AZ ORSZÁGGYŰLÉS FŐTITKÁRA

TÁJÉKOZTATÓ

a 2007. december 3-án elfogadott Házszabály-módosítás bizottságokat érintő rendelkezéseiről

A Házszabály 2007. december 3-án elfogadott módosítása [46/1994. (IX.30.) OGY határozat] elsősorban az Alkotmánybíróság által korábban megállapított mulasztásokat (azok egy részét) orvosolta.

Az országgyűlési bizottságok munkáját érintő módosítások a következők:

I. Az Országgyűlés elnökének bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

  1. Az új szabály az Országgyűlés elnökét jogosítja fel az állandó bizottságok számára, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására vonatkozó javaslattételre. (19. § (1) bek. g) pont)
    A javaslattételre a frakcióvezetők - független képviselők véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint kerül sor. (31. § (1) bek.)
  2. A médiatörvény előírásai szerint* szabályozni kell az országgyűlési közvetítési rendet, ennek egyik elemeként az Országgyűlés elnöke jogosult kijelölni a kötelezően nem közvetített bizottsági üléseket, a Házbizottság előzetes véleményének kikérését követően. (19. § (1) bek. n) pont)

II. A Házbizottság bizottságokkal kapcsolatos feladatköre

  1. Ez a szabály rendezi a független képviselők bizottsági helyeinek kérdését. A képviselői mandátum egyenlőségének elve alapján a független képviselők is visszahívhatók a bizottságokból, de csak a Házbizottság döntése alapján. (23. § p) pont)

III. A BIZOTTSÁGI RENDSZERRE ÉS országgyűlési bizottságokra vonatkozó szabályok

  1. Ezentúl a Házszabály is rendelkezik arról, hogy a Mentelmi bizottságnak azonos számú kormánypárti és ellenzéki tagja legyen. (28. § (2) bek.)
  2. A módosítás - a független képviselőkre vonatkozó új szabályok beiktatása mellett - visszahelyezi a bizottságok megalakítására, a bizottsági megbízatások megszűnésére, a bizottsági tagokra, illetve az esti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére illetve megválasztására vonatkozó előírásokat a Házszabályba oly módon, hogy azok megfeleljenek az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI.16.) számú határozatában foglalt követelményeknek. (A korábbi szabályokat az Alkotmánybíróság 1998. szeptember 1-i hatállyal megsemmisítette.) (31.§; 32. §; 33. §; 35. § (2) bek.)
         –Az állandó bizottságokban ugyanaz a frakció-arány érvényesül, ami az Országgyűlésben, azzal a kiegészítéssel, hogy minden frakciónak joga van egy tagot delegálni minden állandó bizottságba. Valamennyi képviselőnek - így a független képviselőnek is - joga van legalább egy állandó bizottság munkájában részt venni.
         –Ezektől az előírásoktól az Országgyűlés a jelenlévő képviselők négyötödének igen szavazatával térhet el.
         –A Házszabály nevesíti a paritásos bizottság létrehozásának lehetőségét.
  3. Amennyiben az Országgyűlés - eltérve a Házszabály vonatkozó rendelkezésétől - nem biztosít tagsági helyet valamely frakció(k)nak valamennyi állandó bizottságban, a frakcióvezető (vagy a helyettesítésére feljogosított frakciótag) tanácskozási joggal részt vehet annak a bizottságnak az ülésein, amelyben nem rendelkeznek képviselettel. (71. § (1)-(2) bek.)
  4. A vizsgálóbizottságokra vonatkozó új szabályok megfelelnek az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeknek. Az 1994-ben elfogadott Házszabály előírásaival egyezően a vizsgálóbizottságokat kötelezően paritásos elven kell létrehozni. A vizsgálóbizottság elnöke az érintett kormány ellenzékéhez tartozó képviselő, amennyiben a vizsgálat valamely kormány, kormányzati szerv vagy minisztérium tevékenységével foglalkozik. Ha a vizsgálat több, egymástól eltérő kormány tevékenységét érinti, az érintett kormányok ellenzékéhez tartozó képviselők társelnökökként együtt töltik be a bizottság elnöki tisztségét. Elnöki jogosítványaik megosztását és gyakorlásának módját a módosított szabályok rendezik. (36. § (4) bek.)
  5. A bizottsági és kisebbségi előadók a plenáris ülésen 5 perces, a költségvetési eljárásban 30 perces időkeretben szólalhatnak fel. Az Országgyűlés hosszabb időkeretet is megállapíthat a Házbizottság javaslatára. (101. § (3) bek.; 120. § (2) bek.)

IV. A független képviselők bizottságokkal kapcsolatos jogai

  1. A bizottságok létrehozására, összetételére, valamint tagjainak és tisztségviselőinek választására vonatkozó új szabályok lehetővé teszik a független képviselők véleményének megismerését is. A független képviselő bizottsági tisztségre, illetve paritásos bizottsági tagságra is jelölhető. Az új rendelkezés a független képviselők bizottsági tagságának megszűnését is szabályozza. (31. § (1)-(6) bek., 32. §, 35. §)
  2. Amennyiben valamely állandó bizottság elutasította egy független képviselő törvényjavaslatának tárgysorozatba-vételét, a független képviselő is kérheti, hogy arról a plenáris ülés döntsön, amennyiben javaslatát rendes ülésszakon legalább tíz képviselő támogatja. Egy képviselő ülésszakonként csak egy független képviselő által benyújtott indítvány tárgysorozatba-vételi kérelmét támogathatja, kizárólag egy alkalommal. (98. § (6) bek.)
  3. Akkor is szavazhat a plenáris ülés a független képviselő módosító (kapcsolódó) javaslatáról, ha az egyik kijelölt bizottságban sem nyerte el a tagok legalább egyharmadának támogatását, amennyiben a szavazást legalább tíz képviselő támogatja. A független képviselő ugyanazon indítványhoz benyújtott legfeljebb három módosító javaslatáról kérhet ilyen módon szavazást. Szavazhat a plenáris ülés azokról a módosítókról, amelyek nem kaptak "egyharmados támogatást", de az előterjesztő azokkal egyetért. (106. § (1) a) és e) pont - (2) bek.)
  4. Tíz képviselő támogatásával a független képviselők is kezdeményezhetik a Házszabály értelmezését az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnál. (143. § (3) bek.)

V. A Bizottsági ülések közvetítése

  1. A plenáris ülések mellett, ezentúl egyes bizottsági ülések is közvetítésre kerülnek a zártláncú televíziós rendszeren keresztül. Azokon az üléseken lesz zártláncú közvetítés, amelyeken kinevezéssel és jelöléssel kapcsolatos nyilvános bizottsági meghallgatásra kerül sor, illetve amely üléseket az Országgyűlés elnöke közvetítésre kijelöl. A kijelölés előtt az Országgyűlés elnökének ki kell kérnie a Házbizottság véleményét. A zártláncú rendszer révén nem közvetített bizottsági üléseket az elektronikus sajtó közvetítheti vagy rögzítheti. A plenáris ülés közvetítésének alapvető szabályai kiterjednek a bizottsági ülések közvetítésére is. (41/A. §; 3. számú melléklet)

A Házszabály módosítása nem érinti a Bizottsági elnöki értekezlet hatályos állásfoglalásait, ezért azok módosítása nem szükséges.

Budapest, 2008. január 31.


* A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 138. § (5) bekezdés