Az Országgyűlés alakuló ülése, ülésszakai, ülései és munkarendje

Az Országgyűlés megbízatása alakuló ülésével kezdődik, amelyet – a választást követő 30 napon belül – a köztársasági elnök hív össze.

Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. A képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet. (Ez történt 1998-ban és 2006-ban.) Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

Az Országgyűlés rendszeres ülésezéséről az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezik.

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:

  • február 1-jétől június 15-ig és
  • szeptember 1-jétől december 15-éig.

Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére.

Az ülésszakok ülésekből, az ülések ülésnapokból állnak.

Az Országgyűlés munkarendjéről a Házbizottság foglal állást. Ha a frakciók között nincs egyetértés, erről az Országgyűlés dönt az ülésszakok elején (februárban, illetőleg szeptemberben). A 2017. őszi ülésszak munkarendje szerint az Országgyűlés az egyik héten plenáris vitákat folytat és határozatokat hoz, a következőn pedig az (általában) egy napos plenáris ülésnap mellett a bizottsági ülésekre kerül sor.

Az ülést az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Az ülések napirendjén az Országgyűlés tárgysorozatán lévő törvényjavaslatok és más indítványok vitái és szavazásai, a beszámolók és jelentések tárgyalása, továbbá az interpellációk és kérdések szerepelnek.

Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján közzétesz. A honlapon a plenáris ülésnap eseményei illetve a Törvényalkotási bizottság ülése egyenes adásban követhető.