Az Országgyűlés minősített többséget igénylő döntései az Alaptörvény, más törvények és a határozati házszabály szerint

Tartalom:

Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi törvények elfogadásához
Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi döntésekhez
A jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges az alábbi döntések elfogadásához
A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi törvények elfogadásához
A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges az alábbi döntések elfogadásához
Az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges az alábbi döntésekhez
Egyéb döntések

 

Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a következő törvények elfogadásához

Az Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához. (Alaptörvény S) cikk (2) bek.)

 

Az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a következő döntések meghozatalához

Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja, e nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz. (Alaptörvény E) cikk (4) bek.)

A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére zárt ülés tartásához. (Alaptörvény 5. cikk (1) bek.)

A köztársasági elnök választásakor az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. (Alaptörvény 11.  cikk (3) bek.)

A köztársasági elnök tisztségétől történő megfosztási eljárás megindításához. (Alaptörvény 13. cikk (3) bek.)

Az Alkotmánybíróság tagjainak 12 évre történő, valamint az Alkotmánybírák közül az elnök megválasztásához. (Alaptörvény 24. cikk (8) bek.)

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének kilenc évre történő megválasztásához. (Alaptörvény 25. cikk (6) bek.)

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása megszűnésének kérdésében (összeférhetetlenség kimondása, felmentés, tisztségtől való megfosztás) az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazata alapján (Bszi. 70. § (2) bek.)

A Kúria elnökének kilenc évre történő megválasztásához. (Alaptörvény 26. cikk (3) bek.)

A Kúria elnöke megbízatása megszűnésének kérdésében (összeférhetetlenség kimondása, felmentés, tisztségtől való megfosztás) az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazata alapján (Bszi. 115. § (2) bek.)

A legfőbb ügyész kilenc évre történő megválasztásához. (Alaptörvény 29. cikk (4) bek.)

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek hat évre történő megválasztásához. (Alaptörvény 30. cikk (3) bek.)

Az Állami Számvevőszék elnökének tizenkét évre történő megválasztásához. (Alaptörvény 43. cikk (2) bek.)

Az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez. (ÁSZ tv. 10. § (2) bek., Ogytv. 61/A. § (1) bek.)

Az Állami Számvevőszék elnökével szemben összeférhetetlenség kimondása, felmentés, illetve kizárás az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hozott határozattal állapítható meg. (ÁSZ tv. 11. § (3) – (5) bek., Ogytv. 61/A. § (1) bek.)

Hadiállapot kinyilvánításához, békekötéshez, valamint különleges jogrend kihirdetéséhez (Alaptörvény 48. cikk (2) bek.)

Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (Alaptörvény 48. cikk (6) bek.)

Különleges jogrendben az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához. (Ogytv. 61/A. § (1) bek.)

 

A jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges a következő döntések elfogadásához

Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelenlévő képviselők legalább négyötödének szavazatával, vita nélkül úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása, illetve döntéshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. (HHSZ 65. § (1) bek.)

 

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a következő törvények és országgyűlési határozatok elfogadásához

Sarkalatos törvény elfogadásához és módosításához. (Alaptörvény T) cikk (4) bek.)

Az Országgyűlés működési és tárgyalási rendjét megállapító házszabályi rendelkezések elfogadásához. (Alaptörvény 5. cikk (7) bek.)

 

A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a következő döntések elfogadásához

Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (Alaptörvény 4. cikk (4) bek.)

A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításához, valamint összeférhetetlenségének kimondásához (Alaptörvény 12. cikk (4) bek.)

A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítása és az összeférhetetlenség kimondása. (Alaptörvény 20. cikk (4) bek.)

A Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról, kivéve, ha az Alaptörvény a döntési hatáskört a Kormány feladatköreként állapítja meg . (Alaptörvény 47. cikk (2)-(3) bek.)

Megelőző védelmi helyzet kihirdetéséhez, meghosszabbításához. (Alaptörvény 51. cikk (2) bek.)

A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztésére irányuló javaslat elfogadásához. (Ogytv. 51/A. § (14) bek.)

Az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez (Ogytv. 61/§. § (2) bek.)

Annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához. (Ogytv. 61. § (2) bek.)

Település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben. (Ogytv. 61/A. § (2) bek.)

A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti – megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

Alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztásához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv 61/A. § (2) bek.)

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megbízatása – a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (1) bekezdésének e)–g) pontja szerinti – megszűnésének megállapításához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. (Ogytv. 61/A. § (2) bek.)

Az alapvető jogok biztosa és helyettese mentelmi jogának felfüggesztése. (az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 14. § (1) – (2) bek.)

A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához (a  választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 20. § (2) bek.)

A sürgős tárgyalás elrendeléséhez. (HHSZ 60. § (7) bek.)

A túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság javaslatára a 70. § (3)–(7) bekezdését, a törvényalkotási bizottság javaslatára a 71. § (4)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni, ha ahhoz az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával hozzájárul. (HHSZ 72. §)

A politikai nyilatkozat elfogadásához. (HHSZ 82. § (2) bek.)

 

Az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges a következő döntésekhez

A miniszterelnök megválasztásához (Alaptörvény 16. cikk (4) bek.)

A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány elfogadásához, a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megválasztásához (Alaptörvény 21. cikk (2)-(3) bek.)

A kivételes eljárásban történő tárgyalás elrendeléséhez (HHSZ 62. § (1) bek.)

 

Egyéb – a képviselők egynegyedének vagy egyötödének támogatását igénylő – döntések

A köztársasági elnök választásakor a jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. (Alaptörvény 11. cikk (2) bek.)

Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. (Alaptörvény 13. cikk (2) bek.)

Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. (Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pont)

Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. (Ogytv. 24. § (2) bek.)

A képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. (Ogytv. 35. § (1) bek.)

Az (Országgyűlés ülésének) elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlés ülését összehívni. (Ogytv. 36. § (2) bek.)

A képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. (HHSZ 86. § (1) bek.)

 

Az összeállításban alkalmazott rövidítések:

 

Alaptörvény

=

Magyarország Alaptörvénye

Ogytv.

=

az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

HHSZ

=

Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II.24.) OGY határozat

ÁSZ tv.

=

az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

Bszi

=

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény