A képviselők jogai, kötelességei és javadalmazása[1]

Tartalom:

A képviselők jogállása, a képviselői jogok gyakorlása
A tisztségekre való megválasztás joga - szervezetalakítási jog
Közreműködési, részvételi jogok és kötelességek
Tájékozódást és tájékoztatást biztosító jogok
Kezdeményezési és indítványozási jogok
Mentelmi jog
Összeférhetetlenség
Munkajogi és társadalombiztosítási jogosultságok
A fegyelmi, rendészeti intézkedésekkel kapcsolatos jogok ("jogorvoslat")
Egyéb jogosultságok
Az országgyűlési képviselők kötelességei
A nemzetiségi szószólók jogai és kötelességei
A képviselők javadalmazása

 

A képviselők jogállása, a képviselői jogok gyakorlása

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdés)

A képviselő – ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz – a képviselői jogait személyesen gyakorolja. (Ogytv. 28. § (5) bekezdés)

A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt. (Ogytv. 20. § (1) bekezdés)

 

A tisztségekre való megválasztás joga – szervezetalakítási jog

Ha az Ogytv. kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható. (Ogytv. 28. § (3) bekezdés)

Országgyűlési képviselőcsoport alakítására – a HHSZ 2. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak szerint – a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők – a HHSZ 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően – közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. (HHSZ 1. § (1) bekezdés)

A képviselők – a képviselői tevékenységgel összefüggő célra – más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak. (HHSZ 6. §)

 

Közreműködési, részvételi jogok és kötelességek

A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (Ogytv. 28. § (1) bekezdés)

A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy az állandó bizottságok, a törvényalkotási bizottság vagy a nemzetiségeket képviselő bizottság közül legalább egy munkájában részt vegyen. (Ogytv. 17. § (2) bekezdés)

Anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be a nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló; az anyanyelven történő felszólalási szándékot jelezni kell. (Ogytv. 38/B. § (1)–(3) bekezdés)[2]

Kérheti az Ogytv. 38/B. § (2) bekezdése szerinti felszólalása szövegének anyanyelvén történő jegyzőkönyvbe vételét. (HHSZ 131. § (4) bekezdés)

A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja. (Ogytv. 38/C. § (1) bekezdés)

Kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót. (Ogytv. 49. § (1) bekezdés)

Felszólalásra jelentkezhet rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után. (HHSZ 18. § (9) bekezdés)

Ügyrendi javaslatot tehet egy percben a napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően. (HHSZ 19. § (1) bekezdés)

Személyes érintettség miatt kérheti a felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. (HHSZ 20. § (1) bekezdés)

A törvényjavaslat, határozati javaslat és a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat tárgyalása, valamint a politikai vita során a képviselőcsoport vezérszónoka, a vitában írásban előzetesen felszólalásra jelentkező képviselő a szónoki emelvényről is felszólalhat. (HHSZ 23. § (1) bekezdés)

Hozzászólásra jelentkezhet a törvényjavaslat általános vitájához. (HHSZ 35. § (1) bekezdés)

Ha az Országgyűlés a vitát lezárta,

  • képviselőcsoportonként egy képviselő,
  • a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő,
  • az elsőként szólásra jelentkező független képviselő,
  • majd a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – ha nemzetiségi képviselő nem szólalt fel – az elsőként szólásra jelentkező szószóló

felszólalhat. (HHSZ 39. § (2) bekezdés)

Zárószavazás előtti módosító javaslat vitájában

  • a képviselők képviselőcsoportonként öt-öt perces,
  • a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló ötperces,
  • a független képviselők összesen háromperces,
  • az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő – a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, amennyiben közvetlenül jelentkezett – ötperces

időtartamban szólalhatnak fel. (HHSZ 54. § (3) bekezdés)

A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő felszólalása után

  • képviselőcsoportonként egy képviselő,
  • a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd
  • a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő

felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra válaszolhat. (HHSZ 58. § (6) bekezdés)

A normakontroll-javaslatról szóló vitában

  • a képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő,
  • a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd
  • a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő

ismertetheti. A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. (HHSZ 76. § (11)–(12) bekezdés)

A döntési javaslathoz módosító javaslatot benyújtó képviselőként részt vehet azon a bizottsági ülésen, amelynek javasolt napirendjén szerepel az önálló indítvány részletes vitája. (HHSZ 111. § (2) bekezdés)

Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az (1) bekezdés szerinti felszólásokra az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó válaszolhat (HHSZ 138. § (1)–(2) bekezdés)

Kérheti a jegyzőkönyv közszemlére tételének időtartama alatt a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. (HHSZ 131. § (3) bekezdés)

Bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez, ha a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza. (HHSZ 25. § (7) bekezdés)

 

Tájékozódást és tájékoztatást biztosító jogok

Interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (Alaptörvény 7. cikk (2) bekezdés)

Kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdés)

Azonnali kérdést tehet fel a képviselőcsoport vezetője által megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretén belül. (HHSZ 125. § (2) bekezdés)

Személyes válaszadást kérhet azonnali kérdés feltételekor. (HHSZ 126. § (2), (4) bekezdés)

Az interpelláció elmondására három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. A kérdés elmondására két perc áll rendelkezésre. Az azonnali kérdés elmondására két perc áll rendelkezésre és egyperces viszonválaszra van joga. (HHSZ 123. § (1) bekezdés, 124. § (1) bekezdés b) pont és 126. § (3) bekezdés)

A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja. (HHSZ 122. § (5) bekezdés)

Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szólalhat fel. (HHSZ 123. § (5) bekezdés)

Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. (Ogytv. 98. § (1) bekezdés)

A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően – személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül, felhasználói engedély alapján használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani. (Ogytv. 98. § (2) bekezdés)

A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit, az Országgyűlés Hivatala által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat, az Országgyűlés kiadványait és hivatalos dokumentumait. (Ogytv. 111. § (4)–(6) bekezdés)

Megtekintheti a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a minősített jegyzőkönyv közszemlére tételét követő három napon belül a nyilvántartónál és kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. (HHSZ 132. § (6) bekezdés)

Az Országgyűlési Naplót az Ogytv. 131. § (3) bekezdése szerinti eljárást követő 15 napon belül meg kell küldeni a képviselőnek. (HHSZ 131. § (5) bekezdés)

Az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az európai uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumok a képviselők, a képviselőcsoportok, a szószólók, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhetők. (HHSZ 139. § (1) bekezdés)

A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre is belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét. (Ogytv. 98. § (4) bekezdés)

Beléphet a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság központi, területi és helyi szervének működésére szolgáló területre a képviselői igazolványa felmutatása és ellenőrzése után a látogatás céljának megjelölésével, a szerv működési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával. (2/1993. (II. 2.) BM rendelet az országgyűlési képviselőknek a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság működésére szolgáló területre történő belépéséről.)

Beléphet a vám- és pénzügyőrség felsőfokú, középfokú, alapfokú szervének működésére szolgáló területre a képviselői igazolványának felmutatása és ellenőrzése után a látogatás céljának megjelölésével, a szerv működési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával. (19/1993. (VII. 1.) PM rendelet az országgyűlési képviselőknek a vám- és pénzügyőrség működésére szolgáló területre történő belépéséről.)

Beléphet az Információs Hivatal objektumaiba igazolványa felmutatása és ellenőrzése után, a látogatás céljának megjelölésével, a hivatal működési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával munkanapokon, a munkaidő kezdetétől végéig terjedő időszakban. (1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történő belépés rendjéről.)

 

Kezdeményezési és indítványozási jogok

Az Országgyűlés működését illetően

A képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. (Ogytv. 35. § (1) bekezdés)

Kérheti az Országgyűlés zárt ülésének tartását; a képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. (Alaptörvény 5. cikk (1) bekezdés)

Kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását, ha az általa benyújtott iromány visszautasításra kerül és kérelmét legalább öt képviselő támogatja. (HHSZ 29. § (4) bekezdés)

Kérheti az Országgyűlés döntését az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61. § (5) bekezdése szerint, ha az általa benyújtott iromány visszautasításra kerül és kérelmét legalább öt képviselő támogatja. (HHSZ 29. § (5) bekezdés)

A képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témában – az Országgyűlés vitát tart. (HHSZ 86. § (1) bekezdés)

A képviselő vagy más felszólaló indítványára a házelnök a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. (HHSZ 133. § (5) bekezdés)

Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. (Ogytv. 24. § (2) bekezdés)

 

Az Országgyűlés személyi döntéseit illetően

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg, a jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (Alaptörvény 11. cikk (2) bekezdés)

Az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben a tisztségtől való megfosztást. (Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdés)

Indítványozhatja a köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának, illetve a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását, a köztársasági elnökkel szemben az összeférhetetlenség kimondását. (KE tv. 3. §, 4. § (2) bekezdés)

Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (Alaptörvény 21. cikk (1) bekezdés)

Indítványozhatja írásban a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását, illetőleg a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását. (Kjá tv. 24. §)

Indítványozhatja az alapvető jogok biztosa és helyettesei megbízatása megszűnésének kimondását – ha az összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg –, valamint felmentését. (az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (4)–(5), 17. § (4)–(5) bekezdés)

A jogalkotást, politikai nyilatkozattételt illetően

Törvényt kezdeményezhet. (Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdés)[3]

Határozati javaslatot nyújthat be. (Ogytv. 28. § (4) bekezdés)

Politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot terjeszthet elő. (HHSZ 82. § (1) bekezdés)

Módosító javaslatot nyújthat be:

  • törvényhez (HHSZ 40. § (1) bekezdés), azon ülésnap napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel (HHSZ 41. § (1) bekezdés)[4],
  • határozati javaslathoz (HHSZ 80. § (1) bekezdés),
  • politikai nyilatkozathoz (HHSZ 82. § (3) bekezdés).

 

Mentelmi jog

Mentelmi jog illeti meg. (Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdés)

Csak

a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni,

b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. (Ogytv. 74. § (2) bekezdés)

Nem mondhat le – a szabálysértési eljárás kivételével – a mentelmi jogáról. (Ogytv. 78. §)

Mentelmi jogának felfüggesztése esetén jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. (HHSZ 18. § (8) bekezdés)

Kérésére meg kell őt hallgatni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság ülésén, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen. (HHSZ 146. § (3) bekezdés)

Mentelmi ügyében az Országgyűlés határozathozatala előtt ötperces időtartamban hozzászólhat. (HHSZ 147. § (2) bekezdés)

 

Összeférhetetlenség

Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.(Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdés)

A képviselői megbízatás – törvényben meghatározott kivételekkel – összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. (Ogytv. 80. § (1) bekezdés)

Nem folytathat a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.  (Ogytv. 80. § (1) bekezdés)

A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet. (Ogytv. 80. § (2) bekezdés)

Nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja, ha a képviselő miniszterelnök, miniszter, államtitkár. (Ogytv. 80. § (3) bekezdés)

Nem lehet

  • a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója,
  • olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,
  • az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek – ide nem értve a társasházat – számára nyújtott támogatások odaítélése céljából létrehozott szerv vezetője, tagja, illetve a szerv döntésének előkészítésében vagy meghozatalában közreműködő személy. (Ogytv. 84. §)

Nem köthet a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik. (Ogytv. 85. §)

Nem hivatkozhat szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére. (Ogytv. 86. § (2) bekezdés)

Nem szerezhet, illetve nem használhat fel a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat. (Ogytv. 86. § (3) bekezdés)

Nem fogadhat el a képviselői megbízatásával összefüggésben olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. (Ogytv. 87. § (1) bekezdés)

Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,

akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,

akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi. (Ogytv. 88. §)

A képviselő összeférhetetlenségi eljárás megindítására és kimondására irányuló indítványt terjeszthet elő. (Ogytv. 91. § (4) bekezdés, HHSZ 149. § (5) és (7) bekezdés)

Képviselői összeférhetetlenség kimondásáról tartott ülésen, ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálati testület ülésén egyébként nem lehet jelen. (HHSZ 150. § (3) bekezdés)

A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (HHSZ 151. § (5) bekezdés)

Az összeférhetetlensége kimondásáról vagy megállapításáról való határozathozatal előtt ötperces időtartamban felszólalhat az Országgyűlés ülésén. (HHSZ 152. § (3) és (4) bekezdés)

 

Munkajogi és társadalombiztosítási jogosultságok

A munkáltató a képviselőt mandátuma igazolásától – a munkavállaló kérésének megfelelően – a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. (Ogytv. 96. § (2) bekezdés)

Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a honvédek jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni. (Ogytv. 96. § (3) bekezdés)

A képviselői megbízatás időtartama – ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is – a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. (Ogytv. 97. § (1) bekezdés)

A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. (Ogytv. 97. § (1) bekezdés)

A munkaviszonyt a honvédek jogállásáról szóló törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. (Ogytv. 97. § (1) bekezdés)

A képviselői, valamint a háznagyi megbízatás időtartama vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni. (Ogytv. 97. § (2) bekezdés)

Ha a képviselő a 106. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni. (Ogytv. 97. § (3) bekezdés)

 

A fegyelmi, rendészeti intézkedésekkel kapcsolatos jogok („jogorvoslat”)

Kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól a képviselői tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó döntés hatályon kívül helyezését, ha a rá vonatkozó, a képviselői tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó döntéssel nem ért egyet. (Ogytv. 51/A. § (4) bekezdés)

Kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól a jogai gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó javaslat hatályon kívül helyezését, ha a képviselő a rá vonatkozó, a jogai gyakorlásának felfüggesztését indítványozó javaslattal nem ért egyet. (Ogytv. 51/A. § (5) bekezdés)

A képviselő kérheti az Országgyűléstől a képviselői tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó döntés hatályon kívül helyezését, ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő hatályon kívül helyezésre vonatkozó kérelmének nem adott helyt vagy arról a határidőben nem döntött. (Ogytv. 51/A. § (9) bekezdés)

Kifogást nyújthat be a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott. (Ogytv. 53. § (4) bekezdés)

 

Egyéb jogosultságok

Diplomata-útlevélre jogosult. (A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés b) pont.)

 

Az országgyűlési képviselők kötelességei

A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezőn részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (Ogytv. 28. § (1) bekezdés)

Köteles jelen lenni az Országgyűlés szavazásain. (Ogytv. 28. § (2) bekezdés)

Köteles az anyanyelven benyújtott irományhoz, azzal egyidejűleg annak hiteles magyar nyelvű fordítását is benyújtani. (Ogytv. 38/B. § (4) bekezdés)

Köteles képviselői megbízatásáról tájékoztatni a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot. Ha tájékoztatási kötelezettségének teljesítése ellenére a képviselő mentelmi jogát megsértik, a képviselő köteles a házelnöknek haladéktalanul azt bejelenteni. (Ogytv. 76. §)

Köteles a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során a Mentelmi bizottság által kért adatszolgáltatásra.(Ogytv.77.§ (2) bekezdés)

Az Ogytv. 87. § (1) bekezdésben foglalt, az ajándék vagy más ingyenes juttatás elfogadására vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni. (Ogytv. 87. § (2) bekezdés)

A képviselő a mandátuma igazolásától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és javadalmazásra sem jogosult. (Ogytv. 91. § (1) bekezdés)

Köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást visszafizetni, ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik. (Ogytv. 93. § (3) bekezdés)

Köteles a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság felhívására a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. (Ogytv. 94. § (5) bekezdés)

Köteles a – képviselői feladatának ellátása során tudomására jutott – minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani. (Ogytv. 98. § (2) bekezdés)

Módosító javaslatában meg kell jelölnie azt a tárgyalóbizottságot, amelyiknél a módosító javaslatának megvitatását kéri. (HHSZ 41. § (1)–(2) bekezdés)

Vagyonnyilatkozat-tételi és egyéb bejelentési kötelezettség

Vagyonnyilatkozatot tesz a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül. (Ogytv. 90. § (1) bekezdés)

Köteles csatolni a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. (Ogytv. 90. § (2) bekezdés)

A képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni. (Ogytv. 87. § (1) bekezdés)

A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. (Ogytv. 90. § (3) bekezdés)

Köteles bejelenteni a házelnöknek minden, összeférhetetlenség alá nem eső

  • önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelőbizottsági tagságát, továbbá bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői illetve kedvezményezetti jogállását,
  • alapítványát, alapítványkezelő testületében fennálló tagságát, civil szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,
  • köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét. (Ogytv. 89. §)

 

A nemzetiségi szószólók jogai és kötelességei

A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. (Vjt. 18. § (1)–(2) bekezdés)

Megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem képviseli nemzetiségi szószóló. (Vjt. 20. § (3) bekezdés)

Nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja. (Ogytv. 29/A. § (5) bekezdés)

A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (Ogytv. 29. § (1) bekezdés)

A szószólók jogai és kötelezettsége vonatkozásában az Ogytv. képviselőkre vonatkozó egyes rendelkezéseit kell alkalmazni. (Ogytv 29/A. § (6) bekezdés)

Választása szerint magyarul vagy nemzetiségi nyelven tesz esküt az Országgyűlés előtt a megválasztását követően. (Eskütv. 1. § (2) bekezdés)

Az országgyűlési képviselőktől eltérően megszűnik a megbízatása akkor is, ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként. (Ogytv. 29/A. § (2) bekezdés)

Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával állapítja meg, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a jelen lévő képviselők kétharmada kell a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához. (Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés b) pont)

A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően – a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon – felszólalhat. Az Országgyűlés ülésén szavazati joggal nem rendelkezik. (Ogytv. 29. § (2) bekezdés)

Kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. (Ogytv. 29. § (4) bekezdés)

Határozati javaslatot terjeszthet elő nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. (Ogytv. 29/A. § (6) bekezdés)

Az általa benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti. (HHSZ 81. § (4) bekezdés)

Anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be. (Ogytv. 38/B. § (2) bekezdés)

Jeleznie kell az anyanyelven történő felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülés megelőzően egy nappal, vagy amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul. (Ogytv. 38/B. (3) bekezdés)

Be kell nyújtania az anyanyelven benyújtott irománnyal egyidejűleg annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. (Ogytv. 38/B. § (4) bekezdés)

Ügyrendi javaslatot tehet egy percben a tárgyalt napirendi pontot illetően, ha az a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. (HHSZ 19. § (1) bekezdés)

Nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a szószóló számára legkevesebb húsz percet kell biztosítani, ami nem számít bele az időkeretbe. (HHSZ 37. § (2) bekezdés g) pont)

Felszólalhat nyolc percben a kivételes eljárásban tárgyalt, nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az összevont vita során. (HHSZ 63. § (3) bekezdés)

A nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság úgy határoz, hogy a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit érinti – tanácskozási joggal vehet részt. (Ogytv. 29. § (3) bekezdés)

Részt vehet az országgyűlési bizottság zárt ülésén, ha  ott tanácskozási joga van. (Ogytv. 58. § (3) bekezdés)

 

Az összeállításban előforduló jogszabályok címének rövidítései

Alaptörvény

=

Magyarország Alaptörvénye

Eskütv.

=

 Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény

HHSZ

=

Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat

KE tv.

=

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény

Kjá tv.

=

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény

Ogytv.

=

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

Vjt.

 

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény

 

 


[1] Csak azokat a jogokat tartalmazza, amelyek valamennyi képviselőt megilletnek, azokat nem, amelyeket az egyes bizottságok tagjaként gyakorolnak, illetőleg, amelyek a képviselőt előterjesztői minőségben illetik meg

[2] Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar. (Ogytv. 38/B § (1) bekezdés)

[3] A képviselő által benyújtott törvényjavaslat abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a házelnök által kijelölt állandó bizottság támogatja. (HHSZ 58. § (1) bekezdés)

[4] Az előterjesztő saját indítványához – a 32. § (1) bekezdésében, az 52. § (1) bekezdésében és a 74. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 25. § (5) bekezdése szerinti államadósság-szabálynak való megfelelést biztosító indítványa kivételével – módosító javaslatot nem nyújthat be. (HHSZ 40. § (1) bekezdés)