Általános ismertető az IPU-ról


 

Az Interparlamentáris Unió (IPU) szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, az interparlamentáris véleménycsere és párbeszéd fóruma, amely az 1889-es párizsi megalakulása óta a békéért és a népek közötti együttműködésért tevékenykedik a képviseleti intézmények erősítése útján.

Fő feladata a parlamentarizmus, a parlamenti intézmények fejlesztése és ezáltal a demokrácia erősítése a világban. Véleményt nyilvánít a parlamenti akciókkal megoldható nemzetközi kérdésekben, fellép, ha valamely tagországban a képviselők mandátumának gyakorlását önkényesen korlátozzák. Politikai és biztonsági kérdések mellett emberi jogi, regionális, környezetvédelmi, népesedési, egészségügyi témákkal is foglalkozik.

Az Unió szorosan együttműködik az ENSZ-vel, mint a világszervezet parlamenti dimenziója, támogatva annak célkitűzéseit és erőfeszítéseit. Az ENSZ mellett rendszeres az együttműködés más olyan parlamenti és kormányközi szervezetekkel is, amelyek tevékenységét hasonló ideák inspirálják.

 

A kezdetek

Az IPU alapítói William Randal Cremer brit és Frédéric Passy francia pacifisták voltak.

Az 1889. június 29-30. között Párizsban tartott első konferencián 9 ország (Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Libéria, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) küldöttei vettek részt. Az akkori magyar parlament részéről a magosligeti Dr. Hagara Viktor, a nagyszőlősi kerület képviselője, az öt nyelven beszélő kiváló jogtudós és humanista gondolkodó vett részt az alapító konferencián.

Az IPU neves vezetői közül a francia és az angol alapítók mellett még hatan kapták meg a Nobel-díjat. Az Unió a ma létező valamennyi parlamenti és kormányközi szervezet elődjének tekinthető, kezdeményezésére alakult meg például az Állandó Hágai Döntőbíróság. Az IPU fórumain történt – béke megerősítését célzó – multilaterális egyeztetések alapozták meg az ENSZ elődjének számító Népszövetség létrejöttét.

 

Napjainkban

Az Interparlamentáris Unió elnöke 2014. októbere óta: Saber Hossain Chowdhury, a Bangladesi Parlament képviselője. IPU elnöki mandátumának időtartama 3 év.

Az IPU Kormányzó Tanácsa a szervezet 130. genfi közgyűlésén túlnyomó többséggel választotta meg a kameruni származású Martin Chungong-ot az IPU 8. főtitkárává. A 2014. június 30. óta kinevezett Chungong személyében az afrikai kontinens első ízben delegál küldöttet a főtitkári posztra.

Az Interparlamentáris Unió székhelye – számos más nemzetközi szervezethez hasonlóan - Genf, de ENSZ-beli megfigyelői státuszánál fogva Állandó Irodával rendelkezik New Yorkban is.

 

Az IPU szervei és struktúrája

A Közgyűlés (Assembly)

A Közgyűlés (korábban Interparlamentáris Konferencia) az Unió legfelső törvényes szerve és plenáris fóruma, mely egyöntetűen kifejezi a szervezet politikai kérdésekben kialakított véleményét.

A közgyűlés tavasszal és ősszel egyaránt 4-4 napos ülést tart. A tavaszi konferencia többnyire valamelyik tagországban, az őszi konferencia az IPU Titkárságának otthont adó Genfben zajlik. Fővárosunkban eddig háromszor rendeztek IPU Konferenciát (1896, 1936, 1989).

A Közgyűlés az IPU politikai kérdésekről véleményt nyilvánító testülete, mely dönt: a sürgősségi napirend témájáról, a jövőbeni közgyűlések napirendjeiről, továbbá a bizottsági jelentések és határozatok elfogadásáról.

Magyarország a Közgyűlésben – népességének függvényében – 12 szavazattal rendelkezik. (Alap szavazatok száma: 10 szavazat + népesség alapján: 2 szavazat).

A Közgyűlési részvételre vonatkozó szankciókról:

A nemek közti egyenlőség és a nők politikai életben történő részvételének támogatását szem előtt tartandó az IPU szavazat- ill. delegációs létszám-csökkentéssel szankcionálja a három egymást követő közgyűlésen egynemű (csak férfi vagy csak nőképviselőkből álló) delegációk által képviselt parlamenteket. A fenti esetben az egyes parlamentek által leadható szavazatok száma két szavazattal csökken, a nemzeti parlamenti delegációk létszámát pedig 1 fővel csökkentik. (A közgyűléseken engedélyezett hivatalos delegációs létszám a népességszámtól függően maximum 8-12 fő.

 

Az állandó bizottságok (Standing Committees)

I. számú, Béke és Nemzetközi Biztonság bizottsága

II. számú, Fenntartható Fejlődés, Pénzügyek és Kereskedelem bizottsága

III. számú, Demokrácia és Emberi Jogok bizottsága

IV. számú, Az IPU ENSZ Ügyekért Felelős Bizottsága

 

További bizottságok (Other Committees)

A parlamenti képviselők emberi jogait vizsgáló bizottság

A közel-keleti kérdésekkel foglalkozó bizottság

A Ciprus helyzetével foglalkozó bizottság

A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásáért felelős bizottság

Az ENSZ ügyekért felelős tanácsadó testület

A HIV/AIDS ügyekért felelős tanácsadó testület

A nőképviselők ülését koordináló bizottság

A nemek közötti egyenlőségért felelős bizottság

A bizottságok munkáját egy választott elnök és egy alelnök által irányított, az IPU hat geopolitikai csoportja által (vegyes nem szerinti összetételben) delegált 3-3 képviselőből álló Büró irányítja. Az IPU tagországai minden bizottságba egy állandó és egy helyettes tagot delegálnak. Az országonként delegált két bizottsági tag felszólalási jogai megegyeznek, viszont bizottsági szavazati joga kizárólag az állandó tagnak, illetőleg távolléte esetén a helyettes tagnak van. Az állandó bizottságok minden közgyűlésen üléseznek, s minden esetben egy korábbi közgyűlés alkalmával választott témát vitatnak meg, az előzetesen kijelölt társ-raportőrök által benyújtott jelentés- és határozattervezetek alapján. A bizottságok az általános gyakorlat szerint évente egy határozatot fogadnak el, valamint a konkrét bizottsági témák mellett, a bizottság feladatkörébe tartozó tetszőleges témákban panelvitákat, meghallgatásokat, field visit-eket rendezhetnek, s napirendre tűzhetik korábbi bizottsági határozataik végrehajtásának felülvizsgálatát.

A tavaszi közgyűlések idején a bizottsági ülések mellett általános politikai plenáris vitára is sor kerül, szintén egy előre megállapított témában. Annak érdekében, hogy a Közgyűlések résztvevői egy-egy aktuális világpolitikai jelentőségű kérdésben is állást foglalhassanak, a képviselők minden közgyűlés alkalmával sürgősségi napirendet és e témában határozatot fogadnak el. 2002 óta rendszeressé váltak az ún. panelviták és meghallgatások melyek keretében rendszerint valamely nagy nemzetközi szervezet vezetője nyújt aktuális tájékoztatást a fórumon résztvevő képviselők részére.

 

Az Igazgató vagy Kormányzó Tanács (Governing Council)

Az Igazgató Tanács az IPU plenáris vezető szerve, melyben minden nemzeti tagparlament 3 fővel képviselteti magát. Az Igazgató Tanács 2007. októberétől az őszi közgyűlések során hosszabb – az éves program áttekintését, a költségvetés elfogadását és a beszámolók meghallgatását lehetővé tevő – üléssorozatot tart.

 

Az Igazgató Tanács feladatai:

  • Tagfelvétel/újrafelvétel vagy indokolt esetben a tagság felfüggesztése, illetve kizárási döntés meghozatala;
  • Az Unió munkaprogramjának és költségvetésének elfogadása;
  • Személyi döntések: az IPU elnökének, VB tagjainak és más tisztségviselőinek megválasztása, beleértve a főtitkárt is. Az IPU elnök megbízatása 3 évre szól, megbízatása nem újítható meg. Az IPU főtitkári poszt 4 évre szól, a posztra a nemzetközi szervezet négyévente nyílt pályázatot ír ki.
  • A soron következő közgyűlés helye és időpontja;
  • Döntés az IPU speciális szaktanácskozásairól;
  • Döntés az IPU-ban megfigyelő státussal bírók köréről;
  • Döntés ad-hoc bizottság felállításáról;
  • Az IPU éves tagdíjainak megállapítása;
  • Döntés minden egyéb a Tanács hatáskörébe utalt kérdésről.

Az Igazgató Tanácsi részvételre vonatkozó szankciókról:

Amennyiben egy ország küldöttségében három egymást követő Közgyűlésen csak az egyik nem képviselői vannak jelen, az Igazgató Tanácsban az adott országot csak két küldött képviselheti (vagyis az adott ország szavazatainak számát háromról kettőre csökkentik).

 

A Végrehajtó Bizottság (Executive Committee)

A Végrehajtó Bizottság az Unió legfelsőbb adminisztratív szerve. Feladata egyebek mellett ajánlások kidolgozása az Igazgató Tanács számára. Üléseit az IPU elnöke vezeti. Összesen 17 tagja van, ebből 15 tagot az egyes geopolitikai csoportok jelölnek és a Tanács választ 4 éves időtartamra. Az IPU alapszabálya szerint a VB legalább három tagja nő kell, hogy legyen. Az IPU elnöke és a Nőképviselők Ülése Koordinációs Bizottságának elnöke (3 éves mandátum, egyszer újraválasztható) hivatalból tagja a Végrehajtó Bizottságnak.

Az IPU Végrehajtó Bizottságának magyar tagjai (az 1990-es évek kezdetétől): 1992-1994 között Dr. Papp-Lehel György, 1994-1996 között Dr. Szűrös Mátyás, 2002-2004 között Dr. Fazakas Szabolcs, 2004-2006 között Dr. Vadai Ágnes.

A Geopolitikai Csoportok (Geopolitical Groups)

Az Interparlamentáris Unió 170 tagparlamentje jelenleg az alábbi 6 geopolitikai csoportban tevékenykedik:

12+ Csoport, Afrikai, Arab, Ázsiai- és Csendes-óceáni, Eurázsiai, valamint Latin-Amerikai és Karib térségi. E geopolitikai csoportok jelentős szerepet játszanak az IPU munkájában, tagjaik által meghatározott alapszabály szerint önállóan alakítják ki munkatervüket, összetételükről, s tisztségviselőikről rendszeresen tájékoztatva az IPU Titkárságát.

 

A 12+ Csoport, vagy Fejlett Demokráciák Csoportja (Twelve Plus Group)

A 12+ Csoport 1974-ben 9 taggal alakult meg. Magyarország 1991 óta tagja.

A jelenleg 47 országot és 2 megfigyelőt (EP és ET PKGY) magában foglaló geopolitikai csoport eddig 7 elnököt „adott” az IPU-nak (három angol, egy belga, egy német, egy spanyol és egy olasz). Az Interparlamentáris Unió legutóbbi 12+ Csoport elnöke 2005-2008. között Pier Ferdinando Casini, az Olasz Képviselőház elnöke volt. A 12+ Csoportnak az IPU Végrehajtó Bizottságában is mindig erős képviselete volt. Jelenleg az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, a Belarusz Köztársaság és Németország képviselője ül a Végrehajtó Bizottságban. A 12+ Csoportnak megalakulása óta összesen 30 elnöke volt, közöttük három nő (svájci, török és norvég). Kelet-Közép-Európából eddig nem választottak elnököt e csoport élére. Robert Del Picchia francia szenátor (a Szenátus Francia-Magyar partnertagozatának akkori elnöke), az IPU Végrehajtó Bizottságának tagja és a geopolitikai csoport több ízben újraválasztott elnöke az IPU 131. genfi közgyűlésének végén adta át a 12+ Csoport irányítását a belga Philippe Mahoux szenátornak a Csoport új elnökének.

 

Az IPU Geopolitikai Csoportjai és tagjaik száma:

A 12+ Csoport tagországai (47), Megfigyelői (2)

Az Afrikai Geopolitikai Csoport tagországai (48)

Az Arab Geopolitikai Csoport tagországai (20)

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Geopolitikai Csoport tagországai (32)

Az Eurázsiai Geopolitikai Csoport tagországai (7)

A Latin-Amerikai Geopolitikai és Karib térségi Csoport tagországai (23)