OVB/4-12/2000.
OVB/4-12/1998-2000.

J e g y z õ k ö n y v

az Országgyûlés

az olajügyek és a szervezett bûnözés között
az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának

2000. június 26-án (hétfõn) 10 órakor

az Országház fõemelet 61. számú üléstermében
megtartott ülésérõl

1. Dunai Imre volt ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter meghallgatása

2. Nógrádi Zsolt meghallgatása

3. Egyebek

Elnököl:

Pallag László (FKGP), a bizottság elnöke

Jegyzõkönyvvezetõk:

Vicai Erika, Dani Judit, Barna Beáta, Madarász Mária

Az ülés résztvevõi

A bizottság részérõl:

Pallag László (FKGP), a bizottság elnöke

Juhász Ferenc (MSZP), a bizottság alelnöke

Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)

Pancza István (FKGP)

Balogh László (MDF)

Tóth Károly (MSZP)

Dr. Kóródi Mária (SZDSZ)

Dr. Lentner Csaba (MIÉP)

Helyettesítési megbízást adott:

Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz)

Vígh Ilona (Fidesz) Balogh Lászlónak (MDF)

Megérkezéséig helyettesítési megbízást adott:

Juhász Ferenc (MSZP) Tóth Károlynak (MSZP)

Szakértõk:

Dr. Antal Györgyné

Gyenes Károly

Dr. Pásztor Gedeon

Dr. Bólya Lajos

Dr. Münnich Iván

Kenyeres Gyula

Dr. Fintha Zoltán

Állandó résztvevõk:

Dr. Cserháti Judit, a bizottsági fõosztály helyettes vezetõje

Kissné Andrásik Ilona, a bizottság munkatársa

Dr. Bíró Kornélia, a Legfõbb Ügyészség képviselõje

(Az ülés kezdetének idõpontja: 10 óra 14 perc)

PALLAG LÁSZLÓ (FKGP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkezdjük a következõ bizottsági ülésünket. Szeretettel köszöntök mindenkit. A mai napra javasolt napirendi pontok: Az elsõ pontban Dunai Imre volt ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter meghallgatása. A második Nógrádi Zsolt meghallgatása, a harmadik napirend pont az egyebek.

Tisztelt Bizottság! Dunai Imre jelezte, hogy csak 20-a után fog Magyarországon tartózkodni, jelenleg külföldön van. Így nem volt módja megjelenni a bizottsági ülésen.

A 2. napirendi ponttal kapcsolatosan... (Dr. Fazekas Sándor szólásra jelentkezik.) - Elnézést, elmondom az indoklást, utána szót adok a napirendi ponttal kapcsolatosan.

Nógrádi Zsolt meghallgatására vonatkozóan. Az a kérése a tanúvallomást tevõnek, hogy zárt ülésen mondja el a mondandóját. Ahhoz joga van, hogy ezt kérje, így a 2. napirendi pontot - ha a bizottság jóváhagyja - zárt ülésen fogjuk folytatni.

A napirendi pontokkal kapcsolatban van-e valakinek kiegészítenivalója? Fazekas képviselõ úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Dunai Imre volt miniszter úrnak olyan elfoglaltsága van, ami miatt nem lehet itt a mai napon.

Azt javaslom, hogy a következõ munkaülésünkön hallgassuk meg Dunai urat. Azt hiszem, hogy ennek nincs akadálya. Remélem - mivel egyszer már fölvettük a napirendre, másodjára -, hogy harmadjára sem lesz ennek oka, magyarán nem lesz probléma, meg tudjuk hallgatni, Dunai úrnak nem lesz oka a távolmaradásra.

A 2. napirendi pontnál azt hiszem, mindenképpen szükséges lenne egy bõvebb indoklás. Hozzátéve elöljáróban azt, hogy részünkrõl maximálisan a nyilvánosságot tekintjük elsõnek a bizottság munkájának metodikája szempontjából. Javaslom, hogy nagyon fontoljuk meg azt, ha esetleg valamilyen ok miatt zárt ülést tartunk. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elõször is a bizottság az elmúlt ülésen döntött arról, hogy csak nyilvános üléseket tart, ez alól csak államtitok és szolgálati titok ürügyén tér el. Ezt a bizottság egyszer már szavazással megerõsítette. Ez az egyik.

A másik. Egy hét óta tudjuk, hogy bizottsági ülés van. Nem tudom, hogy a tanú mikor döntött úgy, hogy a nyilvánosság elõtt nem adja a tanúvallomását, illetve az arcát. Nem értem, hogy ezt miért most kell megtudnunk. A másik, hogy az elnök úr sajtótájékoztatója után mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy ki volt a tanú. Azóta a tanú neve is elhangzott. Bemutatták a házát, elmondták, hogy hol volt, mit csinált. Az egyik bulvárlapban a testvérével együtt készült fotóját is láttam. Ezek után nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy itt valami más ok lehet amögött, hogy õ nem akarja a nyilvánosság elõtt elmondani a véleményét, illetve a vallomását.

Csak jelezni szeretném, hogy az elmúlt meghallgatása után oly mértékû indulatokat váltott ki az elnök úr sajtótájékoztatója - és mi, akik ismerjük a jegyzõkönyveket, hitelesen tudjuk állítani azt, hogy a sajtótájékoztatókon elhangzott vélemények nem mindig és nem úgy voltak a sajtótájékoztatót megelõzõ bizottsági meghallgatáson, mint ahogy ezek elhangzottak.

Én tehát a magam részérõl semmilyen formában nem tudom a zárt ülést támogatni, hisz ezek után nem történne más, mint az elmúlt bizottsági ülésen, hogy amit az elnök úr a prekoncepciója szerint jónak lát, nyilvánosságra hozza, a többit meg nem. Én mindenféleképpen készültem a mai bizottsági ülésre. Olyan formán is készültem, hogy vissza szerettem volna kérdezni azokra a nyilvánvaló hazugságokra, amiket a tanú az elõzõ meghallgatáson mondott, és szerettem volna, ha ezekre a válaszok a legnagyobb nyilvánosság elõtt hangoznának el.

Megértem az úgynevezett tanút, hogy nem vállalja azt a felelõsséget, hogy szembesítsük õt az elmúlt meghallgatáson általa mondottakkal. Úgy hiszem, hogy a tanú azért nem vállalja a nyilvános meghallgatást, mert nem vállalja azt, hogy a nyilvánosság elõtt szembesüljön az elmúlt alkalommal mondott - és azóta bebizonyosodott, hogy nem valóságszerûen mondott - vallomásával. A magam részérõl semmiféle zárt ülésen való meghallgatást nem támogatok. Egyelõre ennyi. Ha majd vita alakul ki, akkor konkrétan is vissza tudunk térni a kérdésekre. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. A napirendi ponttal kapcsolatban van-e valakinek kérdése? (Senki sem jelentkezik. - Dr. Lentner Csaba megérkezik, és helyet foglal.)

Tisztelt Bizottság! Mindenféleképpen dönteni kell errõl, mert így nincs napirend. (Dr. Fazekas Sándor: Van egy harmadik variáció!) Van egy harmadik. Köszönöm szépen.

A '92. évi LXIII. törvényre való hivatkozással a személyi adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságával kapcsolatos hivatkozással a tanú zárt ülésen való megnyilatkozásáról nem szerepelt a fényképe egyetlen újságban sem. Egyetlen újság volt, amely arcelhomályosítással közölte a nevével. Nem azért nem vállalja, mert nem óhajt a tanú a kérdések elé menni, hanem ismételten több tucat név elhangzása újabb vihart kavarna.

A másik pedig, hogy ha az ügyészség megkezdi a nyomozást, akkor mindenféleképpen célravezetõ lenne ismételten a zárt ülésen való meghallgatása. A kérdéseket ott is föl lehet tenni a tanúnak. Tehát vállalja a kérdésekre a válaszokat, és fölajánlotta az ügyészségnek is, hogy mint hatóság elõtt hajlandó tanúvallomást tenni, és minden eszközzel segíteni kívánja az ügyészség munkáját is.

10

11/MM

TÓTH KÁROLY (MSZP): (A képviselõ mikrofonja nem mûködik.) Kikapcsolom inkább. Feladtam! (A képviselõ a dr. Lentner Csaba elõtt lévõ mikrofont használja.) Úgy tûnik, a MIÉP-é jobban mûködik. (Dr. Lentner Csaba: Mint mindig! - Derültség.) A mikrofonja!

A következõ gondom van, elnök úr. Azt készséggel elfogadom, hogy a tanúnak joga van zárt ülést kérni, vagy a meghallgatottnak joga van zárt ülést kérni, mint mindenkinek joga van zárt ülést kérni. Bizottságunknak azonban van egy elvi álláspontja, amelyik azt mondja, hogy olyan embereket kívánunk és akarunk meghallgatni - s ezt elõre mondtuk -, akik vállalják a nyilvánosságot, a késõbbi vita elkerülése végett. Tehát fordítva történt az ügy. Nem azt mondjuk, hogy nincs joga a zárt üléshez, hanem elõtte mondtuk, mindenkinek felhívtuk a figyelmét arra - elég nagy nyilvánosságot kapott az az ülés -, hogy olyan embereket kívánunk meghallgatni, akik vállalják ezt a fajta nyilvánosságot, azaz önként mondanak le bizonyos jogaikról. Mondjuk lemond arról a jogáról, hogy bizonyos személyiségi jogai védve lehessenek.

Van azonban egy nagy gond, elnök úr! Az elõzõ szavaiból azt értettem ki, hogy ön az elmúlt napokban valamikor beszélt, tárgyalt a meghallgatott úrral. Ezt abból gondolom, mert azt mondta az elnök úr, hogy újabb 10-15 név elhangzása várható.

Tehát létrejött a következõ morbid helyzet: az elnök úr tudja, hogy melyik az a 10-15 név, amely ma el fog hangzani, ha belemegyünk a zárt ülés megtartásába. Ha nem megyünk bele a zárt ülés megtartásába, akkor az elnök úr azt tudja majd nyilatkozni, hogy a bizottság megakadályozta újabb 10-15 kulcsszereplõ - mert gondolom, nem a sarkadkeresztúri plébánost akarják hírbe hozni, legalábbis bízom benne -, nagy politikus - mert mostantól ez a hír - nevének a nyilvánosságra hozatalát, vagy az esélyt a megismerésre, hiszen nem jöhet el a tanú ide. Az elnök úr tudja, a meghallgatott tudja, de mi soha nem fogjuk megtudni, viszont mindig el lehet majd mondani, hogy nem is voltunk kíváncsiak a valódi nevekre, mert hátha éppen MSZP-sekrõl van szó, hogy másokat ne keverjek bele.

Ráadásul mivel az elnök úr tudja a 15 nevet, még egy kényszerpálya van: a 15 név bármikor, tetszés szerinti csoportosításban elhangozhat, hiszen Nógrádi úron kívül legalább egy ember már birtokában van az információknak, az elnök úr.

Szerintem kétféle megoldás lehet, az A-megoldás: ha a meghallgatott nem vállalja, akkor az elnök úr iránti töretlen bizalom jegyében, nyilvános ülésen szívesen meghallgatom az elnök urat arról, melyik az a 15 név, amelyekrõl Nógrádi úr meg akarja osztani az információit. Ön pontosan tudja a 15 nevet, mert az elõbb elmondta, s ismereteim szerint egyébként csütörtökön találkoztak. Tehát csütörtök óta valószínûleg nem jelent nagy gondot ezt felidézni. A bizottság nem szenved semmilyen hátrányt, a bomba robbanhat, s ezt minden média leírhatja. Egyébként is megjelenhet, csak akkor a tudatunktól függetlenül és még azt a terhet is vállalni kellene.

Ha az elnök úr ezt az úri megoldást nem vállalja, hogy mivel ön már tudja, a meghallgatottal már megbeszélte, hogy mit fog ma elmondani - nem azt mondta, hogy megmondta neki, hogy mit mondjon el, mert ez rágalmazás lenne, csak az elnök úr már tudja, mit fog elmondani a tanú, mi pedig nem -, ha az elnök úr nem vállalja, hogy megosztja velünk a tanú összes tudását - hiszen még egyszer mondom, a kis ember innentõl kezdve nem tét, most már mindenki nagy politikusokra, minimum belügyminiszterre vadászik ebben az országban, mármint információ meg bizonyíték szempontjából, amiért én ellenzékiként nem haragudhatnék, mert ha olajos ez a kormány, ám legyen úgy -, ha az elnök úr nem hajlandó velünk megosztani ezt az információt, azt felháborítónak tartom. Mert akkor megint az történik, hogy információja az elnök úrnak van, mi meg azért vagyunk, hogy Békéscsabáról bejöjjek és hazamenjek napirend tárgyalása nélkül. Mert ha a zárt ülés igényét már csütörtökön tudta az elnök úr, mint ahogy én gondolom, akkor szólhattak volna, kényelmesen elrendezzük ezt egy telefonnal és ma Békéscsabán békésen megbeszélem az otthoni ügyek folyamatát mondjuk a Kuzma-ügy kapcsán, amellyel szintén teli volt az újság, tehát lett volna mit tenni.

De ha nem vállalja, mégis minden felelõsség az öné. Ebben az esetben azonban azt mondom, hogy meghallgatom õt zárt ülésen is, mert nem veszem magamra azt a terhet, hogy egy ilyen összejátszás eredményeként én legyek az, aki meg akarja fosztani a magyar társadalmat attól, hogy megtudja a 15 újabb, nagy nevet. Ragaszkodom azonban hozzá - remélem, jelen van -, hogy az ügyészség képviselõje legyen jelen ezen. Ragaszkodom hozzá, hogy a jegyzõkönyv tartalmát - mert az arcát megvédjük, s amit mond, azért talán vállal valamilyen felelõsséget - viszont hozzuk nyilvánosságra és a 15 nagy "ász"-t pedig még a mai nap írásban, a jegyzõkönyv rövid részletének közzétételével hozzuk nyilvánosságra. Ez valószínûleg nem veszélyezteti a bizonyítást.

Ha egyébként még elmondja, hogy kivel szõkített, Kis Pistával és Nagy Jóskával együtt, azt meg majd az ügyészség vizsgálja, hogy Kis Pista meg Nagy Jóska szõkített-e, mert az ma már nem lesz hír, csak ha Pintérnél nagyobb embert tud valaki mondani. Nekem erre már csak három nevem van, aki ebben az országban nagyobb, mint Pintér.

Kérem az elnök urat, hogy válaszoljon arra, találkozott-e vele, s ha igen, birtokában van-e a 10-15 névnek, hajlandó-e ezt velünk nyilvános ülésen megosztani? Mert akkor a napirend véget ért, meghallgattuk, nincs kétség, hazamegyünk, a 13 óra 15 perces vonatot elérem (Derültség.) és békén végzi mindenki a dolgát. Ha nem, a terhet nem viszem el, elnök úr, de ezt méltánytalannak tartom, mert van egy elvi döntésünk és aki tárgyal, az annak a felelõssége, aki vállalja a nyilvánosságot. Aki nem - rejtett titokkal nem tudok mit kezdeni.

Még egyre szeretném felszólítani az elnök urat: naponta elhangzott, hogy van egy még fontosabb tanú. Ha ezt meghalljuk, akkor az összes eddigit elfelejtjük - ez volt a lényege -, mert õ még akkorákat fog mondani. Kérem, az elnök úr a mai nap kerítsen rá sort, hogy megnevezze ezt a még fontosabb tanút! A név ismeretében nyilatkozzon arról, hajlandó-e nyilvános ülésen nyilatkozni. A lehetõ legrövidebb idõn belül hívjuk össze azt a bizottsági ülést, amelyen ez a még fontosabb tanú elmondja a még fontosabb neveit, mert nem akarom az egész nyarat azzal tölteni, hogy lebegtetjük, "nekem van még egy tanúm, ha õt meghallgatjuk és megbotlik, akkor még fontosabb tanúm van", mert ilyeneket én is tudok állítani, de a nagyotmondó versenybõl már kiszállok. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az ügyészség részérõl dr. Bíró Kornélia van megbízva legfõbb ügyészségi ügyészként, aki a bizottsággal tartja a kapcsolatot. Szeretettel köszöntjük. (Dr. Bíró Kornélia feláll.) Köszönjük szépen.

Tóth képviselõ úr felvezetõ kérdéseire annyit kívánok válaszolni, hogy a tanú reggel jelentette be, amikor megérkezett, hogy úgy döntött, ezt zárt ülésen vállalja, pontosan fél tízkor, amikor megérkezett.

Nincs a birtokomban az a bizonyos 15 név, amirõl a képviselõ úr beszélt. A meghallgatott az elmondása alapján több tucat nevet kíván elmondani és folytatni kívánja az eddig megkezdett tanúvallomását. 20

BB 21 (Elnök)

Errõl kell dönteni, hogy vállalja-e a bizottság így a meghallgatását vagy nem. Mindenféleképpen célravezetõnek tartom a meghallgatás folytatását, ha ez megvan, ennek a jegyzõkönyvnek is az ügyészségre történõ átadását és az ügyészségre bízva a további sorsát ennek a meghallgatottnak és az általa elmondottaknak.

Még egy bejelentenivalóm van. A helyettesítéseket nem jelentettem még be. Fazekas képviselõ úr helyettesíti Dorkota képviselõ urat. Balogh képviselõ úr Vígh Ilonát és Tóth képviselõ úr pedig Juhász alelnök urat. A jegyzõkönyv miatt tartottam szükségesnek, hogy ezt elmondjam. (Juhász Ferenc belép a terembe.) Már meg is jött az alelnök úr, úgyhogy csak eddig tartott a helyettesítés. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Úgy is tudnám fogadni azt a gondolatmenetet, amit az elnök úrtól hallottunk, hogy ha nem ültem volna végig az elmúlt két bizottsági ülést...

Az elsõ bizottsági ülésen én magam kérdeztem meg a tanút a negyedik órában, hogy van-e még valami mondanivalója, vagy részletesen elmondott mindent, amit tudott, és van-e olyan téma, amirõl még nem beszélt. Azt mondta, hogy nincs több mondanivalója, más tényekrõl nem tud beszámolni, és úgy gondolja, hogy kimerítõ válaszokat adott. Ezek után nem tudom, hogy az elmúlt egy héten milyen újabb gondolatai támadtak, vagy annyira megjavult az emlékezete, hogy hirtelen még egy csomó újabb információ került a birtokába. Ez az egyik.

A másik. Az elnök úr most azt mondja, hogy az ügyészség számára is fontos, hogy ez a meghallgatás megtörténjen. Aki ma itt van, ebben a teremben, tudja, hogy az elnök úr az elmúlt bizottsági ülésen amellett érvelt, hogy az elõzõ bizottsági ülés meghallgatási jegyzõkönyve ne kerüljön át az ügyészséghez teljes terjedelemben.

Akkor most nem értem ezt a kettõsséget! Az elnök úr csak egy részét akarta az ügyészség számára átküldeni, és elég hosszú szóbeli csata után, többségi szavazással döntöttünk úgy, hogy a teljes bizottsági meghallgatási anyag átkerül az ügyészségre. Ezt a kettõsségét nem értem.

Ugyanakkor az elnök úr elõtte többször elmondta, hogy a meghallgatottnak csak a személyiségi jogai titkosak, amiket a zárt ülésen elmondott - tehát a neve és az, hogy honnan jött -, ennek ellenére az elnök úr az elmúlt bizottsági ülésen folyamatosan amellett érvelt és szavazott is, hogy az akkori jegyzõkönyvek ne kerüljenek nyilvánosságra. Az elnök úr most ugyanezt az érvet mondja, hogy csak az arca miatt nem vállalja, az összes többit vállalja; ne haragudjon, elnök úr!

Azonkívül osztom Tóth Károly képviselõtársam valamennyi aggályát, de velem már korábban sem lehetett azt megcsinálni többször egymás után, hogy mást mondok, majd mást cselekszem, szelektíven emlékezem, és szelektíven hozok nyilvánosságra anyagot, majd amikor a szelektív nyilvánosság alapján némi botrány kerekedik, akkor a következõ bizottsági ülésen megpróbálom titkosítani az anyagot. Mert aki itt titkosította az anyagot, az az elnök úr volt, az elõzõ bizottsági ülésen!

Vissza szeretnék utalni arra, hogy épp az elnök úr volt az, aki korábban mindig azt mondta, hogy nyilvánosság, majd az elõzõ bizottsági ülésen, itt, órákon keresztül érvelt az elnök úr az mellett, hogy se a nyilvánosságnak, se az ügyészségnek ne a teljes anyagot küldjük át. Bevallom õszintén, nem bízom abban, hogy elnök úr megtartja azt az ígéretét, amit most tett, hogy csak az arca van védelem alatt a tanúnak! Egyébként minden egyebet hajlandó nyilvánosságra hozni. Kétszer ugyanazt nem lehet egy vizsgálóbizottsággal megcsinálni!

Ugyanakkor hangsúlyozom még egyszer, hogy a tanú úgy ment el innen, hogy mi még kérdeztük, hogy van-e még valami mondanivalója. Nem volt. És nemcsak az elnök úrnak lehetnek szerencsés pillanatai, másnak is!

Szeretném megkérdezni az elnök urat, hogy kedden délután 2 órától milyen konzultációt folytatott hosszú órákon keresztül Nógrádi Zsolttal a fehér házban. Köszönöm szépen. A válasz után folytatom a hozzászólásomat.

ELNÖK: Köszönöm. Nógrádi Zsolttal a nyilvános ülést beszéltem meg, és el is fogadta akkor. Ennyi volt a megbeszélés tárgya. Nem hosszú órákról volt szó, csupán annyi, hogy ezt megbeszéltem vele. Lehet itt forgatni a szót, lehet a mondatokat egymás mellé, egymás mögé tenni, de miután én magam is helyesnek láttam az ügyészség bevonását, ezért nem értem képviselõtársam felvetését, hogy a jegyzõkönyveknek csak egy részét akartam átküldeni.

Ugyanúgy részemrõl is megvolt a szándék a jegyzõkönyvek átadására is; ahogy a bizottság döntött, át is lett adva a jegyzõkönyv. Képviselõ asszony! (Balogh László: Bocsánat, jeleztem, hogy a válasz után folytatom.) Akkor Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm. Itt már nem csak a tanú szavahihetõségérõl van szó. Megkérdezem még egyszer konkrétan az elnök úrtól, hogy a keddi nap folyamán délután 2 órától mennyi idõn keresztül tárgyalt Nógrádi Zsolttal. A válasz után folytatom a hozzászólásomat.

ELNÖK: Tisztelt Képviselõtársam! Kérem, hogy az inkvizítor szerepét ne játsszuk el! Nem ezért ültünk ma össze. Javaslom, hogy döntsön a bizottság abban; vagy tisztelettel javaslom szót váltani Nógrádi Zsolttal és segíteni abban, hogy jöjjön a bizottság elé és mondja el a mondandóját. Az talán célravezetõbb lenne.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Nem vártam más választ. Ez számomra egyértelmû válasz. Az én információim szerint az elnök úr és Nógrádi Zsolt több órán keresztül egyeztetett a fehér házban. Azt el tudom fogadni, hogy a mai ülés anyagáról. Innentõl kezdve számomra fölvetõdik az a kérdés, ami fölvetõdött az elõzõ meghallgatáson is: ki, hogyan és miképpen készítette föl Nógrádi Zsolt urat arra, hogy olyan dolgokat állítson, amelyeket bizonyítani nem tud, az elsõ keresztkérdésre még válaszolni sem tud és elbizonytalanodik.

Elnök úr, számomra tehát kielégítõ választ adott azáltal, hogy nem vállalta annak az ódiumát, hogy közölje velünk ezt a kérdést. Számomra ez egy fontos kérdés több oldalról is. Ugyanis a szavahihetõség kérdése vetõdik föl ebben a kérdésben is. Úgyhogy számomra innentõl kezdve egyértelmû, hogy a következõ meghallgatás is - akár zárt ülésen, akár nyilvános ülésen történik meg  - nem más, mint egy olyan színjáték, amely színjátékot az elõzõ alkalomkor zárt ülésen végighallgattunk. Ez a megjegyzésem, és ez a magánvéleményem. Mindenesetre tisztességesebb lett volna közölni a bizottsággal.

ELNÖK: Tessék, képviselõ asszony.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Lenne egy áthidaló javaslatom a tisztelt bizottság számára.

Tekintettel arra, hogy a meghallgatott kétféle okból kérhet zárt ülést - az egyik ok az, hogy államtitokról vagy szolgálati titokról szeretne beszámolni; ezt elég nehezen tudom elképzelni, mert helyzeténél fogva nem olyan a meghallgatott, aki államtitkok és szolgálati titkok közelébe kerülhet. Ez az ok kizárt. 30

31/MM (Kóródi Mária)

Tehát ez az ok kizárt. Következésképpen a meghallgatott a saját személyes védelme okából kérheti még a zárt ülést.

Ez utóbbira azt az áthidaló javaslatot tenném tisztelettel az elnök úrnak, hogy rendeljen el mondjuk fél óra szünetet. Ez alatt a fél óra alatt valamelyik terembe vezessék be a tanút és ültessék be egy olyan fülkébe, mint amilyenben például szavazni szoktunk. (Balogh László: Tolmácsfülkébe!) Tehát amelyben nem látható a személy, viszont lehet vele kommunikálni. Ebben a zárt fülkében õ nem látható, viszont elmondhatja, amit el akar mondani, mi pedig kérdéseket tudunk neki feltenni. Ez lehet az õ megvédése, hogy ne legyen fotózva, filmezve satöbbi, tehát így megvédhetõ, viszont meg is hallgatható.

Még egy javaslatom van tisztelettel az elnök úrnak: az elmúlt ülésen, amikor a tanút meghallgattuk, a tanú jegyzetekbõl olvasta fel a neveket, s meg is jegyezte többször, hogy szeretne visszanézni a jegyzeteiben. Azt is mondta a tanú, hogy ezeket a jegyzeteket, amelyekben közel 200 név van - úgy emlékszem, 200 nevet említett -, a bizottság tagjai részére a bizottsági jegyzõkönyvhöz becsatolja. Ez elhangzott a zárt ülésen. Megnéztem ma az iratokat, ez a jegyzék nincs becsatolva a bizottsági jegyzõkönyvhöz, pedig ezt nem az elnök úr kapta személyesen, ez itt, a bizottság elõtt elhangzott, hogy ez csatolásra kerül a bizottsági jegyzõkönyvhöz és ebbõl megismerhetjük annak a 200 embernek a nevét, amely nevek ismertetésére a tanú nem tudott sort keríteni idõ és egyéb összefüggés hiányában.

Tehát ha ezt a jelentést a bizottság tagjai áttekinthetik, akkor a további kérdések tisztázására valóban sor kerülhet. Azt gondolom, az nem lehet a meghallgatott részérõl kizáró ok, hogy esetleg olyan magánszemélyeket is meg akar jelölni, akik nem a közélet szereplõi. Ezeket a magánszemélyeket külön megjelölheti az ügyészségi vizsgálat során is és akkor ez a veszély sem fenyeget. Ezzel elkerüljük azt a vitát, amely pillanatnyilag a bizottságon belül kibontakozott és a munkát a lényegi kérdésekben tudjuk folytatni.

Erre lenne nagyon nagy szükségünk, ezért tisztelettel kérem az elnök úrtól, hogy ezt a javaslatot fontolja meg és tegye lehetõvé, hogy ilyen módon hallgassuk meg a tanút! Köszönöm szépen. (Balogh László: Szavazzunk!)

ELNÖK: Köszönöm. Fazekas képviselõ úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Némileg értetlenül állok a vita elõtt, amely kezd kibontakozni.

Olyan új fogalmakkal gazdagodok, mint arcmásvédelem vagy arcvédelem - nem emlékszem ilyen fogalomra. Végül is olyan tanút akarunk most konspiratív körülmények között védeni, akirõl lassanként már mindenki többet tud, mint akik a bizottságban ülnek. Minden adata nyilvánvalóvá vált, már nem lehet figyelemmel kísérni, hogy éppen milyen aktuális újabb hírek jelennek meg róla. Tehát azt a tanút akarjuk védeni, akit mindenki ismer és aki nem akarja nyilvánosan vállalni, hogy õ még 15 vagy nem tudom, hány nevet fog elmondani. Mindenképpen érdekes, hogy az elnök úr ilyen mélyreható ismeretekkel rendelkezik arról, a tanú mit szeretne mondani, de nyilván a tanú tud tájékoztatást adni korábban is.

Azért azt hiszem, az a több óra hossza, amelyet információnk szerint az elnök úr arra fordított, hogy konzultációra kerüljön sor Nógrádi úrral, elég bõ élre eresztett konzultáció volt, valószínûleg mást is takarhatott.

Meg szeretném kérdezni, hogy a tanú felkészítése megfelelõképpen megtörtént-e a mostani alkalomra, vagy még további meglepetések is várhatóak ebben a dologban? Ugyanis néhány körülmény, ahogy már elhangzott és amelyeket nem akarok külön kifejteni, ismertetésre került. A Fidesz részérõl az az álláspontunk, hogy tiszta, átlátható bizottsági munkát, nyilvánosságot szeretnénk, mert tényleg már olyan sok titok van, amelyek már elõttünk is titkok; jelentések, beszámolók vannak.

A tanú leírta; az újságból megtudjuk, hogy amit elmondott, az írásban is megvan, ezt látták a sajtó általam igen nagyra becsült képviselõi is, mi még ezeket a dolgokat nem láttuk. Ugyanakkor kiderült a múltkor, hogy azért szükséges a zárt ülés, mert minden zárt. Utána kiderült, hogy ami itt elhangzik, az nem zárt, csak a személye titkos; aztán ami elhangzott, az a nyilvánosság elé is került. Miért ne kerülhetne most minden egyszerre a nyilvánosság elé, kérdezem én. Úgy is oda fog kerülni, legfeljebb nem most, hanem egy óra múlva, vagy egy nap múlva, tehát ez csak idõ kérdése.

Nem akarok semmit se feltételezni a jövõrõl, pusztán az eddig történtekbõl indulok ki, amelyek, lehet azt is mondani, úgy látszik, ebben a bizottsági munkában precedens jellegûvé váltak. Tehát azt hiszem, a nyilvános ülést kell vállalni. Ha a tanú nem vállalja, semmilyen olyan kötelezettségünk nincs, hogy meghallgassunk egy olyan tanút, aki nem vállalja a nyilvánosságot, s aki elõre, minket megkerülve konzultál, s akinek írásos anyagai vannak. Semmi ilyen kötelezettsége nincs a bizottságnak! Vannak még más tanúk, vannak még más dokumentumok.

Kérdezem, hogy milyen tanú az ilyen, vajon mire emlékszik pontosan és a múltkor mire emlékezett. Arra, amire felkészítették, vagy arra, ami még a saját memóriájában a korábbi idõszakról volt? Legalábbis óvatos kétkedéssel fogadok bármit, amit akár egy késõbbi, esetleges meghallgatáskor az érintett személy el fog mondani vagy el tud mondani.

Egyébként úgy emlékszem, a múltkor - visszatérve egy korábbi dologra - az elnök úrral vitatkoztunk azon, hogy átadjuk az elõzõ bizottsági ülés anyagát, a bizottság döntõ többsége ezen az állásponton volt, hogy ezzel szolgáljuk az ügyészségi munkát, hogy az minél eredményesebb legyen. Lehet, hogy a memóriám elhomályosult egy hét alatt, de így emlékszem rá.

Tehát hangsúlyozom: az olajbizottság munkájában továbbra is a nyilvánosság lehetõ legteljesebb bevonása és tájékoztatása mellett vagyunk. Az elnök urat szeretném idézni, amikor azt mondta, hogy a tanú által elmondottakkal igenis azért fordult a nyilvánossághoz, hogy õt megvédje. Akkor ezt a védelmet most nem biztosítjuk neki? Köszönöm.

ELNÖK: Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Mindnyájan saját bõrünkön érezzük a manipulációt.

Manipulációt többféleképpen lehet elkövetni. Az egyik, hogy fals információkat kapunk; a másik, hogy elzárják elõlünk az információt, mert egy meg nem adott információ is manipuláció. Több héttel ezelõtt ez a tanú hivatalosan bejelentette, hogy a bizottság számára az írásos dokumentumait elõzõleg átadta az elnök úrnak. Szeretném hivatalosan is újra nyilvánvalóvá tenni: a most vitatott tanú meghallgatása elõtt kiderült, hogy ezek az iratok a bizottság számára nem elérhetõek.

Milyen tanút akarunk meghallgatni, amikor a hetekkel korábban a bizottság számára készített írásos anyagát az elnök úr nem hajlandó átadni a bizottság tagjainak? Ez kérem, manipuláció! Az át nem adott információ manipuláció. Az elnök úr manipulálja a bizottságot azáltal, hogy a bizonyítékoknak nevezett csomagot nem bocsátja a bizottság rendelkezésére. Én nem vagyok hajlandó magamra venni azt az ódiumot, hogy miattam nem derül ki az igazság.

Az igazság azért nem derül ki, mert az elnök úr nem hajlandó a dokumentumokat átadni, többszöri bizottsági határozattal szemben sem hajlandó! Elmondtam már többször: a nagyotmondások kora befejezõdött, elnök úr! Fél év után be kellene tartani a bizottság döntéseit! Fél év után tiszteletben kellene tartani azt az elvárást, amelyet a magyar közvélemény megfogalmazott! Most már nem mellé kellene beszélni, hanem le kellene rakni a dokumentumokat!

Azonkívül: mit hallgassak meg egy olyan tanútól, amely tanút elõzõleg felkészítettek, amely tanú hetekkel ezelõtt átadott egy vaskos dossziét, amelyben bizonyítékok vannak - ezt a bizonyítékot elzárja elõlem az elnök úr. Mi értelme van ennek? 40

BB 41 (Balogh László)

Természetesen hajlandó vagyok meghallgatni a tanút. Kóródi Mária világosan elmondta és az elnök úrnak is joga volt elmondani, tolmácsolni a tanúnak azon kívánságát, hogy ne filmezzék, ne fotózzák.

Itt van mellettünk egy terem! Be kell vezetni egy ilyen kis készüléket abba a terembe, rá kell csatlakoztatni; ott technikailag megoldható. Ebben a készülékben van egy mikrofon és van egy hangszóró. Üljön le a tanú abban a teremben, elõzõleg a termet olyan helyzetbe lehet hozni, hogy más ne legyen ott. A bizottság tagjai betekinthetnek a terembe, azonosíthatják a tanút, hogy õ ül a mikrofon elõtt, és itt, a teljes nyilvánosság elõtt kép nélkül, hanggal meg tudjuk hallgatni a tanút.

Én hajlandó vagyok erre a kompromisszumra, de ez alatt a félórás technikai szünet alatt viszont - ha szabad ezt a szót használnom - elvárom az elnök úrtól, hogy a tanútól kapott bizonyítékokat tegye az asztalra, és fél óra alatt tudjuk áttekinteni, hogy valós és értelemszerû kérdéseket tudjunk föltenni.

Amennyiben ez így nem történik meg, nincs más módom, mint azt mondani, hogy az elnök úr akadályozza az igazság kiderítését! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Hadd javasoljam, hogy jó lenne, ha a képviselõtársam egy kis nyugalmat magára erõltetne. (Balogh László: Teljesen nyugodt vagyok, elnök úr.)

Részemrõl nem történt manipuláció, Nógrádi Zsoltot illetõen. Nem én voltam a Bács megyei olajmaffiában. Képviselõtársaim emlékeznek arra, hogy hogy kezdte a mondanivalóját Nógrádi Zsolt: Ennek és ennek a maffiának voltam a tagja.

Így - és mivel részt sem vettem az olajozásban, még dízelgépjármûvem sincsen, mezõgazdasági gépem sincs, ami dízelüzemanyaggal mûködne -, így gyakorlatilag nem volt módom, nem volt mirõl és mivel manipulálni Nógrádi Zsoltot, esetleg rávenni arra, hogy benne legyen ebben a maffiában.

Az a bizonyos jelentés, amirõl szó volt a korábbi bizottsági ülésen, be lett csatolva a jegyzõkönyv mellé, amire legutóbb rákérdezett Kóródi Mária is. Benne van a dossziéban az a jelentés. (Dr. Kóródi Mária, a fejét ingatva: Nincs.) Akkor kérem ezt a jelentést. (Az elnök és dr. Cserháti Judit, a bizottság munkatársa egymás között egyeztet.)

Ezt az után tettem meg, miután vége volt a bizottsági ülésnek, és Kóródi Mária képviselõ asszony felvetette, megkérdezte, hogy annak a jelentésnek mi lett a sorsa, be van-e csatolva. Az be van csatolva. Ennyi állt rendelkezésemre Nógrádi Zsolt részérõl. Azokra az iratokra vonatkozóan, melyekrõl még beszélt képviselõtársam, Balogh képviselõ úr, amelyek a bizottság számára érkeztek: ezek elkészítés alatt vannak, és át fogom adni a bizottság titkárságának. Folyamatban van az anyagátadás.

A képviselõ asszony félórás szünetre vonatkozó javaslatát fölteszem szavazásra. Két megoldás is elhangzott. Megkérdezzük, hogy mit vállal, vállalja-e ezeket a dolgokat. (Balogh László folyamatosan jelentkezik.) De kérem képviselõtársaimat, hogy a megbeszélésre Nógrádi Zsolttal ne egyedül menjek, hanem legalább két képviselõtársam szíveskedjen velem tartani. Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Én azokról a dokumentumokról beszélek, amely dokumentumokra hivatkozva a Világgazdaság újságírója jelezte, hogy még a meghallgatás elõtt volt módja azokat a dokumentumokat átnézni.

Ezek a dokumentumok nincsenek csatolva a jegyzõkönyvhöz, és azt hiszem, hogy ha mi komolyan gondoljuk a munkánkat és komolyan újra meg akarjuk hallgatni a tanút, akkor ezen anyagok ismeretében tehetjük ezt meg. Nyomatékosan kérem az elnök urat, hogy - miután meg vagyok róla gyõzõdve, hogy ha a tanúnak valóban van mondanivalója és valóban csak az az ok, hogy nem akarja, hogy az arcát fotózzák, akkor bele kell hogy menjen ebbe a technikai meghallgatásba.

Amíg ez elkészül, az alatt a fél óra alatt bocsássa rendelkezésünkre a dokumentumokat. Erre mondtam azt, hogy olyan munkában nehéz részt venni, amely munkában vannak olyanok, akik a teljes anyagot ismerik, és vannak olyanok, akik csöpögtetett információval rendelkeznek. Ezért nyomatékosan kérem az elnök urat, hogy a két héttel ezelõtti bizottsági ülés döntését hajtsa végre és kapjuk meg a bizonyítékokat, azokat a bizonyítékokat - hangsúlyozom: bizonyítékokat -, amelyeket a tanú a meghallgatása során állított, hogy átadta a bizottság számára. Egyébként nagyon szívesen elkísérem az elnök urat arra a bizonyos beszélgetésre.

ELNÖK: Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ügyrendinek tûnõ javaslatok hangoznak el a bizottsági ülés közel egyórás ideje alatt. Úgy illik, hogy a MIÉP-frakció részérõl is véleményt formáljak.

Két héttel vagy egy héttel ezelõtt, amikor az elnök úr kiküldte a bizottsági ülésre a meghívót, abban egyértelmûen szerepelt, hogy Nógrádi Zsolt úrnak bizottsági meghallgatása lesz, mégpedig nyílt, nem zártkörû meghallgatása.

Nem látom azt az okot, illetve vélelmezett okot nem látom olyan alaposnak, amely ezt a meghallgatást zárt üléssé próbálja meg átalakítani. Azokat az észrevételeket bizottságitag-társaim részérõl, amelyekkel különbözõ küldöttségek mennének Nógrádi Zsolthoz, illetve Nógrádi Zsolt szavait kivezetnék egy másik terembõl ebbe a terembe - be is azonosíthatnánk Nógrádi Zsolt személyét -, nevetségesnek tartom, figyelemelterelésnek tartom, és a részemrõl nem támogatom ezt az indítványt.

Azt mondom, hogy tegyük föl a kérdést újfent, ismételten Nógrádi Zsoltnak, erre hatalmazzuk fel az elnök urat - elmehetünk vele többen is egyébként, ha asszisztálni kell ehhez, - hogy vállalja-e Nógrádi Zsolt a mai ülésen a nyílt meghallgatást.

Ha nem vállalja, akkor itt és most függesszük föl az ülést. A másik meghallgatott személy, Dunai Imre nem jelent meg a bizottsági ülésen. Meg kell hogy mondjam kerek perec, ezt a Nógrádi-ügyet kimondottan figyelemelterelésnek látom. Igenis van itt egy olyan személy, aki az elõzõ bizottsági ülésen négy órán keresztül beszélt, állított valamit.

Most, amikor ez folytatódhatna, nem jön be, ugyanakkor egy órája vitatkozunk azon, hogy hogyan közelítsünk Nógrádi Zsolthoz, de szóba nem jön az, hogy Dunai Imre, aki a halasztott vámfizetésben úttörõszerepet vitt 1993-tól, miért nincs itt, miért pont most van külföldön, a bizottság titkársága miért nem tudott vele egyeztetni. Uraim, Hölgyeim! Errõl kellene beszélni, nem pedig arról, hogy Nógrádi Zsoltot milyen összetételben közelítjük meg.

Elnök úr, tehát ügyrendi javaslatom van. Az az ügyrendi javaslatom tárgya, lényege, hogy kérdezze meg Nógrádi Zsoltot, hogy a nyílt meghallgatást tudja-e vállalni vagy sem. Ha nem tudja, akkor fejezzük be a bizottsági ülést.

ELNÖK: Három javaslat hangzott el. (Dr. Fazekas Sándor: Csak a napirendet tudjuk befejezni, elnök úr. Van egy harmadik napirendi pont is.)

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Úgy módosítom, hogy az egyebekkel folytathatjuk.

ELNÖK: Tehát három ügyrendi javaslat hangzott el Kóródi Mária részérõl, Balogh László részérõl és Lentner képviselõ úr részérõl. (Balogh László: Én nem adtam ügyrendi javaslatot.) Jó. Akkor csak kettõ hangzott el. Köszönöm a kiigazítást. De technikai javaslat elhangzott. (Dr. Lentner Csaba: Az a Kóródi-féle javaslat volt és egy az enyém.)

Aki elfogadja ezt a két javaslatot... (Közbeszólások: Ezt külön kell! Ez két különbözõ javaslat.) Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Tisztelettel azt javaslom, hogy mivel a Lentner képviselõ úr által felvetettek gyakorlatilag az elnök úr által felvetettekre rímelnek, tehát ugyanezt mondják, hogy vagy nyílt ülés vagy zárt ülés, ezért ez egy tágabb javaslat, mint az enyém. 50

51/MM (Kóródi Mária)

Az enyém szûkebb, módosító javaslat, technikai értelemben módosító, áthidalva a zárt és a nyílt ülés közötti különbséget, hogy a tanú akár egy fülkében, akár más módon megoldva, de nem látható, az ülés nyilvános, csak a tanú nem látható.

Azt gondolom, hogy elõször az én módosító javaslatomat kell megvitatni és amennyiben ezt nem fogadják el, akkor lehet dönteni arról, hogy az ülés egyébként zárt vagy nyílt legyen. Lehet fordítva is, csak akkor a módosító javaslat nem kerül szavazásra.

ELNÖK: Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Most kivételesen nem értek egyet Kóródi Máriával, mert ha elfogadjuk Lentner Csaba képviselõtársam javaslatát, akkor nyilvános ülésen kell meghallgatni a tanút. De ha a tanú nem vállalja a nyilvános ülést, akkor még mindig van módunk Kóródi képviselõ asszony javaslatát megszavazni, tehát akkor még mindig adhatunk esélyt a technikailag megoldott tanúmeghallgatásnak.

Ha viszont fordítva történik, akkor nincs módunk Lentner képviselõ úr elõterjesztésérõl szavazni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Aki Lentner képviselõ úr javaslatát elfogadja, kérem kézfelnyújtással megerõsíteni! (Szavazás.) Hat. Ki van ellene? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodott? (Szavazás.) Három.

Amennyiben Nógrádi Zsolt nem fogadja el a nyílt ülést, akkor... Tessék!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elnök úr, azt javaslom, hogy azt a szavazást a konzultáció után folytassuk le. Tehát tudjuk meg, hogy Nógrádi Zsoltnak mi az álláspontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

ELNÖK: (Juhász Ferenccel konzultál.) Tisztelt Bizottság! Tíz perc szünetet rendelek el. Balogh képviselõ urat és Lentner képviselõ urat megkérem, hogy tartsanak velem!

60

BB 61

(Szünet: 11.03 - 11.37)

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a bizottsági ülést. Beszéltünk a tanúval. Megkérem Balogh László képviselõtársamat, hogy mondja el.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elnök úr, köszönöm a szót. Megtaláltuk a tanút, beszéltünk vele. Egyértelmûvé tette, hogy sem a teljes nyilvánosság elõtt, sem a kompromisszumos megoldás szerint nem vállalja a tanúvallomást. Arra a kérdésre, hogy miért nem, azt mondta, hogy nem akarja azt, hogy kiszivárogjanak a nevek, és az ügyészségen szeretne tanúvallomást tenni, amivel én egyetértek, de a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy akkor miért kezdeményezte a mai meghallgatását.

Egyértelmûvé vált, hogy nem csak az a probléma, hogy az arcát ne fotózzuk, hanem az is probléma, hogy amit mond, ne kerüljön nyilvánosságra. Ehhez hozzátartozik az is, hogy vállalta, hogy írásban tesz egy nyilatkozatot, és az a nyilatkozat elkerül a bizottság tagjaihoz. Mi jeleztük, hogy ez egy egyoldalú nyilatkozat. Természetesen több, mint a semmi, de ilyenkor nem lesz módunk kérdéseket föltenni.

Majd a bizottság késõbbi munkájában, amikor errõl beszélünk, esetleg lehetõség lesz arra, hogy együttmûködve az ügyészséggel, a bizottság - amennyiben erre jogi lehetõség van -, mondjuk, betekintsen az ügyészségi meghallgatás során elmondottakba. Ez az egyik.

A másik, hogy az elnök úr föltette a kérdést, hogy ott, többünk elõtt nyilatkozzon, hogy fölkészítette-e õt az elnök úr. A válasz az volt, hogy az elnök úrral többször találkozott, de az elnök úr nem adott számára instrukciókat, viszont kérdés nélkül jelezte, hogy egy más csoporttal - amely csoport tagjait nem óhajtotta megnevezni - konzultált, és elõször õ mondta ki, hogy fölkészítették. Késõbb azt mondta, hogy ez nem volt igazi fölkészítés, de készült arra, hogy hogy és milyen körülmények között tudja elmondani a véleményét.

Azt állította, hogy ez a csoport nem politikailag érintett csoport, amely õt ily módon - idézõjelben mondom, ez az én szavam - fölkészítette. Azt mondta, hogy amikor látta, hogy elég nagy problémát okoz az, hogy meg lett hirdetve ez a bizottsági ülés, és nem tud eljönni; - látszik az, hogy zavarta az, hogy velünk kelljen - és ez az õ szava volt -, a bizottsággal vacakolni. Õ mondta a vacakolni szót. Ugyanakkor elmondta, hogy õszintén föl akarja tárni az ügyészség számára az összefüggéseket, és megpróbál bizonyítékokkal szolgálni.

Ugyanakkor elmondta, hogy annak ellenére - és ez az én szavam volt, hogy megkérdeztem tõle -, hogy a meghallgatása során azt mondta, hogy bizonyítékokat adott át az elnök úrnak, illetve a bizottság számára - múlt idõben fogalmazott -, kiderült, hogy ilyen bizonyítékok átadása nem történt meg. Majd fog készíteni egy - nem is tudom, hogy hogy fogalmazzak - jegyzõkönyvszerû valamit, hogy magnóra mondja és legépelik, és akkor azt meg fogjuk tudni kapni, ugyanakkor a kérdésemre elismerte azt, hogy sem tárgyi, sem egyéb bizonyítékkal nem rendelkezik. A saját tanúvallomását tekinti bizonyítéknak, amit elmondott. Ez az igazsághoz hozzátartozik.

Kérdésre megerõsítette, hogy a múlt hét keddjén 2 órától háromnegyed 7-ig, 7 óráig volt a fehér házban, és ezalatt többször találkozott az elnök úrral, akinek hol el kellett mennie, hol visszajött. Ott megpróbálták magnóra venni az õ nyilatkozatát, amirõl most beszélt, amit valaha meg fogunk kapni, de technikai problémák miatt a magnetofon nem vette föl, amit mondani akart, ezért ez nem sikerült. Nagyjából errõl folyt a szó.

Számomra ez nagyon rossz, hogy meghirdettünk egy nyilvános ülést már egy hete, amelynek ez a két napirendi pontja volt, és a tanú most úgy döntött, hogy sem a teljes nyilvánosság elõtt, sem a kompromisszumos módon nem óhajtja a vallomását megtenni.

70

71/MM (Balogh László)

Nem tudom, kihagytam-e valamit? Ha igen, egészítsék ki. Ha kérdések vannak, válaszolok rájuk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Megerõsítem a Balogh László képviselõ úr által elmondottakat.

Nógrádi Zsolt tanú utalt arra, hogy további terhelõ adatokkal rendelkezik részint az általa korábban megnevezett személyekre vonatkozóan, részint újabb személyekre vonatkozóan is. Ezek az újabb személyek - a szavai szerint fogalmazva - részben a politikai szférához, részint üzleti körökhöz tartoznak. Bizonyítékként elmondta, hogy okirati bizonyítékokkal is rendelkezik.

Elmondta, hogy további tanúvallomásokkal is tudja igazolni az eddig megtett és a késõbbiekben megteendõ állításait, illetve egyértelmûvé tette a számunkra, miután se a nyílt, se a zárt ülést nem vállalta, hogy a vallomástételét folytatni fogja. Ennek formájaként, a személye biztonságát szem elõtt tartva, az írásbeli rögzítést fogja választani, tehát hiteles személy elõtt, hiteles közokiratba fogja foglaltatni azokat az adatokat, információkat, amelyek a szóban forgó olajügyekkel kapcsolatban a rendelkezésére állnak. Én egyébként úgy láttam a tanúval folytatott közel félórás beszélgetés alapján - ez szubjektív véleményem -, hogy Nógrádi Zsolt, a különbözõ, részint a politikai szereplõk, részint a médiaszereplõk túlzott érdeklõdése miatt, idegileg nincs olyan állapotban, hogy a bizottság elõtt meg tudna jelenni. Ugyanakkor a szavai alapján úgy látom, úgy tudom értékelni ezt a félórás beszélgetést, hogy eltökélt abban, hogy a közéletet, az üzleti életet befeketítõ körülményekrõl részletes tanúvallomást tegyen, tehát az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsássa az általa birtokolt információkat.

Hogy se a nyílt, se a zárt ülést nem vállalta, jóllehet arra korábban készséget mutatott - zárt ülésen részt is vett egy korábbi alkalommal, illetve szó volt arról, hogy ezt nyílt ülésen folytatja -, arra azt mondta, hogy ez a kérdés, mármint az általa elmondottak igazolása úgy is az ügyészségi szakban fog eldõlni. Tehát az ügyészség fogja értékelni az õ vallomását, illetve ha olyan stádiumba kerül az ügy, akkor a büntetõbíróság fog állást foglalni.

Tehát röviden: részint megerõsítettem a Balogh képviselõ úr által elmondottakat, részint az általam személyesen tapasztaltakkal kiegészítettem azokat. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Én is köszönöm. Két rövid kiegészítést hadd tegyek még!

Megerõsítette, hogy az ügyészségen tanúkkal kívánja az általa elmondottakat alátámasztani. Kérjük tisztelettel az ügyészség képviselõjétõl ennek a fontosságát hangsúlyozni a legfõbb ügyész úrnak! De sem õt, sem pedig mást nem óhajtanak ilyen cirkusznak kitenni, hanem a tanúvallomásokban, úgy fogalmazott, "ha tíz tanú fogja mondani, akkor talán már csak el fogják hinni, hogy amit mondtam, az megalapozott "- ez is elhangzott.

Számomra még egy lényeges volt, amit mondott, hogy olyan csoport készítette õt fel ezekre az eseményekre, amelyeknek érdekük az igazság felderítése és õ is ezt akarja. Azt mondja, hogy "aki saját maga ellen is tanúvallomást tett és mások ellen is, annak a bizonyíték erejû tanúvallomása általában elfogadott, mert én saját magamra is tanúvallomást tettem, mert érdekem, hogy az igazság kiderüljön."

Egyébként a tanúvallomása minden lapját, minden oldalát, amely a jegyzõkönyvben van, a kézjegyével megerõsítette és ez így került át az ügyészségre, mint aki az aláírásával igazolja, hogy ezt õ mondta el. Ennyi volt még. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm. Nem kiegészíteni szeretném, csak jelezni, hogy amikor õ ezt mondta, hogy tíz tanú fogja igazolni, akkor egyetlen nevet mondott, annak a bûnösségét; nem azt mondta, hogy az elmondottakat, hanem utalt egy névre. (Sic!)

Visszatérve: azt szeretném megkérdezni - mert számomra új volt, hogy az ügyészség számára minden lapot aláírt a jegyzõkönyvben -, hogy amit õ aláírt, tehát aminek vállalta a hitelességét és az általunk korábban látott jegyzõkönyv között volt-e pontosítás? (Jelzésre:) Nem, tehát ugyanazt, amit mi láttunk korábban, változtatás nélkül, betûhûen ugyanazt írta alá. (Az elnök bólint.) Jó, köszönöm szépen, ennyit szerettem volna.

ELNÖK: (Dr. Fazekas Sándor jelentkezik.) Azonnal szót adok.

Ehhez még annyit hadd tegyek hozzá, hogy nyilatkozta utána, hogy "ezen a napon aláírtam minden oldalt és két tanú tanúsította, hogy Nógrádi Zsolt írta alá." Tehát igyekeztünk szabályosan... Fazekas képviselõ úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Igazán nem akarom a szót szaporítani. Úgy látom, egy harmadik napirendi pontunk maradt és egy meg nem történt meghallgatás nem igényel különösebb kommentárt.

Pusztán a jegyzõkönyv miatt szeretném elmondani, hogy a korábban meghallgatott Nógrádi Zsolt tanú által elmondottakat ezek szerint az alábbi korrekciókkal szükséges elraktároznunk, és ez kiterjed a késõbb elmondott dolgokra is. 80 BB 81 (Dr. Fazekas Sándor)Egyrészt az egyik dolog egy tanulságos tény, hogy nem vállalta sem a nyilvánosságot, sem azt a konspiratív, félig zárt, félig nyílt ülést, amire a lehetõség megvolt.

Kettõ. Valakik a tanút felkésztették. Ezt is konstatáljuk. Ezek tények.

Három. Többször konzultált az elnök úrral. Ez is egy tény. Egyikhez sem kívánok sem pozitív, sem negatív elõjelet tenni. Ezt ki-ki maga oda tudja tenni.

Zárójelben még odateszem, hogy az elmúlt egy hónap alatt megismertük a tanút. Érdeklõdéssel várom, hogy vajon kikkel konzultált még a késõbbiek során, és kikkel fog a jövõben is konzultálni, kik fogják felkészíteni. Gondolom, ez majd ki fog derülni. Köszönöm.

ELNÖK: Én is köszönöm. Alelnök úr!

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Mindenekelõtt az elnök úrtól szeretnék kérdezni, ha erre módot és lehetõséget kapok. Tudniillik ha jól értettem, az elnök úr egy magnóra próbálta fölvenni a tanú vallomását a fehér házban, de ez technikai okok miatt nem sikerült.

Tisztelettel kérdezem az elnök urat, hogy az ott elhangzottakat meg kívánja-e osztani a sajtó nyilvánosságával, illetve a bizottság nyilvánosságával az elkövetkezendõ idõszakban, mert azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés itt és most.

ELNÖK: Köszönöm. A tanúvallomást tevõ ígérte, hogy a kiegészítéseket elkészíti és az akkor is - amikor a tanúvallomását tette - nála lévõ jegyzeteket csatolja majd a bizottsági jegyzõkönyv mellé. Ennek a pontosítása végett kérte, hogy valaki segítsen neki, hogy magnóra mondja, és arról le lehetne írni.

A technikai zavar az lett, hogy a három tekercs magnófelvételbõl egy fél tekercs magnófelvétel lett jó, mert a riportermagnó "felvétel"-gombját nem nyomták be. Ennyi volt az egész. (Derültség.)

Gyakorlatilag egy fél magnótekercs rendelkezésre áll a bizottságnak, meg tudják hallgatni a bizottság tagjai. Ez is azért lett volna, hogy a bizottság elé kerüljenek azok az anyagok, amiket elmondott. Ennyi volt az az óriási konzultálás.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök úr, nem konzultálásról beszéltem. Azt szeretném megkérdezni, hogy... - a múltkori zárt ülés anyagát az elnök úr egy nap múlva nyilvánosságra hozta. Most itt van a nyilvánosság is, itt van a bizottság nagyon sok tagja. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha ilyen szándék van, nem kívánja-e ezt most megtenni.

ELNÖK: Én magam nem hallgattam meg a kazettát. Parlamenti nap volt, szavazás volt délután. Kétszer-háromszor visszamentem az irodába, folyt a munka. Én magam sem hallgattam meg a kazettát. A kazetta másnap reggel átkerült a titkárságra, mert akkor már fél 7, háromnegyed 7 lehetett, amikor elment. Akkor mondta le a számára kért õrizetet írásos nyilatkozatban, hogy nem kívánja igénybe venni a rendõrség õrizetét.

De rendelkezésre áll a bizottság tagjainak az a fél kazetta meghallgatásra. Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm. Ki szeretném egészíteni az elõbb elmondottakat, mert különös fényt kapott az a csoport, aki - úgymond - vele konzultál.

Megkérdeztem, hogy lehet-e tudni, hogy kik azok, akikkel konzultál. Megtagadta a válaszát, és erre mondta kitérõen, hogy ezek tisztességes emberek, akik az igazságot akarják, de sem azt nem állította, nem mondta meg, hogy név szerint kikbõl áll az a konzultációs csapat, sem azt nem erõsítette meg, hogy milyen szakterületrõl jöttek azok, akik felkészítették õt a bizottsági meghallgatásra.

ELNÖK: Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Két megoldási lehetõséget látok, elnök úr. Vagy most itt és most abbahagyjuk ezt a napirendet, hiszen a háromfõs csoport elmondta, hogy sem így, sem úgy, sem amúgy nem hajlandó idejönni. Tehát a második napirendet tulajdonképpen lezártuk. Ez az egyik változat.

A másik változat - és szívesen részt veszek a másodikban is -, hogy megpróbálunk a háromfõs csoportnak feltenni kérdéseket és abból kikombinálni magunknak valamiféle választ, mert nagyon éberen figyeltem: a három fõnél, aki tájékoztatást adott, nem minden szó volt azonos, nem minden hangsúly volt azonos - nem voltam még rendõr életemben, de most már elmegyek -, nem minden szó volt azonos. Ebbõl valószínûsíthetõ, hogy például mást ért dokumentum alatt Balogh úr és mást Csaba, aki igazságügyi szakértõként is dolgozik. Itt tehát vannak nüánsznyi különbségek.

Tehát vagy belemegyünk a részletekbe, és megpróbálom kideríteni, hogy melyikük fogalmazott pontosabban, vagy lezárjuk a napirendet, mert nincs meghallgatott, mert úgy döntött, hogy sem így, sem úgy, sem amúgy be nem teszi ide a lábát. Magnóra lediktálta az elnök úr szobájában, ami vagy sikerült vagy nem. Ugyanúgy van ez is, mint a videókazetta, ami vagy megvan, vagy nincs. Ugyanúgy van, mint az összes többi, hogy hol volt, hol nem volt, hol volt, hol nem volt emberekrõl. Ne foglalkozzunk vele tovább!

Viszont hármukat szívesen faggatom arról, ha nem zárjuk le a napirendet, hogy ki melyik ponton érzett mást. És akkor hátha negyedikként közelebb jutok az igazsághoz. Ez morbid lenne, mert elõlépnének meghallgatottként Balogh képviselõtársamék, amit nem jó néven vennék. Inkább tehát azt javaslom, elnök úr, hogy most fejezzük be.

Az egyebek között elsõ pontban szeretném, ha az elnök úr megmondaná a következõ meghallgatás témáját, aminek a tartalmát elnök úr szintén ismeri; jelezte, hogy akkor fogunk igazán megdöbbenni. Ezt már kértem a bevezetõmnél, ott még nem tette meg az elnök úr, remélem, hogy az egyebek között lesz módja, esélye és lehetõsége. Egy magnót pedig fölajánlunk Békéscsabáról, amelyik mûködik. (Derültség.)

ELNÖK: Az mindig jó egy bizottsági ülésen, amikor egy bizottsági tag a humornál tud maradni. Kóródi Mária képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lenne egy javaslatom a bizottság számára abban a dologban, hogy valóban elég nehéz már azt is értékelni, hogy ki mit hallott ki a tanú válaszaiból. Tudjuk A vihar kapuja óta, hogy ez általában így szokott lenni.

De hogy közelebb jusson a bizottság a munkában, a lényegi kérdésekhez, ezért azt szeretném javasolni, hogy a tisztelt bizottság kérje fel a Legfõbb Ügyészséget, hogy az átküldött jegyzõkönyvben szereplõ nevekkel kapcsolatosan végezzen el egy priorálási munkát: nézzék meg, hogy az ott elhangzott nevekkel kapcsolatosan volt-e valamiféle eljárás, indult-e büntetõeljárás. Ez a büntetõeljárás milyen szakaszba ért, lezárult, nem zárult, ha lezárult, akkor milyen eredménnyel zárult le, vagy egyáltalán milyen szakaszban akadt el.

Nagyon sok olyan személy neve szerepel az elõzõ jegyzõkönyvben, akik nem közéleti személyek. Egész konkrét ügyekkel lettek hírbe hozva a jegyzõkönyvben, és jó lenne áttekinteni, hogy bármilyen módon konkrét eljárás indult-e. Azt gondolom, hogy akkor egy kicsit elõrébb tudnánk menni abban a kérdésben, hogy hogyan tudjuk ezt a szálat valóban felgöngyölíteni.

Azt is tisztelettel szeretném kérni az ügyészségtõl, hogy azokról a hivatalos személyekrõl, akik szintén középszinteken vagy egyéb szinteken nevesítve vannak - nem azokra a politikusokra gondolok, akik nevét az elnök a nyilvános sajtótájékoztatón felhozta, hanem egyéb hivatalos személyekre, akik szintén név szerint megjelennek a jegyzõkönyvben -, szíveskedjenek bekérni, hogy indult-e bármiféle fegyelmi eljárás. Történt-e valamilyen kezdeményezés egyáltalán fegyelmi ügyben, vagy érkezett-e olyan bejelentés bárhová, ami alapján ezeket az eljárásokat meg kellett volna indítani és hogy ezekkel az eljárásokkal mi történt: lezárultak vagy nem zárultak le. Ha lezárultak, akkor milyen eredménnyel.

90

cai 91 (Kóródi Mária)

Ha ezeket a priorálásokat megkapjuk, akkor össze tudjuk vetni azokkal az anyagokkal, amelyeket eddig megkaptunk. Van egy olyan anyag, amelyben nagyon sok büntetõeljárás fel lett sorolva, csak nem ismerjük a tartalmát, mert azt nem kaptuk meg. Ezzel egy picit elõrébb tudnánk haladni az ügy érdemét érintõen, mert hiszen ez lenne a lényeg. Az lenne a lényeg, hogy végre azzal foglalkozzunk, hogy valójában ez a dolog lényegileg hogyan történt, és hogy az ehhez szükséges eszközöket és módszereket a bizottság megtalálja. Gondolom, hogy a többi része nem fontos.

Abban biztos vagyok, hogy ezen a módon muszáj tovább mennünk, mert nem lehet, hogy a következõ két hónap úgy teljen, hogy az ország közvéleményének van egyfajta hite arról, hogy mi történt, és ennek a hitnek nem járunk pontosan a végére. Meg kell tudni, fel kell tudni mutatni azokat az ügyeket, amelyek megtörténtek, hogy végre megtisztuljon a közélet ettõl a jelenlegi súlyos vádtól. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Ha folytatjuk az oknyomozást, akkor nyomozzunk. A meghallgatott igazságszeretõ felkészítõi két tetten érhetõ mondatot is elmondattak a meghallgatottal a meghallgatásakor. Szeretném megkérdezni az ügyészség képviselõjét a következõrõl. Miután már megkapták az anyagot, elolvashatták, abban találtak két dátumot, amely nem általában dátum, hanem pontos napi dátum, nagy emberre vonatkozó napi dátum. Ha önök még nem tették meg, akkor mi tegyük meg. Olyan személyrõl van szó, akinek a tevékenységét, utazásait, útjait nyomon követjük. Megtörtént a leellenõrzés, hogy azon a két napon részt vett-e olyan programon, részt vehettek-e olyan programon? A dátumot nem jegyzem meg, mert azt hiszem, hogy még nem nyilvános. Bár nehezen sért személyiségi jogot, ha dátumot mondok, igaz? (Dr. Cserháti Judit: Nem szabad mondani.) Akkor nem mondok dátumot. Ott szerepelt két dátum, amely alapján könnyen utolérhetõ. Ha kiderül, hogy ebben a két dátumban igazat mondott az úriember, akkor hátha közelebb leszünk az igazsághoz. Ha pedig még az sem igaz, akkor még dátumcseréket is végrehajtott, és az már kényelmetlen. Leellenõrizték-e ezt a két dátumot? Az ellenõrzés viszonylag könnyû. Pontosan lehet tudni, hogy kitõl kell választ kérni.

A második: hivatkozott egy olyan dokumentumra, amelyet otthon felejtett. A dokumentumot nem nevezem meg, hogy mit felejtett otthon, de annak a másolatát olyan helyen lehet megkapni, ahol ritkábban felejtik otthon az anyagot. Bekértük-e ezt a másolatot már egy bizonyos hivatalos szervtõl, amely hivatalból üldözi a bûnt? Ha bekértük, akkor lehet kontrollálni, hogy mondjuk az az állítása tételesen igaz-e, és akkor próbáljuk meg nyomozati munkával kideríteni legalább azokon a pontokon, ahol megfogható. Én alaposan elolvastam: ezen a három ponton van konkrétum, és azok közül kettõ kifejezetten izgalmas, hogy lenyomozták-e önök. Ha igen, és lehet válaszolni, akkor az mindig jólesik a lelkemnek.

DR. BÍRÓ KORNÉLIA, a Legfõbb Ügyészség képviselõje: Képviselõ Úr! Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy el nem döntött dolgokról, illetve folyamatban lévõ eljárásokról tájékoztatást adjak. Ez a válaszom. Konkrét választ nem tudok adni.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Rendben, akkor maradnak a régiek - már ne haragudjon. Konkrét ügyben ne kérdezzünk? Feladtam! Elmegyek én, aztán megkérdezem.

ELNÖK: Köszönöm. Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Úgy gondolom, hogy a bizottság ezeket a kérdéseket úgyszintén határozatilag elfogadhatja, és megkéri az ügyészségtõl. Ebben az esetben az ügyész asszony kikerül ebbõl a dilemmából, mert a bizottság felkérése alapján az ügyészség meg tudja hozni azt a döntést. A bizottságot tájékoztatni lehet a konkrét ügyrõl nyilván azok között a körülmények között, amelyekben az ügy van. Ha az még titkos fázisban van, akkor a bizottság betekinthet a titkosság megtartása mellett ezekbe az ügyekbe, és a képviselõ úr ezekre is választ kaphat. Itt, a nyilvánosság elõtt nyilván nem lehet.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Hogy a nyár folyamán ne legyünk híjával a munkának, Kóródi Mária képviselõ asszony gondolatait annyiban szeretném folytatni, hogy a hivatalos szervek részérõl beérkezett anyagok és a tanúvallomásban szereplõ anyagok összevetése szakértõi szinten megkezdõdhet, és szükség szerint a büntetõeljárás anyaga nevesítve ebbõl az összesítõbõl, amit a bizottság számára megküldtek, kikérhetõ. Mivel a szakértõknek két hete van meg a C-típusú vizsgálata, azóta van módjuk hivatalosan tevékenykedni a bizottság mellett. Tisztelettel ezért arra kérem a bizottságot, hogy fogadja el azt a javaslatot, hogy kezdjék meg e tanúvallomás alapján az anyagok összevetését.

Balogh képviselõ úr, tessék!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ne szaladjunk ennyire elõre. Azt javaslom, hogy Kóródi Mária elõterjesztésérõl Tóth Károly kiegészítésével szülessen egy határozat, és ezzel kérjük fel az ügyészséget, hogy ilyen szemüvegen keresztül a már átküldött anyagot és annak nyomozati részét tekintse át, és vegye figyelembe.

Ugyanakkor szeretnék tenni egy olyan javaslatot is, amely már több bizottsági ülésen is felvetõdött. Akkor ezt még nem óhajtottam megtenni, de most szeretném megtenni. A bizottságunk több olyan dokumentumot kért, illetve feltehetõen a jövõben is kér - most már kiegészülve az ügyészséggel is -, amit a titkosszolgálatok, illetve a Belügyminisztérium, a rendõrség operatív eszközökkel készített. Egy olyan javaslatot tennék, hogy ezekben az ügyekben az anyagokat ne átkérjük ezektõl a hivataloktól, és ne egy plusz másolatban õrizzük a lemezszekrényben, hanem oly módon kérjük a betekintést, hogy az õrzés helyén legyen módja a bizottság bármely tagjának megfelelõ ellenõrzés mellett betekinteni ezekbe az iratokba. Ez nagyon fontos különbség. Azt hiszem, hogy mindnyájunk lelkiismerete és feddhetetlensége garancia arra, hogy ezzel a gyakorlattal tovább fogunk tudni eljutni. Itt jelentkezik az, hogy ez azért válik aktuálissá, mert az ügyészség elkezdte a konkrét munkát. Nem hiszem, hogy részeredmények után az ügyészségtõl írásos anyagot kérhetnénk nyomozati ügyekben.

Ezért javaslom azt komplexen, hogy ezentúl ettõl a három testülettõl ne kérjünk anyagokat, hanem kérjük meg a három testület vezetését, hogy engedjen betekintést ott, az õrzés helyén ezekbe az anyagokba a bizottságunk tagjai és a szakértõk számára, megfelelõen ellenõrizve. Ez is egy ügyrendi javaslat. Errõl is kérek szavazást azzal együtt, amit Kóródi Mária elõterjesztett. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Alelnök úr!

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Hogy a javaslatokat szaporítsam, azt remélem, hogy közelebb kerülünk a megoldáshoz. Azt gondolom, hogy mindannyian megelégedéssel nyugtázzuk azt a tényt, hogy a tanú vállalta azt, hogy az ügyészségen azt, amit itt nekünk elmondott volna, ott elmondja, és ami dokumentum, bizonyíték - nem tudom, minek nevezzem - van neki, azt becsatolja. Ez azt jelenti, hogy egy szakavatott szervhez kerül az az információhalmaz, ami itt adott esetben megfogalmazódott volna. Önmagában a bizottságnak ezt a tényt üdvözölnie kell.

Ugyanakkor a mai sajtóhíradásokból arról értesültem, hogy az ügyészség csak a jegyzõkönyvet vizsgálja, és arról nem döntött, hogy foglalkozik-e az ügy érdemével, merthogy most csak vizsgálódásról van szó. Ez számomra azt erõsíti meg, hogy a bizottságnak mindenekelõtt azt kell kérnie, hogy noha ott a tanú is újabb adatokat akar elmondani, noha vannak újabb papírok - nem tudom, mi néven nevezhetõ okmányok -, akkor mindenféleképpen kérjük az ügyészséget, hogy indítson eljárást. Ne egyszerûen csak tanulmányozzon, hanem indítson eljárást. Számunkra az a fontos, hogy kiderüljön, hogy azok az információk, amelyek elhangzottak, mennyire hitelt érdemlõek. Azt gondolom, hogy a nyilvánosság számára is ez a legfontosabb. 100

da 101 (Juhász)

És akkor ezeken túlmenõen lehet megfogalmazni azokat a kéréseket, amelyeket itt a képviselõtársaim már fölvetettek, és amelyekrõl nekünk dönteni kell.

De még mielõtt lezárnánk ennek a napirendnek a tárgyalását az ügyrendi vagy határozati javaslatokról történõ szavazással, azt azért szeretném a bizottságnál kezdeményezni, hogy kérje fel a bizottság az elnökét arra, hogy ne bozótharcos módszerével dolgozzon, és például akkor, amikor meghív valakit fölvenni magnóra bármit, akkor azt a bizottság titkárságán tegye.

Azt gondolom, hogy az elnök úr dolgozószobája egészen bizonyosan fontos hely, elõbb-utóbb tán még kegyeleti hely is lesz, de azt remélem, hogy a bizottság titkársága az a szakavatott apparátus, amely ezeket a feladatokat el tudja végezni, és bennünk pedig nem kelt gyanakvást. Rendkívül fontos dolog az, hogy mi a bizottságban ezekben a kérdésekben együtt tudjunk gondolkozni, együtt tudjunk mûködni, és nagyon káros és kártékony, ha magánjellegû akcióknak tûnnek bizonyos dolgok, ha még oly jó szándék is vezérli az elnök urat.

Ezt mindenféleképpen szeretnénk, ugyanúgy, mint ahogy az okmányokat ide, ugyanúgy, mint ahogy az egyéb információkat ide; a késõbbiekben, ha történik ilyen típusú találkozó vagy ilyen típusú eszmecsere vagy elõkészület, akkor azt gondolom, annak is a helye a bizottság titkársága.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Számomra nagy öröm, hogy meg van elõlegezve a kegyeleti hely számomra, fehér ház 655/A. számú irodája, remélem nem óhajtják tagtársaim esetleg ezt most mindjárt szavazásra is föltetetni, hogy akkor véglegesítve legyen.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök Úr! Bocsánatot kérek, félbe kell szakítanom. Itt nem arra céloztam, hogy esetlegesen a maffia agya borul el, hanem arra céloztam, hogy például az enyém, és súlyos testi sértést alkalmaznék adott esetben a tehetetlenség dühe miatt, miközben az elnök úr kisajátítja ezeket az információkat, ezeket a lehetõségeket. Errõl van szó.

ELNÖK: Köszönöm a helyreigazítást.

Nógrádi Zsolt azt kérte, hogy az általa elmondottak legyenek a bizottság anyagához is becsatolva, tehát a megbeszélésen errõl is szó volt, hogy elmondja, papírra lesz fektetve, és legyen itt, a bizottság rendelkezésére álljon, hogy bárki a bizottság tagjai közül ezeket meg tudja nézni.

Balogh képviselõtársam javaslata a helyszínen való betekintéssel kapcsolatosan. Ha megérkeztek volna ezek az anyagok, amelyeket a bizottság bekért, akkor minden további nélkül javasoltam volna én magam is, hogy adott esetben a helyszínen is meg lehessen tekinteni. De azt nem tartom célravezetõnek, hogy 11 képviselõ akár egyszerre, vagy akár külön-külön járja az ÁPV Rt.-t, járja a rendõrséget, járja az APEH nyomozó hivatalát. Adott esetben a bizottság kérésének már eleget kellett volna tenni, a Szocialista Párt képviselõi által javasolt operatív anyagokból kettõ... (Dr. Cserháti Judit: Egy sem.), egy sem jött be. Melyikbõl jött be kettõ? (Dr. Cserháti Judit válasza.) Az öt rendõr halálával kapcsolatban is csak két anyag érkezett meg.

Egyébként zavart keltett ez az anyagbekérés, én javasolom a bizottságnak, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy adott esetben az anyagot kérjük be. Azért javasoltam azt, hogy az egész büntetõanyag ne kerüljön ide, csak az összefoglaló kerüljön ide, mert ha a szakértõk elkezdenek dolgozni a tanúvallomás alapján, akkor adott kérdéskörben a büntetõanyagot is nyugodtan be lehet kérni.

Tessék!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Bocsánat, elnök úr, nyilván nem fogalmaztam eléggé egyértelmûen. Én annyi javaslatot tettem - ide nyilván nem vonatkozik az ÁPV Rt. -, hogy az operatív eszközökkel végzett nyomozás anyagait ne kérje át másolatban a bizottság, és ne itt a parlamentben lemezszekrényben vagy nem tudom milyen szekrényben õrizzük, hanem kérjük fel azokat a hivatalokat, amelyek ezt a munkát végzik, hogy ott biztosítsák a képviselõknek vagy a szakértõknek a betekintés jogát.

Nem hiszem, hogy problémát okozna 11 képviselõ, akár 10 bizottsági szakértõ ottani megjelenése akár együtt, akár külön-külön, ezeknek a hivataloknak - bocsánat az ilyen kifejezésért - kutya kötelességük ezekbe az adatokba ilyen módon a bizottsági döntésnek megfelelõen a betekintést biztosítani. Én ezt sokkal kisebb kockázatnak érzem, és magam is kevésbé érzem úgy, hogy túlzott felelõsséget veszek a vállamra, ha ott megfelelõ helyiségben, megfelelõ ellenõrzött körülmények között betekintek egy ilyen iratba.

Én erre tettem ügyrendi javaslatot, kérem, szavazzunk is arról, hogy az operatív eszközökkel végzett nyomozás vagy adatgyûjtés által keletkezett dokumentumokba - nem másolatba mi kérjük át ide ezeket az anyagokat, hanem a bizottság tagjai ott a helyszínen - az õrzés helyszínén megfelelõ körülmények között tudjunk beletekinteni. Így azt hiszem, egyfajta bizalmatlanság sem fog kialakulni, különös tekintettel arra - ezt csak zárójelben jegyzem meg -, hogy az elmúlt hat hónapban az itteni dokumentumokból mindig valami vagy valaki vagy valahogy vagy valamiképpen akár egészében, akár töredékében nyilvánosságra került. Én ezért az adatokért ilyen körülmények között nem tudnám a saját felelõsségemet biztosítani. (Dr. Fazekas Sándor: Szavazzunk! - Dr. Lentner Csaba: Így van!)

ELNÖK: Köszönöm. Javasolom akkor ezt a napirendi pontot lezárni. Az ügyészség felé a Kóródi Mária képviselõ asszony által felvetetteket teszem fel elõször szavazásra. Egyébként hadd jelezzem, hogy az ügyészségi kapcsolatfelvétel, a kérés a legfõbb ügyész úr felé, hogy biztosítson a bizottság számára állandó kapcsolatot az ügyészség részérõl, ez tartalmazza ezt is, hogy adott esetben fogjuk kérni a tájékoztatást is.

Tehát akik elfogadják a képviselõ asszony javaslatát az ügyészségi tájékoztatásról, kérem, kézfelnyújtással erõsítsék meg! (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodott valaki? (Senki sem jelentkezik.) Ellene szavazott? (Szavazás.) Egy ellenszavazat.

A Balogh képviselõ úr által tett javaslat... (Tóth Károly: Szeretném, ha a legfõbb ügyész képviselõjét a nyilatkozat jogával is felhatalmaznák, nemcsak a jelenlét jogával.)

Képviselõ úr, benne volt a kérésben az ügyészség felé, amikor ez meg lett fogalmazva, de folyamatban levõ ügyrõl van szó, és ennek hangot is adott dr. Bíró Kornélia.

Az operatív anyagok helyszínen történõ betekintésével kapcsolatosan javasolom továbbra is azt, hogy mivel kértünk be operatív anyagot, és még nem kaptuk meg, kapjuk meg elõször a bekért anyagokat, tekintsünk bele, és adott esetben, ha a késõbbiekben szükség lesz rá, akkor a helyszínen is meg lehessen ezt tekinteni. Akkor ha helyszíni betekintés van, akkor szervezettebb formában javasolnám, több képviselõt és szakértõket egyszerre egy adott feladatra. (Tóth Károly: 1500 oldalas anyag.) De mindenféleképpen azt javasolom, hogy most a bekért anyagokat várjuk meg, kérjük meg, és amennyiben nem kapjuk meg, kérjük indokolni, hogy miért nem voltak hajlandók részünkre a kért anyagot elküldeni.

Tessék, Lentner képviselõ úr! (Dr. Fazekas Sándor: Az indítványról kellene szavazni, hatodjára megnyitjuk a vitát, ez egy indítvány, szavazzunk róla! Tudom, hogy ez közbekiabálás volt.)

Aki Balogh képviselõ úr javaslatát elfogadja, kérem, kézfelnyújtással jelezze! Az operatív anyagok helyszínen történõ betekintését. (Szavazás.) Hat igen. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy. Én ellene szavaztam. (Juhász Ferenc: Kérdezd meg, elnök úr, és ha megkérdezed, már többen leszünk.) A javaslatom az volt, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy ide jöjjenek be az anyagok. (Közbeszólás: A nemet kellene megkérdezni.)

Tehát még egyszer: hat igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás. Aki ellene volt? (Szavazás.) Három. 110

cai 111 (Elnök)

(Dr. Kóródi Mária jelentkezik.)

Kóródi Mária képviselõ asszonynak adom meg a szót. Tessék!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy a két dolog egyáltalán nem zárja ki egymást. Adott esetben a bizottság vizsgálata elvégzésére vagy bármilyen tájékoztatásra kérhet írásos anyagot, más esetben pedig elmehet, és megtekintheti ezeket. Csak a felkérés megy el a szervekhez, hogy amikor mi odamegyünk mint az olajbizottság tagjai, akkor ott fogadjanak bennünket, és megmutassák az anyagokat. (Dr. Fazekas Sándor: Így van.) A két dolog között nem mutatkozik sem ellentmondás, sem kizárás. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Pontosításra van szükség, mert a bizottság nem errõl szavazott. Ha szabad, ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy a bizottság számára hónapok óta nem érkezett meg a bekért anyag. Annak viszont valami oka van, hogy miért nem érkezett be a szükséges anyag. (Dr. Fazekas Sándor: Nem tudom, itt más szabályok érvényesülnek? Ügyrendi vita esetében egy-egy hozzászólás lehetséges, és utána szavazni kell. Az elnök urat arra kérem, hogy ezt a szabályt tessék betartani! Ne kezdjük hatodjára az ügyrendi szavazást! Tudom, hogy a közbekiabálás is szabálytalan. A Házszabály elõírásai itt is érvényesek, nem? - Dr. Kóródi Mária jelentkezik.) Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Amely iratokat régebben bekértünk, azokra a régi határozataink vonatkoznak. Azokat a határozatok alapján mi már bekértük. Ha nem küldték meg ezeket az iratokat, akkor a régi határozataink alapján változatlanul kérhetjük a magyarázatot. Igazából ez a mostani határozatunk a régi határozatainkat semmilyen módon nem helyezi hatályon kívül. A jövõre vonatkozóan is megtehetjük azt, hogy bizonyos esetekben megint csak bekérünk iratokat. Én ezt csak így tudom értelmezni, semmilyen egyéb módon nem. (Dr. Lentner Csaba jelentkezik.)

ELNÖK: Tessék, Lentner képviselõ úr!

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! A bizottság tekintélyét látom romba dõlve, ha olyan kérdésekrõl szavazunk, hogy nem küldtek be a részünkre adatokat felelõs államigazgatási szervek, és még egyszer szavazunk arról, hogy küldjék be. Azt kérem öntõl, hogy a bizottsággal ismertesse meg azokat az államigazgatási szerveket, amelyek a kérésünk ellenére nem küldték be a közérdekû adatokat és információkat. (Dr. Fazekas Sándor: Ezt egyébként már kértük.) Tehát azt kérdezem, hogy melyek azok a szervezetek. Mely szervezetek merik venni a bátorságot, hogy több hónap elteltével sem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek?

ELNÖK: A titkárság ezt folyamatosan figyeli, és ki van gyûjtve, megtekinthetõ.

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Az ülés után oda tudná adni? (Dr. Cserháti Judit: Igen.)

ELNÖK: Nem kívántam ismételten ügyrendi vitát nyitni ebben a kérdésben, hanem szerettem volna tájékoztatni a bizottságot arról, hogy szavazunk egy olyan kérdésrõl, miszerint majd betekinthetünk adott helyen bizonyos operatív anyagokba, közben pedig valami miatt nem teljesítették a korábbi kötelezettségüket. Errõl azonban nem kívántam szavaztatni, mert nem errõl szólt a szavazás, hanem a bizottság figyelmét akartam felhívni arra, hogy esetleg e kérdés miatt is lehet egy csekélyke felháborodás, hogy vajon miért nem érkezett be az ominózus két operatív anyag. (Balogh László: Van is felháborodás!) Köszönöm.

Volt-e olyan javaslat, amirõl nem szavaztunk? (Senki sem jelentkezik.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): (Tóth Károlynak:) Károly?

TÓTH KÁROLY (MSZP): Folyamatban lévõ ügy, mint hallottuk. Az egész olajügy egyébként folyamatban lévõ ügy.

ELNÖK: A 3. napirendi pont az "Egyebek". Ezzel kapcsolatban ki kíván szólni? (Dr. Fazekas Sándor jelentkezik.) Tessék, Fazekas képviselõ úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt ülésünkön - ha jól emlékszem - azt a határozatot hoztuk, hogy az elnök úr köteles múlt hét kedden déli 12 óráig leadni valamennyi bizonyítékot, amely a rendelkezésére áll az olajügyekkel kapcsolatban. Tizennégy órakor Balogh képviselõ úrral sajnálattal konstatáltuk a bizottsági fõosztályon, hogy erre nem került sor.

Egyrészt értetlenül állok ez elõtt a dolog elõtt, másrészt azt a folyamatot látom továbbra is életben maradni vagy folytatódni - nem tudom, hogyan fogalmazzak, hogy ne legyen szóismétlés, hiszen már éppen elég szóismétlés van ebben a dologban, amikor mindig kérjük a bizonyítékokat -, hogy ezek a bizonyítékok valahol máshol lebegnek, és pont a legilletékesebb, az olajbizottság nem tud ezekkel foglalkozni. Most nem tekintek vissza arra, hogy mintegy fél éve dolgozunk, én is március óta dolgozom a bizottságban, és ez a tudomásom szerint elég nagy mennyiségû írásos anyag nyilván egyre nehezebben lesz feldolgozható, ahogy telik az idõ. Teljes joggal igényt tart a bizottság arra, hogy ezekbe az anyagokba betekinthessen. Lélekben biztos voltam abban, amikor errõl szavaztunk múlt héten hétfõn - ha jól emlékszem -, hogy ez az anyag be fog érkezni.

Számomra teljességgel érthetetlen, hogy ez miért nem történt meg. Elhiszem, hogy ez az anyag nagy mennyiségû, és leltározásra szorul - és egyéb ilyen vélemények hangzottak el az elnök úr részérõl utólag, hiszen amikor errõl szó volt a bizottság ülésén, nem került szóba, hogy valamilyen komoly probléma lenne ezeknek az átadásával kapcsolatban. Tudom, hogy a parlamentnek van akkora apparátusa, amely több tonna anyagot is át tud venni viszonylag rövid idõ alatt. Számomra érthetetlen, hogy milyen indok miatt, miért nem került átadásra a bizottság részére.

Én ezért egyrészt meg szeretném kérdezni, hogy az elnök úr milyen konkrét lépéseket tett ezeknek az anyagoknak az átadásával kapcsolatban. Például megnyitották-e azt az átadás-átvételi elismervényt, amelyen ezeknek az anyagoknak az átadása megtörténik? Meg szeretném kérdezni a bizottsági fõosztálytól, hogy történt-e valamilyen konkrét egyeztetés az anyagok átadásáról. A bizottsági fõosztály rendelkezik-e megfelelõ személyi, helyiségbeli, tárgyi feltételekkel ezen anyagok átvételével kapcsolatban? Ugyanis az is elhangzott, hogy nincs fogadókészség, amit nem tudok értelmezni, mert valamennyien azon a véleményen vagyunk - ebben biztos vagyok -, hogy maximálisan fogadókészek vagyunk ezekkel a bizonyítékokkal kapcsolatban. Tehát egyrészt ezeket szerettem volna kérdésként feltenni.

Végezetül e rész végén azt mondom, hogy elég méltatlan dolog az, hogy ez a helyzet kialakult. Ha a múlt héten a keddi nap nem volt elég határidõ, akkor azzal is elégedettek lennénk, ha a mostani bizottsági ülésen ezek a bizonyítékok átadásra kerülnének, tudomásul véve azt, hogy a határozat nem került betartásra az elnök úr részérõl. De jelenleg sincs tudomásom arról, hogy ezek a bizonyítékok áramlásba kerültek volna a bizottság irányába. Most nem akarok súlyozni, de amikor azt mondjuk, hogy a több tonna anyaghoz képest bizonyos állami szervek anyagokat még esetleg nem adtak át, visszatartanak, vagy nem tudom, mi van, ehhez képest az, hogy az elnök úr mit adott át, azt is oda kell tenni a mérleg serpenyõjébe, mert a bizottságnak ezekre az anyagokra igenis szüksége van, vagy ha nincs szüksége, akkor nem tudom, hogy miért ülünk itt. Ezekre tehát mindenképpen számítunk. Szerintem az elnök úrtól errõl nyugodtan magyarázatot várhatunk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A másik rész is ide kapcsolódik. Ismeretes, hogy az elnök úr a közelmúltban a parlamenti képviselõk 10-20 százalékát bizonyos homályos, áttekinthetetlen üzleti dolgokkal hozta hírbe, vádolta meg. Azóta ehhez további nyilatkozatok társultak. Ugyanakkor az elmúlt ülésünkön arra köteleztük az elnök urat, hogy hozza nyilvánosságra azokat a tényeket, adatokat, amelyeken ezek a vádak alapulnak, és nevezze meg az érintetteket. Úgy látszik, hogy ez megint egy olyan titok marad, amely elõttünk is továbbra is titok, ugyanis az elnök úr ettõl elzárkózott. Ugyanakkor nem történt olyan korrekció a részérõl, amelynek a keretében visszavonja ezeket az állításokat. Tehát ez lebeg, ennek a mérhetetlen kárairól nem is beszélve, amelyeket a parlament számára okoz.

Minderre tekintettel Áder János házelnök úr - akihez fordultunk ez ügyben - felszólította a bizottságunk elnökét arra, hogy tisztázza ezeket a dolgokat. Azonban úgy látom, hogy erre a tisztázásra a mai napig nem került sor. Nagyon károsnak tartom azt, hogy itt információk lebegnek, személyek nevei lebegnek, nincsenek elhatárolódások, bizonyos személyek bizonyos ügyei összekeverednek, és ez az egész dolog - bizonyítékok nélkül - a levegõben lóg.

Azt hiszem, hogy a bizonyos személyek politikai felelõsségérõl történõ nyilatkozattételek az elnök úr részérõl a vaktában elmondott szavak vagy nagyotmondások - ezzel kapcsolatban már többen hangoztattak véleményt - szintjén maradnak. Ez az elnök úr szavahihetõségét is erõsen megkérdõjelezi, de az egész bizottsági munkára is olyan árnyékot vet, amelyet most már igazán célszerû lenne tisztázni. A bizottság fél éve dolgozik, nagy mennyiségû anyagot kértünk, és meggyõzõdésem, hogy ezek az anyagok a bizottság majdani jelentéséhez nagyon fontos támpontokat adnak.

120

da 121 (Fazekas)

Az persze lehet, hogy nem tûzijátékszerû felvillanásokat, de magát a folyamatokat, a problémát fel lehet térképezni, és ehhez képest vannak olyan dolgok, amelyeket nem tudunk kezelni. Vannak olyan dolgok, amelyeket a bizottság elnökének kellene kezelni. Átadni a bizonyítékokat, úgy nyilatkozni a külvilág felé, hogy az a bizottsági munkán alapuljon, és így tovább.

Tehát én ezekre a kérdésekre szeretnék az elnök úrtól választ kapni, és nem akarom másokra is oktrojálni a véleményemet, de azt hiszem, valamennyiünket érdekel ez a dolog, hiszen azokat a határozatokat, amelyeket elfogadtunk a múltkor a nyilvánossággal kapcsolatban, bizonyos adatok, tények hatóság elé továbbításával kapcsolatban, az elhangzottak, az elnök úr által nyilatkozottak tisztázásával kapcsolatban, nagy többséggel, mondhatni egyhangúlag fogadtuk el.

Kérem az elnök urat, hogy itt a ködöt szíveskedjék eloszlatni, és konkrét tájékoztatást adni valamennyi kérdésrõl, amit fölvetettem. Köszönöm.

ELNÖK: Én is köszönöm. Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Ehhez a részhez, amit Fazekas képviselõtársam elmondott, én megelégszem azzal, amit Balogh úr más szervek nevében tolmácsolt felénk, hogy ide nem adják, de esetleg ha fölmegyünk, akkor a betekintésre van esélyünk, tehát megtaláljuk a hatszázakárhányas szobát. De nem ezért kértem szót.

Két dolgot szeretnék kérni az elnök úrtól. Ismételten szeretném megkérdezni, amit ma már azt hiszem másodszor, vagy harmadszor kérdezek: hajlandó-e megnevezni, hajlandó-e tájékoztatást adni a bizottság számára arról az állítólagos majdani meghallgatottról, akivel a konzultáció után úgy nyilatkozott, amit lelkesen ismételtek kisgazda barátai, frakciótársai, hogyha majd ezt a meghallgatottat meghallgatjuk, akkor el is felejtjük, hogy volt másik. Mert az aztán igazán drámai bejelentést tesz. Szeretném, ha az elnök úr cáfolná vagy megerõsítené, hogy volt ilyen drámai tanú, vagy csak kellõen végig nem gondolt félmondat, amelyet frakciótársai kiforgattak. Mert ha volt, akkor én kezdeményezem, hogy a nyár ne menjen el azzal, hogy a koronatanú koronája itt egész nyáron lebegjen a fejünk felett, akkor jöjjünk össze és hallgassuk meg, ha õ egyáltalán létezik és hajlandó eljönni, vagy ha az elnök úr hajlandó ebben az ügyben tájékoztatást adni számunkra.

A második: szeretném kérni a bizottsági fõosztályt, hogy semmilyen módon ne engedjen a csábításnak, és ha bárki nálunk akarná megõriztetni az útlevelét, ahhoz ne járuljon hozzá.

ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr? (Juhász Ferenc: Nem, köszönöm, most már elhangzott.)

Köszönöm a kérdéseket. A bizottság által kért dokumentumok elkészítése folyamatban van, és a bizottsági fõosztálynak, ha elkészült, leltárral együtt át fogom adni.

Nyilatkoztam, hogy a 10-20 százalék parlamenti képviselõvel kapcsolatban nem óhajtok egyetlenegy nevet sem elmondani, ez politikai nyilatkozat volt, amellyel azt kívántam bemutatni, hogy a politika érintett ezekben a kérdésekben. Nincs az az eszköz, amivel gyakorlatilag akár a bizottság vagy bárki képviselõtársaim közül kényszeríthetne arra, hogy ezt másképp tegyem.

Az biztos a nyilatkozataimmal kapcsolatban, hogy mivel nem úgy nyilatkoztam, ahogy ez sok embernek tetszett volna, ezért sok embernek nem tetszettek ezek a nyilatkozatok. Ezeket elmondtam, ezeket visszavonni nem kívánom. A bizottság munkája egyébként igazolni fogja a késõbbiekben azt, amit elmondtam.

A drámai tanúra vonatkozóan, és egyébként is a tanúkra vonatkozóan, vannak tanúk, jelentkeztek tanúk; hogy drámaiak vagy nem drámaiak, ez más kérdés, és készülnek is jönni a bizottság elé. Örömmel veszem azt, hogy szándékozik a bizottság nyáron is dolgozni. (Tóth Károly: A nevet megtudhatnánk, elnök úr, beletekinthetnénk? Vagy csak magántitok?) Ha megengedi képviselõtársam, befejezem, és szeretném emlékeztetni képviselõtársamat, hogy nem rólam szól ez a történet, az olajtörténet. (Tóth Károly: Akkor hajlandó a neveket megmondani?) Nem magam ellen hívtam vagy javasoltam életre hívni az olaj-vizsgálóbizottságot.

Semmilyen útlevélbevonás nem történt, még javaslat sem történt a részemrõl útlevélbevonásra, ezt egyszerûen olyan légbõl kapott dolognak tartom, ami nevetséges, hogy így közvélemény elé kerülhetett.

Fogok kérni majd javaslatot a következõ bizottsági ülésre.

Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Éppen az egyebek napirendi pont között a következõ bizottsági ülésre szerettem volna javaslatot tenni. Egyrészt javasolom, hogy a bizottság folyamatosan ülésezzen a nyár folyamán. A következõ héten egyik napirendi pontként mindenképpen szükséges lesz a bizottságnak megtárgyalni a június 8-ai zárt ülésen született jegyzõkönyvvel kapcsolatos teendõket. Ugyanis megérkezett Majtényi László adatvédelmi biztos levele, amelyet én reggel az ülés elõtt megtekintettem a bizottsági titkárságunkon. Az adatvédelmi biztos levelébõl kitûnõen fel kell dolgozni az adatvédelmi szempontokat, és ki kell takarni, le kell takarni - nem tudom, mi a helyes kifejezés - azokat a neveket és személyes adatokat, amelyek nem közéleti szereplõkre vonatkoznak. Ezt a munkát a bizottsági titkárságnak el kell végezni. A bizottságnak pedig azt a kontrollt kell eszközölni a bizottsági titkárság munkáján, amit ezek az adatvédelmi ügyek jelentenek.

Tehát semmiképpen nem engedhetjük meg magunknak; miután döntöttünk arról, hogy a jegyzõkönyv nyilvánosságra kerül azoknak a szempontoknak a figyelembevételével, amelyeket nekünk az adatvédelmi biztos nekünk elõír. Ezt a jövõ héten meg kell tennünk, úgyhogy én tisztelettel javasolom, hogy ezzel a résszel folytatódjon a bizottság munkája. És ha már ebbõl az okból összejövünk, akkor nagyon sok személy meghallgatását határoztuk el több módon.

Javasolnám, hogy nézzük meg azoknak az államtitkároknak a lehetõségeit, akiket meg kívánunk hallgatni, de elõtte jó lenne informálódni, hogy ki mikor van szabadságon vagy utazik el, hogy a bizottság ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy az ülés elõtt tudjuk meg, hogy az illetõ éppen külföldön tartózkodik, ezt elõre tudjuk egy ilyen elõzetes tájékoztatás alapján.

Arról is értesültem egyébként, hogy nehezen jutottak hozzá a bizottsági titkárságon azokhoz az adatokhoz, hogy hogyan érhetõ el például Dunai államtitkár úr. Szeretném, ha az elnök úr megfogalmazna egy hivatalos levelet a megfelelõ szervhez, ahol ott vannak egyébként a lakcím- és egyéb adatok, hogy soron kívül bocsássák a bizottság rendelkezésére ezeket az adatokat, hogy ilyen problémák ne legyenek. És ebben az esetben a tanúk meghallgatása is megtörténhet.

Szeretném felhívni a bizottság figyelmét, hogy elfogadtuk azt a határozatot, miszerint ha bármilyen okból nem szerencsés elõzetesen a meghallgatandó személy nevét nyilvánosságra hozni, akkor a bizottsági szakértõk tudni fognak errõl, és az elnök úr tájékoztatja õket arról a témakörrõl, amiben a meghallgatásra sor kerül.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Õszintén sajnálom, elnök úr, hogy azt gondolja, hogy bármi folyik ön ellen. Azt meg végképp nem hiszem, hogy méltányos felvetés volt, hogy nem az elnök urat vizsgáljuk, hanem az olajügyeket, és úgy emlékszik, hogy ön nem olajozott. Én nem ezt kérdeztem. Tisztelettel kérem, hogy szíveskedjen figyelni. De azt igenis állítom, hogy ön nem gyóntatópap, akinek meg kell õrizni a fülkében elhangzott szavakat. Ha valaki bejelentkezik önnél meghallgatásra, akkor az a bizottságnál akar meghallgatást kérni, és azt gondolom, ha valaki megkérdezi, hogy kik jelentkeznek be, vagy jelentkeztek be önnél meghallgatásra a bizottság elõtt, ennek a megkérdezése nem az elnök urat akarja támadni, és pláne nem akarja azt állítani, hogy ön olajozott valaha.

130

cai 131 (Tóth Károly)

Súlyos félreértés! Nem érdemes ekkora súlyt adni önmagának, elnök úr. Összesen azt kérdeztem meg öntõl, hogy kik jelentkeztek önnél tanúnak, illetve vallomástételre. Az nekem nem válasz, elnök úr, hogy ó, van még sok, még sokan jelentkeztek - hol tízen, hol tizenöten, hol n+1-en, mert van még sok. Én azt kérdeztem, hogy konkrétan kik jelentkeztek, konkrétan melyik tanúra hivatkozik az elnök úr. Ha ön korrekt választ akar adni, akkor legfeljebb azt mondja, hogy a tisztelt bizottság számára ezt egyrészt csak zárt ülésen mondom meg, másrészt a bizottsági titkárságon a titoktartási kötelezettség mellett, aláírással megtudhatom a névsort. Egyébként ilyen közös bölcselettel kellene döntenünk arról, elnök úr, hogy ki a következõ meghallgatott. Ha a neveket csak ön tudja, vagy én azt hiszem, hogy az lesz a következõ meghallgatott, akinek a nevét én tudom, akkor pedig az elnök úr fog meglepõdni, hogy ki jön ide.

Én nem vádoltam az elnök urat. Soha nem állítottam, hogy bármi köze volt az olajhoz vagy bármilyen energiaforráshoz. (Derültség.) Én azt kérdeztem öntõl, hogy kik jelentkeztek meghallgatásra a bizottságnál. Nem hiszem, hogy ez az elnök úr saját információs bázisa, amelyet Majtényi úr védene mint személyes adatot. Ez nem személyes adat. Itt akarnak meghallgatást kérni. Akik pedig nem itt kértek meghallgatást, csak az elnök úrnál, arra kéretik a bizottsági ülésen nem hivatkozni. Én is sok mindenkivel szoktam beszélgetni és az elnök úr is, hál' Istennek, sok mindenkivel beszélget.

Még egyszer mondom, hogy én nem vádoltam az elnök urat, nem gyanúsítom semmivel. Én a dokumentumokat sem kértem számon. Azt mondtam, hogy megelégszem azzal, ha a szobájában megnézhetem. Sõt, én többet már nem is szavazom meg, hogy kérjük el az elnök úrtól a dokumentumot, mert ha akarta volna, már rég ideadta volna. De ez az elnök úr szuverén joga, mert lehet, hogy azt még úgy kapta, hogy az elnök úr akkor még nem tudta, hogy a bizottságnak adják a dokumentumot. De ha valaki a bizottságnál akar meghallgatást kérni, hadd tudja már meg a bizottság, hogy ki kér tõle meghallgatást, különben csak utazhatok, feljöhetek, hazamehetek, és itt derül ki, hogy ki az... Nem! Elnök Úr! Ez így nem mûködik. Én sem olajozok, tehát nem érek rá.

ELNÖK: Fazekas képviselõ úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szeretném elmondani, hogy semmi értelmét nem látom annak, hogy nyáron meghallgatást tartsunk. A mostani meghallgatás szerény eredménye is egy olyan tény, amely ebben megerõsít. Szerintem nem lenne célszerû, hogy nyáron a bizottság ülést tartson. Erre több okból lehet következtetni. Ma az egyik tanú nem jött el, a másik visszahátrált, pedig közben tisztult a memóriája - úgy látszik, mégsem volt annyira fontos a dolog, hogy nyilatkozzon. Nem is akarom ezt tovább folytatni. Nem javaslom, hogy nyáron ülést tartsunk. Most sem vagyunk itt teljes létszámmal, és még nincs is igazából a nyári szünet dereka. Ráadásul olyan nagy mennyiségû anyag van már bent, amit még át kellene tanulmányozni. Ez rendkívül idõigényes. Sõt, ha az elnök úr átadja egy szép napon - mert állítom, hogy a bizottság történetében ez egy szép nap lesz - a bizonyítékokat a bizottsági fõosztály részére, akkor még azt is át kellene tanulmányozni.

Elhangzott az, hogy folyamatban van az iratok átadása. Én nem tapasztaltam, hogy itt bármilyen dolog folyamatban lenne, és egyetlen irat is ott lenne. Ez az egyik.

A másik: érthetetlen, hogy ha erre kevés volt egy nap a múltkor, hogy a bizottság részére a bizonyítékok átadásra kerüljenek, sõt kevés volt rá egy hét is, akkor nem tudom, hogy körülbelül február óta mivel telt az idõ. Ez rendelkezésre állt azon iratok rendezésére. Az elnök úr nyilván abból indult ki, hogy egy szép napon mégiscsak át kell adni a bizottság részére ezeket a dolgokat. Tehát nem tudom elképzelni, hogy ez rendezetlen lenne, rendezetlen az irattár. Ha mégis így van, az még sajnálatosabb. Szerintem ezt mindenképpen szükséges továbbra is fenntartanunk. Erre van egy határozatunk. Jelenleg csak azt tudom elmondani, hogy a bizottságunk elnöke ezt a határozatot nem hajtotta végre. Ezt nagyon sajnálatosnak tartom.

A másik, ami elhangzott, hogy a képviselõk 10-20 százaléka érintett bizonyos ügyletekben, és az elnök úr nem kívánja ezeket a képviselõket megnevezni. Szeretném elmondani, hogy a mi frakciónk - a Fidesz-MPP teljes mértékben az ügyek nyílt tárgyalásának a híve volt eddig is az olajbizottságban - továbbra is szükségesnek tartja, hogy konkretizálásra kerüljenek azok, amik elhangzottak. Hogy egy politikai nyilatkozat hangzik el, szerintem az nem jelenti azt, hogy azt nem kell valamilyen ténnyel, adattal stb. alátámasztani. Nem tudom, hogy egyébként milyen lehet egy nyilatkozat, amit egy képviselõ tesz mondjuk politikai nyilatkozatként vagy magánemberként, mert nyilván van olyan, hogy büntetõjogi felelõssége tudatában teszi, vagy nem tudom, hogyan és milyen körülmények között, de ez egyszerûen érthetetlen ebben a megfogalmazásban. Nem tudom, hogy mennyivel kevesebb szavatosság fûzõdik egy politikai nyilatkozathoz, mint egy egyéb, másfajta nyilatkozathoz. Mivel ez a bizottság mûködésével összefüggésben az elnök úr részérõl hangzott el, nagyon komoly dolognak tartom, és újra felszólítom az elnök urat arra, hogy azt a határozatot, amelyet megfogalmaztunk, szíveskedjék végrehajtani, mert kötelezõ. Egyébként nem is azt kérem, hogy az elnök úr visszavonja ezt a nyilatkozatát, hanem azt, hogy alapozza meg ezt a nyilatkozatát valamilyen formában.

Én is azt hiszem, hogy ami vita eddig volt, az nem az elnök úr személyérõl szólt, hanem azokról az adatokról és tényekrõl, amelyeket bizony már régóta kérünk. Bízom abban, hogy ez pótlásra kerül, és nyáron ezeknek a tanulmányozására sor kerülhet. Megmondom õszintén, hogy én különösebben rejtélyes tanúk meghallgatására az elsõ rejtélyes tanú után már nem vagyok kíváncsi, bár azt majd nyilván össze lehet mérni, hogy kinek milyen lesz a felkészültsége - esetleg nemcsak a kérdezõk közül, hanem mások közül is. Köszönöm.

ELNÖK: Én is köszönöm. Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm. Én a Fazekas Sándor által elmondottakkal szeretném kezdeni, és utána még két témában fogok hozzászólni. Az egyik: nyilván addig nincs értelme bizottsági ülésnek, amíg az elnök úr az adatokat, a bizonyítékokat nem adja a bizottság rendelkezésére. Több, mint fél éve itt vagyunk, elbeszélünk egymás mellett, és vagy vannak bizonyítékok, vagy nincsenek bizonyítékok. A mai nap viszont bizonyíték arra, hogy amíg nem látjuk azokat a bizonyos bizonyítékokat, addig nincs értelme összejönnünk. Lehetnek speciális esetek, amikor az adatvédelmi biztos visszajön hozzánk, hogy akkor ezt javasolja, és arra az ámenünket rá kell mondani. Egy egyeztetett idõpontban erre az egy napirendi pontra vonatkozóan össze kell hogy jöjjünk. De a magam részérõl további bizottsági ülések megtartásának addig, amíg a bizonyítékokat nem látjuk, nem látom értelmét.

Tudjuk, hogy az elnök úr kezében sok bizonyíték van, hisz én egy rádiómûsorban is hallottam, amikor a riporternõnek kinyitotta azt a bizonyos nagy szekrényt, és majdnem kiesett belõle rengeteg bizonyíték. Én ezekre a bizonyítékokra is kíváncsi vagyok. Nem feltételezem, hogy a bizottsági fõosztály ne lenne nyitott a bizonyítékok átvételére. Én még azt is el tudom fogadni, amit az elnök úr mond, hogy ezt átadás-átvétellel szeretné megtenni, hisz ez így természetes. Én is így adnám át. De ha már egy héttel ezelõtt elkezdõdött volna a munka, akkor ezt feltehetõen egy héten belül be lehetne fejezni.

Nyitott vagyok arra, hogy akármikor tartsunk bizottsági ülést. Én még a szabadságról is hajlandó vagyok visszajönni. De ennek az az elõfeltétele, hogy a bizonyítékok a bizottsági fõosztályon legyenek, ezt megelõzõen a szakértõinknek legyen módjuk áttekinteni a bizonyítékokat, majd adjunk idõt arra, hogy a bizottság tagjainak is legyen módjuk áttekinteni, és kérem a bizottsági fõosztály értesítését, amikor mindez megtörténik, innentõl kezdve pedig kezdjük el számolni, hogy mikor üljünk össze bizottsági ülésre. Macska-egér játékhoz nem akarok asszisztálni. Ha valaki a-t mond, akkor lépjünk a b-re. A "b" ma már az, hogy lássuk a bizonyítékokat, megkapjuk a bizottsági fõosztályon a bizonyítékokat. A szakértõink áttekintik, és ez alapján lesz módunk felkészülni. Ha ez egy hét alatt zajlik le, akkor én egy hét múlva hajlandó vagyok eljönni a bizottsági ülésre, ha pedig két hét alatt zajlik le, akkor két hét múlva, és folytatni tudjuk ezt a munkát, hisz a társadalom elvárja tõlünk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Erre én hajlandó vagyok.

Én ugyan nem akarom újra megszavaztatni azt, hogy az elnök úrnak kötelessége letenni a bizonyítékokat, de szeretnék kérni egy szavazást arról, hogy a következõ bizottsági ülés összehívása akkor történjen meg, amikor a bizottság tagjai, szakértõi már át tudták tekinteni az elnök úr által leadott bizonyítékokat. 140

da 141 (Balogh)

A rádió- és tévériportokból tudjuk, hogy a bizottsági fõosztálynak mekkora nagyságú szekrényekre van szüksége, ezt azt hiszem, elég lesz beszerezni rövid idõn belül. Erre szavazást szeretnék majd kérni.

A következõ téma. Azt most már tudjuk, hogy az egyik koronatanút felkészítették és egy csapat áll mögötte. Azt is tudjuk az Aktuális mûsorából, hogy az elnök úr mögött is van egy csapat. Idézni szeretnék. A mûsorvezetõ kérdése az volt, hogy "ad önnek valaki tanácsot, baráti vagy politikatársi köreibõl ahhoz, hogy mit csinál, mi a következõ lépés, vagy egyedül eldönti?" Az elnök úr válasza: "Egy 8-10 ember, egy 8-10 ember, aki segíti a munkámat a háttérbõl. - Kik ezek? - Vannak köztük ügyvédek, vannak köztük volt rendõrök, vannak köztük ügyészek. - És rendszeresen konzultálnak?" A válasz: "igen".

Egyértelmû, hogy a tanúnak is van egy csapata, az elnök úrnak is van egy csapata. Számomra csak ilyen kérdések merülnek fel, hogy a két csapat egy-e, vagy külön-külön van csapata a tanúnak és külön-külön van csapata az elnök úrnak. És miután az elnök úrnak van csapata, ez most már biztos, mert saját szájából hallottuk ezt az Aktuálisban, a következõ a kérdésem, ami elismerem, hogy költõi, de szeretném, ha az elnök úr erre válaszolna, hogy miután körülbelül ugyanolyan létszámú csoportról van szó, mert ha az elnök urat is beleszámítom, akkor a 8-10 az 8-11, vagy 9-11 fõ, hogy akkor az elnök úr csapata a bizottság és mi vagyunk az árnyékbizottság, vagy mi vagyunk a bizottság és az elnök úr csapata az árnyékbizottság. És innentõl kezdve az vetõdik fel bennem, hogy az árnyékbizottság és a valóságos bizottság között mi az átmenet, vagy mi a kapcsolódási pont, vagy ki mit szeretne elérni.

Tehát itt most már tudjuk, hogy az olajügyekben van egy árnyékbizottság, egy valóságos bizottság, vannak tanúk, akiket felkészítenek. Eddig nyilvánvalóvá vált a mai nap folyamán is, hogy egyetlenegy csapat van, amely a legkevesebb információval rendelkezik, a parlament által megválasztott képviselõkbõl álló hivatalos bizottság. Ez tud a legkevesebbet. Nem tudom, hogy ennek mi lesz az eredménye, de mindenesetre meggyõzõdésem, hogy ez így nem korrekt, és ez így nem jó.

Tehát az elnök úrhoz a kérdésem az, hogy az árnyékbizottság és a valós bizottság között mi az összefüggés, és itt hangsúlyozom, hogy én nem tudom eldönteni, hogy most mi vagyunk árnyékbizottság vagy az elnök úr bizottsága az árnyékbizottság.

A következõ az útlevélügy, és az útlevélügyben is szavazást szeretnék majd kérni. Ugyan az elnök úr utalt rá, hogy nem volt útlevélügy. Én merem remélni, hogy nem volt útlevélügy. A kezemben van egy hivatalos dokumentum, amely hivatalos dokumentum címzettje a Békés Megyei Rendõr-fõkapitányság vezetõje. Itt egy nem olajügyekkel kapcsolatos ügyben az általunk meghallgatott Gál János úrnak kellett nyilatkozni, és õ úgy nyilatkozott, hogy az ide nem tartozó ügyben õ egyébként szeretné, ha másik megyében intéznék az ügyeit, és ennek a bizonyos levélnek, hivatalos dokumentumnak a másik oldalán - ami nálam fénymásolatban másképp jelentkezik - van egy védõ megjegyzés. Hangsúlyozom, ez is egy hivatalos dokumentum.

A védõi megjegyzés utolsó bekezdését szeretném csak idézni, miután az elsõ bekezdés a vádlott egészségügyi és egyéb ügyeit taglalja, nem szeretném, nyilván a személyiségi jog védelmi szempontjából nem lenne korrekt, ha én ezt felolvasnám. Viszont az utolsó bekezdés így szól: "a gyanúsított" - tehát az általunk meghallgatott tanú - "útlevelét nem tudja a nyomozás rendelkezésére bocsátani, mivel azt az olajbizottság elõtt tett vallomása után a Pallag-bizottság már korábban határozatlan idõre bevonta. Természetesen a gyanúsított az útlevelét annak visszaszolgáltatása után haladéktalanul a nyomozó hatóság rendelkezésére fogja bocsátani, és a továbbiakban is maximálisan együttmûködik a nyomozó hatósággal."

Kérem, ez egy hivatalos dokumentum. Nyilván az eddig felolvasottakból is az derül ki, hogy az általunk meghallgatott tanúnak valamilyen más okból kifolyólag az útlevelét be kellett volna adnia a hatóságnak, õ ezt megtagadta arra való hivatkozással, hogy ezt a bizonyos útlevelet a bizottság bekérte tõle. Õ itt nem azt állítja, hogy az elnök úr kérte be, és én sem állítom, hogy az elnök úr kérte be, hanem hogy a bizottság. Na már most én a bizottság tagja vagyok, tehát bizonyos fokig engem is megvádolnak azzal, hogy törvényt sértettem azáltal, hogy valakinek az útlevelét bevontam.

Kérem, én nagyon remélem, hogy ez útlevél még véletlenül sem került a bizottságunk környékére. Akkor viszont itt valaki hamisan vádolt minket azzal, hogy az útlevelét bevontuk.

A következõt szeretném, ha a bizottság felkérné az ügyészséget ennek az ügynek a tisztázására. Én ezt a papírt átadom az ügyészség képviselõjének, hiszen hangsúlyozom, hivatalos dokumentumról van szó, ahol az általunk meghallgatott tanú és annak jogi képviselõje azt állítja, hogy nem tudta leadni, miattunk nem tudta leadni egy más büntetõügyben az útlevelét.

Az elmúlt hetek történései után, amikor is erkölcsileg és etikailag is számtalanszor kikezdtek minket országgyûlési képviselõket mind a bizottságban, mind a parlamentben, az érintettség, a 10-20 százalék és az, hogy mi itt nem az igazságot akarjuk kideríteni, én nagyon fontosnak tartom, hogy az ilyen vádakat nagyon határozottan a saját presztízsünk védelmében is zárjuk le. Tehát ha ez szükséges, én kérek errõl egy szavazást, hogy hivatalosan kérjük az ügyészségtõl ennek az ügynek a tisztázását, és amikor ez tisztázásra kerül, az a lehetõ legrövidebb idõn belül kerüljön nyilvánosságra, hiszen én nem akarom elvinni annak az ódiumát, hogy valakinek az útlevelét bevontam volna.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Kérem a bizottság tagjainak szétosztani ezt a dokumentumot. (Megtörténik.) Sem bevonás, sem szándék nem volt útlevél bevonására. (Balogh László: Akkor az elnök úr egyetért azzal, hogy ezt tisztázzuk?) Természetesen.

Az árnyékbizottsággal kapcsolatban, hogy ki kinek a bizottsága. Nincs Pallag-bizottság, vizsgálóbizottság van a korrupciós ügyek feltárására és az olajügyek tisztázására. Akik segítik a munkámat, azok nem is ismerik Nógrádi Zsoltot, sem az õ embereit. Nem azonos a két csapat, és tisztelettel kérem, hogy még csak a gyanú árnyéka se vetõdjön fel azokkal az emberekkel szemben, akik a munkámat segítik.

Itt szeretném azért megerõsíteni azt, amit Szeszák Gyula volt Hajdú megyei ügyész mondott, és szólni azokról az anyagokról, amelyeket átadott. Az egy komplett vizsgálati anyag, amely egy ügyészi vizsgálat folyamán készült el, hanganyaggal, mindennel együtt elkészítve. Ha akkor ez a vizsgálat befejezõdik úgy, ahogy annak befejezõdni kellett volna, akkor az olajügyek nem érték volna el ezt a szintet, ami mostanra kialakult. Azt hiszem, ezt nyugodtan mondhatjuk. És ugyanúgy dokumentumok azok is, ugyanúgy át lettek adva. Számomra is van egy-két érthetetlen dolog, hogy amikor az átadás megtörténik, le is van fényképezve, ugyanabban a cikkben az jelenik meg, hogy tulajdonképpen semmilyen dokumentum nem került elõ Szeszák Gyula részérõl. Továbbra is számítok az õ segítségére, és nemcsak az övére, hanem minden olyan emberére, aki ebben a munkában segíteni kíván. És tisztelettel visszautasítok minden olyat, ami ezeket az embereket, ezeknek az embereknek a munkáját beárnyékolná.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Tisztelettel csak azt szeretném megkérdezni az elnök úrtól, hogy többek között most felmerült Szeszák volt ügyész úr neve, hogy õk az elnök úr munkájának segítése kapcsán milyen dokumentumokba pillantanak bele.

150

cai 151 (Kóródi Mária)

Ezt szeretném megkérdezni. Tulajdonképpen ez a kérdésem, hiszen a dokumentumok jelentõs része csak az átvilágításon keresztül esettek részére adott. Ezenkívül sem lenne túlságosan szerencsés, ha egymással ez ügybõl kifolyólag is perben, haragban álló személyek közül valamelyik tanácsadóként megjelenhetne. A legjobb az, ha tanácsadóként azok a személyek vesznek részt a munkában, akik az ügyben semmilyen módon sem érintettek.

ELNÖK: Csak olyan anyagba pillantanak bele, amibe õk belepillanthatnak, más anyagba nem.

Tóth képviselõ úr, tessék!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Szeretném megnyugtatni a képviselõ asszonyt, hogy két levéltár van. Az egyik a bizottsági fõosztályon van, és biztos vagyok benne, hogy ott nem jegyzett szakértõ nem tekint bele. Van egy másik levéltár, amely levéltár rendezés alatt áll - nyilván segítenek rendezni. Ebbõl adódóan a rendezés közben beletekinthetnek.

Elnézést kérek, elnök úr, de egy cigaretta erejéig muszáj volt kimennem. Ha véletlenül lemaradtam a meghallgatásra jelentkezõk névsoráról, akkor elnézését kérem, ha pedig nem maradtam le, akkor tisztelettel kérem - többé nem fogalmazom meg ezt a kérést, mert akkor átmegy abba a kategóriába, mint a rendezés alatt álló levéltár - az elnök urat, hogy hozza tudomásunkra, hogy kik jelentkeztek meghallgatásra. Tudom, hogy az elnök úr részletesen meg szokta velük beszélni, hogy mit kívánnak elmondani, ezért szíveskedjék megjelölni a meghallgatás tárgyát is. Én legalább egyrõl tudok, aki az elnök úrnál jelentkezett. Az elnök úr még nem terjesztette elénk, hogy hányadikként kívánjuk meghallgatni az általa elmondottakat. Az elnök úr erre mondta, hogy nem szelektál, amit készséggel elfogadok. De akkor ezt szeretném tudni, és többé nem fogalmazom meg ezt a kérést, tudomásul veszem, a párhuzamos levéltárat is tudomásul vettem - Békés megyeiként ez a minimális szolidaritás.

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor legyen bizottsági ülés, vagy ne legyen bizottsági ülés? (Derültség.) Két javaslat hangzott el. (Balogh László: Várom a választ. - Dr. Kóródi Mária és Balogh László jelentkezik.) Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): A két javaslat nem zárja ki egymást, hiszen ha az elnök úr a következõ hétre átadja a dokumentumokat, akkor a két javaslat tökéletesen egybeesik. (Balogh László: Így van.)

ELNÖK: Ügyrendi javaslatként hangzott el Balogh képviselõ úr javaslata. (Balogh László: Megismételjem? - Dr. Cserháti Judit: Az volt, hogy addig ne legyen bizottsági ülés... - Balogh László: A súlypont nem ott van. Összefoglalnám.) Tessék!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): A javaslatom a következõ. Indokolt és méltányos bizottsági ülések tartása, tehát a szándék egyértelmû. Bizottsági ülésen a nyáron is tisztázni akarjuk ezeket az ügyeket. De addig nem látom értelmét bizottsági ülésnek, amíg az elnök úr a múlt alkalommal a bizottság - bizottsági határozattal is megerõsített - alapvetõen logikus és egyértelmû kérését nem teljesíti, hogy a bizottság számára a dokumentumait a bizottsági fõosztályon elhelyezni szíveskedik. Amikor ez megtörténik, akkor a bizottsági fõosztályt arra kérem, hogy a szakértõknek és a bizottság tagjainak jelezzenek, a bizottsági szakértõk és a bizottság tagjai mérlegelik, hogy mennyi idõt vesz igénybe, amíg a több köbméternyi bizonyítékot a szakértõk és a bizottság tagjai áttanulmányozzák, és amikor ez megtörténik, utána a bizottsági ülést haladéktalanul össze kell hívni, hogy tovább tudjuk folytatni a munkánkat. Ez volt a javaslatom. Formailag igazolt, de tartalmilag a hangsúlyt arra szeretném tenni, hogy a bizottság érdemi munkája kezdõdjön el. Az indítványtevõk közül senki nem a bizottság szüneteltetése mellett érvel, hanem amellett, hogy gyorsítsuk fel a bizottság munkáját. De úgy látom, hogy ezt ma már csak úgy tudjuk elérni, ha a dokumentumokat meg tudjuk nézni. (Dr. Fazekas Sándor: Szavazzunk!)

ELNÖK: Aki elfogadja Balogh képviselõ úr javaslatát, kérem, kézfelnyújtással erõsítse meg! (Szavazás.) Hat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Három.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): A javaslattétel elõtt jeleztem, hogy egyetlen kivételtõl tudok eltekinteni - ezt most is fenntartom -, amikor az adatvédelmi biztos hivatalosan jelzi a bizottság számára. (Dr. Kóródi Mária: Így van!) Úgy tudom, hogy nem jelezte, mert semmi értesítést nem kaptam errõl, hogy az adatvédelmi biztos... Elnézést, az adatvédelmi biztos jelezte? (Dr. Cserháti Judit: Igen.) Bocsánat, akkor azt miért nem kaptuk meg a futárpostában?! (Dr. Cserháti Judit: Azt én megkérdeztem, hogy kiküldhetjük-e a futárpostában. - Dr. Kóródi Mária: Péntek reggel érkezett.) Egy pillanat!

ELNÖK: Pénteken érkezett.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Akkor viszont a mai nap napirendjét szeretném kiegészíttetni, és kérem, hogy mindenki kapja meg az adatvédelmi biztos hivatalos levelét. Így a mai napon el tudjuk dönteni, hogy hogyan és miképpen hozzuk nyilvánosságra. A múltkor ennek az ügynek a tisztázására egy rendkívüli bizottsági ülést hívtunk össze, és ezek után most 13 órakor kell kiderülnie annak, hogy az adatvédelmi biztos hivatalosan tájékoztatta a bizottságot a kérésünket illetõen! Nagyon kérem, hogy ezt kapja meg a bizottság minden tagja, és a mai nap folyamán döntsünk ebben az ügyben, hiszen ez létfontosságú volt. A rendkívüli bizottsági ülésünk akkor azért jött össze, hogy a teljes nyilvánosság számára hozzáférhetõk legyenek a dokumentumok. Nem veszem magamra azt az ódiumot, hogy egész nyáron úgy megyünk el, hogy ezek a nyilatkozatok, illetve ez a jegyzõkönyv így maradjon, így lógjon a levegõben. (Dr. Kóródi Mária: Ez volt a javaslatom.) Ez egy nagyon fontos ügy. Számomra megdöbbentõ, hogy három órával a bizottsági ülés kezdete után derül ki, hogy az adatvédelmi biztos válaszolt a megkeresésünkre. (Dr. Kóródi Mária jelentkezik.)

Elnök Úr! Öt perc szünetet kérek, hogy tanulmányozzuk a levelet.

ELNÖK: Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ezt mondtam el, képviselõ úr, hogy reggel az ülés elõtt a bizottsági titkárságon - én már pénteken értesültem a bizottsági titkárságtól arról, hogy megérkezett ez a levél - áttanulmányoztam. Ezért is javasoltam azt, hogy a levél áttanulmányozása alapján látható az, hogy szakembernek, adott esetben a bizottsági titkárság szakértõinek kell a levél alapján áttekinteni a jegyzõkönyvet és megjelölni, hogy mik azok a személyes adatok, amelyek az adatvédelmi biztos levele alapján takarásba kell hogy kerüljenek, és utána kell nekünk áttekinteni ezt a jegyzõkönyvet, hogy a szakértõi és a politikai felelõsség a nyilvánosságra hozatalnál legyen lehetséges. Ezt már nem tudjuk megcsinálni, mert ilyen szemmel nem tudjuk áttekinteni a jegyzõkönyvet. Erre meg kell adni az idõt a szakembereknek. Ezért vonatkozott a javaslatom a jövõ hétre.

ELNÖK: Szükség van szünetre, képviselõ úr?

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Nincs szükség szünetre. Szeretnék idézni két passzust ebbõl a levélbõl. Az egyik: "Értelmezésem szerint nyilvánosságra nem hozható egyéb adatnak azok tekinthetõk, amelyek nyilvánosságra hozhatóságát törvények korlátozzák. Ilyen adatok például a személyes adatok, valamint az üzleti, banki, az értékpapír-, a biztosítási, a pénztári, az orvosi titkok". Tehát az általunk meghallgatott tanú teljes vallomásának jegyzõkönyve az elõbb felsorolt kategóriák titkosítása után teljes egészében nyilvánosságra hozható.

160

da 161 (Balogh)

Ezek után szeretném megkérdezni a bizottsági fõosztálytól, hogy ennek a technikai lehetõsége mi lesz, mikorra készül ez el, ki fogja ezt elvégezni, és mikor tudunk ez ügyben egy új bizottsági ülésen határozni errõl.

DR. CSERHÁTI JUDIT, a bizottság munkatársa: Már mielõtt a határozat megszületett a múlt héten, akkor konzultáltam Majtényi úrral ez ügyben, amikor önök elfogadták ezt a határozatot, ez átment még aznap, vagyis kedden. Utána is beszéltem vele, és megállapodás született, hogy amikor önöknek megadja a válaszát, ezt követõen a floppyról szépen ki lesznek húzva az adatok. (Balogh László: Tehát õ végzi el.) Nem, mi végezzük el, utána elviszem hozzá, megnézi, hogy ennek megfelelõen történt-e, és ezt követõen kell az önök kontrollja, hogy valóban úgy történt-e, tehát hogy a kettõ egybe legyen vetve, és ezért kellene egy bizottsági ülést még összehívni. (Balogh László: Ez mikor lesz kész?) Ez nagyon hamar elkészíthetõ, gondolom, a héten elkészül.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Akkor viszont a következõ javaslattal élek, hogy amikor ez a munka elvégzésre kerül, utána az ügyrendünknek megfelelõen mindenkivel konzultálva egy idõpont-egyeztetés történjen meg, figyelembe véve azt, hogy az eddigi gyakorlatunk vigyázott arra, hogy minden frakcióból legalább egy fõ itt legyen, tehát a helyettesítéseket úgy próbáljuk intézni, hogy minden frakció képviselõje itt tudjon lenni. Tehát amikor megvan az anyag, akkor az ügyrendünknek megfelelõen egy egyeztetett idõpontban, a lehetõ legrövidebb idõn belül történjen meg, hangsúlyozom, azzal a megkötéssel, hogy a helyettesítések lehetõleg frakciókon belül történjenek meg, ne forduljon az elõ, hogy bárki, bármelyik frakció hiányozni fog errõl az ülésrõl, hacsak önként nem. (Dr. Kóródi Mária: A MIÉP és az SZDSZ csak egy fõvel van jelen.) Így van. Meg az MDF.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Van-e még valakinek a 3. napirendi ponthoz hozzáfûznivalója? (Balogh László: Bocsánat, elnök úr, még egy szavazás van az ügyrendi javaslatomról, az útlevélügyben a vizsgálat kérése! - Dr. Fazekas Sándor: Szavazzunk!)

Aki Balogh képviselõ úr javaslatát elfogadja, hogy kerüljön át az ügyészségre, kérem, erõsítse meg kézfelnyújtással! (Szavazás.) Egyhangú. (Balogh László: Nem az volt az elõterjesztésem, hogy kerüljön át az ügyészségre, nemcsak kerüljön át, hanem az ügyészség végezze el a vizsgálatot, hozza nyilvánosságra és tájékoztassa a bizottság tagjait is, hogy ki hazudott. A bizottság tagjai hazudtak, avagy az hazudott, aki azt állítja, hogy mi vontuk be az útlevelét.) Van-e még valakinek? Fazekas képviselõ úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nyilván a bizottság munkájából még rendkívül sok van hátra, hiszen személyeket kell meghallgatnunk, anyagok még hiányoznak, ugyanakkor azt is jól tudjuk, hogy nagy mennyiségû anyagot kértük be, kaptunk és tekintettünk is át. Azt hiszem, ahhoz, hogy a további munkánál legyen számunkra egy vezérfonal és egyúttal a bizottsági munka végét jelentõ jelentéshez az elsõ lépések megtörténjenek, kellene egy olyan határozatot hoznunk, amelyben az elnök úr részére azt feladatként meghatározzuk, hogy a jelentéstervezet elkészítésére a nyáron rendelkezésre álló idõt szíveskedjék felhasználni.

Hangsúlyozom, a jelentést nyilván nem tudjuk elkészíteni, hiszen még rengeteg munka van hátra, de a jelentés tervezetét mindenképpen szükséges látnunk azért, hogy a még hiányzó hézagokat feltölthessük, illetve hogy annak az alaphatározatnak próbáljunk legalább eleget tenni, amelynek alapján a bizottság megalakulásától számított fél éven belül a jelentést el kell készíteni. Amennyiben gyakorlatilag legalább jelentéstervezetet nem tudunk prezentálni, azt hiszem, mind a közvélemény, mind a megbízó Országgyûlés számára joggal vetõdhet fel az a kérdés, hogy kísérletet sem tettünk az ügy lezárására.

Hangsúlyozom, még nagyon sok meghallgatás van hátra, és ez a jelentéstervezet eleve nem lehet teljes.

Köszönöm.

ELNÖK: Én is köszönöm. Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök Úr! Én is tisztelettel arra szeretném kérni az elnök urat, hogy a bizottság mellé kinevezett szakértõket szíveskedjen felkérni, hogy tekintsék át az eddig rendelkezésünkre bocsátott anyagot, és a szakértõk a saját szakmai kompetenciájuk alapján adjanak egy rövid tájékoztatást a bizottság tagjainak arról, hogy a saját területükön látnak-e valamit, amit fontosnak tartanak, tehát mi az, amit a további munkában figyelembe akarnak vetetni. A bizottság tagjai külön-külön nem tudják a bizottság mellé rendelt szakértõket a szakértõi munkájukban igénybe venni, ezért szükséges, hogy valamilyen módon kapcsolatba kerüljünk azzal, hogy õk mit tudnak, mit látnak az anyagban, és milyen irányt szeretnének a továbbiakban javasolni a bizottság munkájának folyatására.

ELNÖK: Köszönöm. Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök Úr! Csak szeretném jelezni Fazekas képviselõtársamnak, hogy szerencsés helyzetben van a bizottságunk, május 12-én pontosan azzal, amit ön is mondott, hogy még nem fejeztük be a munkát, de egy tisztes tájékoztatást adni kell, május 12-én - még a címe is ez, hogy Félúton - egy jelentéstervezetet adtam át Félúton címmel a bizottságnak, tudva, hogy június 30-áig kell valamit mondanunk, hogy miért nincs még vége. Ezért lett a címe Félúton. Minden esélye megvolt a bizottságunknak arra, hogy részletesen megtárgyalja, minden esélye megvolt az elnök úrnak, hogy azt mondja, másik félúton vagyunk, mint ez a félút, viszont minden esélye megvan a bizottságnak most arra, hogy azt mondja, 26-a van, már kicsi az esély, hogy alapos tanulmányozásra is alkalmas módon más is letegyen javaslatot az eddig végzett munkáról. Azt gondolom, nyugodtan mondhatja a bizottság, hogy Félúton címmel készült egy összegzés, és folytatjuk a másik felét. Véletlenül sem záródokumentum készült.

Azt gondolom, hogy legalább annyiban teljesítette a bizottság ezt a munkát, hiszen amit eddig az elnök úr megbeszélt, megtárgyalt, eltett, az a bizottság dokumentuma volt, ezt is egy bizottsági tag írta, tehát úgy gondolom, ugyanolyan bizottsági zárójelentés, mint ahogy a bizottság van annak ismeretében, hogy kik jelentkeztek meghallgatásra, annak a névsorát is most már pontosan tudjuk, ezt is egy bizottsági tag írta, elkészült a jelentés, a bizottságunk jó helyzetben van, nem marad szégyenben, 30-án tudja tájékoztatni a házelnököt, hogy eddig mire jutott félúton, és folyamatosan folytatjuk a munkát az elõzõ döntésünk szerint. De azért köszönöm, hogy felvetette képviselõtársam.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Mivel februárban kezdte az érdemei munkát a bizottság, és az országgyûlési határozat szerint addig tart a bizottság munkája, míg be nem fejezi, így a tervek szerint a szeptemberi hónapban javasolom a Ház elé vinni az elsõ félévi munkáról a tájékozatót. (Dr. Fazekas Sándor: Szerintem olyan nincs, hogy félévi jelentés, ami a Ház elé kerül, zárójelentés van. - Az elnök a bizottság munkatársával konzultál.)

Kapom a segítséget, hogy meg kell hosszabbítani az országgyûlési határozat módosításával a bizottság munkáját, bocsánat, a jelentés letételét. De mivel februárban kezdte a bizottság az érdemi munkát, így gyakorlatilag nincs késésben. De örömmel felvállalva a képviselõtársam által kért összeállítást, a szakértõk bevonásával meg fogjuk csinálni. (Dr. Fazekas Sándor: Kérem, hogy az indítványomról szavazzunk!) Határidõ?

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Kérem, elnök úr, bocsássa szavazásra azt az indítványt, amelynek a lényege az, hogy a jelentéstervezetet a nyári szünet végére az elnök úr a szakértõk és a bizottsági fõosztály bevonásával készítse el. A jelentés tervezetét. A határidõ le fog telni, illetve letelt, mert az országgyûlési határozat nem tartalmaz olyat, hogy miért februárban vagy nem tudom mikor tudtuk elkezdeni a munkát. A határidõ ott van, ahol van. Ezért is kell többek között legalább a tervezet, aztán a parlament majd eldönti, hogy ad-e valamilyen határidõ-hosszabbítást nekünk.

vége

cai 171 (Fazekas Sándor)

De azt hiszem, hogy ezt el kell készítenünk, és a késõbbi adatok függvényében majd véglegesíteni tudjuk. Ehhez még rengeteg dolog kell, hogy mennyi idõt kapunk, mit fognak mondani a tanúk, milyen új tények kerülnek nyilvánosságra. De ami már elkészült, szerintem azt a jelentéstervezetben már rögzíteni lehet. Ami már elemzésre került, ami beépült a bizottsági jegyzõkönyvekbe, az felhasználható. Köszönöm. Kérem, hogy az elnök úr errõl szavaztasson!

ELNÖK: Aki elfogadja Fazekas képviselõ úr javaslatát, kérem, erõsítse meg kézfelnyújtással! (Szavazás.) Hét. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Kettõ. Ki van ellene? (Senki sem jelentkezik.)

Ki kíván még hozzászólni? (Dr. Kóródi Mária jelentkezik.) Tessék, képviselõ asszony!

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnézést, elnök úr, visszatérve az elõbbi, szakértõkkel kapcsolatos javaslatomra, közben olyan jelzéseket kaptam, hogy a szakértõk maguk sem látják egész pontosan, hogy mi a szakértõi feladat. Tisztelettel javasolnám az elnök úrnak a bizottság mellett bizottsági szakértõként alkalmazottak számára egy munkatervet, egy munkamódszert kidolgozni, és errõl a bizottsággal szíveskedjék konzultálni, hogy lássuk, mi a módja annak, hogy a bizottság mellett alkalmazott szakértõk megismerjék az anyagot, és mi az õ szakértelmüket valóban hasznosítani tudjuk. Tisztelettel kérem, hogy ezt a következõ bizottsági ülésen vitassuk meg, mert ez pillanatnyilag kétséges. Úgy értesültem, hogy vannak olyan szakértõk, akik egyáltalán nem is tudják, hogy hogyan tekintsenek bele az anyagokba, és hogy a véleményüket milyen módon tudják eljuttatni a bizottság tagjai számára. Itt egy információs hézag keletkezett. Ezt nagyon sürgõsen át kellene hidalni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Tóth képviselõ úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök Úr! Én egy kérést szeretnék megfogalmazni a szakértõknek. A hivatalos szervek a 902 vizsgálatot folytatott olajüggyel kapcsolatban a tulajdonosi szerkezet feltérképezését nem tartották a feladatuknak, és az ilyen típusú kérésekre tagadó volt a válasz, viszont a szíves figyelmembe ajánlották, hogy a cégbírósági nyilvántartás mindenki számára, így részemre is hozzáférhetõ, és ha meg akarom vizsgálni a tulajdonosi szerkezetet, azt ajánlotta a VPOP, hogy menjek be a cégbíróság irattárába, és hozzam össze. Ezt nem tudtam vállalni, mert ilyen mélységig nem értek hozzá. Tisztelettel arra kérem az elnök urat, hogy ha a bizottsági szakértõk között vannak olyanok, akik jártasak az ilyen típusú ügyekben, akkor - ha lehetséges - az õszi kezdésig segítsenek nekünk abban, hogy a 902, valamilyen módon olajügyekben érintett cég tulajdonosi szerkezetét megpróbálják feltérképezni, próbáljanak egy hálót csinálni a nyilvános cégbírósági adatok alapján. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tessék, Balogh képviselõ úr!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Tóth Képviselõtársam! Errõl már egyszer határoztunk, csak végre kell hajtatnunk. Akkor határoztunk, amikor én javasoltam, hogy nemcsak a tulajdonosi kört, hanem az adótanácsadói kört, a könyvelõi kört, az ügyvédi kört, az ellenjegyzõi kört ennél az ezer esetnél nézzük meg. Önnel együtt én is csak reménykedem abban, hogy a szeptemberi kezdésünkkor egy hálót fogunk kapni a 902, közel ezer ügyben, hátha érdekes átfedéseket fogunk találni. Mint ahogy tudjuk, hogy maffia jellegû bûncselekmény nincs könyvelõi, banki, ügyvédi, ügyészi stb. tevékenység nélkül. Ilyen szempontok szerint is megkapnánk az adatokat. Én még mindig reménykedem. Abban is reménykedem, hogy a jövõ héten a bizonyítékok is átkerülnek a bizottsági fõosztályra. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szükségét látom annak, hogy a szakértõkkel összeüljünk egy megbeszélésre, és ennek megfelelõen a munka szétosztását is megbeszélnénk. (Balogh László: Az adatvédelmi csomaggal együtt.) Például. Ez egy jókora adathalmaz és munka, és félek attól, hogy szándékosan nem lett ilyen szerkezetben vizsgálva ez az adatmennyiség.

Tisztelt Bizottság! Van-e még valakinek javaslata? (Senki sem jelentkezik.) Biztos nem maradt ki semmilyen javaslat? Esetleg van-e valamilyen kifogás az elnök munkájával kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Csak azért kérdezem, hogy ne menjünk úgy haza, hogy nem mondjuk el. (Balogh László: Elnök Úr! Bízunk az elnök úrban.) Ó, köszönöm szépen. A mai bizottsági ülést berekesztem.

(Az ülés végének idõpontja: 13 óra 26 perc)

Pallag László
elnök