Az Országgyűlés ülésszakai, ülései és munkarendje

Az Országgyűlés rendszeres ülésezéséről az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezik.

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:

  • február 1-jétől június 15-ig és
  • szeptember 1-jétől december 15-éig.

Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére.

Az ülésszakok ülésekből, az ülések ülésnapokból állnak.

Az Országgyűlés munkarendjéről a Házbizottság foglal állást. Ha a frakciók között nincs egyetértés, erről az Országgyűlés dönt az ülésszakok elején (februárban, illetőleg szeptemberben). A 2016. tavaszi ülésszak munkarendje szerint az Országgyűlés az egyik héten plenáris vitákat folytat és határozatokat hoz, a következőn pedig az (általában) egy napos plenáris ülésnap mellett a bizottsági ülésekre kerül sor.

Az ülést az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Az ülések napirendjén az Országgyűlés tárgysorozatán lévő törvényjavaslatok és más indítványok vitái és szavazásai, a beszámolók és jelentések tárgyalása, továbbá az interpellációk és kérdések szerepelnek.

Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján közzétesz. A honlapon a plenáris ülésnap eseményei illetve a Törvényalkotási bizottság ülése egyenes adásban követhető.