körű legyen. Nyilvánvalóan a költségvetési korlátok is közbeszóltak, és ezért lehet csak most erre sort keríteni. Bár egy évek óta húzódó adósságról van szó, az mindig öröm, ha ez végre megvalósulhat, és úgy gondolom, abban is mindannyian egyetértünk, hogy szükséges és indokolt változtatásról van szó.
Az is helyes, hogy egy ilyen módosítás kapcsán áttekintjük, hogy a törvényjavaslat, illetve a korábban elfogadott, most hatályban lévő törvény végrehajtásának milyen tapasztalatai vannak; nyilván pontosításokra, apróbb kiegészítésekre is sor kerül. Ez is teljesen rendjén való.
Az is teljesen normális, hogy a javaslatban nem szerepelnek összegek, hiszen az annál sokkal gyorsabban változó terület, mint hogy ezt érdemes lenne törvényben rögzíteni.
Nekem, ha szabad, egyetlen kérdésem lenne. Mégpedig azt szeretném megkérdezni, hogy a büntetőeljárásban a sértett magánvádló, magánfél, pótmagánvádló oldalán ellátható képviselet díjazása hogyan viszonyul a kirendelt védői díjazáshoz. Azt gondolom, az egy jogos igény, hogy ebben a tekintetben különbségtételre, ha egy mód van rá, ne kerüljön sor. Részben más rendszer alapján működik a dolog, ez nyilvánvaló, de azt hiszem, az egy lényeges szempont, hogy lehetőség szerint, ha szakmai képviseletről van szó, akkor az, bármelyik oldalon is történik ez a beavatkozás vagy segítségnyújtás vagy védelem ellátása, azonos feltételek mellett történjen. Ha lehet, erre szívesen hallanék egy választ.
Köszönöm szépen. Egyébként a javaslatot, mind mondtam, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nekem két kérdésem lenne. Az egyik kérdés az, hogy a javaslat elfogadásának tükrében ideje lenne megszüntetni a kirendelt védői intézményt. Mert ha jól értem, akkor tulajdonképpen átvehetik vagy átveszik ezt a feladatot a jogi segítségnyújtás keretében alkalmazott ügyvédek. (Dr. Bárándy Gergely: Előbb-utóbb.) Az a kérdésem, hogy egyrészt miért nincs a javaslat mellett a kirendelt védői feladtok megszüntetése már most, tehát miért nem egyidejűleg szűnik meg ez a törvény hatálybalépésével. És ha nem egyidejűleg szűnik meg, akkor mikorra lehet azt prognosztizálni, hogy megszűnik a kirendelt védői és pártfogó ügyvédi intézmény. Ez az egyik kérdés.
A másik kérdésem. Próbáltam megtalálni azt a pontot, de úgy emlékszem, mintha valahol egy olyan szabályt is tartalmazna ez az új törvény, amely bizonyos jogi személyek számára is lehetővé teszi, nemcsak magánfelek számára, hanem jogi személy ügyfelek számára is lehetővé teszi a jogi segítségnyújtással kapcsolatos szolgáltatást, mégpedig az adott jogi személy vagyoni helyzetére tekintet nélkül. Szeretném, ha segítenének, hogy ez a szabály pontosan hogyan is szól, mert most nem találtam meg a törvényben, de úgy emlékszem, hogy van ilyen lehetőség. Másrészt ennek mi a magyarázata, hogy nemcsak magánfeleket, a nép ügyvédjei nemcsak a népet fogják segíteni, hanem bizonyos civil szervezeteket is, avagy érdek-képviseleti szervezeteket. Ha ez igaz, hogy például érdek-képviseleti szervezeteket is támogat ilyen módon az állam, akkor vajon miért szedik be az érdekképviseletek például a tagdíjat, ha nem tudnak még egy ügyvédet sem megfogadni? Emlékezetem szerint például a MÁV-nál a szakszervezeti vezetők fizetése a vezérigazgatóság fizetésével azonos. Most ezeket a szakszervezeteket talán nem kellene azzal támogatni például, hogy a nép ügyvédjei még rajtuk is segítenek. Úgy gondolom tehát, hogy ez a része teljesen abszurd a javaslatnak, ha ez így van - remélem, hogy csak tévedtem. De az én értelmezésemben a törvény erre is lehetőséget adna, hogy mondjuk, szakszervezetek vegyék igénybe a jogi segítségnyújtást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? Úgy látom, nem. Kérem főosztályvezető-helyettes asszonyt, hogy válaszoljon az elhangzottakra.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Elsőként a sértett magánvádló, pótmagánvádló pártfogó ügyvédjének díjazásáról. A törvényjavaslat egyik célja az, hogy a pártfogó ügyvédi díjazásra lehetőség szerint egységes szabályozást adjon. Többek között az erre vonatkozó felhatalmazások szövegét is egységesíti, és a törvényjavaslatban a 11/a-b pontban foglalt, a támogatás tartalmára vonatkozó szabályozásból is jól látható, hogy a konstrukció ugyanaz. Tehát az államot terhelő pártfogó ügyvédi díj, illetve a perköltség viselésére kötelezett által megtéríthető pártfogó ügyvédi díj közötti különbözetet, ezt a különbségtételt adja meg, magyarán, hogy legyen lehetősége a pártfogó ügyvédnek abban az esetben, ha a pert sikerre viszi, egy magasabb díjazásra.
A kirendelt védői díjtól valószínűleg különbözni fog, hiszen a kirendelt védői díj egy óradíjalapú elszámolás, ebben a konstrukcióban valószínűleg az átalányalapú elszámolást fogja választani a díjrendelet, de mindenképpen egységes elvek szerint szeretnénk rögzíteni a polgári és a büntetőeljárásban is a pártfogó ügyvédi képviselői díjazást.
Rögtön kitérve itt a kirendelt védői szabályozás megújítására: több kérdésben, észrevételben is elhangzott. Valóban ez a cél, hogy a kirendelt védői rendszer is megváltozzék. Annyiban azért más a helyzet, hogy a pártfogó ügyvédi rendszerben kevesebb a hivatalbóli elem, mint a kirendelt védői rendszerben, ugyanis a pártfogó ügyvédek alapvetően olyan felek képviseletét látják el, akik tudnak szabadon rendelkezni az ügyükről, tudnak jogi képviselőt választani, tipikusan személyi szabadságukban nincsenek korlátozva. A kirendelt védői feladat annyiban más, hogy az ügyek nagy része olyan terheltek képviseletét kívánja meg, akik előzetes letartóztatásban vannak, őrizetben vannak; ők nem tudnak jogi képviselőt választani a jogi segítői névjegyzékből. Tehát itt valamilyen szinten speciális rendszert kell alkotni. Az tény, hogy a tervek között szerepel, többek között egy kormányhatározat is született erről, pont a törvényjavaslat megtárgyalásával egyidejűleg, hogy a jelenleg, most ezzel a törvényjavaslattal megteremtett pártfogó ügyvédi rendszerhez hasonló, de a büntetőeljárásban a kirendelt védői feladatok specialitásához igazodó modellt dolgozzunk ki és teremtsünk meg. Ez lesz a következő lépése a jogi segítségnyújtási intézményrendszer fejlesztésének.
A másik, ami szintén egy praktikus megfontolás, hogy egy sokkal kisebb volumenű ügycsoporton, úgymond, próbálná ki a rendszer a működését, hiszen tudjuk, hogy az állam által biztosított jogi képviselet nagyobb részét képezi a kirendelt védői rendszer, jóval nagyobb költségigényű ez a reform, és jóval több ügyet jelent. Viszont sokkal feszesebben működő és a problémákra gyorsabban reagáló rendszert kell teremteni. Azt hiszem tehát, a jogbiztonságot az inkább szolgálja, ha ezeken az ügyeken kezdődik meg ez az új típusú jogi képviselet, és ennek a tapasztalataiból kiindulva lesz egy olyan törvénymódosítás, amely a kirendelt védői rendszert újítaná meg. Tehát ilyen szempontból a szándékok összecsengenek.
Ami a jogi személy költségmentességét, illetve a pártfogó ügyvédi képviseletre való jogosultságát illeti, eredetileg a jogi segítségnyújtási törvény itt egy jelentős szűkítést célzott meg, hiszen tudjuk, hogy a polgári perekben a jogi személyek költségmentességét általánosan kizáró rendelkezés ma sincs, tehát nincs akadálya annak, hogy jogi személy költségmentességben részesüljön; illetve annak sincs akadálya, hogy egyéb költségkedvezményben, például illetékfeljegyzési jogban részesüljön; és tudjuk, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet a költségmentesség részeként működő, ma annak részeként működő jogintézmény. Tehát ez ma sincs kizárva, hogy ők akár a legteljesebb mértékű költségkedvezményt megkapják. A jogi segítségnyújtási törvény viszont ezt a rendszert úgy változtatta meg, hogy azt mondta, hogy a peres költségkedvezmények alapvetően a magánszemélyeket illessék meg, és nagyon szűk körre korlátozta le a kedvezményben részesíthetők körét. Pont ezt a szűk kört találta meg képviselő úr is, hiszen valóban, a kiemelkedően közhasznú szervezetek és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek tartoznak bele ebbe a körbe, ők is csak meghatározott pertípusokban, tehát nyilván nem a polgári jogi követeléseik érvényesítése érdekében, hanem a törvény azt mondja, hogy csak a tevékenységi körükből eredő perek esetében.
S nagyon fontos egy másik, úgymond, rászorultsági feltétel: a törvényjavaslatban az is szerepel, hogy akinek az esetében nem állapítható meg az, hogy személyesen eljárva vagy az adottságai folytán, az ügy körülményei folytán nem lenne képes a jogait érvényesíteni, csak annak az esetében lehet a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezni. Tehát nyilvánvalóan nem az olyan esetekről van szó, akik mellett ott áll az az apparátus, amely tipikusan az ilyen jogi képviselet ellátására szolgál.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értettem, hogy ez egy nagyon kivételes lehetőség, de engem nem nyugtatott meg az, hogy adott esetben ez hogyan nézhet ki. Azt akarom előrebocsátani, hogy szerintem az anyagi viszonyait vagy az anyagi körülményeit egy jogi személynek is vizsgálni kellene, hogy igénybe veheti-e ezt a szolgáltatást. Például a szakszervezetekről tudjuk, hogy némelyikük anyagilag kifejezetten jó állapotban van, üdülőket tart fenn, nem tudom, milyen alapítványokat tart fenn. Nem gondolom, hogy nekik találták ki a nép ügyvédjét, és a szakszervezetek ügyvédje lesz a nép ügyvédjéből.
Én azt javaslom, hogy fontoljanak meg egy olyan módosítást, miszerint azért a vagyoni helyzetét szigorúan vegyék figyelembe a feleknek, és csak azokat részesítsék ilyen állami segítségnyújtásban, akik tényleg rászorulnak erre.
ELNÖK: Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az általános vita szakaszában vagyunk. Ennek megfelelően megadom a szót Hajdu Attila képviselő úrnak.
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Csak az érdekesség kedvéért... Ez az intézmény valamikor a szakszervezetek berkeiben alakult ki, ennek a gondolata a kilencvenes évek elején, amikor a jogsegélyszolgálatok intézményi háttér híján, illetve a szakszervezetek szétesése miatt megszűntek. Úgyhogy én örömmel látom, hogy benne van ez a rendelkezés a törvénymódosításban. Annak idején még a SZOT vagy az MSZOSZ jogi osztályán merült fel ez a gondolat, később sokat beszéltünk erről a szocialista frakcióban, és Vastagh Pál volt elnök úr karolta föl ezt a kezdeményezést, s lett belőle aztán 2002 után intézmény.
Úgyhogy nem nagyon értenék azzal egyet, hogy a szakszervezeti vezetők sokat keresnek, és akkor ne kapjon a szakszervezet támogatást, mert úgy gondolom, hogy abban a körben, ahol a szakszervezetek jogi képviselete indokolt, ott az a támogatás mégiscsak a munkavállalókhoz jut el. S ebben az értelemben én örülök neki, hogy az eredeti szándék megjelenik, és remélem, hogy nem diszfunkcionális lesz ez a rendelkezés, hanem az eredeti szándék végül is valamilyen formában megvalósul.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőit, kívánnak-e még reagálni.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Talán csak egy mondat erejéig.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ami az előbbi válaszból kimaradt, és fontos lehet: itt nem a jogi képviselet állam általi viseléséről van szó, hanem csak egy olyan kedvezménytípusba engedi be ezeket a kiemelkedően közhasznú, illetve munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, ahol a jogi képviselet költségeinek előlegezése alóli mentesség áll fenn. Tehát nem arról van szó, mint a költségmentes ügyfelek esetében, hogy függetlenül a pernyertességüktől, az állam viselné a jogi képviselet költségét. Tehát itt a pervesztes félnek ezt meg kell térítenie, vagy pedig, ha ő lesz a pervesztes, akkor neki kell visszatérítenie, itt tehát csak egy előlegezésről van szó.
A másik pedig: fontos, ahogy említettem, hogy meghatározott pertípusokban enged csak ilyet, és ezek a közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perek. Alapvetően tehát itt inkább a fogyasztói érdekképviselet körében kellene keresni, és nem tipikusan a munkaügyi jogvitákban; ezek nem a közérdekből indított perek kategóriáját képezik. Tehát ennyiben is szűkebb ez a szelet, ahol a törvény beengedi a jogi személyeket a jogi segítségnyújtásba.
Köszönöm.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
A plenáris ülésen Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony fogja a bizottság álláspontját ismertetni.
Köszönöm, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Soron következik az 5. napirendi pont: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4010. számon kaptunk kézhez.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el rövid szóbeli kiegészítésüket.
Papp Zsófia (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
PAPP ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Bemutatom kolléganőmet: Újváriné Fejes Renáta, a Pénzügyminisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezető tanácsosa; én pedig Papp Zsófia vagyok, a Pénzügyminisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának szakmai tanácsadója.
A jelen törvényjavaslat célja az Európai Unió úgynevezett 3. pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni irányelvének, illetve a végrehajtó rendelkezéseket tartalmazó irányelvnek a hazai jogba történő átültetése. A tagállamok 2007. december 15-éig kötelesek az irányelv rendelkezéseit a hazai jogba átültetni. Az átültetés egy új, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály megalkotásával, illetve a kapcsolódó jogszabályoknak a szükség szerinti módosításával történik meg. Az új törvényben való szabályozás indoka elsősorban az, hogy az irányelv a korábbi irányelvek rendszerére építve, kiterjesztette szabályozási tárgyát a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre. Hatálya alá új szolgáltatói kört vont, illetve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hatékonysága érdekében.
A törvényjavaslat megalkotásának további indokai az általános és részletes indokolásban kifejtésre kerültek. Amennyiben a tisztelt bizottság kívánja, természetesen ezek részletesen kifejtjük; ha nem, akkor kérdésekre szívesen válaszolunk.
Köszönjük a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
A határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Miután nem első helyen kijelölt bizottság vagyunk és érdemi vita nem volt a javaslatról - sőt semmilyen vita nem volt a javaslatról -, azt indítványozom, hogy ne állítsunk előadót. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs.) Nincs, köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm segítségüket.
a) Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám)
Soron következik a 6. napirendi pont tárgyalása: zárószavazások előkészítése, amely két alpontból áll.
Az a) pont: egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3449. számon kaptunk kézhez. Az ajánlás tervezete öt pontból áll.
Az 1. pontban az előterjesztő javaslata szerepel. Megkérdezem, a bizottság támogatja-e; aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
A 2. pontban Vidorné Szabó Györgyi és Józsa István képviselők indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról a 2. ponttal kapcsolatban.
ECSÉDI ORSOLYA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ecsédi Orsolya vagyok, a szociális tárca jogi főosztályán dolgozom.
A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: A kormány nem ért egyet a módosító indítvánnyal. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki nem ért vele egyet? (0) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett a bizottság tehát támogatta.
A 3. pontban az előterjesztő indítványa szerepel. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pont szintén az előterjesztő indítványa. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pont szintén az előterjesztő indítványa. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság ezt is támogatja.
Köszönöm szépen.
b) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/3245. szám)
A 6. napirendi pont b) alpontja következik: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat, melyet T/3245. számon kaptunk kézhez. 62 pontból álló bizottsági módosító javaslat tervezete van előttünk, kizárólag nyelvhelyességi, elírási problémákat kíván kezelni.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon a 62 pontból álló javaslatról.
DR. ÁGOSTON GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): Dr. Ágoston Gabriella vagyok, a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadások főosztályán főosztályvezető-helyettes.
Áttanulmányoztuk a zárószavazás előtti módosító javaslatot, és valóban mind a 62 nyelvhelyességi és helyesírási pontosításokat tartalmaz. A pontos jogértelmezés szempontjából ez fontos, úgyhogy támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi képviselő úr?
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy valóban nyelvhelyességi problémák korrigálásáról van szó, amennyiben a bizottság egyetért vele, én azt az indítványt terjesztem elő, hogy egy gombnyomással szavazzunk. Természetesen az elnök úr ilyenkor mindig felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy ha valaki valamelyik pontnál külön szavazást kér, akkor az megtörténjen.
Ezt a javaslatot terjesztem elő.
ELNÖK: Szeretném megjegyezni, hogy a bizottságban kézfelemeléssel, és nem gombnyomással szavazunk. De van-e valakinek észrevétele a javaslat lényegében kapcsolatban? (Nincs ilyen jelzés.) Tehát elfogadható, hogy egy szavazással döntsünk a 62 pontról, úgy látom, ez ellen nincs kifogás.
Megkérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy a bizottság benyújtsa ezt a 62. pontból álló indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége ezt támogatja, úgyhogy a bizottság benyújtja.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 7. napirendi pontunk tárgyalása: az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3971. számon kaptunk kézhez; Lendvai Ildikó, Navracsics Tibor, Semjén Zsolt, Eörsi Mátyás és Herényi Károly képviselők önálló indítványa. Nem kijelölt bizottság vagyunk; az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, valamint bizottsági módosító javaslat benyújtásáról a Házszabály 96. § (3) bekezdése szerinti eljárásban.
Az előterjesztők képviseletében nem látok jelenlévőt. Nem tudom, esetleg Navracsics képviselő úr adott-e valakinek erre megbízást. (Dr. Répássy Róbert: Ötpárti javaslatról van szó.) Igen, ötpárti javaslat.
Megkérdezem, kíván-e valaki az általános vitára való alkalmasságról hozzászólni. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak hogy ne maradjon hozzászólás nélkül ez az egyébként fontos javaslat: támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Előttünk van egy bizottsági módosító indítvány tervezete. Ezzel kapcsolatban kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Először az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról
Ezekután a törvényjavaslat 3. és 4. §-ának módosításáról kell döntenünk. Ki ért egyet azzal, hogy a bizottság benyújtsa ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel úgy döntött, hogy benyújtjuk a módosító indítványt.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám)
Soron következik a 8. napirendi pont, döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Tóbiás József, Navracsics Tibor, Nagy Andor, Katona Kálmán és Bőhm András képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa; a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk.
Megnyitom a vitát a törvényjavaslat fölött. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Ismét csak röviden szeretném ismertetni, hogy tekintettel arra, hogy ez is egy ötpárti egyetértést bíró törvényjavaslat, ezért támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, illetve elnézést, rosszul mondtam: a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét támogatjuk.
ELNÖK: Turi-Kovács képviselő úr kért szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. A tárgysorozatba-vételt magam is támogatom, azonban álláspontom szerint az előterjesztett javaslat több ponton is módosításra, kiegészítésre szorul. Én ezeket most nem kívánnám felsorolni. Meggyőződésem szerint azonban a jelenlegi formájában még alkotmányossági aggályokat is fölvethet az előterjesztés. Következésképpen úgy gondolom, hogy egy szélesebb körű átdolgozása szükséges ennek a javaslatnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Maradéktalanul osztom Turi-Kovács Béla véleményét, csak azért arra hívnám fel a figyelmet - és akkor ezt közös tanulságként hadd osszam meg önökkel -, hogy a törvényjavaslatot egyébként az Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki az öt párt felkérésére. Amennyiben tehát ezt nem sikerült például az alkotmánnyal összhangba hozni, azért nemcsak az öt előterjesztő a hibás, hanem az is, ahol megszövegezték ezt a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, ezért átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr, öné a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Én hosszan el akartam volna mondani az aggályainkat, de egyetértve részben Turi-Kovács képviselő úr hozzászólásával, másrészt pedig azzal az önfegyelemmel, ahogy ő nem ismertette részletesen a problémákat, ezt én sem teszem meg.
Tisztelettel azt javaslom, hogy felhasználva azt a lehetőséget, hogy ma az általános vitára való alkalmasságról nem döntünk, a frakciók sürgősen próbáljanak megegyezni módosító indítványokban. Mert ebben a formában valóban nagyon súlyos aggályokat vet fel, és ebben a formában egészen biztos, hogy a mi frakciónk a zárószavazáson nem fogadná el.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván a vitában még hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben további hozzászólás nincs, elnök úr, visszaadom önnek az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki az, aki a tárgysorozatba-vétellel egyetért. Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással tárgysorozatba vette az indítványt.
Köszönöm.
Soron következik a 9. napirendi pont: javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet módosításáról; bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján.
A tervezetet kézhez kapták képviselőtársaim. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem, ki az, aki egyetért a javaslattal. Kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással a javaslatot elfogadta.
Végezetül szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy holnap két ülésünkre is sor kerül. Részben 12 órakor itt, a megszokott helyünkön tárgyalunk fontos napirendi pontokat. Azt követően pedig ellátogatunk az Alkotmánybírósághoz, ahol az Alkotmánybíróság teljes ülésével tartunk együttes ülést. 13 óra 30-kor indulunk, sajnos az Irodaháztól - most tájékoztat szakértőnk az ügyről; valószínűleg behajtási problémák miatt. Bihari elnök úr azt kérte, hogy ha lehetséges, 14 óra előtt érjünk oda, hogy 14 órakor elkezdhessük a megbeszélést. Ezért indulnánk fél 2-kor.
Kérem, úgy számítsák idejüket a bizottság tagjai, hogy 4 óra körül fejeznénk be az együttes ülést, és természetesen utána visszahoznak bennünket.
Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, elnézést kérek, hogy ezt most vetem föl, korábban is fölvethettem volna, de most már kicsit zavarban vagyok ezzel az üléssel, pontosabban ezzel a 14 órakor kezdődő eseménnyel kapcsolatban. Nem világos számomra, hogy ez az alkotmányügyi bizottságunk ülése lesz-e, ilyen értelemben tehát nyilvános ülése-e, és készül-e jegyzőkönyv például az ülésen. Vagy pedig ez egy olyan tanácskozás, amely nem tekinthető ülésnek. Szeretném, ha ezt tisztáznánk.
ELNÖK: Köszönöm a kérdést. Talán helyesebb, ha úgy fogalmazzuk meg, hogy egy megbeszélés az Alkotmánybíróság tagjaival. Nem lesz nyilvános az ülés. (Dr. Répássy Róbert: És ülés?) Nem lesz nyilvános a megbeszélés. És én úgy gondolom, hogy jegyzőkönyv vezetésére nem kerül sor, de megmondom őszintén, hogy ezt Bihari elnök úrral nem tisztáztuk. Úgy gondolom, meglehetősen pontosan válaszoltam alelnök úr kérdésére.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea