visszalépés a Házszabályhoz

A titkos szavazás lebonyolításának rendje*

A Házszabály 21. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése szerint az Országgyűlés jegyzői a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el.

A titkos szavazások sikeres technikai lebonyolítása érdekében a jegyzőket választási munkacsoport segíti, amely a Főtitkárság munkatársaiból áll.

A munkacsoport feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása a szavazólapok, illetve a névjegyzék jegyzői felügyelet melletti elkészítése, az iratkezelés.

A szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betűszektoronként leszámolt és körbélyegzővel felülbélyegzett, zárt borítékokban helyezik el a szavazólapokat (melléklet), illetőleg a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. A zárt borítékokat egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző aláírásával felülírja és azt a szavazás megkezdéséig a Jegyzői Iroda lemezszekrényében helyezik el.

A szavazólapok jelöltenként különböző színűek, A/5 méretűek. A színválasztásnál kerülni kell a pártokra jellemző színek alkalmazását.

Az esetleges elrontott szavazólapok helyett külön borítékban, ugyancsak lezárva megfelelő számú szavazólapot helyeznek el. Amennyiben ennek felbontása szükséges, a szavazási jegyzőkönyvben ezt a jegyzők rögzítik.

A szavazólapok kiadása a Duna-parti folyosón történhet és az ezt keresztező folyosók lezárásával kell biztosítani, hogy illetéktelenek a titkos szavazás alatt ne tartózkodhassanak itt. Erről a terembiztosok gondoskodnak.

A szavazólapokat a képviselők nevük kezdőbetűjének megfelelő csoportból vehetik át.

A csoportok:

1.:

A – D

2.:

E – H

3.:

I – K

4.:

L – P

5.:

R – SZ

6.:

T – ZS

A szavazás során a folyosó végén elhelyezett szavazófülkét lehet igénybe venni.

Egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző az urnák lezárása előtt megállapítja, hogy abban nincs szavazólap. Ezt a szavazásról készült jegyzőkönyv első oldalán rögzítik.

Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

Valamennyi titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait.

A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többiek kiadják a névjegyzék szerint a szavazólapokat.

Ha a képviselő valamelyik szavazólapot visszautasítja vagy visszaadja, az adott jelöltre nem adott le szavazatot. Ilyenkor a következő eljárást kell követni:

A jegyzők érvénytelenítik a szavazólapot oly módon, hogy rávezetik a képviselő nevét. Ezt az eseményt rögzíteni kell az eredmény megállapítását tartalmazó jegyzőkönyvben is. A szavazólap visszaadásának, visszautasításának tényét közérdekű adatként kell kezelni.

A szavazás szabályai:

Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. Ezek előállításáról az Országgyűlés jegyzői esetenként gondoskodnak.

Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet.

A jelöltre szavazni a jelölt neve melletti négyzetben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

Semmis a szavazat:

- ha nem a hivatalos szavazólapon adták le,

- ha bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,

- ha a képviselő a szavazólapot nem dobja be az urnába.

A határozatképesség számításánál a semmis szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.

Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a képviselő jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, s ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti.

A titkos szavazás megkezdését és befejezését az üléstermi csengő jelzi.

A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselőknek általában 20 perc áll rendelkezésére szavazatuk leadására.

A titkos szavazás során a képviselők szavazatát senki, semmilyen módon nem ellenőrizheti. A kijelölt szavazási területen a képviselő szavazatát semmilyen technikai eszközön rögzíteni nem lehet, és erre a képviselő sem teremthet lehetőséget.

A szavazás végét jelző második csengetés után a szavazatot nem szabad elfogadni.

A szavazás lezárása után az urnákat a Jegyzői Irodába viszik. Az értékelés időtartama alatt a jegyzőkön kívül a helyiségbe kizárólag a munkacsoport tagjai, illetőleg az Országgyűlés főtitkára és helyettese léphet be.

A jegyzők az urna felbontása előtt ellenőrzik az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontják az urnát. Ezután az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítják a szavazók számával (névjegyzék szerint). A szavazás érvényességének megállapításához az urnában lévő szavazólapokat számba veszik. Az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyják.

A jegyzők ezt követően külön-külön csoportba helyezik és összeszámlálják az érvényes és érvénytelen szavazatokat. Az érvényes és érvénytelen szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalják és a köteget lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg abba berakni.

A jegyzők a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készítenek és aláírásukkal hitelesítik.

Érvényes a szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazatát és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel.

Az elnök mindezek figyelembevételével megállapítja a titkos szavazás eredményét és azt a plenáris ülés elé terjeszti.

A szavazólapokat és a névjegyzék eredeti példányát a főtitkár páncélszekrényében helyezik el és 30 napig megőrzik úgy, hogy az illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. 30 nap után a szavazólapokat a munkacsoport megsemmisíti a névjegyzéket pedig az Irattárba továbbítja.

A névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosak.

Az esetleges megismételt szavazás szabályai az előzőekben ismertetekkel megegyezők.


* A Házbizottság 2005. június 9-én, 2005. május 30-án, 2002. szeptember 26-án és 2001. október 11-én módosított 1998. november 26-i állásfoglalása.

 

visszalépés a Házszabályhoz