AZ ORSZÁGGYŰLÉS FŐTITKÁRA

Tájékoztató

az alelnöki értekezletre az ülésvezetést érintő házszabály módosításokról

A Házszabály decemberi módosításának ülésvezetést érintő legfontosabb elemei alapvetően a felszólalások rendjével függnek össze. A Házszabály intézményesített a korábbi gyakorlat által kialakult, illetve házbizottsági állásfoglalásokkal szabályozott felszólalási rendeket (vezérszónoki rendszer szabályai, felszólalási sorrend, nem kijelölt bizottsági vélemény ismertetése), meghatározta a viták során alkalmazható felszólalási időkeret-minimumokat, három esetben határozathozatal előtti vitalehetőséget teremtett, továbbá hozzászólási jogot biztosított az elsőként szólásra jelentkező független képviselőknek egyes limitált viták során.

A legfontosabb változások a következők:

A) Vita lehetősége:

  1. Amennyiben a Házbizottság ülésén nem született egyetértés, az Országgyűlés eddig vita nélkül határozott az előterjesztett munkarendről. A házszabály új rendelkezése 5 perces felszólalási lehetőséget biztosít a döntéshozatalt megelőzően frakciónként egy képviselőnek, valamint az első szólásra jelentkező független képviselőnek 5 perces időkeretben. Ugyanígy szabályozott korlátozott vitát lehet lefolytatni az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdésekről, valamint a távolmaradás igazolásának rendjéről (26. § (4) bekezdés).

B) A kialakult gyakorlat és korábban házbizottsági állásfoglalással szabályozott előírások beépülése a Házszabályba:

  1. Előterjesztés tárgyalása során a kijelölt bizottságok előadóit és az esetleges kisebbségi vélemények elhangzását követően a nem kijelölt, de hatáskörében érintett bizottság előadója és az esetleges kisebbségi vélemény ismertetője is felszólalhat 5 perces időkeretben (101. § (3) bekezdés). Ez az eddigi gyakorlatnak is része volt, de már a Házszabály rendelkezései tartalmazzák ezt.
  2. Vezérszónoki rend intézményesítése:
         –Bármely képviselőcsoport kezdeményezésére a napirendről történő házbizottsági (vagy elnöki) döntés során kötelező a vezérszónoki rendben történő tárgyalás. A felszólalási sorrend megegyezik a korábbi házbizottsági állásfoglalás szabályaiban foglaltakkal (kormánypárti-ellenzéki váltakozó sorrend, figyelemmel a frakciók erősorrendjére is) (50. § (4) bekezdés).
         –Ugyancsak a korábbi házbizottsági állásfoglalás alapján házszabályi rendelkezéssé vált a több frakció álláspontját ismertető együttes vezérszónoki felszólalás lehetősége is azzal, hogy felszólalási ideje nem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. Ugyanakkor a vezérszónoki időkeretben egy frakció több vezérszónokot is állíthat (50. § (4) bekezdés).
         –Eddig a vezérszónoki rend során a képviselői kétperces felszólalás tilalmát házbizottsági állásfoglalás írta elő, de a házszabálymódosítás tételesen rögzíti, hogy az elnök a vezérszónoki felszólalások között ezt nem engedélyezheti. (50. § (7) bekezdés). Ugyanakkor a rendelkezés csak a képviselői felszólalási lehetőséget tiltja meg, a kormány tagjaira vonatkozóan továbbra is a házbizottsági állásfoglalás az irányadó, amely szerint a vezérszónoki rendszerben folytatott vita esetén ezzel ne éljenek.
  3. Felszólalások sorrendje: A felszólalók sorrendjét az elnök úgy határozza meg, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden frakcióból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni (50. § (3) bekezdés). E szabályok figyelembe vételével, ha minden frakcióból elegendő számú képviselő jelentkezett felszólalásra, a független képviselő a nyolcadik helyen szólalhat meg. Eddig ezt a Házbizottság állásfoglalása szabályozta.

C) Felszólalási időkeretek:

  • Az eddigi szabályok szerint az egyes felszólalási időkeretekre a Házbizottság a napirendi ajánlásban tett javaslatot. Ezekhez képest az új házszabályi rendelkezések több időt biztosítanak felszólalásokra, a következők szerint: (ezek minimum időkeretek, a Házbizottság ettől eltérő időkeretet is megállapíthat.).
         –általános vitában 15 perc, vezérszónoki felszólalás esetén: 20 perc (kivéve: Alkotmány, minősített többséget igénylő törvényjavaslatok, költségvetés, stb.: 30 perc);
         –részletes vitában vitaszakaszonként 6 perc, egy szakaszos vitánál: 15 perc (kivéve: Alkotmány - vitaszakaszonként: 10 perc);
         –kivételes eljárásban: 15 perc.
    Új elem, hogy az ülésvezető elnök a vezérszónoki felszólalásokra biztosított időkeretek kivételével a felszólaló kérésére - tehát csak a konkrét esetben, nem általános érvénnyel - 1 perccel meghosszabbíthatja. Célszerű egy olyan gyakorlatot kialakítani, hogy az elnök a meghatározott időkeret lejártakor nem szakítja meg a képviselői gondolatmenetet, de az egy perces túllépés után jelzi, hogy a kéréstől függetlenül meghosszabbított időkeret is lejárt (50. § (5) bekezdés).
  • Házszabálytól való eltérés esetén a vita során felszólalási időkereteket nem tartalmazott a Házszabály. A módosítás során az új rendelkezés ezt frakciónként egy képviselő, valamint az első szólásra jelentkező független képviselő esetében ezt 5-5 percben állapította meg.

D) Az elsőként jelentkező független képviselő felszólalási jogosultságai:

Azokban az esetekben, amikor a frakciók részéről limitált felszólalás lehetséges, az elsőként jelentkező független képviselő is szót kap a következők szerint (az új felszólalási lehetőségek dőlt betűvel szedve):

  • Az Országgyűlés ülésszakonkénti és heti munkarendjéről szóló vitában 5 perces időkeretben (26. § (4) bekezdés);
  • Az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdésekben való döntés előtti vitában 5 perces időkeretben (26. § (4) bekezdés);
  • A képviselői távollét igazolásának rendjét megállapító határozat vitájában 5 perces időkeretben (26. § (4) bekezdés);
  • Ügyrendi javaslat esetén 2 perces időkeretben (52. § (1) bekezdés);
  • Időkeretben történő tárgyalásról való határozathozatal előtt 3 perces időkeretben (53. § (1) bekezdés);
  • A vita lezárása esetén 5 perces időkeretben (59. § (3) bekezdés). Itt meg kell jegyezni, hogy a vita lezárását csak akkor lehet indítványozni, ha a képviselőcsoportok mellett az elsőként jelentkező független képviselőnek is lehetősége volt álláspontja kifejtésére (59. §(2) bekezdés);
  • A tárgysorozatba-vétel tárgyában 2 perces időkeretben (98. § (5) bekezdés);
  • Kivételes eljárásban történő tárgyalás során (128. § (2) bekezdés);
  • Házszabálytól való eltérésről történő határozathozatal előtt 5 perces időkeretben (140. § (1) bekezdés);
  • Általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalás tárgyalása során mindkét felszólalási körben 5, illetve 3 perces időkeretben (143. § (6) bekezdés).

E) Elnöki bejelentési kötelezettség változása:

Az elnöknek a napirendi javaslat ismertetésekor az ülés időtartamára (korábban a tanácskozás időtartamára), a felszólalási időkeretekre, és a vezérszónoki rendben történő felszólalásokra is utalni kell (ez utóbbit a korábbi Házszabály nem tartalmazta). (47. § (4) bekezdés)

Budapest, 2008. február 5.