A Házbizottság

A Házbizottság létrehozása, tagjai

Az Országgyűlésben 1990 óta működik Házbizottság. Elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei, a háznagy és a frakciók vezetői. A külföldi parlamentek többségében különböző elnevezéssel (Főbizottság, Elnökség, Állandó Büro, Öregek Tanácsa stb.) hasonló összetételű és feladatkörű szerv működik. E minták szolgáltak alapul az Országgyűlés Házbizottságának megalakításához.

A Házbizottság feladatai

A Házbizottság alapvető feladata, hogy biztosítsa az Országgyűlés folyamatos működését, egyeztesse az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket. Minden más feladata is alapvetően ezt szolgálja.

A Házbizottság foglal állást az Országgyűlés munkarendjéről. (Például a plenáris és bizottsági ülések rendjéről.) Ha ebben a frakciók között nincs egyetértés, akkor erről az Országgyűlés dönt az ülésszakok elején februárban és szeptemberben.

A Házbizottság tesz javaslatot arra, hogy az Országgyűlés mely előterjesztéseket mikor és hogyan tárgyaljon meg. Ezért a házbizottsági üléseknek két állandó napirendje van: a következő plenáris ülés részletes napirendi javaslata, továbbá az azt követő két ülés előzetesen tervezhető napirendje. A plenáris ülés napirendjének részeként a Házbizottság javaslatot tehet arra, hogy az Országgyűlés egyes előterjesztéseket a Házszabálytól eltérően, illetőleg időkeretben tárgyaljon és arra is, hogy az egyes felszólalások időtartama mennyi legyen.

A Házbizottság állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatban, illetve a nemzetközi kapcsolatok szervezéséről, előkészíti az ünnepi eseményeket, megállapítja az Országgyűlés szavazásairól, illetőleg a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét. A Házbizottságnak fontos feladatai vannak a személyi döntések előkészítésében, és eljár a képviselők fegyelmi ügyeiben is.

A Házbizottság feladatainak teljes körű felsorolása és működésének alapvető szabályai megtalálhatók a Házbizottság ügyrendjében.

A Házbizottság működése

A Házbizottság döntés-előkészítő szerv. A plenáris és a bizottsági ülésektől eltérően nem a törvényjavaslatok és más indítványok megvitatásának fóruma, hanem alapvetően a parlament zavartalan működését, az ehhez szükséges konszenzust, illetve a parlamenti munka tervezését hivatott biztosítani. Üléseit ezért nem a politikai viták jellemzik.

A Házbizottság működésének egyik alapelve a konszenzuson alapuló állásfoglalás. Szavazati joga csak a frakcióvezetőknek van. Egyetértés hiányában a döntési, illetve a javaslattételi jog - két kivételtől eltekintve - az Országgyűlés elnökét illeti meg. Az elnök javaslatairól az Országgyűlés dönt.

A Házbizottság ülésein tanácskozási joggal rendszeresen részt vesz a kormány képviselője is. Álláspontja, véleménye fontos szempont a napirendi javaslat kialakításánál. A Házbizottság ülésén részt vehet a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, az elnök akadályoztatása esetén alelnöke, illetve az alelnök akadályoztatása esetén a bizottság egy tagja, akit a bizottsági elnök jelöl ki.

A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az ülést akkor is össze kell hívni, ha azt bármelyik frakcióvezető kéri. A plenáris ülések idején az ülést vezető elnök (alelnök) is összehívhatja a Házbizottságot.