Bevezetés

Tartalom:

A jelölés
A jelöltek bizottsági meghallgatása
A választás
Az eskütétel
A megbízatási idő

 

A törvényhozás és a kormány ellenőrzése mellett az Országgyűlés jelentős feladata, hogy az Alaptörvény 1. cikk (2) bek. e pontja alapján megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét, továbbá a 16. cikk (3) bekezdése alapján a miniszterelnököt. Sarkalatos törvények alapján az Országgyűlés választja meg, a Médiatanács elnökét és tagjait, és a Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnökét és tagjait, a Független Rendészeti Panasztestület tagjait, törvény alapján pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökét és két tagját. A részletes szabályokat (a jelölésről, a szavazás módjáról, a szükséges szavazati arányról és a jelöltek bizottsági meghallgatásáról) az Országgyűlésről szóló törvény, vagy külön törvény rögzíti.

Azzal, hogy az Országgyűlés választja meg a közjogi tisztségviselőket, demokratikus legitimitást biztosít számukra, mivel megbízatásukat a nép által választott népképviseleti szervtől kapják. A választás nem teremt alá-fölé rendeltségi viszonyt az Országgyűlés és a megválasztott között. A legtöbb esetben azonban a parlament ellenőrzi az adott szerv tevékenységét. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság és a miniszterelnök kivételével az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők beszámolási kötelezettséggel tartoznak a parlamentnek.

Az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnökének, alelnökeinek, jegyzőinek) és a bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról az Alaptörvény, a háznagy megválasztásáról az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezik, és e törvény 6.§-a határozza meg a választás részletes szabályait is.

 

A jelölés

A köztársasági elnök jelöléséhez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Több jelöltet is lehet állítani. Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők többségét, így a miniszterelnököt, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt és az alapvető jogok biztosát, valamint a Nemzeti Választási Bizottság tagjait a köztársasági elnök jelöli. Az Országgyűlés e célra alakult bizottságai jelölik az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait, az ÁSZ elnökét, valamint a Médiatanács tagjait. A Független Rendészeti Panasztestület tagjait a rendészeti, valamint az emberi jogi ügyekkel foglalkozó bizottság együttesen jelöli. A frakciók jelölik a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága elnökét és tagjait, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjait. A frakcióvezetők indítványozzák (az előzetes megállapodás alapján) az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztását. Ha nincs konszenzus, a jelölés joga az Országgyűlés elnökét illeti meg, és ő tesz javaslatot a Háznagy személyére is. Egy tisztségre általában egy jelöltet szokás állítani. (Ritka kivétel volt, amikor 2010-ben két alkotmánybírói tisztségre nyolc jelöltet állított a jelölő bizottság.)

 

A jelöltek bizottsági meghallgatása

Az Országgyűlés által választott állami vezetők többségét megválasztásuk előtt a hatáskörrel rendelkező bizottságok meghallgatják, és a javaslatot véleményezik. Így például meghallgatják az Alkotmánybíróság elnökét és az alkotmánybírákat, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét, valamint az ombudsmant és helyetteseit is. Nem előzi meg bizottsági meghallgatás a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Média Tanács elnökének és az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztását.

A meghallgatáson a jelölt bemutatkozik, majd válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. A meghallgatást követően a bizottságok rendszerint szavaznak a jelölt támogatásáról, a miniszterjelöltek esetében ezt a Házszabály elő is írja.

 

A választás

A vezető közjogi tisztségviselők megválasztását az Alaptörvény és a különböző törvények rendelkezésein túl az Országgyűlésről szóló törvény 44. §-a szabályozza. A választásról szóló határozati javaslatot - a jelölés alapján - az Országgyűlés elnöke vagy a jelölő bizottság terjeszti a T. Ház elé. A személyi javaslatokról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

Az egyes törvények a közjogi tisztségek betöltéséhez különböző feltételeket is előírnak. Általános követelmény a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet (vagy másképp: a választójog megléte), esetenként erkölcsi bizonyítvány, meghatározott életkor, összeférhetetlenség (vagy annak megszüntetése). Az összeférhetetlenségi szabályok elsősorban a más hatalmi ágaktól való függetlenséget hivatottak biztosítani. Egyes tisztségeknél további feltétel a jogi diploma (alkotmánybíró, ombudsman, legfőbb ügyész, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke), meghatározott idejű szakmai gyakorlat vagy tudományos cím.

Mivel e közjogi tisztségeket az Országgyűlés tölti be, a megválasztás legfontosabb tényezője a bizalmi elv. A bizalom a megkívánt szavazati aránytól, és a parlamenti erőviszonyoktól függően a kormánypárti és ellenzéki oldal konszenzusán vagy csak a többség támogatásán nyugszik.

Változatos képet mutat a megválasztáshoz szükséges parlamenti többség meghatározása. A köztársasági elnök esetében ez különösen sajátos. A szavazás legfeljebb kétfordulós lehet, ahol az első fordulóban a megválasztáshoz abszolút kétharmados többség szükséges, míg a második fordulóban elegendő a szavazatok többségének elnyerése, függetlenül attól, hogy a szavazásban hányan vettek részt. A legtöbb vezető közjogi tisztségviselő esetében a megválasztás feltétele az összes képviselők legalább kétharmadának igen szavazata. (pl. az Alkotmánybíróság elnökénél és tagjainál, az ombudsmannál, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökénél, a legfőbb ügyésznél, az Állami Számvevőszék elnökénél). A Médiatanács elnökét és tagjait, a Független Rendészeti Panasztestület tagjait, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökét és két tagját a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a T. Ház.

Az Országgyűlés saját tisztségviselőit egyszerű többséggel választja meg. A miniszterelnök megválasztásához, továbbá a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány megszavazásához viszont abszolút többség (az összes képviselő több mint felének szavazata) szükséges. A legmagasabb közjogi tisztségviselőket – a miniszterelnök kivételével – titkos szavazással választja meg az Országgyűlés, a többieket nyílt szavazással.

 

Az eskütétel

A megválasztott közjogi tisztségviselők az Országgyűlés előtt esküt, illetőleg fogadalmat tesznek. 2009 januárjáig az eskütételt illetően nem volt egységes törvényi szabályozás. A 2008. évi XXVII. törvény e hiányosságot pótolta és elrendelte az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők eskü-, illetőleg fogadalomtételét, és meghatározta annak szövegét is. Ugyanakkor más törvény eltérően is rendelkezhet, így az Országos Választási Bizottság tagjai, továbbá a Médiatanács elnöke és tagjai az Országgyűlés elnöke előtt tesznek esküt. A minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki, de az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés előtt kell esküt tenniük.

 

A megbízatási idő

A vezető közjogi tisztségviselők megbízatása - a miniszterelnök kivételével - az országgyűlési választási ciklusnál hosszabb időszakra szól. Ez függetlenségük egyik biztosítéka is. Az Alaptörvény egyes vezető közjogi tisztségviselőknek (így az alkotmánybíráknak, a legfőbb ügyésznek, a Kúria elnökének, a Média Tanács elnökének) a megbízatását a korábbiakhoz képest hosszabb időben állapította meg. A köztársasági elnököt 5 évre, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit 6 évre, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, a Médiatanács elnökét és tagjait 9 évre, az alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét pedig 12 évre választja meg a parlament. (Az Alkotmánybíróság elnökének megbízatása alkotmánybírói hivatala lejártáig tart.) A vezető közméltóságok többsége e tisztségre rendszerint újraválasztható.

Az Országgyűlés tisztségviselői, a bizottsági tisztségviselők és tagok esetében a jelölés joga - a frakciók közötti megállapodásoknak megfelelően - a képviselőcsoportoké, így a megbízatás időtartama lényegében elhatározásuktól függ. Az Országgyűlés tisztségviselőjének, továbbá a bizottságok tisztségviselőjének és tagjának a lemondáson, illetve a felmentésen túl akkor is megszűnik a megbízatása, ha a frakcióból (amely őt jelölte) kilép, vagy a frakció kizárja tagjai sorából, továbbá, ha a frakció megszűnt.