Bevezetés

Az Országgyűlés nyilvános ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a házelnök gondoskodik. A jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát – a határozati házszabályban meghatározott mellékletekkel együtt – irattárban kell elhelyezni, az Országgyűlési Naplót az Országgyűlési Könyvtárban is.

A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást – az élőbeszéd ülésen nem észrevételezett hibáinak javításával, a későbbi beazonosíthatóság érdekében szöveghűen - fel kell venni, és abban fel kell tűntetni a tetszés és rosszallás hangos kifejezését, valamint egyéb történéseket is.

Az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezései szerint nem magyar nyelvű felszólalás esetén a jegyzőkönyvbe a felszólalás magyar nyelvű tolmácsolásának szövegét kell felvenni, de képviselői vagy nemzetiségi szószólói kérelem esetén a felszólalás anyanyelven is bekerülhet a jegyzőkönyvbe a házszabályban foglalt egyéb feltételek megléte esetében.

A hitelesített jegyzőkönyvet három napra közszemlére kell tenni, amely időtartam alatt a képviselő vagy más felszólaló kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek,  vita esetén pedig az ülést vezető elnök.

Az Országgyűlési Naplót a három napos közszemlére tételi eljárást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, a szószólóknak, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton, elektronikus adathordozón vagy kinyomtatva, valamint a megyei, fővárosi könyvtáraknak, az állami egyetemek könyvtárainak és a nyilvános könyvtári ellátást vállaló felsőoktatási könyvtáraknak – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón. Az Országgyűlési Napló a későbbi beazonosíthatóság érdekében szöveghűen tartalmazza a

Az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló törvény alapján zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról, illetve napirenden kívüli felszólalásról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül.

A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni, az első példányt a házelnök, a második példányt a minősített adatok kezelésének központi helye kezeli. A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv közszemlére tételét követő három napon belül a nyilvántartónál megtekintheti a jegyzőkönyvet és kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek, vita esetén pedig az ülést vezető elnök.

A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvbe történő betekintésre, másolat, illetve kivonat készítésére a házelnök írásbeli engedélye alapján, a nyilvántartónál van lehetőség. A házelnök a betekintést kizárólag a minősítő engedélye alapján engedélyezheti.

Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt.

Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról készült jegyzőkönyv mellet a bizottságok nyilvános, illetve zárt üléseiről szintén szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök hitelesít aláírásával azzal az eltéréssel, hogy az esetleges kiigazításról az elnök-, vita esetén a bizottság határoz.

A bizottsági ülés szó szerinti jegyzőkönyvét az irattárban, valamint annak nyomtatott példányát az Országgyűlési Könyvtárban kell elhelyezni.