Az IPU MNCS alapszabálya

Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja közgyűlésének
2018. évi 1. számú határozata

Az Interparlamentáris Unió
Magyar Nemzeti Csoportjának
Alapszabálya

 

I. Célok, feladatok

1. cikk           Az Interparlamentáris Unió (továbbiakban: IPU) célja, hogy előmozdítsa valamennyi parlament nemzeti csoportokba tömörült tagjainak kapcsolatait annak érdekében, hogy szorgalmazzák parlamentjeik, államaik aktív részvételét a nemzetközi béke és együttműködés előmozdításában.

2. cikk          Az 1. cikkben foglalt célok szem előtt tartásával az IPU véleményt nyilvánít minden, parlamentáris úton rendezhető nemzetközi kérdésben és javaslatokat tesz erős, demokratikus parlamenti intézmények létesítésére és fejlesztésére; a nemek közötti egyenlőséget és a nők jogainak tiszteletben tartását szolgáló eszközök kidolgozására; az emberi jogok előmozdítására és védelmére; a béketeremtéshez, a konfliktus megelőzéshez és a nemzetközi biztonsághoz történő hozzájárulás lehetőségeire; a fiatalok politikai életbe történő bevonásának módozataira; továbbá a nemzeti parlamenteknek a globális fejlesztési napirend eredményes végrehajtását támogató mobilizálására.

3. cikk          Az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának (a továbbiakban: nemzeti csoport) célja a magyar törvényhozás bekapcsolása az IPU munkájába.

A nemzeti csoport feladata, hogy tájékoztassa az Országgyűlést, valamint a kormányt az IPU határozatairól és - egyetértés esetén - ösztönözze azok végrehajtását, valamint rendszeresen tájékoztassa az IPU genfi titkárságát a nemzeti csoport működéséről, annak eredményeiről.

 

II. Tagság

4. cikk          A nemzeti csoport megalakulását valamennyi parlamenti ciklus elején országgyűlési határozat állapítja meg, amely kimondja, hogy az Országgyűlés az IPU tagszervezetének nyilvánítja magát.

5. cikk          Az Országgyűlés testületileg tagja az IPU-nak, azaz az Országgyűlés valamennyi képviselője tagja a nemzeti csoportnak.

III. Szervek

6. cikk          A nemzeti csoport szervei

a)      a közgyűlés,
b)      az elnökség, és
c)      a titkárság.

A közgyűlés

7. cikk           A nemzeti csoport tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

8. cikk          A közgyűlés ülését az Országgyűlés elnöke a nemzeti csoport elnökének (a továbbiakban: elnök) – az elnökség döntését követő – kezdeményezése alapján hívja össze. A közgyűlés alakuló ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke vezeti.

9. cikk          A közgyűlés évente legalább egyszer, az Országgyűlés plenáris üléstermében ülésezik.

10. cikk        A közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök vezeti.

11. cikk         A közgyűlés

a)    megválasztja, illetve felmenti tisztségéből az elnököt, az első alelnököt és az alelnökö(ke)t,
b)   évi egyszeri alkalommal meghallgatja az elnökség tájékoztatóját annak jövőbeni munkatervéről, továbbá beszámolóját az előző éves program teljesítéséről, és
c)    elfogadja a nemzeti csoport Alapszabályát, illetve dönt annak módosításáról.

12. cikk         A közgyűlés a jelen lévő tagok egyszerű többségével hozza meg határozatait.

 

Az elnökség

13. cikk        Az elnökséget az elnök, az első alelnök és az alelnök(ök) alkotják. Az elnökségi tagok személyére a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok frakcióvezetői az előzetes pártközi megállapodásnak megfelelően tesznek közös javaslatot. Közös javaslat hiányában a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult az elnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben az alelnök(ök) személyére a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában az egyes indítványok mérlegelése alapján – megválasztását követően – az elnök tesz javaslatot.

14. cikk          Az elnökségi tag mandátuma megszűnik:

a)    a képviselői megbízatás megszűnésével,
b)   képviselőcsoportból való kilépéssel vagy kizárással,
c)    ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,
d)   a tisztségről való lemondással,
e)    felmentéssel,
f)    képviselőcsoport általi visszahívással.

15. cikk       Az elnökségi tag mandátumának megszűnése esetén a megválasztására javaslatot tevő képviselőcsoport vezetője haladéktalanul javaslatot tesz az új elnökségi tag személyére. Az új elnökségi tag megválasztásáról a közgyűlés rendkívüli ülése határoz.

16. cikk          Az elnökség

a)    kezdeményezése alapján az elnök javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének a nemzeti csoport éves       nemzetközi programjára;
b)   gondoskodik a nemzeti csoport képviseletéről hazai diplomáciai eseményeken, beutazó delegációk fogadása esetén, továbbá az IPU nemzetközi közgyűlésein és egyéb speciális rendezvényein;
c)    kapcsolatot tart az Interparlamentáris Unió genfi titkárságával, s megadja a 3. cikk szerinti tájékoztatást az IPU-nak;
d)    koordináló szerepet lát el a parlamenti frakciók között a regionális baráti tagozatok és kétoldalú baráti csoportok megalakításáról szóló javaslatok előkészítése és vezetőségi tagjaik jelölése során;
kezdeményezése alapján az elnök javaslatot tesz a regionális baráti tagozatok, valamint a kétoldalú baráti csoportok létrehozására, összetételére és vezetőségi tagjaira, amelyet az Országgyűlés elnöke hagy jóvá;
f)    tájékoztatja a közgyűlést a jövőbeni munkatervről, továbbá jelentést tesz az előző éves program teljesítéséről;
g)    dönt a nemzeti csoport tagjai által a nemzeti csoport működésének támogatása céljából fizetendő éves tagdíj összegéről, továbbá évi egyszeri alkalommal meghallgatja az elnök beszámolóját a költségekről és a források felhasználásáról;
h)   ellát minden egyéb - nem a közgyűlés hatáskörébe utalt - feladatot.

17. cikk         Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökség több mint fele jelen van. Az elnökség döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában az elnök dönt.

18. cikk        Az elnökség üléseit - évenként legalább négyszer - az elnök hívja össze. Az elnök – az elnökségnek való utólagos beszámolás kötelessége mellett - jogosult az elnökség ülésein kívül a 16. cikk b)-c) pontjai körébe tartozó intézkedések megtételére.

19. cikk        Az elnök az IPU nemzetközi rendezvényein résztvevő többpárti IPU elnökségi delegáció vezetője, az első alelnök a delegáció helyettes vezetője.

A titkárság

20. cikk        A nemzeti csoport titkárságának feladatait az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóságának IPU Titkársága látja el. Az IPU Titkárság feladata az elnökség IPU közgyűléseken és speciális konferenciákon történő részvételének előkészítése, helyszíni támogatása és utógondozása, valamint az elnökségi tagok, elnöki illetőleg alelnöki minőségben folytatott hazai diplomáciai találkozóinak megszervezése, előkészítése és utógondozása.

21. cikk       A nemzeti csoport titkára a közgyűlésen, az elnökség ülésein, továbbá az IPU nemzetközi rendezvényein a magyar küldöttség titkáraként vesz részt.

IV. Pénzügyi rendelkezések

22. cikk       A nemzeti csoport tagjai a nemzeti csoport működésének támogatása céljából az elnökség által megállapított összegben, évente egyszer tagdíjat fizetnek, amely összeg a képviselői tiszteletdíjból kerül levonásra és átutalásra. A tagdíj az országgyűlési képviselők általános választásának évében két részletben, féléves tagdíj formájában kerül levonásra. Az éves keret felhasználását az Országgyűlés Hivatalának Gazdasági Főosztálya tartja nyilván.

23. cikk      Az elnök az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 105. § (2) bekezdésének megfelelő tiszteletdíjban részesül.

24. cikk     A nemzeti csoport feladatai ellátásához az Országgyűlés Hivatalának költségvetéséből irodaszer ellátásban részesül.

25. cikk        Az elnökség és a nemzeti csoport tagjainak külföldi hivatalos utazásait az Országgyűlés elnöke engedélyezi.

 

V. A közgyűlés működésére vonatkozó további rendelkezések

26. cikk       A nemzeti csoport működésére – az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. cikk        Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével a nemzeti csoport megbízatása is megszűnik. Az elnökség hatáskörét az új elnökség megválasztásáig – halaszthatatlan ügyekben – az Országgyűlés elnöke gyakorolja.


 A közgyűlés az Alapszabályt a 2018. 06.11-én tartott alakuló ülésén fogadta el.