Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, és megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre az alakuló ülést követően egy későbbi ülésen is sor kerülhet. Az Országgyűlés alakuló ülése ad lehetőséget a köztársasági elnöknek arra, hogy javaslatot tegyen a miniszterelnök személyére, mivel az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg.
Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze. A harmincnapos határidő most 2006. május 23-ával jár le.
Az alakuló ülés előkészítése - az 1990-ben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben kialakult gyakorlat alapján - az új Országgyűlésbe bekerült pártok képviselőcsoportjainak megállapodásán alapul.
A köztársasági elnök által összehívott megbeszélések feladata az alakuló ülés feltételeinek megteremtése és az ülésen meghozandó döntések előkészítése. Ezek közül a legfontosabbak az Országgyűlés alelnökei és jegyzői számának meghatározása és a tisztségviselőknek javasolt személyek megjelölése (elnök, alelnökök, jegyzők).
A Házszabály rendelkezései alapján a bizottsági rendszer létrehozása nem feltétele az alakuló ülés megtartásának. Az Országgyűlés 1990-ben, 1994-ben és 2002-ben az alakuló ülésen hozta létre a bizottságokat, míg 1998-ban csak az alakuló ülést követő héten szavazott a bizottsági rendszer kialakításáról.
A bizottságok az új kormány megalakításában is fontos szerepet játszanak: a bizottságok hallgatják meg kinevezésük előtt a miniszterjelölteket. A bizottsági rendszer kialakításához ismerni kell a leendő kormányzati struktúrát is. A tárgyalások eredményeként meg kell állapodni abban, hogy az Országgyűlés hány állandó bizottságot, milyen elnevezéssel, hány alelnökkel, illetve taggal alakít majd meg, és el kell "osztani" a frakciók között a tisztségviselői és tagsági helyeket is. (A független képviselőnek is egy állandó bizottságban helyet kell biztosítani) A bizottságok megalakításáról az Országgyűlés határozattal dönt.
A tárgyalóasztalhoz ülő parlamenti pártok már négy alakuló ülés előkészítésében vett részt, így jól ismerik a feladatokat, amelyeket meg kell oldaniuk.
Dr. Sólyom László köztársasági elnök május 2-án megbeszélést folytatott az öt parlamenti párt elnökével az alakuló ülés időpontjáról és előkészítéséről. Ezt követően bejelentette, hogy az Országgyűlés alakuló ülését május 16-ára (keddre) hívja össze.
A pártok képviselőcsoportjainak megbízottjai május 10-én aláírták az alakuló ülést előkészítő politikai megállapodásokat.