TÁJÉKOZTATÓ az Európai ügyek bizottsága Az ülés időtartama: 11:15 - 14:06 *** Napirendi pontok voltak: 1. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS - A Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről és bizonyos rendeletek módosításáról (COM(2007)372; 2007/0138/CNS) Előterjesztő: Ficsor Ádám szakállamtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Ficsor Ádám szakállamtitkár tájékoztatta a bizottságot és a jelen lévő termelőket az uniós borreform legfontosabb alapelveiről és felhívta a figyelmet azokra a még nyitott kérdésekre, amelyekről a decemberi Tanács ülésen nagy valószínűséggel megegyezés születik. A nemzeti boríték kapcsán elmondta, hogy azokba a térségekbe, ahol koncentráltan jelenik meg a bortermelés - mint például Tokaj-hegyalja - jóval nagyobb arányban jut majd a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból. Aláhúzta, hogy a Kormány a nemzeti boríték allokációit, mely éves szinten kb. 2-3 millió eurót jelent, a borászszakmával teljes egyetértésben kívánja felhasználni. Hozzátette, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a jelenlegi javaslat szerinti felosztás, amely a támogatások 50%-a történelmi, 25%-a területi, míg további 25%-a termésmennyiség alapján történő elosztását írja elő. Tájékoztatta a bizottságot, hogy a kivágási program eredeti javaslat szerinti 400 000 hektár helyett a legújabb javaslatok már csak 175 000 hektár szőlőültetvény kivágását írnák elő az Unióban, a korábbi öt helyett három éves időtartam alatt. Új elem, hogy az önkéntes kivágás korlátozására háromszintű kvóta- vagy limitrendszert vezetnének be. (Ha az intézkedés az ország területének 8%-át, egy adott borrégió 10%-át érintette már, akkor a tagállam saját hatáskörben leállíthatja, 15%-os országos szint elérése felett az Európai Bizottság jogosult közbe lépni.) Az egyelőre kérdéses, hogy környezetvédelmi okokra hivatkozva az ország területének bizonyos százalékát kivágási tilalom alá lehet-e majd helyezni. A szakállamtitkár megerősítette, hogy az uniós borreform elfogadását követően is igényelhető lesz a szerkezetátalakítási támogatás. A borászati melléktermékek lepárlásával kapcsolatban - amennyiben a termelők lepárlási kötelezettsége megmarad - a Kormány kívánatosnak tartja a lepárlásához nyújtott közösségi támogatás fenntartását. Az eredetvédelemmel kapcsolatos viták kapcsán a szakállamtitkár elmondta, hogy ebben a kérdésben Magyarország a visegrádi négyekkel közösen kíván fellépni. Ennek érdekében többször került sor kétoldalú és trilaterális egyeztetésekre a szomszédos országok agrárminiszterei, illetőleg a Bizottság képviselője között. Szlovákiával és a szlovák tokaji ügyével kapcsolatban elsősorban az a kérdés, hogy a két ország területén elterülő borvidéket a Bizottság egy övezetbe tartozónak ítéli-e meg, és hogy ki adhatja majd be a földrajzi árujelzőre vonatkozó kérelmet. A cukrozás tekintetében elmondta, hogy a Bizottság feladni látszik eddigi merev álláspontját. A jelenlegi javaslat 1%-ban engedélyezné a cukrozást, de elképzelhető, hogy speciális évjáratok esetén ez akár 2%-ig is elmehet. Ficsor Ádám kifejtette: Magyarország abban érdekelt, hogy ezt minél nagyobb mértékben lehessen alkalmazni és, hogy a közösségi bortermelők számára is biztosított legyen azon borászati eljárások alkalmazásának lehetősége, amelyeket az EU versenytársai is használnak. Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke megerősítette, hogy a Kormány borreformmal kapcsolatos álláspontja a szakmával folytatott folyamatos egyeztetés eredményeként alakult ki. A nemzeti boríték kapcsán elmondta, hogy elfogadhatatlan a történelmi elv, és felkérte a Kormányt, hogy tegyen meg mindent a magyar borászat számára méltányos kompromisszum elérése érdekében. A kivágásokkal kapcsolatban elmondta: Magyarország számára az új rendszer elsősorban azért lenne hátrányos és igazságtalan, mert a hazai termelés szinte teljes egészében belföldön kerül értékesítésre. Az uniós borfelesleg elsősorban a tradicionális nagy termelők - Franciaország és Spanyolország - piacairól származik, ezért a kivágást ott kell alkalmazni, ahol a túltermelés keletkezik. A cukrozással kapcsolatban üdvözölte, hogy van esély a 2% körüli szint elérésére. Amennyiben ez mégsem sikerül a magyar termelők jelentős versenyhátrányba kerülhetnek, mert a korlátozás 10-15%-kal növelné az előállítás összköltségét. Kocsi László (MSZP) a villányi borvidék országgyűlési képviselőjeként a marketing jelentőségére hívta fel a figyelmet. Aggodalmának adott hangot, hogy az elmúlt években a bor vesztett piaci pozíciójából és a sörfogyasztás került előtérbe az európai piacokon - részben a sörre vonatkozó eltérő reklámozási szabályok miatt. Meglátása szerint a borreform nyújtotta források lehetőséget teremthetnek arra is, hogy a marketingcélokra rendelkezésre álló források segítségével a borász társadalom egységesen népszerűsítse a borfogyasztást Európában. Hörcsik Richard (Fidesz) a Tokaj-hegyaljai borvidék országgyűlési képviselője elmondta, hogy a tokaji termelőket a cukrozás kérdése érinti a legérzékenyebben, ezért törekedni kell a 2% körüli szint elérésére. A lepárlás engedélyezése a magyar bortermelők alapvető érdeke, részben azért, mert ez hozzájárulhat a borhamisítás visszaszorításához is. Az eredetvédelemmel kapcsolatban javasolta, hogy amennyiben a szlovák féllel folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Kormány forduljon az Európai Bírósághoz. Hangsúlyozta, hogy a lajstromozás ügyében arra kell törekedni, hogy az adott területen a borvidék nagyobb részét elfoglaló tagállam szabályai legyenek irányadóak. A vitát követően Eörsi Mátyás összefoglalta a korábbi bizottsági üléseken elhangzottakat, majd a bizottság parlamenti állásfoglalást fogadott el. 2. A Tokaj-hegyaljai borrégió helyzete és problémái, különös tekintettel a következő kérdésekre: - szlovák tokaji ügye Előterjesztő: Ficsor Ádám szakállamtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke előadásában bemutatta a tokaji borvidéket, a bortermelés technológiáját, és felhívta néhány a borrégiót érintő specifikus problémára. A tokaji névhasználat körüli viták kapcsán aggodalmát fejezte ki a szlovák fél magatartása miatt, és nyomatékosította a termelők azon igényét, hogy a Kormány szükség esetén forduljon jogorvoslatért az Európai Bírósághoz. Takács András a helyi civil szervezetek képviseletében ismertette a világörökségi területet veszélyeztető ipari beruházási tervekről. A szerencsi szalmatüzelésű erőművel kapcsolatban elmondta: a beruházás jogerős építési engedéllyel rendelkezik, az építkezés földmunka előkészülete 2007. október 15-én elkezdődött. Az erőmű kapcsán elsősorban azt kifogásolta, hogy túlméretezett és nem illik a borvidéken az elmúlt 15 évben kialakult fejlődési pályába. A beruházás leállítása érdekében felkérte a Kormányt a beruházóval történő azonnali tárgyalások megkezdésére. Tájékoztatott, hogy az aranyos-völgyi energiatározós erőmű környezetvédelmi engedélyre vonatkozó kérelmét az illetékes környezetvédelmi és erdészeti hatóságok elutasították. Prácser Miklós a Tokaj Reneszánsz Egyesület képviseletében aggodalmának adott hangot, hogy a szerencsi beruházással kapcsolatban elkészült hatástanulmány nem vizsgál számos olyan kérdést, mely a térség speciális klímájára - így közvetetten a borászatra - befolyással lehet. Duhay Gábor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tájékoztatta a bizottságot, hogy a tőketerbesi beruházással kapcsolatban jelenleg is folynak tárgyalások Szlovákiában. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megvizsgálta a szerencsi erőmű beruházás engedélyezési eljárásának körülményeit és úgy találta, hogy a tárcához tartozó hatóságok a jogszabályok adta kereteken belül a legnagyobb körültekintéssel, törvényesen jártak el, amikor engedélyezték a beruházást. Hozzátette: nem találtak olyan jogi megoldást, amely lehetővé tenné az érvényes engedély visszavonását. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy egy esetleges népszavazás még megakadályozhatja a beruházás megvalósítását. *** |