Az IPU MNCS alapszabálya

Az Interparlamentáris Unió
Magyar Nemzeti Csoportjának
Alapszabálya

 

I. Célok, feladatok

1. cikk           Az Interparlamentáris Unió (továbbiakban: IPU) célja, hogy előmozdítsa valamennyi parlament nemzeti csoportokba tömörült tagjainak kapcsolatait annak érdekében, hogy szorgalmazzák parlamentjeik, államaik aktív részvételét - egyebek között - a nemzetközi béke és együttműködés ügyének előmozdításában, különösképpen az Egyesült Nemzetek céljainak támogatása révén.

2. cikk          Az 1. cikkben foglalt célok szem előtt tartásával az IPU véleményt nyilvánít minden, parlamentáris úton rendezhető nemzetközi kérdésben és javaslatokat tesz parlamentáris intézmények létesítésére, fejlesztésére, ezen intézmények munkájának javítására, tekintélyük öregbítésére.

3. cikk          Az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának (a továbbiakban: nemzeti csoport) célja a magyar törvényhozás bekapcsolása az IPU munkájába.

A nemzeti csoport feladata, hogy tájékoztassa az Országgyűlést, illetve szükség esetén a kormányt az IPU határozatairól és - egyetértés esetén - ösztönözze azok foganatosítását. Feladata továbbá, hogy rendszeresen tájékoztassa az IPU genfi titkárságát a nemzeti csoport működéséről, annak eredményeiről.

 

II. Tagság

4. cikk          A nemzeti csoport tagjai az országgyűlési képviselők.

 

III. Szervek

                              5. cikk          A nemzeti csoport szervei

a)    a közgyűlés,
b)    az elnökség,
c)     a titkárság, és
d)    a két- és többoldalú baráti tagozatok.

 

A közgyűlés

 

6. cikk          A nemzeti csoport tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

7. cikk          A közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik.

8. cikk          A közgyűlés ülését a nemzeti csoport elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke vezeti. A közgyűlés alakuló ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.

9. cikk          A közgyűlés

a)   megválasztja, illetve felmenti tisztségéből az elnököt és az alelnökö(ke)t,

      b)  megtárgyalja az elnökség jelentését az éves munkaprogramról, az előző éves program 
      teljesítéséről, a két- és többoldalú baráti tagozatok tevékenységéről, a költségekről és azok
      felhasználásáról,

                                  c) elfogadja a nemzeti csoport Alapszabályát, illetve dönt annak módosításáról.

10. cikk        A közgyűlés a tagok egyszerű többségével hozza meg határozatait.

 

Az elnökség

11. cikk         Az elnökséget a nemzeti csoport elnöke és alelnöke(i) alkotják. Az elnökségi tagok személyére a képviselőcsoportok vezetői tesznek közös javaslatot.

12. cikk        Az elnökségi tag mandátuma megszűnik:

a)  a képviselői megbízatás megszűnésével,

b)  képviselőcsoportból való kilépéssel vagy kizárással, független képviselő esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozással,

c)   ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,

d)  a tisztségről való lemondással,

e)  felmentéssel,

f)   képviselőcsoport általi visszahívással.

13. cikk        Az elnökségi tag mandátumának megszűnése esetén a megválasztására javaslatot tevő képviselőcsoport vezetője haladéktalanul javaslatot tesz az új elnökségi tag személyére. Az új elnökségi tag megválasztásról a közgyűlés rendkívüli ülése határoz.

14. cikk        Az elnökség

                                   a) kezdeményezése alapján a nemzeti csoport elnöke az Országgyűlés elnökének javaslatot tesz a  nemzeti csoport éves hazai és nemzetközi programjára,

b)  gondoskodik a nemzeti csoport képviseletéről hazai diplomáciai eseményeken, beutazó delegációk fogadása esetén, az IPU nemzetközi közgyűlésein és egyéb speciális rendezvényein,

      c)   kapcsolatot tart az Unió genfi titkárságával,

      d)  megadja a 3. cikk szerinti tájékoztatást az IPU-nak,

e)   koordináló szerepet lát el a parlamenti frakciók között a két- és többoldalú baráti tagozatok megalakításáról szóló javaslatok előkészítése  és vezetőségi tagjaik jelölése során,

                                   f) kezdeményezése alapján a nemzeti csoport elnöke az Országgyűlés elnökének javaslatot tesz a két- és többoldalú baráti tagozatok, valamint a többoldalú baráti tagozatokon belüli baráti
                                   csoportok létrehozására, összetételére és vezetőségi tagjaira.

       g)  összehívja a közgyűlést,

h)  jelentést tesz a közgyűlésnek az éves munkaprogramról, az előző éves munkaprogram teljesítéséről, a két- és többoldalú baráti tagozatok tevékenységéről, a költségekről és azok felhasználásáról,

i)   dönt a nemzeti csoport tagjai által a nemzeti csoport működésének támogatása céljából fizetendő éves tagdíj összegéről,

j)   ellát minden egyéb - a közgyűlés hatáskörébe nem utalt - feladatot.

15. cikk        Az elnökség üléseit - évenként legalább négyszer - az elnök hívja össze. Az elnök – az elnökségnek való utólagos beszámolás kötelessége mellett - jogosult az elnökség ülésein kívül a 14. cikk b)-d) pontjai körébe tartozó intézkedések megtételére.

 

A titkárság

16. cikk        A nemzeti csoport titkárságának feladatait az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága látja el, amely a szükséges adminisztrációs és irodai teendőket az elnökségtől kapott utasítások szerint végzi.

17. cikk        A titkár a közgyűlésen és az elnökség ülésein - szavazati jog nélkül - jelen van.

 

A két- és többoldalú baráti tagozatok

18. cikk       A két- és többoldalú baráti tagozatok alapvető feladata az Országgyűlés más nemzeti parlamentekkel fenntartott kétoldalú kapcsolatainak ápolása és erősítése.

19. cikk       A baráti tagozat legalább két képviselőcsoport öt tagjának  részvételével hozható létre.

20. cikk      A két- és többoldalú baráti tagozatok, valamint a többoldalú baráti tagozatokon belüli baráti csoportok létrehozásáról, összetételéről és vezetőségi tagjairól a nemzeti csoport elnökének – az elnökséggel történt konzultációt követő - javaslata alapján az Országgyűlés elnöke dönt.

 

IV. Pénzügyi rendelkezések

 

21. cikk       A nemzeti csoport tagjai a nemzeti csoport működésének támogatása céljából az elnökség által megállapított összegben, évente egyszer tagdíjat fizetnek, amely összeg a képviselői tiszteletdíjból kerül levonásra és átutalásra. A tagdíj az országgyűlési képviselők általános választásának évében két részletben, féléves tagdíj formájában kerül levonásra.

22. cikk       A nemzeti csoport elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 105. § (2) bekezdésének megfelelő tiszteletdíjban részesül.

23. cikk       A nemzeti csoport feladatai ellátásához az Országgyűlés Hivatalának költségvetéséből előzetesen megállapított szakértői- és irodaszer keretben részesül.

24. cikk      A nemzeti csoport elnökségének és tagjainak külföldi hivatalos utazásaira, valamint fogadásaira az ideiglenes külföldi kiküldetésekről és külföldi vendégek fogadásáról szóló 6/2013. számú főigazgatói szabályzat, valamint a reprezentációs kiadásokról szóló 9/2013. számú főigazgatói szabályzat szerint kerülhet sor.

 

V. A közgyűlés működésére vonatkozó további rendelkezések

25. cikk        A nemzeti csoport működésére – az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II/24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

26. cikk        Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével, a nemzeti csoport megbízatása is megszűnik. Az elnökség azonban az új elnökség megválasztásáig – halaszthatatlan ügyekben – gyakorolja hatáskörét.

 

A közgyűlés a jelen Alapszabályt 2014. június 10-én tartott alakuló ülésén fogadta el.