OVB/4-13/2000.
OVB/4-13/1998-2000.

J e g y z õ k ö n y v

az Országgyûlés

az olajügyek és a szervezett bûnözés között
az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának

2000. július 17-én (hétfõn) 14 órakor

az Országház fõemelet 61. számú üléstermében
megtartott rendkívüli ülésérõl

Napirendi javaslat:

1. Döntés a június 8-ai zárt bizottsági ülés jegyzõkönyvébõl készült kivonat nyilvánosságra hozataláról

2. Egyebek

Elnököl:

Pallag László (FKGP), a bizottság elnöke

Jegyzõkönyvvezetõk:

Szûcs Dóra, Dani Judit, Barna Beáta, Madarász Mária

Az ülés résztvevõi

A bizottság részérõl:

Pallag László (FKGP), a bizottság elnöke

Juhász Ferenc (MSZP), a bizottság alelnöke

Vígh Ilona (Fidesz)

Balogh László (MDF)

Pancza István (FKGP)

Tóth Károly (MSZP)

Dr. Kóródi Mária (SZDSZ)

Dr. Lentner Csaba (MIÉP)

Helyettesítési megbízást adott:

Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Vígh Ilonának (Fidesz)

Dorkota Lajos (Fidesz) Balogh Lászlónak (MDF)

Dr. Vastagh Pál (MSZP) Juhász Ferencnek (MSZP)

Állandó résztvevõk:

Dr. Cserháti Judit, a bizottsági fõosztály helyettes vezetõje

Kissné Andrásik Ilona, a bizottság munkatársa

Meghívottak:

Dr. Molnár Ervin fõosztályvezetõ-helyettes (Legfõbb Ügyészség)

Dr. Antal Györgyné szakértõ

Dr. Pásztor Gedeon szakértõ

D. Münnich Iván szakértõ

Kenyeres Gyula szakértõ

Kocsmár Gézáné dr. szakértõ

Nagy Zsolt szakértõ

Dr. Gyekiczki András szakértõ

(Az ülés kezdetének idõpontja: 14 óra 04 perc.)

PALLAG LÁSZLÓ (FKGP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlevõk! A mai rendkívüli bizottsági ülést megkezdjük. A bizottság döntése az volt, hogy a mai ülésen tárgyaljuk meg azt, hogy a június 8-ai ülés jegyzõkönyve nyilvánosságra kerül-e vagy sem. Ehhez megkaptuk az adatvédelmi biztos útmutatását. Van egy javaslat napirend-kiegészítésre, Kóródi Mária képviselõ asszony javaslata, ami szét lett osztva a bizottsági ülés elõtt.

Van-e a kiegészítéshez hozzátennivaló? Kóródi Mária képviselõ asszonynak adom meg a szót.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Szeretném az egyebek között még egy napirendi ponttal kiegészíteni a bizottság munkáját. Szeretném, ha a folyamatosan tanácskozási joggal jelen levõ ügyész a bizottságnak szükség szerint, de esetleg zárt ülés keretében is tájékoztatást adna arról, amit az ügyészség ebben a vonatkozásban megítél, hogy hol tart a bizottság által az ügyészség részére megküldött jegyzõkönyv értékelése. Nem a feljelentésre gondolok, hanem a jegyzõkönyvnek a bizottság általi áttételére és az azzal kapcsolatos ügyészi feladatok, illetve az értékelés hogyanjára, mikéntjére, milyen döntések születtek vagy születnek, hol tart maga a folyamat. Ezzel a résszel szeretném kiegészíteni a bizottság mai ülését.

ELNÖK: Köszönöm. Van-e még valakinek a kiegészítéshez hozzáfûznivalója? (Senki sem jelentkezik.) Én szeretnék még annyit elmondani, hogy a bizottságnak van egy érvényes döntése, amely szerint mindaddig nem ülésezik a bizottság, ameddig a bizonyítékokat át nem adom a bizottság számára. Ez folyamatban van, ezeket a bizonyítékokat úgy kívánom leadni, hogy hitelesített közjegyzõi okiratként, a Legfõbb Ügyészség képviselõjének jelenlétében és a sajtó nyilvánossága elõtt. Ennek az elõkészítése folyik. A bizottság úgy döntött, hogy mindaddig, amíg én át nem adom ezeket a bizonyítékokat, addig nem tart bizottsági ülést.

A napirend kiegészítésére vonatkozó döntés most ellentétes lesz ezzel. (Dr. Kóródi Mária: Új döntés kell.)

Tóth képviselõ úrnak adom meg a szót.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Csak azt szeretném jelezni, elnök úr, hogy valóban volt a bizottságnak egy döntése, hogy mindaddig nem ülésezünk, amíg az elnök úr nem adja át a dokumentumokat. Akkor az elnök úr azt mondta, hogy addig nem adja át, amíg nem tudja rendezni. Azt gondolom, hogy a bizottságban, de a szakértõk között sem senkiben nem merült fel, hogy mondjuk körülbelül egy páncélszekrénnyi dokumentum - mert mindig errõl beszélt az elnök úr - jegyzékbe vétele olyan hosszú ideig tarthat, hogy közben másik parlamenti ciklus fog elkezdõdni.

Amikor én majd támogatni fogom Kóródi Mária kezdeményezését, azt azért is teszem, mert nem szeretném, ha a bizottságunk amiatt fejezné be a munkáját véglegesen, mert az elnök úr nem tudott a dokumentumok rendezésének állapotával elkészülni, azaz amiatt szûnik meg a bizottság, mert sose tud összeülni, mert az elnök úr nem tudta a dokumentumokat rendszerezni és átadni a bizottságnak.

Az lenne a legdicstelenebb vége ennek a bizottságnak, ha azért hagyná abba a tevékenységét, mert sajnos az elnök úrnak most már több mint két hónap kevés volt arra, hogy egy levélszekrénnyi anyagot sorba rakjon, rendezzen, címjegyzéket készítsen, vagy nem tudom mit. Ennyi idõ alatt fénymásolatot lehetett volna csinálni húsz példányban, és akkor mindenkinek van egy példánya, az elnök úrnak megmarad az eredeti, még két lakatot lehetett volna tenni a páncélszekrényre, de az teljesen komolytalan indok, ha az elnök úr jön azzal elõ, hogy mi úgy döntöttünk, hogy addig nem ülésezünk, amíg ön át nem adja a dokumentumokat.

Új helyzet állt elõ, elnök úr, nemcsak az függ az elnök úrtól, hogy kit hallgatunk meg, hiszen a többit úgy sem árulja el, hogy jelentkezett meghallgatásra, vagy ha másnál jelentkezett, azt úgy sem kell komolyan venni. Nemcsak az történik meg, hogy mit ad át és mit nem, hanem az is az ön kezébe került - és akkor már valóban Pallag-bizottságról van szó, és akkor nem parlamenti vizsgálatról, hanem mindenféle magánakcióról -, hogy majd az elnök úr tudja azt is eldönteni, hogy mikor tesz eleget a lassan két hónapos bizottsági döntésnek, hogy haladék nélkül át kell adni a dokumentumokat.

10

11-20do (Tóth)

Tõlem az ország összes tévé- és rádiótársasága itt lehet - akár most is -, amikor elhozza, jelen van az ügyészség képviselõje is. Gondolom, húsz perc elegendõ a hivatalnak arra, hogy keressen valahol ebben az országban egy közjegyzõt, aki szintén jelen lesz, és ráteszi a pecsétet, de az tényleg méltatlan, elnök úr, hogy azt mondja, hogy majd akkor ülésezünk, amikor ön úgy dönt, hogy végzett az egy páncélszekrény áttanulmányozásával, és hajlandó lesz átadni nekünk az anyagokat. Ez már nem bizottsági munka, ez komolytalanság, nem hiszem, hogy ehhez asszisztálnunk kellene.

ELNÖK: Szeretném a képviselõtársamat tájékoztatni arról, hogy két ellentétes döntése nem lehet a bizottságnak. Ezt azért mondtam el - még akkor is, ha ez rám vonatkozik -, mert akkor hatályon kívül kell helyezni azt a bizottsági határozatot, amelyben a bizottság döntött úgy, hogy addig nem ülésezik - ez nem az én javaslatom volt. Ezt mindenféleképpen döntésre kell ma vinni.

Támogatom egyébként Kóródi Mária javaslatát az üléseket illetõen. Ha nehezen is, de megoldható, a szabadságolások megkezdõdtek.

Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Bár azt gondoltam, hogy ez egy kicsit késõbb kerül napirendre, magának a javaslatomnak a tárgyalása során, de azért szeretném elmondani, hogy az én javaslatom a folyamatos ülésezés kérdését, annak a döntésünknek a felülvizsgálatát jelenti, amelyet hoztunk. Én magam úgy látom, hogy azon kívül is van elegendõ tennivalónk, ami az elnök úr páncélszekrényében rejlik. A bizottság rendelkezik ma már épp elegendõ információval, adattal, dokumentummal néhány kérdésben, ami alapján a nyáron akkor is folytatni tudja a munkát, ha az iratok átadására esetleg késõbb kerül sor.

Meg is jelöltem a javaslatomban három olyan témakört, ami miatt fontos, hogy a bizottság ülésezzen. Ezek mögött nincsenek azok a dokumentumok, amelyek átadását én is fontosnak tartom, de ezek nélkül is van teendõje a bizottságnak. Azt gondolom, ezeket a teendõket érdemes a nyári idõszakban elvégezni - mire az elnök úr dokumentumai átkerülnek a bizottsághoz -, hogy az õsz folyamán hatékonyabb munkát tudjon végezni a bizottság. Valóban ez a javaslatom lényege, hogy a bizottság azt a döntését, amely szerintem nem volt helyes döntés, vizsgálja felül, és a nyáron folyamatosan ülésezzünk, hogy elõ tudjuk készíteni a szükséges feladatokat, illetve amit a nyáron el kell rendezni, azt megtegyük.

Azt pedig látni kell, hogy egész egyszerûen nem lehet, hogy nyári szünet alatt ezeket a feladatokat ne lássuk el, mert olyan mértékben megingott nagyon komoly állami intézményekben a közbizalom, hogy egy politikai testület - mint például ez a bizottság - nem teheti meg azt, hogy ezeket az ügyeket függõben hagyja csak azért, mert nyár van, meleg van, szabadságok vannak. Ezeket az ügyeket igenis folyamatosan tisztáznunk kell, meg kell vizsgálni, ezt kívánja meg tõlünk a politikai felelõsségünk és a közéletnek az a vonatkozása, ami ránk van bízva.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Balogh képviselõ úrnak adom meg a szót.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, hogy nagyon könnyen áthidalhatjuk ezeket az ellentéteket. Számomra két nagyon örvendetes bejelentéssel kezdõdött ez a bizottsági ülés. Az egyik az, amikor az elnök úr azt mondta, hogy kész átadni a dokumentumokat, és így nyilván két hónap után - azzal, hogy most az elnök úr azt mondta, hogy kész átadni - olyan helyzetben vannak azok a dokumentumok, hogy az elkövetkezõ napokban ez megtörténhet. Abban az esetben nem kell ellentmondást találni Kóródi Mária képviselõ asszony és az elnök úr javaslata között, hiszen mondom, számomra örömteli bejelentés volt az, ahogy az elnök úr kezdte a mai bizottsági ülést, hogy az ügyészség, a közjegyzõ és a sajtó jelenlétében kész átadni a lajstromozott bizonyítékokat. Feltételezem, hogy az elkövetkezõ napokban - különben nem tette volna az elnök úr a bejelentést - vagy legkésõbb két héten belül ez megtörténik, és innentõl kezdve a formai akadály is elhárul Kóródi Mária javaslatának elfogadását illetõen.

A másik örömteli bejelentés az volt számomra az elnök úrtól - ellentétben a Világgazdaság mai írásával, ahol még az elnök úr azt mondta, hogy nem támogatja Kóródi Mária javaslatát -, hogy itt kész támogatni Kóródi Mária javaslatát azért, hogy a nyáron elõrébb tudjunk jutni az olajügyek feltárását illetõen. Mind a kettõnek örülök, és mind a kettõ bejelentésben azt látom, hogy az elnök úr kész kompromisszumos javaslatokat tenni a bizottság eredményes munkája számára. Ennek örülök, és tiszta szívbõl támogatom.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A napirendi ponthoz van még valakinek hozzáfûznivalója? (Dr. Lentner Csaba jelentkezik.) Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Annyi észrevételem volna, hogy ezen a mai rendkívüli bizottsági ülésen magam is az elõrelépés lehetõségét látom. Az elõrelépés azért is lényeges, mert ha a bizottság azt a munkamódszert alkalmazza, mint amit az eltelt fél évben követett, akkor én jó esélyt látok arra, hogy az olajbizottság erkölcsi bizonyítványt állítson ki azoknak az olajbûnözõknek, akik potenciálisan érintettek az olajvisszaélésekben. Az, hogy hetente vagy kéthetente ülésezzünk, véleményem szerint technikai kérdés, de örülök a felvetésnek, hogy egyáltalán ilyen szóba jött.

Azonban ha megvitatjuk az ülésezés menetrendjét az egyebek napirendi pont között, akkor fontosnak tartom azt is, hogy nevesítetten beszéljünk arról, hogy milyen más munkamódszereket tudna alkalmazni az olajbizottság, milyen új szakértõi módszereket tud bevetni, a vizsgálandó feladatok milyen megosztását tudjuk elképzelni. Ha itt kéthetente történik ülésezés, de ugyanazok a technikai elemek jönnek, mint amelyek az elmúlt fél évben voltak, akkor bizonyosan nem sok értelme lesz a kétheti ülésezésnek sem. Én a Kóródi Mária-féle javaslatnak a tartalommal való kitöltését is javaslom, tehát hogy a mai bizottsági ülésünkön konkrétan beszéljünk arról, hogy a bizottságnak milyen elvégzendõ feladatai vannak, és az elvégzendõ feladatok mellé milyen lehetõséget, milyen szakértõi módszereket tud bevetni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azért hadd emlékeztessem a bizottságot arra, hogy a tavaszi ülésszak befejezésének utolsó bizottsági ülésén én javasoltam a nyári ülésezést, de akkor a bizottság úgy döntött, hogy csak augusztus 28-án, a szeptemberi ülés megkezdésével kezdjük meg a bizottsági ülést - ez így van a jegyzõkönyvben, meg lehet tekinteni. Csak emlékeztetni kívántam erre a képviselõtársaimat.

Tessék, Kóródi Mária!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök Úr! Méltatlannak tartanám, ha ilyen vitát folytatnánk le, de a jegyzõkönyvben én tettem fel a kérdést az elnök úrnak, hogy az elnök úr látja-e valamilyen ügyek kapcsán feltétlenül fontosnak, hogy a bizottság a nyár folyamán ülésezzen. Az elnök úr konkrétan, szó szerint azt a választ adta, hogy nem látja ennek indokát, és ezek után döntött a bizottság arról, hogy akkor ne ülésezzünk, és aztán ezt követték az ismert események. De azt gondolom, hogy ezen most nem érdemes vitatkozni, mert méltatlan vitába torkollna, és nem tanácsolom, hogy ebbe az irányba elmenjünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is azt hiszem, hogy azóta volt még bizottsági ülés, amely bizottsági ülésen szinte minden jelen lévõ képviselõ - és az is, aki most nem tud itt lenni, és helyettesítjük õket - elmondta, hogy hajlandóak vagyunk akár egész nyáron is dolgozni azért, hogy az elõttünk lévõ feladatokat megoldjuk, hiszen a társadalomban nagy elvárás van a munkánk eredményességét illetõen, ezért készek vagyunk feláldozni a nyári szabadságot.

Annak azonban nem látjuk értelmét, hogy az elnök úr tett olyan nyilatkozatokat, és a bizottságunk meghallgatása során több meghallgatott is tett olyan nyilatkozatot, hogy dokumentumokat adott át a bizottságnak, de ezeket a dokumentumokat még nem láttuk. Akkor született az a döntés, amire itt az elnök úr visszautal, miszerint a bizottság azt fogadta el, hogy ülésezik, hajlandóak vagyunk a nyári szabadság során is ülésezni, de ennek az az elõfeltétele, hogy az elnök úr a dokumentumokat leteszi.

20do

da 21 (Balogh)

Ezt ma is tartjuk, és ezért mondtam el az elején, hogy örülök annak, hogy az elnök úr kész letenni a dokumentumokat. Amint itt vannak a dokumentumok és határozatunknak megfelelõen a szakértõink át tudják nézni és mi magunk is át tudjuk nézni, innentõl kezdve egy egyeztetett idõpontban akár elkezdhetjük a nyári munkát is a saját szmsz-ünk szerint, tehát elõzetes egyeztetések alapján, hogy minden frakcióból legalább egy fõ itt tudjon lenni.

Tehát még egyszer mondom, készek vagyunk a munkára, és ugyanakkor ennek a munkának valóban az az elõfeltétele, hogy az elnök úr - mint ahogy már mondta is - letegye ezeket a dokumentumokat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. A napirendhez van-e még valakinek hozzáfûznivalója?

Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Illetlenség napirend elõtti vitában kétszer szót kérni, de még mielõtt szavaznánk errõl a kéthetes dologról, én hadd kérdezzem meg öntõl, hogy az ön rendelkezésére álló dokumentumok átadása, úgy, ahogy ön megjelölte, sajtó elõtt és közjegyzõ elõtt, mikorra várható.

ELNÖK: Ezt igyekszem a következõ bizottsági ülésig teljesíteni. Mindjárt eldöntjük majd, hogy a következõ bizottsági ülés mikor lesz majd; ezt majd az egyebeknél. Most csak a napirendi pontok elfogadásáról van szó.

Aki elfogadja a kiegészített napirendi javaslattal a napirendet, az kérem, kézfelnyújtással jelezze! (Szavazás.) Van-e valaki, aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás.

Tartozom még a jegyzõkönyvnek azzal, hogy Fazekas Sándor képviselõ urat Vígh Ilona helyettesíti, Dorkota képviselõ urat Balogh képviselõ úr, Vastagh képviselõ urat pedig Juhász alelnök úr helyettesíti.

Az 1. napirendi pontunk a június 8-ai...(Dr. Kóródi Mária: Elnézést, kérdésem lenne.)

Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnézést kérek, most nem értem egész pontosan, a szavazásunk azt jelenti, hogy az ügyészség tájékoztatóját is meg fogjuk majd hallgatni? (Balogh László: Igen.)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Egyébként errõl már beszéltünk, és kértük az ügyészségtõl a folyamatos tájékoztatót, és azt hiszem, az egyebek között meg nem kell külön szavazni errõl.

Egyébként köszönöm szépen a javaslatot.

Az 1. napirendi pont a június 8-ai zárt bizottsági ülés jegyzõkönyvébõl készült kivonat nyilvánosságra hozatala.

Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm, elnök úr. Gondolkodtam, hogy a napirend megszavazása elõtt kérjek-e szót ebben, de nyilván úgy döntöttem, hogy nem, hanem most teszem meg. Én azt hiszem, hogy a bizottságunk már döntött arról, hogy az adatvédelmi biztos instrukciói által preparált jegyzõkönyvet nyilvánosságra fogjuk hozni. Tehát így föltenni a kérdést, hogy arról kezdjünk el újra vitázni, hogy nyilvánosságra hozzuk-e ezt a jegyzõkönyvet avagy nem, nincs értelme, tehát maga a kérdés, a napirendben megfogalmazott kérdés okafogyottá vált, hiszen egyszer már a bizottságunk ha jól emlékszem, talán egy tartózkodással úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozzuk az adatvédelmi biztos instrukciói által preparált jegyzõkönyvet.

Itt csak arról tudunk vitatkozni, hogy megkapjuk a preparált jegyzõkönyvet, azt átnézzük, és utána a preparációval kapcsolatos véleményünket mondjuk el, hogy valami legyen benne vagy ne legyen benne, vagy miért úgy volt és miért nem úgy volt, és igenis nyilvánosságra kell hozni a döntésünknek megfelelõen.

Innentõl kezdve teszem fel a kérdést, hogy én szeretném látni azt a jegyzõkönyvet majd, miután - mint hangsúlyoztam az elõbb - nem akarom sokszor elismételni, de fontos, hogy a bizottságunk egyszer már eldöntötte, hogy a zárt ülésen elhangzottak jegyzõkönyvét nyilvánosságra fogja hozni, csak azért nem hoztuk eddig nyilvánosságra, mert egy szavazaton múlott, amikor errõl szavaztunk, hogy szükségesnek látták a képviselõtársaim azt, hogy adatvédelmi szempontból preparáljuk a jegyzõkönyvet.

Tehát itt újra vitát nyitni arról, hogy nyilvánosságra hozzuk-e vagy nem, nincs értelme, csak arról tudunk beszélni, hogy a preparált jegyzõkönyvnek bizonyos részeit ki hogyan ítéli meg, illetve hogy azon változtassunk-e vagy nem. Ehhez viszont az kell, hogy ismerjük ezt a jegyzõkönyvet. Ezennel szeretném jelezni a jegyzõkönyv számára is, hogy én a mai napig nem ismerem a preparált jegyzõkönyvet. Tehát feltételezem, hogy itt most a képviselõtársaimmal együtt én is megkapom, nyilván fogunk kapni húsz perc szünetet, hogy át tudjuk olvasni, és utána az érdemi munkára vissza tudunk térni.

Tehát maga a kérdés, ami a napirendi pont címében benne van, okafogyott, tehát itt csak az érdemi tárgyalásról lehet szó.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök Úr! A gondolatsor elsõ felében teljesen egyetértek Balogh Lászlóval. Azon nem érdemes vitát nyitnunk, hogy nyilvánosságra hozzuk-e, egyértelmû döntést hoztunk, hogy nyilvánosságra kell hozni. A második felével nem igazán értek egyet, a következõ miatt.

Ismerve az eredeti jegyzõkönyvet, ismerve az adatvédelmi szempontokat én a következõt látom. A jegyzõkönyvben szereplõ neveknek két nagy csoportja van. Az egyik csoport, amelyet az elnök úr már nyilvánosságra hozott. Azt gondolom, hogy azok kihagyása, bármiféle utólagos kihúzása túl nagy szellemi izgalmat nem jelent majd az olvasóknak, mert ha csak annyi lesz benne, hogy rendõrfõkapitány, és nem lesz mellette, hogy hogy hívják, akkor ki fogják találni. Ha MDF-elnököt fog mondani, pénzügyminisztert mond abban az idõszakban, ki fogja találni.

Egy dolog miatt én is jogosnak éreztem még a legutóbbi ülésen, és restellem, hogy miattam lett fordítva a 6:5-ös döntés, én azt gondoltam, hogy azok az illetõ urak, akik fizikai részvételt, meg szervezést, meg fõnöki feladatokat láttak el az olajszõkítésben, talán kevésbé ragaszkodnak a nyilvánossághoz, és talán nem is a mi dolgunk az õ nevük nyilvánosságra hozása. Ilyen szempontból én teljesen jogosnak tartottam volna adatvédelmi szempontból az anyag precíz átnézését. Ma már nem.

Még egyszer mondom, az egyik részét elmondta az elnök úr, izgalom nincs, a másik részénél pedig az elmúlt hetekben a családfõ - nevezzük így udvariasan - többször nyilatkozott, többféle formában, újságtól kezdve, ismereteim szerint a televízióban is nyilatkozott. Tehát most már ismerjük a családfõt, a családfõ még pontosította is a kis családtag mondatait, hogy mikor mit tévedett, hol keresztnevet, hol beosztást, szóval sok mindent tévesztett a kicsi, mondja a családfõ. Tehát innentõl kezdve legfeljebb véletlenül benne maradhatna a család valamelyik tagjának a neve. Azt hiszem, hogy soha nem tiltakozna, hiszen a családfõvel együtt megjelenni a nyilvánosság elõtt azért az a presztízst növeli.

Tehát én azt gondolom, hogy most már nagyon nehezen tudunk személyiségi jogokat sérteni ebben az állapotban, mert az elnök úr elmondta a nagy embereket, a családfõ elmondta, hogy õ nem pont úgy látja, hogy a családtag itt össze-vissza beszélt a bizottság elõtt, tehát nem igazán látom, hogy kinek a személyiségi jogait kell még védenünk. Ezért én biztos vagyok abban, hogy az az anyag pontosan megfelel arra, hogy nyilvánosságra hozzuk, tehát nyugodtan dönthetünk ilyen elõzmények után arról, hogy az elõkészített anyag nyilvánosságra hozatalra alkalmas, és hogy nyilvánosságra kell hozni, abban pedig egyetértünk, hogy döntöttünk.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Akkor érthetem úgy Tóth Károly képviselõtársam hozzászólását, hogy Tóth Károly képviselõtársam még arra is hajlik, ami az én eredeti javaslatom volt, hogy ami 8-án a meghallgatás során jegyzõkönyvbe került, az teljes terjedelemben kerüljön a nyilvánosság elé? (Tóth Károly bólint.) Ha érthetem így, akkor én teszek egy módosító javaslatot, hogy szavazzunk újra, hogy a teljes jegyzõkönyv kerüljön a nyilvánosság elé. Akkor megteszem ezt a javaslatomat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kóródi képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Biztos, hogy elég sajátos helyzet alakult ki azáltal, hogy valóban a június 8-ai zárt ülés kapcsán elég sok minden nyilvánosságra került különbözõ módokon. Azonban azt hiszem, hogy a parlamenti bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül az adatvédelmi biztos ajánlását. 30

31-40do

Viszont abban is teljesen biztos vagyok, hogy ahhoz, hogy a bizottság el tudja végezni a jegyzõkönyv lefedése utáni értékelõ munkát, mindenképpen meg kell határozni néhány elvet, amelyek mentén meg kell nézi, hogy a nevek kifestése, a különbözõ összefüggések kifestése valóban értelmezhetõvé teszi-e a jegyzõkönyvet vagy pedig egy értelmetlen halmaz.

Egyébként nem értek egyet abban Balogh képviselõtársammal, hogy szemrehányást tesz a jegyzõkönyv vonatkozásában: a jegyzõkönyv rendelkezésre állt a bizottsági titkárságon. Én is onnan tudom, hogyan néz ki kitakarva, letakarva vagy nem tudom, hogy mi a pontos megnevezése, hogy bementem, és összehasonlítottam a lefedéseket és az eredeti jegyzõkönyvet. Biztosan mondhatom, hogy értelmetlen. Ha azok a kitakarások, amelyeket én láttam, mind benne maradnak a jegyzõkönyvben, akkor amit nyilvánosságra hozunk, értelmetlen lesz. Nekünk meg kell határoznunk azokat az elveket, amelyek mentén olyan értelmezhetõ jegyzõkönyvet hozunk nyilvánosságra, ami nem teszi teljesen nevetségessé a bizottság munkáját.

Három ilyen elvet szeretnék javasolni a bizottság számára. Az egyik az - ez a múlt bizottsági ülésen már felvetõdött részemrõl, és akkor meg is szavazta a bizottság -, ami a kiinduló feltétel: az ügyészség adjon tájékoztatást a bizottságnak abban a vonatkozásban, hogy a jegyzõkönyvben szereplõ nevek közül kik azok, akik büntetõeljárás alatt állnak, a büntetõeljárásnak abban a szakában vannak-e, amikor már nyilvánosságra hozható a nevük akár teljesen - mert mondjuk, elítélték õket -, akár monogram szintjén, ahogy a sajtóban az szokásos. Ha látjuk az ügyészségnek ezt a tájékoztatását, akkor tudjuk, hogy melyek azok a nevek, amelyeket nem kell lefedni a jegyzõkönyvben, mert a büntetõeljárás kimondta róluk, hogy azt a cselekményt elkövették vagy hogy kik azok, akik ellen ilyen ügyben eljárás folyik, és akkor õk monogrammal megjelenhetnek, de értelmessé válik a jegyzõkönyv.

A másik, amit szerint elvként figyelembe kellene venni a jegyzõkönyvi lefedéseknél, hogy azokat, akiknek a neve valamilyen módon nyilvánosságra került akár úgy, hogy azt az elnök úr ismertette, akár úgy, hogy maguk álltak a nyilvánosság elé - amire Tóth Károly képviselõ úr utalt -, és maguk mondtak valamit az ügyrõl és a jegyzõkönyvrõl, az õ nevüket értelmetlen letakarni, mert hiszen õk maguk vállalták a nyilvánosság elõtt, hogy ebben az ügyben ilyen módon szerepelhetnek. Azt gondolom, hogy nem takarható le a közszereplõk neve, mert a közszereplõkre sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint általában az egyszerû polgárokra. Ezzel a módszerrel szerintem megakadályozhatjuk azt, hogy a kifestett jegyzõkönyv alapján további manipulációk legyenek lehetségesek, indokolatlan feltételezésekbe lehessen bonyolódni, és elkerülhetjük azt, hogy a bizottság nevetségessé váljon. Ugyanakkor megakadályozhatjuk azt is, hogy ártatlan emberek kerüljenek úgy közszájra, hogy minden nevet nyilvánosságra hozunk, hiszen valószínû, hogy a között a kétszáz név között szerepel olyan is, aki semmilyen büntetõeljárás alatt nem áll, semmilyen módon az ügyben úgy nem érintett, hogy ez bizonyítható lenne. Ártatlan embereket, ártatlan közembereket a bizottságnak nem szabad meghurcolásnak kitenni azáltal, hogy így megjelennek a jegyzõkönyvben.

Javaslom ennek a három elvnek az elfogadását, és ezek mentén lehet a jegyzõkönyvet utána a kifestés szempontjából áttekinteni, mert anélkül elképzelhetetlen, hogy ezzel a munkával végezni tudjunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy a zárt ülés jegyzõkönyvén - illetve a preparált jegyzõkönyvön, amelyet itt most a kezemben tartok - ki végezte a munkát.

ELNÖK: A bizottság titkársága.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): A napi sajtóból én úgy értesültem, hogy az adatvédelmi biztos úr nem volt hajlandó erre a munkára, õ beidézte azt a törvényi helyet, amely alapján kell ezeket a feladatokat elvégezni. Abban az esetben, ha ezt a mi titkárságunk végezte el, akkor nyilván olyan instrukciók alapján végezte el, amelyeket a törvényi hely megkövetel.

Viszont egyetértek Kóródi Máriával abban, hogy itt új helyzet van, hiszen a bizottság jegyzõkönyvének egy része nevekkel, adatokkal nyilvánosságra került az elnök úr által: egy része nyilvánosságra került a sajtó által, egy része nyilvánosságra került a keresztpapa által, illetve a keresztpapa is nevesítve van. Nevetségessé nem válhat a bizottság azáltal, hogy olyan jegyzõkönyvet hozunk nyilvánosságra, amely jegyzõkönyv információ szempontjából sokkal kisebb területet fog át, mint ami már jelenleg is ismert. Visszatérve arra a javaslatra, amit tettem, ezek után nem maradt más hátra számunkra, mint visszatérni arra az eredeti javaslatra, hogy a június 8-ai zárt ülés jegyzõkönyve teljes terjedelemben kerüljön nyilvánosságra, és errõl egy új szavazást szeretnék kérni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Alelnök úr!

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem feltétlenül a szívem szerint, de a lelkem és a józan ész szerint próbálok javaslatot tenni. A bizottság a legutolsó ülésén úgy döntött, hogy mihelyt elkészül az anyag preparálása, akkor leül, és megnézi, hogy az anyagban történt kihúzások és lefedések megfelelnek-e részint a törvényi elõírásoknak, részint pedig a közérthetõség és a nyomon követhetõség elvének.

Most egy olyan beszélgetésben vagyunk, amikor a többség nem látta ezt az anyagot, éppen ezért a következõ ügyrendi javaslatot szeretném tenni. Elõször: az elnök úr rendeljen el a bizottság egyetértésével szünetet, amikor is mindenki megnézheti az anyagot, viszont szeretném emlékeztetni a jelen lévõ képviselõtársaimat arra, hogy ez egy zárt ülés anyaga, egy zárt ülés jegyzõkönyve. Ezért mondom, hogy nem feltétlenül a szívem szerint de racionálisan azt kell javasolnom, hogy addig, amíg a képviselõk olvassák ezt az anyagot, addig rendeljen el zárt ülést, hiszen majd a késõbbiekben döntünk arról, hogy ezt adjuk vagy nem adjuk. Ha adjuk, akkor természetesen ismét nyílttá lehet tenni, de mindaddig, amíg ez a tanulmányozás, ez az összehasonlítás folyik, ez elengedhetetlen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm a javaslatot. Kóródi képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Nem erre a javaslatra szeretnék reagálni, hanem még Balogh képviselõ úrnak szeretném azt mondani, hogy elvileg érthetõ az az elvárás, amit a teljes körû nyilvánosságra hozatallal kapcsolatosan mond, de azért ennek a bizottságnak, ennek a vizsgálóbizottságnak nem szabad elfelejtenie, hogy amit most csinálunk, annak precedensértéke van. Gyakorlatilag, ha mi most úgy hozunk nyilvánosságra egy zárt ülésrõl készült dokumentumot, hogy semmilyen módon nem vesszük figyelembe az adatvédelmi biztos kitételét, és magunk nem vesszük figyelembe azt, hogy meg kell vizsgálnunk, hogy ártatlan embereket ne hurcoljunk meg vagy ne tegyük a bizottság munkáját esetlegesen rosszindulatú személyek, úgymond, bûnözõk által manipulálhatóvá, akkor ezt nekünk most elvek mentén kell kimondanunk. Ha ezt a gyakorlatot követjük, akkor egyébként innentõl kezdve ide lehet jönni a bizottság elé, és tulajdonképpen mindenki azt mond, amit akar, csak annak, ami a bizottság elõtt elhangzik és nyilvánosságra kerül, sokkal komolyabb súlya lesz, mintha csak úgy otthon a kocsmában beszélne róla. Nekünk nagyon vigyáznunk kell arra, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság milyen precedenst teremt akkor, amikor egy egyébként már sajátosan kialakult helyzetben megpróbál továbblépni.

Meg kell találnunk az egyensúlyt a dolgok között, és erre az egyensúlyra teszek én javaslatot ezzel a három ponttal, amit még biztosan lehet finomítani - talán szükséges is -, de legalább kiindulópont arra, hogy valamilyen módon elvek mentén rendezzük el, hogy milyen elvek szerint fogjuk a bizottság jegyzõkönyvét úgy nyilvánosságra hozni, hogy legyen tartalma értelmezhetõ módon, de ártatlan közemberek ne kerüljenek meghurcolásra.

40do

da 41

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Én az aggályaimnak adok itt hangot ezen a bizottsági ülésen ismét. Arról van szó, hogy mi vitatkozunk a június 8-ai jegyzõkönyv tartalmáról, ugyanakkor én azon bizottsági tagok közé sorolom magam, vagy lehet, hogy egyedül azon bizottsági tag vagyok, akinek fogalma sincs arról, hogy most konkrétan - tehát figyelem, konkrétan - mirõl van szó. Tehát nem láttam a jegyzõkönyvet. Nem tudom azt, hogy ha van egy jegyzõkönyv, egy eredeti jegyzõkönyv, abból bizonyos részek kitakarásra kerültek. Nem tudom, hogy ezt a kitakart, vagy rövidített jegyzõkönyvet a bizottság tagjai a bizottsági ülés elõtt kellõ idõben miért nem kapták meg.

Most mi itt szavazhatunk egy dologról, de nem tudjuk, tehát nem tudom, hogy ezek az információk elõlem, mint bizottság tag elõl miért vannak visszatartva. Tehát lehet szavazni róla elnök úr, de én nem fogok szavazni, tehát se igent, se nemet nem fogok mondani, se tartózkodni nem fogok, mert kellõ információval nem rendelkezem. És az a körülmény, hogy ennek a bizottsági döntésnek precedens értéke lehet, én azt sejtem, hogy ez rossz elõjel lehet, ha ilyen körülmények között születik meg egy bizottsági döntés.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. Hadd bocsátkozzak ismétlésbe: minden egyes bizottsági tag számára rendelkezésre állt a bizottság titkárságán az anyag betekintésre. Egyébként amit Juhász alelnök úr javasolt, azt javasolom a bizottságnak - (Balogh László jelentkezik.) mindjárt szót adok elõtte -, és akkor ezek a valós vagy álproblémák megoldásra kerülnek.

Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elvileg egyetértek Kóródi Máriával, precedens értékû az, amit csinálunk, akár így, akár úgy. És egyetértek az ügyben is, hogy nagyon veszélyes, amit csinálunk, de el kell mondanom, hogy nem a bizottság volt az, amely megtörte ezt a bizonyos precedens értékû zárt ülésrõl való kiszivárogtatást. De már bocsánat a szóért, itt van elõttem ez a kivonat, amibe én belenéztem. Még Nógrádi Zsolt neve is ki van belõle pontozva. Hát már bocsánat, én azt gondolom, ismerve a zárt ülés jegyzõkönyvét, visszagondolva a mostani kipontozásra, én nem igazán látok olyan - idézõjelbe mondom - maffiózót, akinek a neve még nem került elõ, akinél veszélyeztetjük a további munkánkat.

Én hajlok a kompromisszumra, hogy csináljunk egy zárt ülést most harminc percben, és fussuk át. Hajlandó vagyok arra a kompromisszumra is, amit Kóródi Mária mondott. Egyre nem vagyok hajlandó, hogy úgy álljunk ma föl, hogy nem kerül nyilvánosságra a zárt ülés jegyzõkönyvének minél szélesebb része. Ha kell, akkor megvívjuk soronként, hogy mi legyen benne vagy mi ne legyen benne, de ma innen nem mehetünk el anélkül, hogy nem hozzuk nyilvánosságra a zárt ülés legalább preparált részét, mert komolytalanná fog válni a bizottság; rosszul fogalmaztam: még komolytalanabbá fog válni a bizottság.

Köszönöm szépen. Támogatom Juhász Ferenc javaslatát a szünetre.

ELNÖK: Képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Ugyan nem az én feladatom lenne, de mivel az elnök úr nem tette meg - hogy is mondjam -, szeretném az elnök urat megtámogatni abban, hogy valóban, képviselõtársaim, mi mindannyian tudtuk, az elõzõ alkalommal arról döntöttünk, hogy ma a kifestett jegyzõkönyvet fogjuk megnézni. Azt is tudtuk, itt a bizottsági ülésen hangzott el, hogy a titkárság fogja ezeket a jelöléseket megtenni, és azt is, hogy a bizottsági titkárságra mindenki bemehet és megtekintheti.

Lentner képviselõ úr, azért nem lett kiküldve, mert zárt ülési jegyzõkönyv, nem lehet kiküldeni addig, amíg nyilvánosságra nem hozható. Sokkal elõrébb lennénk egyébként, ha a képviselõtársaim ma 12 órakor bementek volna, és mindenki megnézte volna, olvasási szünetre most nem kellene sort keríteni. De ezt csak azért mondom, hogy ezt a támadási kört fejezzük be, mert ez indokolatlan, a bizottság végezhetné a munkáját, ha mindenki megnézte volna a jegyzõkönyvet.

Másodsorban a jegyzõkönyv áttekintése elõtt lenne szükséges véleményem szerint az elvek rögzítése, mert nem lehet, Balogh képviselõ úr, sorról sorra haladni, és eldönteni, hogy akkor most X-et benne hagyjuk és Y-t nem, csak ha megvannak azok az elvek, amelyeket a bizottság rögzített, mert ezek mellett az elvek mellett lehet megmondani, hogy X-et bennhagyjuk, Y-t viszont nem hagyjuk benne. E nélkül a bizottság elolvassa, és utána még órákon keresztül arról fog vitatkozni... (Balogh László: Mindenkit benne kell hagyni...) Nem lehet mindenkit benne hagyni, képviselõ úr, mert nem biztos, hogy mindenki - hogy is mondjam - abba a körbe tartozik, ami nyilvánosságra hozható.

És ha valahol elkövetõdik egy hiba, az nem jelenti azt, hogy arra a bizottság még rápakolhat egy nagy halommal.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Röviden két témakörben szeretnék észrevételt tenni. Az egyik dolog a kifestett jegyzõkönyv megtekintése vagy nem megtekintése. Elég helytelen precedensnek tartom azt, hogy egy bizottsági ülés jegyzõkönyve csak a bizottság titkárságán tekinthetõ meg. Én ezt nem tudom elfogadni. Az a körülmény, hogy ma 12-kor éppenséggel meg lehetett volna nézni, én éppenséggel pont a Belügyminisztériumban voltam, ahol az olajügyek aktáit tanulmányoztam. Tehát ez egy ilyen információkkal való üzérkedés a véleményem szerint.

A másik dolog. Tehát én ezt nem tudom elfogadni, elnök úr. Akkor legyen olyan gyakorlat, hogy ha már van egy jegyzõkönyv és tudjuk azt, hogy errõl egy következõ bizottsági ülés keretében tárgyalni fogunk, akkor a bizottság tagjai azt a jegyzõkönyvet idõben kapják meg, ne tíz perces, ne húsz perces felkészülési idõ legyen, hanem legyen annyi idõ, amennyi annak a bizottsági tagnak ahhoz kell, hogy fel tudjon készülni. Ha 12-kor ezt meg lehetett nézni, akkor is csak két óra volt, és ha - tételezzük fel - nekem gyengébbek a képességeim, nekem pedig három óra kell rá, akkor nem volt rá lehetõségem, hogy megnézzem. Én más bizottságokban is tag vagyok, azért enyhén szólva meglep ez a dolog, hogy a bizottság titkárságán megnézhetem a jegyzõkönyveket.

Az a körülmény pedig, hogy szabadjon azért megjegyeznem, hogy ez a jegyzõkönyv most nyilvánosságra kerül vagy milyen formában kerül nyilvánosságra, elég kacagtatónak tartom, hogy most már közel egy órája errõl beszélgetünk, amikor Nógrádi Zsolt tanú által megvádolt olajvállalkozók két héttel ezelõtt már A Hét mûsorában tulajdonképpen a védekezésüket is megtették.

Kérem szépen, elnök úr, nem öntõl kérdezném, hanem azoktól az avatott jogi szakemberektõl, akik a bizottság szakértõi, hogy õk mit kínálnak a bizottságnak, milyen lehetõségünk van arra, hogy ezt a jegyzõkönyvet nyilvánosságra hozzuk vagy ne hozzuk. Itt én nem politikai döntésben szeretnék részt venni, hanem tulajdonképpen elõbb meghallgatnám a szakértõk véleményét.

Az a javaslatom, elnök úr, hogy próbáljuk meg közösen ezeknek a szakértõknek a véleményét bekérni ebben a kérdésben, nehogy még egyszer megégesse a bizottság a tekintélyét.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Fölteszem a bizottságnak szavazásra, hogy aki Juhász alelnök úr javaslatát elfogadja, az kérem, kézfelnyújtással erõsítse meg! (Szavazás.) Nyolc igen. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Kettõ. Aki ellene volt? (Senki sem jelentkezik.) Akkor két tartózkodással elfogadta a bizottság. (Dr. Lentner Csaba: Én nem szavaztam.) Akkor a jegyzõkönyv miatt: Lentner képviselõ úr nem szavazott.

Akkor fél óra szünet, és akkor a szünetre zárt ülést rendelek el. (Közbeszólások.) Elnézést, rosszul mondtam, fél óra zárt ülést rendelek el.

(Szünet: 14.49-15.01

A bizottság 15.01 és 15. 37 között zárt ülést tartott, amelyrõl külön jegyzõkönyv készült.

Szünet: 15.37-15.53

A bizottság 15 óra 53 perckor nyílt üléssel folytatta munkáját).

50

91-100do

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát, rátérünk a 2. napirendi pontra.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Mielõtt elkezdenénk a 2. napirendi pontot, ha egy mondatot megenged az elnök, akkor...

ELNÖK: Tessék!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Miután zárt ülésen tárgyaltunk az elõbb - ugyan a folyosói véleményeket lehetett hallani -, hivatalosan is jelezni kellene azt, hogy a zárt ülésen olyan döntés született, hogy a június 8-ai jegyzõkönyvbõl a Nógrádi Zsolt által elmondottak nyilvánosságra kerülnek teljes terjedelemben. Ilyen döntés született a zárt ülésen, és szeretném megköszönni a képviselõtársaimnak, hogy ezt lehetõvé tették.

ELNÖK: Köszönöm. A napirendi pontok befejezése után kívántam egy rövid tájékoztatót tartani, de meg lett elõzve. Annyi kiegészítést hadd tegyek, hogy kilenc igen szavazat és két tartózkodás mellett a bizottság megszavazta a zárt ülés Nógrádi vallomására vonatkozó részének nyilvánosságra hozatalát.

Hadd kérdezzem meg, hogy van-e valakinek még kiegészítenivalója. Alelnök úr? (Juhász Ferenc: Nem, elnök úr, ez bizottsági ülés, nem sajtótájékoztató!) Köszönöm.

Megkérem Kóródi Máriát, hogy a 2. napirendi pontot terjessze elõ.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): A 2. napirendi pont keretei között javaslom megbeszélni a bizottság folyamatos ülésezésének kérdését - ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan számos vélemény már a napirendre vétel során elhangzott. Azért kértem, hogy folytassuk a munkát folyamatosan, mert úgy ítélem meg, hogy a június 8-ai zárt ülést követõen olyan bejelentések hangzottak el, amelyek alapján a közintézményekbe, illetve a közintézmények vezetõibe és a közélet jelentõs szereplõibe vetett bizalom nagyon megingott. Nem akarok most részletesebb elemzésbe bonyolódni, hogy ez a közbizalom-megingás egy folyamat része, természetesen én is tudom, de mindenképpen úgy ítélem meg, hogy nagyon fontos a közbizalom helyreállítása vagy legalábbis azoknak az ügyeknek a tisztázása, amelyek odáig vezettek, hogy súlyos vádakkal érintett például a belügyminiszter. Az elõbb arról döntöttünk, hogy ez a jegyzõkönyv nyilvánosságra kerül, de ebben a belügyminiszterre vonatkozó részek meglehetõsen súlyosak. Ilyen vádak tisztázása nélkül azt feltételezem, hogy például nem lehet egy országban Belügyminisztériumot jól vezetni, tehát ezekkel a kérdésekkel mindenképpen foglalkozni kell, ezeket az ügyeket tisztázni kell.

Ennek érdekében a bizottság javaslatomra átküldte az Legfõbb Ügyészséghez megvizsgálásra a bizottság jegyzõkönyvét, hogy büntetõjogi szempontból hogyan értékelhetõ, illetve melyek a soron következõ teendõk. Ennek csak egyik része az, hogy egyébként volt egy feljelentés is. A feljelentés a szokásos büntetõeljárási keretbe vitte az ügyet, de van a bizottságnak egy határozata, amely arról szól, hogy a Legfõbb Ügyészségnek az ügyet meg kell vizsgálnia ennek egyéb politikai tartalmát illetõen is, illetve azokban az ügyekben a bizottság számára tanácsokat, értékeléseket, elemzéseket kell nyújtania. Én ugyan azt is javasoltam, hogy erre a célra álljon fel egy önálló nyomozó csoport a Legfõbb Ügyészségen belül, de erre nem került sor - ezt más helyen és módon kifogásoltam, de ez most szorosan nem tartozik ide.

100do

da 101 (Kóródi)

De azért a Legfõbb Ügyészség az általa meghatalmazottak útján kell hogy tájékoztassa a bizottságot arról, hogy hogyan értékeli a jegyzõkönyvet, és a bizottságnak a Legfõbb Ügyészség elemzõ munkájából adódóan meg kell határozni a saját feladatát abban a vonatkozásban, hogy itt a Nógrádi-féle jegyzõkönyvben érintett belügyminiszter esetében például van-e további teendõ a bizottsági munkában, vagy pedig ennek az ügynek más folyományai lesznek. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell, ezt nem lehet a levegõben lógva hagyni.

Ezenkívül az ember bizottsági tagként rendszeresen nézi a sajtóban, hogy milyen újabb fontos értesülésekre kell szert tennie, hiszen a bizottsági dokumentumok gyakran hiányosabbak, mint a sajtóértesülések, ez természetes is, és ebbõl is adódnak feladatok. Én például a sajtóból értesültem, az Élet és Irodalomból, hogy az elnök úr meg akarta, vagy talán meg is hallgatta - most már nyugodtan kimondhatom a nevét, mert az Élet és Irodalomban is benne volt, meg a jegyzõkönyvben is - Flaisz vállalkozó urat, magához kérette. Tehát ez volt az Élet és Irodalomban, nem tudom, hogy igaz, vagy nem igaz, hogy külön meghallgatja. Lehet, hogy voltak még egyéb ilyen meghallgatások. Lehet, hogy ezek csak sajtóértesülések, és nem felelnek meg a valóságnak, de mindenképpen jó, hogyha az elnökúr meghallgatta vagy beszélt Flaisz úrral, akkor errõl a bizottság tájékozódik, ha nem, akkor arról, hogy ez egy téves sajtóinformáció volt.

Ezenkívül általános körben meg kell határozni a bizottságnak azt, hogy valójában a jövõben milyen mûködési keretek között, milyen módszerekkel fogunk dolgozni, és melyek azok a vizsgálandó területek, amelyeket elvégzünk, milyen ütemezésben. Az jól látható, hogy ez az olajügy szinte a politika, Magyarország területe, a közintézmények minden dimenzióját érinti. Tehát nagyon sok irányba kiterjedt. Mert ugye el lehet onnan indulni, hogy volt az úgynevezett Kuzma-ügy, az egy önálló szelete, akkor vannak a csongrádi ügyek, a békési ügyek, a Bács-Kiskun megyeiek, a nem tudom én milyek ügyek, vannak a vámvisszaélések, vannak a szõkítések, tehát nagyon-nagyon nagy területen sokféle módon megjelennek az olajügyek.

Ha nem rendezzük el, hogy milyen keretek között, milyen ütemezésben végezzük a munkát, akkor hol az egyik ügybe kapunk bele, hol a másikba, és ettõl nem alakul ki az az átlátható kép, amely az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság - és ezt szeretném kihangsúlyozni, hogy a parlamenti bizottság - feladatköre, mert itt le kellene választanunk magunkról azokat az ügyeket, amelyek nem parlamenti vizsgálóbizottsági eszközöket igényelnek, hanem egyéb eszközöket, mondjuk büntetõjogi eszközöket igényelnek.

Az elõzõ bizottsági ülésen felvetõdött az is, hogy a bizottság szakértõi azért nem dolgoznak, mert nincs nekik kiadott munka, és ezért csak itt ülnek a bizottság ülésén, és nem tudják egyébként, hogy milyen szakértõi tevékenységet folytassanak. Ezért a szakértõk vonatkozásában is a bizottságnak meg kell határozni azokat a kereteket, amelyekben a jövõben rendszeresen dolgoznak. Mert való igaz, hogy még szakértõi anyagot részükrõl nem láthattunk.

Ezenkívül be tudtunk menni a Belügyminisztérium irattárába, pontosabban a Belügyminisztériumban megtekinteni iratokat. Azt gondolom, hogy ki kell jelölni azokat a további iratokat is, amelyeket megtekintünk, és ezekkel az iratokkal kapcsolatosan is a bizottságnak ki kell alakítania egy munkamódszert, mert az a fajta tanulmányozása az iratoknak, amely most rendelkezésünkre áll, azt biztosan állíthatom, hogy semmiféle eredményre nem vezet, inkább kicsit kártékony megismerése nem rendszerezett, nem feldolgozott anyagoknak, ömlesztve, mint valódi eredményre vezetõ iratmegtekintés.

Tehát ezeket a kérdéseket kellene a folyamatos ülésezés során megvizsgálni meghatározott ütemezésben, ahogy ezt az elnök úr esetleg az alelnök úrral közösen meghatározza.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm szépen. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Mint ahogy a napirend vitájánál is elmondtam, hogy én magam is támogatom a munkát, támogatom, hogy új ütemezésben folytassuk munkánkat, de én szeretném, ha ez az új ütemezés kiegészülne azzal, hogy az elnök úr mondja meg itt nekünk most, nyilatkozzon, hogy mikorra kerülnek be azok a dokumentumok, és azokat a dokumentumokat legyen módunk áttekinteni. Ezek után egy egyeztetett idõpontban üljön össze a bizottság, majd onnantól kezdve meghatározott idõnként, akár kéthetente is ülésezzünk.

De én szeretném elkerülni azt a párhuzamosságot, ami Kóródi Mária javaslata és az elnök úr dokumentumai között keletkezett. Én azt hiszem, hogy itt áthidalható lesz ez az ellentmondás azáltal, ha az elnök úr itt megmondaná, hogy körülbelül mikorra kerülnek be a dokumentumok. Amikor a dokumentumok bekerülnek az elnök úr által elmondott körülmények között a bizottság irattárába, onnantól kezdve egy egyeztetett idõpontban, mondjuk két hét múlva összejövünk, és úgy állna be ez a ciklus, amirõl Kóródi képviselõ asszony az elõbb beszélt.

ELNÖK: Köszönöm. Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Alapvetõen az ellen, hogy nyáron kéthetente dolgozzunk, ez ellen semmi kifogásom nincs, tegyük meg. A találkozó a találkozóért azonban nem ér semmit, az nagyon nagy luxus, hogy minden két hétben - nem mindig lesz ilyen kellemes hûvös idõ - egyszer felutazzunk Pestre, és ne csináljunk semmit. A mai nap sem csináltunk igazán semmit, legfeljebb egy nagyon fontos dolgot, mostantól kezdve ráérünk az érdemi munkával foglalkozni, több zseniális tanú abba a székbe nem fog leülni, miután mi szó szerint nyilvánosságra hoztuk a jegyzõkönyvet. Azért is szavaztam meg, hogy az érdemi munkával foglalkozhassunk. Ezt azért jó tudni.

Ezért azt javasolom, hogy azon túl, amit elmondott a képviselõ asszony; tehát én nem hiszem, hogy a nyáron azért kellene feljárni, hogy a saját munkánk megszervezésével foglalkozzunk. Legutóbb hoztunk egy döntést, remélem, ezúttal végrehajtódik, hogy lesz egy szakértõi munkaértekezlet, ahol az elnök úrtól vagy a munkatársaktól megkapják azokat a feladatokat, amelyeket kértünk, cégnyilvántartások, összehasonlítások, tulajdonosi szerkezet feltérképezése, ilyen dolgok hangzottak el a legutóbbi bizottsági ülésen. Ez nem munkamódszer kérdése. Remélem, véges idõn belül anyagokat látunk 1-2-3 oldalban és nem többen.

Egyébként javasolom, hogy alakítsunk három munkacsoportot önmagunkból. Az egyik munkacsoport dolgozza fel a rendõrségen, a Belügyminisztériumban keletkezett adatokat, anyagokat. Kapjanak felhatalmazást arra a bizottságtól, hogy ott egyben bekérhessék azokat az anyagokat, amelyek egy adatanyag tanulmányozása folytán felmerülnek bennük, hogy szükséges-e abban a további elágazás, és ne az legyen, hogy vissza kelljen jönni egy bizottsági ülésre, hogy egy továbblépést feltérképezõ anyaghoz hozzá tudjunk jutni. Tehát legyen egy munkacsoport, amelyik a Belügyminisztérium anyagait megnézheti, feldolgozhatja. Legyen egy meghatalmazása, hogy bekérhet további anyagot, azokat nyilván, amelyek kiolvashatók az eddig is rendelkezésünkre bocsátott anyagokból.

Legyen egy második csoport, amelyik a VPOP és környékén keletkezett anyagokat rendszerezi számunkra. Azóta is többféle anyagot kaptunk használható és nem használható formában felhasználókról, jövedéki adó késleltetett megfizetésérõl és sok minden másról, kinek milyen lehetõségei vannak. Legyen egy munkacsoport, amely ezt feldolgozza, és néhány oldalban, 1-2 oldalban a lényeget a bizottság elé terjeszti.

A harmadik csoport foglalkozzon a nagy felhasználókkal, és azzal, hogy a nagy felhasználók beszerzési körének tulajdonosi szerkezete és azon cégek tulajdonosi szerkezete között, amelyek ellen eljárás folyt, van-e kapcsolat, összefüggés. Ehhez kérje fel a bizottság most az ügyészség jelen levõ képviselõjét, így ki tud alakulni három munkacsoport.

A munkacsoportok dolgozhassanak önállóan, és minden bizottsági ülésen, amikor szükséges, egy-egy munkacsoport 1-2 oldalon leírva a lényeget, tájékoztassa az általa elvégzett munkáról a bizottságot. Különben nem jutunk semmire, mert el fogunk veszni az irathalmazban. Csak a Belügyminisztériumban körülbelül háromezer oldalt kellett volna elsõ körben feldolgozni, és akkor még a kérdéseket fel sem tettük, de ugyanez érvényes az összes többi szervezetre vonatkozóan.

vége

BB 111 (Tóth Károly)

Javaslom tehát három ilyen munkacsoport létrehozását bizottsági felhatalmazással és rendszeres kötelezvénnyel arra, hogy a munkacsoportoknak a bizottság egészének be kell számolniuk, és azok a szakértõk, akik külön feladatot nem kaptak még az elnök úrtól a munkaértekezleten kerüljenek - idézõjelben - beosztásra ezen három munkacsoport mellé, hogy folyamatos munkát lehessen végezni. Azt gondolom, hogy az elsõ munkacsoport akár két hét múlva tudna is adni egy összegzést arról az anyagról, amit a Belügyminisztériumban láttunk, olvashattunk. Meg lehet küldeni ezt az összegzést két oldalban a bizottság számára. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! A Kóródi Mária képviselõ asszony által elmondottakhoz szeretném hozzáfûzni és kijelenteni, hogy soha nem találkoztam Flaisz úrral, és nem tárgyalópartnerként, hanem a feljelentésünkben - amit Pancza István képviselõtársammal megtettünk - szerepel a nevezett illetõ. Nem tudom, hogy ezek az információk honnan vannak. Biztos megálmodta, aki ezt leírta.

A szakértõk munkájával kapcsolatosan. Mindaddig, amíg nem érkeznek be azok az anyagok, amiket bekértünk - tehát hézagos az áttekintendõ anyag -, nincs szükség üresjáratra, hogy csak beüljenek a szakértõk és csak bent legyenek... (Tóth Károly: Az elnök úrnál minden hivatal gyorsabb. Bocsánat, hogy közbevágtam! Az elnök úrnál minden hivatal gyorsabb!) Elnézést, szeretném befejezni, képviselõtársam! Én is tisztelettel megvártam, amíg végigmondta.

Elég hibás döntésnek tartom a bizottságnak azon döntését, amelyben elfogadta azt, hogy nem a bizottság számára hozzák meg az anyagokat, hanem a bizottság tagjainak szakértõi járnak majd adott helyre, és ott majd meggyõzõdnek, elolvassák vagy áttekintik az anyagot. Amikor inkább szükség volna arra a segítségre, hogy megkapjuk a bekért anyagokat mindenhonnan - sõt, bizonyos anyagok megsemmisítése is megtörtént, amit nem lett volna szabad megtenni -, így azzal, hogy mi járunk oda, a bizottság ideje, a szakértõk ideje lesz szétforgácsolva akkor, amikor az anyagok nagy része itt van már; amikor a felmérések a VPOP részérõl, amiket az ügyészség vizsgált, valamint a belügy részérõl szintén a bizottság titkárságán van.

Most az anyag egy része itt van, másik része a belügyben van, így gyakorlatilag ez a javaslat nem jó másra, mint arra, hogy a bizottság munkája szétforgácsolódjon. Igenis meg kell tudnia határozni a bizottságnak azt, hogy ha a bizottság bekér valamilyen anyagot, akkor ne három hónap múlva kapjunk egy levelet, hogy saját hatáskörben megsemmisítettük, pont; vegyük tudomásul; egyébként, ha valamire kíváncsiak, jöjjenek és nézzék meg. Röviden ez volt az egész levél tartalma tisztelettel aláírva, jó egészséget kívánva. Ez nem más, mint a bizottság munkájának leértékelése.

Én tehát tudomásul vettem a bizottság döntését, de szerintem ezt a bizottságnak újra felül kellene vizsgálni, és adott esetben - hogy a szakértõkkel közösen tudjunk dolgozni - arra van szükség, hogy azok közül a konkrét anyagok közül, amelyek kellenek - amiket pont a Szocialista Párt képviselõi kértek, azt hét anyagot -, pont ezek azok az anyagok, amelyek közül kettõ meg lett semmisítve. A maradék ötöt nem küldték meg, hanem majd pár nap múlva, miután ismételten felhívtuk a hivatal figyelmét arra, hogy nem kaptuk meg, akkor jött egy olyan döntés, hogy a bizottság majd odamegy és megnézi, ami esetleg maradt az anyagok közül.

Azt viszont megintcsak nem tudom elfogadni, amit Tóth képviselõtársam mondott - és ha ez volt a szándék, akkor nagyon sajnálom -, hogy ott több tanú nem fog ülni. Ha ez volt a cél ezzel a nyilvánosságra hozatallal, akkor ez rossz cél volt, mert vannak olyan tanúk, akik vállalták a nyilvános meghallgatást is. Viszont akik csak a zárt ülés meghallgatását vállalták, azok több mint valószínû, hogy nem fogják vállalni a továbbiakban. A szakértõk munkája tehát azért áll, mert ezek az anyagok még nem érkeztek meg.

Egyébként megbeszéltem a szakértõkkel, hogy amikor úgy áll az összes anyag, hogy dolgozni lehet belõle, akkor a szakértõk megkezdik a munkájukat. Egyébként a három munkacsoportra való javaslatot én is helyesnek és alkalmazásra méltónak tartom. Tessék, Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Két mondatot szeretnék, elnök úr. Ha figyelt volna rám, akkor tudná, hogy elõször is azt mondtam, hogy zseniális tanúk - idézõjelben - nem fognak ott ülni. Nem azt mondtam, hogy tanúk nem fognak. Akik tehát csak azért akarnak jönni, hogy mondjanak egy nagyot, azok nem fognak ott ülni.

A második. Elnök úr, elnézést, hogy a szavába vágtam! De azért önön kívül mindenki más felháborodhat ebben a bizottságban, hogy egy-egy államigazgatási szerv késve küldi meg az anyagot, nehezebben hozzáférhetõvé teszi az anyagot.

Elnök úr, nem akarom védeni a Belügyminisztériumot, mert én szoktam legkevésbé. Én fogom holnaptól megint a legkevésbé. De õk legalább valamennyit összeválogattak, a figyelmünkbe ajánlottak, elmentünk, elolvashattuk, és még a kérdéseinkre is válaszoltak. Jól vagy rosszul, de valamit sikerült nekik három hónap alatt összeválogatni, ahogy az elnök úr mondta. Én nagyon bízom benne, hogy abból a kisebb irattárból, amely az elnök úr rendelkezésére áll, önnek is sikerül majd valamennyit összeválogatni. Tehát legalább ne az bírálja a többit, aki egy sort nem hajlandó átadni - úgymond - a saját dokumentumaiból, amit a bizottság kapott, ráadásul nem is az elnök.

Tessék meghagyni mondjuk nekünk, szocialista képviselõknek, hogy felháborodjunk azon, hogy ezt vagy azt az anyagot nem kaptuk meg. Ha figyelt volna elnök úr: erre is mondtam egy javaslatot, hogy a három munkacsoportot fel kell hatalmazni arra, hogy ott, helyben kiterjesztve azt tudjam mondani, hogy akkor most XY anyagot szeretném olvasni. (Többen bólogatnak.) Van rá tanúm, közben bólogatnak, hogy legalább két-három olyan anyagot neveztem meg az olvasás közben, amelyeket az ottani tapasztalataim alapján szerettem volna továbbolvasni, mert úgy kerek a történet. Erre kértem felhatalmazást, elnök úr.

Engem az igazán nem zavart, hogy hol kell elolvasni az anyagot. Egyformán normális körülmény volt a bizottsági titkárságon, illetve a Belügyminisztériumban is. Tehát nem az számít, hogy hol, hanem az számít, hogy hozzájuthassunk mindenhez.

ELNÖK: Köszönöm. Képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon messzire került az itteni beszélgetés az én határozati javaslatomtól. Szeretném visszaterelni a beszélgetést az én határozati javaslatomhoz, mert amirõl itt most a képviselõ urak és az elnök úr között vita folyik, ezt nem tartalmazza az én határozati javaslatom.

A határozati javaslatom arról szól, hogy folyamatosan, kéthetenként ülésezzünk, és határozzunk meg benne néhány témát, amit érdemes a nyári idõszak alatt ezeken a kéthetenkénti üléseken megtárgyalni. Azt szeretném, ha errõl döntene a bizottság. Mindjárt javaslatot is teszek arra, hogy a következõ ülésnek mi legyen a konkrét témája.

Javaslom, hogy a következõ ülésünk konkrét témája az ügyészség tájékoztatója legyen arról az értékelésrõl, ami a nyilvánosságra kerülõ jegyzõkönyvben szereplõ nevekkel kapcsolatos. Nézzük meg tehát, hogy azok közül a nevek közül kik azok, akik büntetõeljárásban érintettek, akik ellen eljárás folyt, ítélet született stb. Amit tulajdonképpen már két vagy három héttel ezelõtt is kértünk, és amirõl úgy tudjuk - hiszen értesültünk a sajtóból is -, hogy ezet az idõt még két héttel meghosszabbította az ügyészség, de ez a két hét is lezárul addig, amíg a következõ bizottsági ülést tartjuk, ha tartjuk. Ez tehát belefér a határidõbe. Ezt megtárgyalhatjuk, mert fontos ismerni, hogy kik ezek a nevek, hogyan érintettek különbözõ büntetõeljárásokban.

A jegyzõkönyv ügyészségi értékelésének témája és az abból adódó feladatok fontosak lehetnek, ezt két hét múlva meg tudjuk tárgyalni. Ez nincs összefüggésben átadott, át nem adott és egyéb iratokkal.

120

121 (Kóródi Mária)

A következõ alkalommal meghatározhatjuk a további feladatokat. Tehát most arról döntünk, hogy kéthetenként ülésezünk és elõtte mindig, ahogy ez szokásos, meghatározzuk a következõ ülés napirendjét, hogy meghallgatunk valakit vagy nem hallgatjuk meg.

Errõl kellene dönteni. Az összes többi kérdés, mondom, nagyon fontos, csak nem az én javaslatomhoz kapcsolódnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ennél a napirendi pontnál megszólaló képviselõtársak egyfajtaképpen az idõszak értékelését is elmondták, illetve a további munkamódszerekre vonatkozóan javaslatokat fogalmaztak meg. Magam is ehhez a tárgykörhöz szeretnék csatlakozni.

Mielõtt azonban megtenném a konkrét javaslataimat, hogy hogyan tovább, el kell mondjam, hogy a nyár közepén megsemmisülve látom az olajbizottságot - erkölcsi értelemben érzem megsemmisültnek. Azok a személyeskedések, amelyek a bizottság megalakulásától kezdve jelen voltak, nem szûntek meg. Ennek képviselõtársaim folyamatosan tanújelét adják.

A másik: a bizottság mûködésére vonatkozó rendszer kidolgozása hiányzik, nincs meg, tehát koncepciótlanság jellemzi a bizottságot. Június 8-án, illetve azt követõen a sajtótájékoztatón volt egy bejelentés, amely kapcsán több állami vezetõt vád ért. A soron következõ bizottsági ülésen javasoltam a bizottságnak, hogy a korábban meghallgatásra tervezett személyeken túl - például Dunai Imre - Pintér Sándor belügyminiszter kerüljön meghallgatásra. A bizottság ezt elfogadta.

Ezzel ellentétben mi történt június 8-ától kezdve? A bizottság bement egy zsákutcába, elkezdett foglalkozni Nógrádi Zsolttal, illetve az általa elmondottakkal. Magam is úgy érzékelem, ahogy a megszólaló képviselõtársak elmondták, hogy ezzel a dologgal a hatalmi szféra irányába meglehetõs bizalmatlansági hullám indult el. De ahelyett, hogy Pintér Sándor, kvázi a fõvádlott érdemben cáfolhatta volna ezeket az állításokat, a Nógrádi-ügyben ügyködik a bizottság. Tehát érdemi cáfolat helyett.

Van egy lehetõségünk a Belügyminisztériumban, miszerint öt darab dossziét megvizsgálhatunk, amelybõl, jelzem, három teljesen indifferens, hiszen lezárt ügyeket tartalmaz, vádemelési javaslat nélküli ügyeket tartalmaz; kettõben pedig még folyamatban van az eljárás.

A másik dolog: a Nógrádi által elmondottakat most teljes terjedelemben nyilvánosságra hozzuk. Azt látom, hogy ennek már nem volt túl sok értelme, hiszen maguk a vádlottak is cáfolták Nógrádi állításait. Másrészt pedig a bizottság szíves figyelmébe ajánlom utólag - mi is, legalábbis én utólag kaptam ezt meg - az adatvédelmi biztos június 22-én kelt jelentését, miszerint a zárt ülésrõl készült jegyzõkönyv teljes terjedelmében nem hozható nyilvánosságra. Ezt tartalmazza az adatvédelmi biztosi jelentés. Tehát azt kell mondjam, most már két öngólt lõtt magának a bizottság.

A harmadik pedig - érdemi cáfolat helyett, tehát anélkül hogy Pintér Sándor mint fõvádlott megszólalhatott volna -: az a jogi zûrzavar, amely a bizottság munkáját jellemzi. Összességében azt mondom, hogy az a feladatkör, amelyet az Országgyûlés a bizottságnak kijelölt, abban a formában már nem végezhetõ el, hogy a társadalom a bizottság jelentését vegyes érzelmek nélkül fogadná el. Tehát ez a bizalmi tõke a társadalom részérõl most már hiányozni fog.

Felmerülhet a kérdés, hogyan tovább? A továbblépésre csak azt tudom mondani, hogy helyreigazítás, helyrehozatal lehetséges, mégpedig úgy, ha a bizottságban sikerülne egymás között olyan bizalmi jelleget kialakítani, amely kapcsán az ügyek érdemi részével tudnánk foglalkozni. Ebben a foglalkozási körben fontos volna, hogy a bizottság szakértõi kapjanak végre feladatot. Hogy hármas teamekbe, workshopokba vagy szakterületenkénti csoportokba tömörüljön a bizottság, az teljesen lényegtelen. Hogy három vagy négy csoport alakuljon, az nem meghatározó, hanem végre valamilyen érdemi munkának kellene bekövetkeznie.

Arra kérem az elnök urat, illetve a bizottság tagjait, abban jussunk dûlõre, hogy a bizottság jelenlegi, illetve folyamatosan érkezõ anyagait a szakértõk átvehessék, a bizottság szakértõi betekinthessenek a Belügyminisztérium által felkínált öt darab ügy anyagába, tehát hogy azokban is vizsgálódhassanak. Az a tiszteletteljes kérésem a bizottsághoz, hogy abban a korábbi egyezségünkben, miszerint Pintér Sándor kerüljön meghallgatásra elsõ körben, majd azt követõen Dunai Imre, s azt követõen Pál László, ebben a kérdésben határozzunk.

Tisztelettel azt javaslom ügyrendi javaslatként, hogy a soron következõ bizottsági ülésen kerüljön sor Pintér Sándor belügyminiszter, korábbi országos rendõrfõkapitány meghallgatására. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Én is köszönöm. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Csak két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik az, hogy miért az õrzés helyén, mert azt én javasoltam az elõzõ bizottsági ülésen.

Támogatom Tóth Károly azon javaslatát, hogy a bizottság hozzon olyan univerzális határozatot, hogy ne csak a megnevezett dossziékba legyen módunk betekinteni, hanem ha azokat elolvassuk és felvetõdik egy újabb kérdés, akkor legyen arra is felhatalmazásunk a bizottságtól, hogy azokba is beletekinthessünk.

Ha viszont csak az a meghatározott mennyiségû dosszié van a bizottsági fõosztályon, akkor nincs módunk továbblépni, tehát akkor újabb idõ, amíg bekérjük az újabb dossziékat. Tehát javaslom, hogy olyan határozati javaslat kerüljön megszavazásra, hogy a bizottság a szakértõinek és a tagjainak is lehetõséget biztosít arra, hogy azokba a bizonyos dossziékba, további dossziékat is bekérve, legyen mód a folyamatos betekintésre.

A másik: amikor megkaptam a tájékoztatást, én is fel voltam háborodva ama bizonyos két dosszié ügyében. Vettem a fáradságot és felhívtam a Belügyminisztériumot, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy még mielõtt a bizottság kérte volna, a szokásos ügymenet szerint, mivel régi dossziékról volt szó, történt meg a dossziék megsemmisítése. Ez az igazság kedvéért azért ide tartozik. Tehát még mielõtt a bizottságunk kérte volna; régi dossziékról, régi ügyiratokról volt szó, ez így történt. Ilyen tájékoztatást kaptam, ezt szeretném megjegyezni. Remélem, valós tájékoztatást kaptam.

A harmadik: azt hiszem, hogy amit Kóródi Mária kért, arra már kaptunk egy utalást, hogy erre két hét valószínûleg nem lesz elég, mert egy részét már megkaptuk az ügyészségi anyagban, a másik része, Nógrádi Zsolt tanúvallomásának az értékelése két hét alatt nem fog megtörténni az ügyészségen. Tehát amit Kóródi Mária javasolt, hogy két hét múlva az ügyészségi véleményt hallgassuk meg, az nem fog megtörténni.

Tehát úgy gondolom, még inkább szerencsés, amit elõször javasoltam - ezzel körülbelül egy hetet, tíz napot nyerünk is -, amely alapján elkészülhet az ügyészi jelentés, s az elnök úr át tudja hozni a dokumentumait. Az elnök úr egy héten, tíz napon belül áthozza, s ahhoz képest kezdjük számolni a két hetet az ügyészségnek. Ez elkészülhet, és akkor mához képest gyakorlatilag három hét múlva össze tudunk jönni. Megkapjuk az ügyészi jelentést, itt lesz az elnök úr anyaga is és a folyamatos munka tovább folytatódhat. Tehát azt kérem, hogy ennek a variációnak a megszavaztatásáról is intézkedjen az elnök úr! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tessék, képviselõ asszony!

130

BB 131

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Én minden kompromisszumra hajlandó vagyok sokféle tekintetben, de ettõl függetlenül szeretném az ügyészség számára és mindannyiunk számára nyilvánvalóvá tenni, hogy az rendben van, ha a 200 név közül nem mindegyiknek a priorálására vagy elemzésére kerül sor, hiszen nem is mindegyik jelentõs szereplõ.

De hogy a jegyzõkönyv értékelésére abból a szempontból sort kell keríteni, ami például a belügyminisztert érinti, ebben biztos vagyok! Ezt nem lehet igazából hosszasan húzni, illetve lehet, csak kérdezem én, hogy az kinek az érdeke.

Manapság tõlem sokszor megkérdezik, hogy én mint ellenzéki képviselõ miért próbálom a közintézményekbe vetett bizalmat egyfolytában erõltetni. Azért, mert én nem csak ellenzéki képviselõ vagyok, hanem magyar polgár is, és nem mindegy, hogy az én kormányomban - amely ugyan ellenzéki képviselõként nem a kormányom, de magyar polgárként a kormányom - milyen gyanúsításokkal terhelten ülnek emberek. Ezt igenis tisztázni kell, és ez a vonatkozása nem tûri, hogy még két hét feljelentéskiegészítés, meg még három hónap, meg nem tudom én, mi. Szerinte ezt mindenképpen tisztázni kell. Erre vonatkozik konkrétan a javaslatom. Hogy aztán ebbe még ötven név belefér és másik százötven nem, azt gondolom, hogy az ügy szempontjából érdektelen.

ELNÖK: Köszönöm. Hadd kérdezzem meg az ügyészséget, hogy mennyi idõre van szükség.

DR. MOLNÁR ERVIN fõosztályvezetõ-helyettes (Legfõbb Ügyészség): Tisztelt Elnök Úr! A válaszom attól függ, hogy a felkérés pontosan mire fog szólni.

Ha ugyanis arra szólna, hogy a tájékoztatást a jegyzõkönyv egészére kell megadnunk, akkor tisztelettel azt javasolnám, hogy ne kétheti határidõt szabjanak meg. Ha nevesítve szól a felkérés, akkor ahhoz igazodóan törekszünk a bizottság kérését pontosan kielégíteni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek a Kóródi Mária képviselõ asszony által javasolt napirenddel kapcsolatban hozzáfûznivalója. (Senki sem jelentkezik.)

A javaslatoz kapcsolódóan egyébként módosító javaslat is hangzott el. Annyit szeretnék Lentner képviselõtársamnak elmondani, hogy Dunai Imre meg lett híva a bizottsági ülésre. (Dr. Lentner Csaba: De nem jött el.) Igen, de a bizottság megszavazta, hogy több személyt meghallgat, és azok meghallgatása várat magára. Köztük van Pintér Sándor belügyminiszter is, Dunai Imre is és a korábban felsoroltak. Ezek a jegyzõkönyvben benne vannak.

Tisztelt Bizottság! Balogh László képviselõtársam ügyrendi javaslata szerint, amit a második napirendi ponthoz kapcsolt, nem a két hetet javasolja, hanem az ügyészséggel is szót értve és az õ véleményüket is kikérve - pontosan a képviselõ asszony kérése alapján - négy hét múlva találkozna a bizottság. Meghallgatnánk az ügyészség jelentését. (Az elnök és a bizottság munkatársa egymás között egyeztet.)

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök úr, bocsánat! Ha arra tesz javaslatot, hogy augusztus végén legyen ülés, akkor nincs értelme. Ez nem járható. Az enyémet kell megszavazni. Azt úgy módosítani, hogy nyáron ne legyen ülésezés, semmilyen burkolt formában nem lehet. Ez most így hangzik, hogy augusztus 17-e...

ELNÖK: Ha szabad javasolnom, akkor meg kellene a javaslatot változtatni a két hét múlva esedékes ülésre. Akkor pedig augusztus 1-je a két hét. Akkor nem tudjuk megkapni az ügyészségtõl még a szükséges jelentést, viszont akkor van lehetõség a bizottság által már megszavazott személyek meghallgatására, ami ugyancsak egybecseng Kóródi Mária javaslatával. Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Az én módosító javaslatomnak volt egy kiindulópontja, az elnök úr terminusa. Tehát a mai naphoz képest elnök úr körülbelül milyen idõpontot tud biztosítani az anyagok átadására?

Úgy hallottam ki az elején, hogy ez 7-10 nap körül lehet. Innentõl számítva a két hetet el tudom fogadni.

ELNÖK: Akkor ugyanott vagyunk, az négy hét. Jövõ hét végére...

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Tehát a jövõ hét végére.

ELNÖK: A hónap végére tudom teljesíteni.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): A hónap végére.

ELNÖK: Az két hét.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Igen, az két hét.

ELNÖK (Néhány meghívott mosolyára reagálva): Egyébként köszönöm a mosolyt, ha szabad kérnem...

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Van egy augusztus 7-ével kezdõdõ hét. (Dr. Kóródi Mária: Meg kellene szavazni.) A kompromisszumot keressük, képviselõ asszony.

ELNÖK: Egyébként, ha szabad mondanom, a módosító javaslatok megszavazása mindig elõbb van, mint az eredeti javaslat. (Dr. Lentner Csaba: Szavazzunk!) Tessék, alelnök úr!

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök úr, szeretném segíteni a munkát. Az ügyrendi kérdéseknél a módosító javaslat persze, nem elõzi meg az eredeti ügyrendi kérdést. Én tehát azt szeretném javasolni, hogy mindenekelõtt tegye föl szavazásra azt a kérdést, amit Kóródi Mária fogalmazott meg írásban is, hogy tudniillik a bizottság a nyár során kéthetente ülésezzen. Ha erre a bizottság választ ad, akkor vagy kéthetente ülésezik, ha azt mondja, hogy nem, akkor a következõ javaslat az lesz, amit Balogh képviselõ úr említ, hogy nevezetesen ez augusztus 7-e és 14-e között legyen. Ha ez a két szavazás megvan, ezt követõen mehetünk a további javaslatokra, amelyek itt elhangzottak.

ELNÖK: Már nem ügyrendi kérdés a Kóródi Mária által javasolt, hanem napirend, amit elfogadott a bizottság. Azért tettem fel fordítva a javaslatot szavazásra. Állok elébe annak is, hogy elõször szavazzunk Kóródi képviselõ asszony javaslatáról.

Aki elfogadja a kéthetenkénti ülésezést Kóródi Mária képviselõ asszony javaslatára, szavazzon errõl, kézfelnyújtással erõsítse meg ezt. (6) Tartózkodás? (5)

A következõ feladatunk a következõ bizottsági ülés napirendjének meghatározása. Elhangzott egy javaslat Lentner képviselõ úr részérõl. Tessék!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Ha szabad indokolnom, elnök úr, még két mondattal ezt a javaslatomat. A szavaiból is azt tudtam kivenni, amikor reflektált a javaslatomra, hogy ezeknek a meghallgatásoknak különösebb akadályuk nincs, hiszen a bizottság már korábban határozott ezekrõl a meghallgatásokról.

Másik szempontként pedig azt hoznám elõ, hogy az elõzõ szavazás elõtt arról folyt a polémia, hogy ön, illetve az ügyészség mikorra tudja teljesíteni a kijelölt feladatokat. Ezek a meghallgatások, amiket javasoltam egy kicsit elõtérbe hozni, függetlenek attól, hogy ön illetve az ügyészség mikorra végzi el a munkáját.

Ha tehát az ügyészség július 31-ére nem készül el, vagy önnek valami elõre nem látható akadály jön közbe, hogy nem tudja letenni a papírokat egy vagy két hét múlva, akkor a bizottság folyamatos mûködése biztosított, hiszen egy volt rendõrfõkapitány meghallgatása legalább annyira fontos lehet ebben a bizottsági munkában, mint az ön dokumentumai. 140

141/MM (Lentner Csaba)

Tehát még ezzel próbálom alátámasztani a javaslatomat.

ELNÖK: Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Egyetértek Lentner Csaba képviselõtársammal, viszont szeretném felhívni valamire a figyelmet.

Osztom Kóródi Mária aggodalmát, amely a belügyminiszter úrral kapcsolatos, de nem lenne szerencsés, ha a belügyminiszter urat úgy hallgatnánk meg, hogy az ügyészi jelentés még nem történt meg. Tehát a kettõnek van egy folyamata. Azt gondolom, a belügyminiszter urat csak akkor hallgathatjuk meg, ha már megkaptuk az ügyészségtõl azokra a vádakra a konkrét válaszokat, amelyeket várunk. Utólag nem akarok magyarázkodni, ezért javasoltam, hogy várjuk ki, tehát az egyhetes csúszás alkalmas lett volna erre.

Nem akarok visszamenni a megszavazott dolgokra, tehát két hét múlva ülünk. Azt gondolom, két hét múlva Dunai úr meghallgatásával kellene kezdenünk az ülést, majd azután térjünk vissza a belügyminiszter úrra, amikor itt van az ügyészi jelentés. (Dr. Lentner Csaba: Oké!)

ELNÖK: Köszönöm. Kérek még javaslatot a meghallgatott személyekre vonatkozóan!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök úr, én Pál László nevét mondtam az imént. Ha Dunai Imre meghallgatásra kerül, akkor Pál Lászlónak, akár mint volt ipari miniszternek, akár mint a Mol Rt. elnökének a meghallgatását is indokoltnak tartanám.

Azt javaslom, hogy a nyári idõszakra - bár az elnök úrtól nagy kitartást fog igényelni, hogy a nyári szünetben az érintett urakat a bizottság elé tudja hívni, hiszen nyári szabadságra vagy bármire õk könnyedén hivatkozhatnak - legalább két-három személyt jelöljünk meg, hogy a legközelebbi bizottsági ülés biztonsággal megtartható legyen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elfogadom, hogy szavazzunk errõl a két névrõl, hogy a következõ bizottsági ülésen ezt a két urat, Dunai urat és Pál László urat hallgassuk meg. Megvan a napirendünk.

ELNÖK: Tessék!

JUHÁSZ FERENC alelnök (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem vagyok Dunai Imre fogadatlan prókátora, meg fogadott se, de az õ neve úgy hangzik el, mint fõgonoszé, aki nem jelent meg a múltkor a bizottság ülésén.

A bizottságot csak tájékoztatni szeretném arról, hogy a hétfõi ülést megelõzõ péntek délben keresett engem a titkárság, hogy nem tudom-e, hol érhetik el Dunai urat - jelentem, nem tudtam. Ilyen módon nehéz hétfõre odacitálni az illetõt. Azzal együtt a meghallgatásukkal egyetértek.

Csak kérdésként szeretném felvetni, hogy a bizottság milyen intervallumot vizsgál az olajügyekben? Mert ha a bizottság '90-tõl vizsgál '98-ig, vagy '89-tõl, illetve '91-tõl '98-ig, akkor azt gondolom, mindenképpen célszerû volna mindenekelõtt az olajügyek liberalizációja kapcsán megjelenõ kormányzati döntésekben résztvevõket meghallgatni, az akkori Molosokat és így szépen sorban, folyamatosan. Tudniillik idáig nem találkoztunk olyan típusú tanúvallomással, olyan típusú dokumentummal - egy kivételével, amikor Dunai urat megnevezték -, amely egy emberre vonatkozott volna.

Azt gondolom, ebben a szituációban illõ volna a bizottságnak végiggondolnia, hogy az ipari minisztereket és a mindenkori Molosokat - ez esetben Pál László kétfajta minõségében is meg tud jelenni - kellene meghallgatni, mert képet, átfogó képet csak így tud a bizottság kapni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kóródi Mária!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is azt javaslom, hogy a bizottság napirendje ne ilyen egyszerû módon legyen megfogalmazva, mert ennek több veszélyét is látom.

Egyrészt Dunai Imrétõl pillanatnyilag azt tudjuk megkérdezni, hogy ezt a bizonyos levelet miért írta alá, mit tudott róla. És ha erre mond valamit, akkor gyakorlatilag itt vége van a meghallgatásnak, mert pillanatnyilag nincs más ügyünk, amelyet kérdésként feltehetnénk neki.

Pál Lászlónál ugyanez a helyzet, csak hogy miért volt õ a miniszter, amikor valaki aláírta az õ miniszteri papírján ezt a fajta levelet. Ez nem azt jelenti, hogy ne hallgassuk meg õket, csak nézzük meg, mi az a témakör... Ha jól emlékszem - de javítsanak ki, ha nem így van -, a halasztott vámfizetési kedvezményekkel kapcsolatosan merültek fel problémák. Tehát akkor ez azt jelenti, hogy a következõ ülésen a halasztott vámfizetésekkel kapcsolatos problémakört kellene napirendre tûzni, és meghívni ide bizony mindenkit, aki eddig már beszélt róla, s aki érintett lehet a dologban.

Az én javaslatomat el is fogadta a bizottság, hogy minden olyan államtitkárt és helyettes államtitkárt hallgassunk meg, aki az adott idõszakban a Gazdasági Minisztériumban volt - ennek mindenféle neve volt, Ipari és Kereskedelmi, meg Külgazdasági, nem tudom már pontosan -, gyakorlatilag a helyettes államtitkárokig mindenkit, '93-tól, vagy amikortól ezek a rendelkezések megszülettek. Ennek így van értelme, mert akkor egy témakört tudunk körbejárni. S akkor legyen itt a Vám- és Pénzügyõrségtõl megint Bencze úr, meg Arnold úr, vagy aki a Vám- és Pénzügyõrségnél ért a dologhoz, hogy ezt a témakört tulajdonképpen körbe tudjuk járni. Ennek van értelme. De ha kijelöljük Dunait és Pált, s nem jönnek el, itt vagyunk, és a bizottság nem tud mit csinálni. Ha eljönnek, akkor mi nem tudunk velük hosszasan mit kezdeni. Ennek így nem látom túl sok értelmét.

Foglalkozzunk ezzel a kerek témakörrel, amely a halasztott vámfizetések ügye; kérjünk fel egy szakértõt, aki összeállítja a teljes problémakört, hogy mi volt a törvényhozásban, a miniszteriális jogalkotásban, az utasításokban, szóval hogy mi volt ez a problémakör. Ezt meg tudjuk kapni 31. elõtt. A szakértõk a meglévõ, a már meghallgatottak anyagából ki tudják venni ezt a problémakört, ezt kidolgozzák, ennek mentén fel tudjuk göngyölíteni ezt a témakört, s akkor megyünk valamire.

És ha nem jön el Pál László és Dunai Imre, akkor is tudunk a dologgal foglalkozni; õk akkor egy késõbbi idõpontban adnak számot azokról a kérdésekrõl, amelyek felmerülnek.

ELNÖK: Köszönöm. A javaslatok javaslataiból melyik javaslatot fogadjuk el? - Ha szabad így feltennem ezt a kérdést. Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Annyit fûznék csak hozzá, elnök úr, való igaz, hogy a halasztott vámfizetés köré lenne célszerû a következõ bizottsági ülés meghallgatásait csoportosítani.

Azonban Pál László úr meghallgatása nemcsak a halasztott vámfizetés engedélyezése, hallgatólagos jóváhagyása ügyében történne meg, hanem a Mol Rt. viszonteladási tevékenysége is a vizsgálatok középpontjába kerülhetne így. Végül is nincsenek olyan eltérõ álláspontok, ahogy kivettem a képviselõ hölgy és az urak szavaiból.

A bizottsági szakértõket arra kellene felkérni, hogy konkrétan ebben a két tárgykörben, tehát a halasztott vámfizetés intézménye, illetve a Mol Rt. viszonteladási tevékenysége körüli ügyeket hozzák a bizottság elõterébe, s esetleg kérdéseket javasoljanak feltenni. Nem mintha mi nem tudnánk, csak hogy a szakértõk is munkába lendülhessenek. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. A javaslatom a következõ, tisztelt bizottság. Az alelnök úr által elmondottak mentén javaslom akkor a minisztérium és a Mol, a bizottság által vizsgált idõtartam alatti vezetõinek a meghallgatását egy csokorba foglalni. Ennek a körnek a meghallgatása egy bizottsági ülésre bõven elegendõ lesz, gyakorlatilag '98-tól. (Közbeszólások: -ig!) Bocsánat, rosszul mondtam: '89-tõl. A '89-tõl kezdõdõ idõszakra vonatkozik egyébként az országgyûlési határozat.

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök úr, megvizsgálhatjuk '87-tõl is, de attól tartok, hogy szétfolyik a bizottsági ülés, ha ilyen hosszú idõszakot nézünk meg. Tíz év alatt mennyi miniszter, mennyi államtitkár volt!

Ezt a két prominens személyt javaslom, hiszen a VPOP korábbi jelentései is erre, a '94-'95-ös idõszakra utalnak, amikor a problémák igazából keletkeztek. Utána meghallgathatjuk a többit is, de '88-tól elindulni, az ipari miniszterekkel és államtitkárokkal, több napos idõtartamot is igénybe vehet. 150

BB 151 (Dr. Lentner Csaba)

A fontosabb, frekventáltabb személyekkel kezdjük. Ezért javasoltam Pál Lászlót és Dunai Imrét elsõ körben. Utána vizsgálhatjuk, nézhetjük tovább is.

ELNÖK: Hadd kérdezzem meg ismételten Kóródi Máriát, hogy mi van akkor, ha nem jönnek el a bizottsági ülésre. (Dr. Lentner Csaba: Az elnök úr elõtte fölméri, hogy eljön-e. - Balogh László: Ha nem jön el, nem jön el. Nem hozhatjuk ide.) Tessék, Kóródi Mária képviselõ asszony.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök úr, nem akarom a szavát venni, de el kellene kerülni, hogy a bizottság mûködése ilyen esetleges legyen. Ezért kellene meghatározni a témakört, amihez kapcsolva meghallgatjuk az embereket. Ezért javasoltam, hogy jelöljük ki a témát a halasztott vámfizetéssel kapcsolatban... Mert azt tudjuk, hogy a halasztott vámfizetési kedvezmény csomópontja volt az olajügyeknek. Ezt már tudjuk. Ez teljesen nyilvánvaló. Ezt a csomópontot kijelölhetjük a következõ alkalomra, és ehhez hívhatjuk meg az embereket.

Nem muszáj ebben a pillanatban mindenkit megnevezni, akit meghívunk, hanem a szakértõi anyagok és ezen anyagok közül ki kell szedni, hogy kiket kell meghívni, és ezt a hét közepéig le lehet dönteni. Ezt nyugodtan az elnök úr hatáskörébe adhatjuk, hogy akik ebben a témakörben egyébként érintettek vagy tudnak valamit mondani tájékoztatásként, õket kérjük meg. Akkor a témáról tudunk tárgyalni. Ezenkívül megjelöli a bizottság, hogy meghívjuk vagy meghallgatásra felkérjük Dunai Imre és Pál László urakat. Egyébként esetlegesen folyik a bizottság munkája, ha mindent össze akarunk kapcsolni.

Az a meghatározás pedig, hogy a Mol helyzete, túlságosan általános ahhoz, hogy konkrétan a bizottság el tudjon a dologban indulni valamerre.

ELNÖK: A Mol kulcspozíciója mindenféleképpen mérvadó. Akkor, amikor a fûtõolaj felhasználása a korábbi idõszakhoz képest csökkent, amikor már a fóliások sem fûtöttek fûtõolajjal, a Molnak akkor nõtt meg a forgalma a fûtõolaj vonatkozásában, és az üzemanyag-fogyasztás minimálisra esett.

A Mol szerepe magában a piacban, az olajpiacban szintén meghatározó ezeket a kérdéseket illetõen. Tehát nem lehet kikapcsolni belõlük.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök úr, én nem akarom ezt a részét kikapcsolni. Azt gondolom hogy bizonyos ütemezés szerint ezt a részt is be lehet majd kapcsolni, amikor azt a részét vizsgálja meg a bizottság, arra készül fel. Csak nem gondolom, hogy egyszerre mindent át tudunk tekinteni. Tehát nem akarom kikapcsolni a dolognak ezt a vizsgálati részét.

ELNÖK: Azért emeltem ki a Mol szerepét, mert bármelyik gondolatot, bármelyik kulcskérdést vesszük elõ az olajügyekben, mind fontos. Azt szintén tapasztaltam, hogy a halasztott vámfizetés körüli kérdés a legerõteljesebb. Ha ehhez a ponthoz igazítjuk a többit, számomra így is elfogadható. De valójában mindegyik - akármelyiket vesszük elõ - fontos.

Javaslom a bizottságnak, hogy Kóródi Mária képviselõ asszony javaslatára a halasztott vámfizetéshez igazítsuk a következõ bizottsági feladatot. Mindenféleképpen kapcsoljuk össze azzal, amit az alelnök úr mondott, azzal, amit Lentner Csaba képviselõ úr mondott, mert ezek is részei ezeknek. Akkor ezen belül kell meghatároznunk azt, hogy a két nevezett személyen kívül kit hívunk még meg. Tessék, képviselõ asszony.

VÍGH ILONA (Fidesz): Szeretnék érdeklõdni, hogy a bizottsági fõosztály nyáron mûködik-e. Mert egyéb bizottságok nem mûködnek. Amennyiben szükségünk van bizonyos anyagok áttekintésére... (Dr. Cserháti Judit: Ha elõre jelzed, akkor bejövünk. Mi is szabadságon vagyunk.) Ezt szerettem volna kérdezni, mert ez még nem derült ki a nap folyamán.

ELNÖK: Annyit azért hadd jegyezzek meg, hogy igazán köszönet a bizottsági fõosztálynak, hogy a szabadságuk eddigi idejét bent töltötték az olajbizottság miatt a Parlamentben. Bizonyos tekintettel kell majd lennünk, hogy a szabadságukat le tudják tölteni, de amikor igény van rá, bejönnek, és rendelkezésre bocsátják az anyagot a bizottság tagjainak és szakértõiknek.

A halasztott vámfizetés köré csoportosítandó két hét múlva a bizottsági ülés. Ezt így elfogadja a bizottság? Kérem, erõsítsük meg szavazatainkkal. Szintén elhangzott javaslatként Dunai Imre és Pál László meghallgatása. (Közbeszólások: Ez ugyanaz. - Dr. Lentner Csaba: Az tárgykörcentrikusan van, ez pedig személycentrikusan.) De konkrétan legyen benne a szövegben is: Dunai Imre és Pál László meghallgatása lesz két hét múlva. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Ehhez a témakörhöz csoportosítva összegyûjtjük még a szükséges személyeket, anyagokat. Egyébként a mai nap érkezett a Vám- és Pénzügyõrségtõl a halasztott vámfizetéssel kapcsolatos anyag, amit szintén... (Balogh László: Ezt megkapjuk postán. - Dr. Cserháti Judit: Nyáron nincs posta. Nem tudok postát küldeni. Nem létezik futárposta. - Balogh László: Nem futárra gondolok. Egyszerû borítékban kihozza a Magyar Posta. - Dr. Cserháti Judit: Jó. Azon kívül csak táviratot tudok küldeni.) Az már egy kiindulóanyag lenne a következõ bizottsági ülésre. Át fogom nézni én is. (Az elnök és a bizottság munkatársa egymás között egyeztet.)

Továbbra sem kaptuk meg annak az eltûnt szerelvénynek az anyagát, ami Veszprémben tûnt el a Vám- és Pénzügyõrségtõl. Azt továbbra is kérjük. Kérjük tõlük levélben ismételten.

Javaslom a szakértõi csoportnak annak a kérdésnek a megvizsgálását, hogy volt-e módja megszünteti operatív anyagot a Belügyminisztériumnak, mert tudomásom szerint operatív anyag megszüntetésére nem kerülhetett volna sor, akármilyen régi az anyag. Ennek a szakértõi véleményét kérjük a szakértõktõl. (Balogh László: Melyik szakértõktõl?) A mi szakértõnktõl és a belügyi szakértõktõl. (Dr. Cserháti Judit: A titokvédelmi fõosztálytól. Sulyánnétól kérjük. - Balogh László: Igen, pontosítsuk!) Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Azt szeretném megkérdezni, hogy mikor selejtezték ezeket az iratokat.

ELNÖK: A levél megtalálható a fõosztályon.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Nem lehet megmondani?

DR. CSERHÁTI JUDIT, a bizottság munkatársa: Nem volt a levélben.

ELNÖK: Indoklás nélkül.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Akkor javaslom megkérdezni az idõpontot.

ELNÖK: És az ehhez készült selejtezési jegyzõkönyvet is, és megkérjük a véleményt. A 3. napirendi ponthoz, az egyebekhez van-e valakinek mondanivalója.

160

161/MM

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Volt olyan javaslat, hogy a bizottság a szakértõink számára adja meg a felhatalmazást a Belügyminisztériumban az anyagokba való betekintésre. Ez formai szavazás. Azt javaslom, most ejtsük meg ezt, hogy ne forduljon elõ, hogy valami...

ELNÖK: Elnézést kérek, errõl nem kell szavaznia a bizottságnak! A szakértõknek megvan a jogosultsága az ezekbe az anyagokba való bepillantásra. Nem fordulhat elõ, hogy a Belügyminisztérium a szakértõink számára nem biztosítja a lehetõséget az anyagokba való betekintésre.

Ami ezzel kapcsolatban még elhangzott: nemcsak abba az anyagba, amelybe konkrétan kértük, hanem a kért kapcsolódó anyagok...

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Bocsánat, elnök úr, akkor itt félreértés volt, mert nekem jelezték, hogy ez probléma, ugyanis valamilyen papírok hiányoztak ahhoz, hogy valaki bele tudjon ezekbe tekinteni.

ELNÖK: Megbízólevél.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Tehát az ügy megoldódott.

ELNÖK: Rendelkezésükre áll. Alelnök úr!

JUHÁSZ FERENC alelnök (MSZP): Elnök úr, még adósak vagyunk néhány, a második napirendi pont kapcsán elhangzott kezdeményezés tudomásulvételével, megszavazásával.

Hiszen elfogadtuk a kéthetenkénti ülésezést és a következõ ülés napirendjét, de a bizottság nem erõsítette meg szavazással, hogy ezután minden egyes alkalommal - amit Kóródi képviselõ asszony jelzett - kérjük az ügyészséget a tájékoztatásra. Ez most megtörtént a zárt ülésen, de ezt követõen mindig történjen meg, ahogy folyamatosan haladunk - ez volt a javaslat.

Illetõleg Tóth képviselõ úrnak is elhangzott egy javaslata bizonyos munkacsoportok felállításáról. Azt szeretném, ha ezeket a szálakat a bizottság elvarrná. Ez gyakorlatilag két szavazás.

ELNÖK: Köszönöm. Szeretném, ha a bizottság nem esne abba a hibába, hogy a szavazást megszavaztatja a következõ szavazással is.

A fõügyészséget kértük, hogy folyamatosan vegyen részt a bizottság munkájában és tájékoztassa is a bizottságot az adott kérdésekben - errõl már döntöttünk korábban. Ezért ül itt az ügyészség képviselõje; itt vannak, jönnek, helyettesítés is történt, mert dr. Bíró Kornélia szabadságon van. Köszönjük a segítségüket. Tehát errõl nem szükséges szavazni.

A három munkacsoport felállítására vonatkozóan: helyesnek tartom ezt a fajta csoportosítást, elfogadom tehát, hogy legyen egy belügyi munkacsoport, egy VPOP-s munkacsoport és a nagy felvásárlók kérdéskörét vizsgáló munkacsoport. Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Bocsánat, elnök úr, nem óhajtottam vitázni ezzel az elõterjesztéssel, ezzel a javaslattal.

Különös tekintettel arra, hogy megvannak a szakértõink, úgy adjuk ki a feladatokat a szakértõknek, hogy ezzel foglalkozzon, más azzal foglalkozzon, más pedig azzal foglalkozzon. Hogy én döntsem el, hogy a megjelölt három téma közül melyik alcsoportban, albizottságban, munkacsoportban akarok dolgozni vagy kutakodni, azt nem tartanám jónak.

Vannak frakciószakértõink, vannak bizottsági szakértõink. Adjuk ki a feladatot nekik, hogy ezt célirányosan tegyék meg és az anyagot rakják elénk. Ha úgy akarom, hogy az egyikben akarok benne lenni, a másikban, vagy esetleg mind a kettõben, azt nem tartanám jónak, ha a bizottság elkezdene osztódással szaporodni és albizottságok folytatnák ezt a munkát.

Egyetértek Tóth Károly javaslatával, hogy ezeket tematikusan próbáljuk megközelíteni, de azt javaslom, ez ne úgy legyen, hogy a bizottságban hozzunk létre kis munkacsoportokat a képviselõkbõl, mert itt vannak a szakértõink. Minden területnek megvan a szakértõje. Szerintem a frakciószakértõk is szívesen beszállnak ebbe a munkába, ahogy ismerem õket. Mondjuk meg, hogy erre a három területre kérünk célvizsgálatot és azok a szakértõink, akik ehhez a három területhez értenek, kezdjék el a munkát, s az elkészült munka kerüljön elénk. Ezt javaslom.

Nem akarok vitatkozni képviselõtársammal, de szakmai szempontból ezt jobbnak tartanám.

ELNÖK: Köszönöm. Az alelnök úr javaslatához van-e még valakinek mondanivalója? (Nincs ilyen jelzés.) Szerintem hozzuk össze a két javaslatot és akkor azt fogadja el a bizottság, hogy célirányosan, ennek a szempontnak a figyelembevételével dolgozzanak a szakértõk.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Ha képviselõtársam fenntartja az eredeti javaslatot, akkor nyilván szavazni kell róla. Azért szerettem volna tudni, hogy mi a véleménye az én módosító javaslatomról, mert nem akarom az õ javaslatát "megtorpedózni" - idézõjelben mondom csak. Azt szeretném, ha azon a pályán tovább tudnánk menni, amit õ elmondott.

ELNÖK: Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): A legegyszerûbb megtorpedózás, ha nem szavazom meg. Nem látok benne kompromisszumot.

A szakértõk dolgoznak, elvben lehet irányítani a munkájukat. Az én javaslatom arról szólt, hogy a bizottsági képviselõ tagok is végezzenek tudatosabb munkát, nemcsak belekapva egy-egy témába, hanem legalább egy-egy részterületet vigyenek végig. Az én javaslatom egyébként nem tette volna lehetetlenné, hogy bármi másba belenézzenek, vagy bárki belenézzen, de arról szól, hogy tudatosan legalább egy-egy területet végigvigyünk.

Annyit beszéltek már a bizalmi elvrõl! Utána esetleg megvalósulna, hogy az a három-négy fõ, aki egy munkacsoportban van, letesz egy részanyagot a bizottságnak, s akkor haladnánk. Egyébként ott fogjuk üldözni egymást a BM-ben és ki kevesebbet, ki többet tud olvasni, vagy a bizottsági fõosztályon ki kevesebbet, ki többet tud olvasni. Van, aki csak a saját lelkiismerete miatt ír alá minden anyagot, hogy mindegyikbe beletekintett egy óra hossza alatt. Ezért javasoltam az érdemi munkát.

Ezt nagyon sok más bizottságban kipróbáltuk, mûködik. Nem akarom visszavonni. Örömmel veszem, ha leszavaznak, mert ha leszavaznak, akkor nem kell a munkacsoportokban is külön tevékenykedni, s akkor saját kedvtelésre majd olvasgatok. De ez az egyetlen jó kompromisszum, hogy leszavaznak, ha nem értenek vele egyet.

ELNÖK: Képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Tóth képviselõ úr javaslata valóban nagyon jól használható javaslat, de csak a nagy létszámú bizottságokban.

Tehát olyan bizottságokban, amelyekben minden frakció képviseltetni tudja magát az albizottságokban. Mert ez azt feltételezi, hogy azokban a munkacsoportokban mindenki képviselve van valamilyen módon. Nem minden esetben lehet azt mondani, hogyha benne van az albizottságban - bocsánat, mindenféle személyeskedés nélkül mondom - az MDF, az MSZP, meg a MIÉP, akkor úgy érzem, az SZDSZ is benne van.

Azt gondolom, ez ilyen szempontból nem tekinthetõ át teljes körben. Ezért ilyen kis bizottságban, amelyben az MDF részérõl, az SZDSZ részérõl és a MIÉP részérõl is csak egy fõ vesz részt a bizottság munkájában, ez elég nehezen követhetõ, vagy nekünk minden albizottságban ott kellene dolgoznunk, ami pedig azt jelenti, hogy a bizottság nagyban dolgozik. Ez így egy kicsit megkomplikálja a helyzetet. Nagy létszámú bizottságokban, amelyekben minden pártból többen vannak jelen, ez jobban kezelhetõ. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tehát nem albizottság létrehozásáról van szó, ezt azért szögezzük le.

A másik: a szakértõk egyéni megbízásként kapják a megbízást. A szakértõk a szakterületük szerint lettek megválasztva, tehát a feladatukat el tudják végezni.

Ha képviselõtársam továbbra is fenntartja a javaslatát, felteszem szavazásra. Kérdezem, hogy fenntartja-e a javaslatát.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Igen, szeretném ha leszavaznák. (Derültség.)

ELNÖK: Igen, fenntartja. Akkor felteszem szavazásra Tóth Károly képviselõtársam javaslatát.

Aki megszavazza, kérem, kézfelnyújtással erõsítse meg! (Szavazás. -3) Aki tartózkodott? (6) Köszönöm szépen.

Van-e még az egyebekhez valami? Tessék, Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Volt még egy nagyon fontos tartalmi javaslat.

Ha nem lett munkacsoport, tudomásul veszem. De akkor kellene - ha lehetséges - egy olyan döntést hozni, hogy a különbözõ anyagokba való betekintésnél - én nem szakértõket javasoltam, képviselõket mindenekelõtt; azok a munkacsoportok dolgozni fognak - a bizottsági tagnak legyen lehetõsége, felhatalmazása az adott szervnél rendelkezésre bocsátott anyagok kapcsán - a következõ, folyamatos anyagokról nem szavaztunk, ilyen döntést nem hoztunk - további anyagok megkérésére, kéthetes fáziskésés nélkül. Errõl nem szavaztunk, elnök úr, szeretném, ha ezt megszavaznánk! Aki tud dolgozni egy-egy területen, az gyorsabban haladhatna a munkában.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel minden képviselõ minden anyagba betekinthet, a képviselõk vonatkozásában nem szükséges szavazni errõl.

A szakértõk viszont kapjanak megbízást, amelyben adott esetben benne van az is, hogy amennyiben szükségesnek látja a szakértõ, hogy tovább is nézzen az anyagban, belepillanthasson abba. Kóródi Mária képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök úr, talán az okozta a félreértést, hogy például amikor bementünk a Belügyminisztériumba, ki volt készítve nekünk hat kötegnyi akta. Pontosabban nem hat, hanem négy. (Jelzésre:) Öt. Mindegy, nem érdekes a szám! 170

BB 171 (Dr. Kóródi Mária)

Ezekben az olvasott anyagokban voltak megjelölések más fedõnév alatti akciókra, és az ottani tájékoztatás szerint azokat nem nézhetjük meg, csak ha a bizottság ír egy levelet annak érdekében, hogy megnézhessük. Már ott is beszéltünk a Belügyminisztérium képviselõivel, és hajlik ennek az értelmezésnek az elfogadására, hogy az országgyûlési határozat alapján minden iratba betekinthetünk, csak ezt kéne a bizottságnak megerõsíteni, hogy ez az értelmezés a helyes értelmezés, hogy minden iratba betekinthetünk. Ha tehát ott meglátunk egy fedõnevet, és azt mondjuk, hogy ezt is szeretnénk bekérni, akkor ezt megteszik.

A dolog azért nem olyan egyszerû, mert ahogy én tudom, a Belügyminisztériumhoz is bekérik az iratokat, mert nem mindennek a lelõhelye a Belügyminisztérium, és azért, hogy ne kelljen kimenni a nem tudom milyen utcákba, különbözõ helyekre, ezért jó, ha elõre jelezzük, hogy ezt is meg akarjuk nézni. De ezt ott megteheti a képviselõ, és akkor bekérik az iratokat.

ELNÖK: Mivel a képviselõ megteheti anélkül is, ha nincs meg a megerõsítés, de a szakértõink miatt szükséges... (Az elnök és a bizottság munkatársa egymás között egyeztet.) Betekinthet; egyébként azért történt meg a C-típusú vizsgálat a képviselõk vonatkozásában is, mert betekinthet. Aki nem engedte meg, az valahogy nem jól közelítette meg a kérdést. De nem vagyok ellene annak, hogy a bizottság erõsítse meg.

Formai szavazást kezdeményezek, elsõsorban a szakértõk vonatkozásában, hogy természetesen a megbízatásuknak megfelelõen betekinthessenek. A bizottság feladatkörébe tartozóan betekinthessenek a szükséges anyagokba.

Fölteszem szavazásra. Aki elfogadja, kérem, jelentkezzen. (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy.

Tisztelt Bizottság! Van-e még a mai napra javaslat, kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Az ülést berekesztem. Viszontlátásra.

(Az ülés végének idõpontja: 17 óra 12 perc)

Pallag László
a bizottság elnöke