A frakciók jogai és kötelelezettségei

Tartalom:

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos jogok
Az Országgyűlés feladataival és működésével összefüggő jogok és kötelességek
Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával (jelölésével) kapcsolatos jogok
A bizottságok működésével összefüggő jogok és kötelességek
Egyéb jogok és kötelességek
A képviselőcsoport vezetőjének feladatai (jogai és kötelességei)
A képviselőcsoport működésével kapcsolatos feladatai
Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek
A Házbizottság működésével kapcsolatos jogok és kötelességek
Egyéb jogok és kötelességek
A képviselőcsoport helyettes vezetőjének feladatai, jogai

 

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos jogok

Országgyűlési képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. (HHSz 1. § (1) bek.)

Tagját kizárhatja. (HHSz 2. § (4) bek.)

Tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezető helyettest és más tisztségviselőket választ. (HHSz 3. §)

A munkájukkal járó kiadásokra meghatározott összeget jogosultak igénybe venni.

A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta az Ogytv. 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint - a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként - kormánypárt esetében a tiszteletdíj 30%-ának, ellenzéki párt esetében 40%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.1.  (Ogytv. 113. § (1) bek.)

Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben - térítésmentesen - munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint - az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig - a képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. (Ogytv. 114. §)

A képviselőcsoport jogosult arra, hogy működését az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személyek segítsék, akik munkavégzésének a helye a képviselőcsoport irodája.

A képviselőcsoport működését a képviselőcsoport létszámától függően, ha annak létszáma

a) nem haladja meg a tíz főt, öt fő,

b) tizenegy-húsz fő közötti, hét fő,

c) huszonegy-harmincnégy fő közötti, tíz fő,

d) harmincöt-ötven fő közötti, tizenkettő fő,

e) az ötven főt meghaladja, tizenöt fő,

valamint ezen túlmenően a képviselőcsoport létszámával megegyező számú felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő vagy munkavállaló segítheti.

A képviselőcsoport által alkalmazott személyek foglalkoztatására meghatározott bérkeret erejéig jogosult. A bérkeret terhére polgári jogi jogviszony is létesíthető.

A képviselőcsoport a megállapított létszám:

a) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főtanácsadói,

b) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti tanácsadói,

c) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti I. besorolási osztály 9. fokozata,

d) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata

szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő bérkeretre jogosult.

A képviselőcsoport működését segítő köztisztviselőkre, illetve munkavállalókra a köztisztviselőkre, illetve a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogkört a képviselőcsoport vezetője egyetértésével kell gyakorolni.

A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a bérkeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult. (Ogytv. 115. §)

Önállóan dolgozza fel a hozzá érkezett beadványokat. (HHSz 137. § (2) bek.)

 

Az Országgyűlés feladataival és működésével összefüggő jogok és kötelességek

A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb  5 perces felszólalása után
képviselőcsoportonként egy képviselő szólalhat fel (HHSz 58. § (6) bek.)

Képviselőcsoportok 30 perces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat a kivételes tárgyalás esetén, vita közben a kétperces hozzászólalásokat bele kell számítani az időtartamba.  (HHSz 63. § (3) bek.)

Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő egyperces hozzászólása engedélyezhető. (HHSz 19. § (1) bek.)

A vezérszónoki felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében - ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint - történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat. (HHSz 36. § (2)–(6) bek.)

A kormánypárti és az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselőcsoportok között egyenlően, a másik felét – a nemzetiségek érdekeit, jogait nem érintő napirendi pont esetében az ellenzéki képviselők közé számítva a nemzetiségi képviselőket is – a képviselők számával arányosan kell felosztani, képviselőcsoportonként legkevesebb húsz percet biztosítva. Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás esetében (HHSz 105. § (8) bek.) is az időkeret szabályait kell alkalmazni.  (HHSz 37. § (2) bekezdés d) pont)

Az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljáráskor a vitában a képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő ismertetheti. (HHSz 76. § (11) bek.)

Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor képviselőcsoportonként egy képviselő, négy perces időtartamban szólalhat fel. (HHSz 123. § (5) bek.)

Az interpellációkat, kérdéseket és az azonnali kérdéseket az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel az interpellációit és kérdéseit. (HHSz 122. § (1) bek., 126. § (1) bek.)

Dönthet a frakcióhoz tartozó képviselők interpellációinak, kérdéseinek sorrendjéről, és ezt meghatározott ideig bejelenti. (HHSz 122. § (2) bek.)

Minden képviselőcsoport jogosult arra, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön. (HHSz 122. § (3) bek.)

Ha a kérdést feltevő képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér, akkor a levezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg. Az elmaradt azonnali kérdés a későbbi ülésen a képviselőcsoport létszáma sorrendjében hangzik el. (HHSz 126. § (2) bek.)

A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki két percben. (HHSz 138. § (1) bek.)

Bármely képviselőcsoport kérésére a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság állást foglal a Házszabály értelmezéséről. Az állásfoglalásáról - annak kiküldésétől számított 15 napon belüli kérésére - az Országgyűlés dönt. (Ogytv. 61. § (3) bek.)

 

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával (jelölésével) kapcsolatos jogok

Az Országgyűlés az alakuló ülésén – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján –  a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. (Ogytv. 6. § (1) bek.)

A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik képviselői megbízatásának megszűnésével, a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával és abban az esetben, ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja. (Ogytv. 10. § (1) bek.)

 

A bizottságok működésével összefüggő jogok és kötelességek

Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel, de minden képviselőcsoportból legalább egy képviselő. (Ogytv. 17. § (1) bek.)

A képviselőcsoportok megállapodásuk szerint javaslatot tesznek az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, a képviselőcsoporthoz tartozó tagjai számára. (Ogytv. 18. § (1) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy szakértőt is. (HHSz 140. § (5) bek.)

Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgyűlési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat. (Ogytv. 40. § (5) bek.)

 

Egyéb jogok és kötelességek

A köztársasági elnök lemondása esetén a képviselőcsoport vagy legalább öt képviselő írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását. (HHSz 128. § (1) bek.)

Tagot delegál a Médiatanács tagjait megválasztó eseti jelölőbizottságba. (Médiatv. 124. § (3) bek.)

Tagokat delegál a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába. (Médiatv. 86. § (2) bek.)

A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány kezelő szervének tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője jelöli ki ötéves időtartamra. (Ogytv. 87.  § (2) bek.)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba. (57/2008. (V. 22.) OGY határozat)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumába. (A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló 19/2010. (II. 26.) OGY határozat)

Három tagot delegál a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumába. (A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Statútuma 2/1. c) pont)1

 

A képviselőcsoport vezetőjének feladatai (jogai és kötelességei)

Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel. (HHSz 125. § (2) bek.)

Legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával a Kormány, a képviselőcsoport vezetője vagy öt független képviselő indokolással ellátott írásbeli javaslatot nyújthat be a házelnöknek a napirendi javaslat módosítására. (HHSz 15. § (4) bek.)

A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távollétről szóló értesítést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek. (HHSz 14. § (3) bek.)

A napirenden kívüli felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. (HHSz 18. § (6) bek.)

Ha a képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét annak a képviselőcsoportnak a vezetője kéri, amely képviselőcsoporthoz a törvényjavaslatot benyújtó képviselő tartozik, a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés határoz. (HHSz 58. § (5) bek.)

A törvényjavaslat általános vitájához történő hozzászólást egy órával az ülésnap megkezdése előtt, írásban a képviselőcsoport vezetőjének jelentkeznie kell a soros jegyzőnél. (HHSz 35. § (1) bek.)

A felszólalási sorrend a képviselőcsoporton belül a képviselőcsoport vezetőjének írásbeli jóváhagyásával vagy a képviselők írásbeli megegyezésével az ülés közben is módosítható. (HHSz 35. § (6) bek.)

Az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő felszólalási ideje -amennyiben a képviselőcsoport vezetője útján jelentkezett - annak a képviselőcsoportnak a felszólalási idejébe számít bele, amely felszólalóként bejelentette. (HHSz 37. § (2) bek.), (HHSz 47. § (6) bek.)

A képviselőcsoportok vezetői részt vehetnek az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén. (Ogytv. 69. § (3) bek.)

A képviselőcsoport vezetője képviselőcsoportvezetői megbízatásának időtartamára a képviselőcsoport által meghatározott összegű tiszteletdíjra jogosult, amelynek összege nem lehet magasabb a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegénél. (Ogytv. 104. § (2) bek.)

 

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos feladatai

A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentést a korelnök, a változásokat a házelnök részére kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. (HHSz 12. §.)

Haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenti az Országgyűlés elnökének a képviselőcsoport megszűnésének tényét. (HHSz 5. § (3) bek.)

Meghatározza, hogy a képviselőcsoport elkülönített költségvetésén belül milyen kötelezettséget vállalhat, és milyen kifizetést teljesíthet. (HHSz 4. § (2) bek.)

 

Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek

A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távollétéről. A képviselőcsoport vezetője a távollétről szóló értesítést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek. (HHSz 14. § (3) bek.)

Az egyharmados távolléti arányt elérő képviselőket igazolás bemutatására kéri fel. Ezeket mérlegelve javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének azok elfogadására. (A Házbizottság rendelkezése)

A miniszteri felszólalásra észrevétel céljából a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót. (HHSz 18. § (3) bek.)

A képviselőcsoport nevében legfeljebb 5 percben felszólalhat a napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt. (HHSz 18. § (5) bek.)

Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után  bármely képviselő és szószóló felszólalásra jelentkezhet. (HHSz 18. § (9) bek)

Kérésére az elnök a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során egy-egy alkalommal legfeljebb 2 óra időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el. (HHSz 21. §)

A rendes ülésszakon, ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kérheti az Országgyűlés döntését a képviselő által benyújtott és a bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele tárgyában. (HHSz 58. § (7) bek.)

Az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amelyen a határozathozatal szerepel, a képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontjáról külön szavazzon (HHSz 48. § (2) bek.).

A képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti az Országgyűlést, hogy az összegző módosító javaslatban nem szereplő valamely módosító javaslatot tartson fenn. Nem lehet kérni az olyan túlterjeszkedő módosító javaslat fenntartását, amelyről az Országgyűlés a 70. § szerinti eljárásban nem határozott, vagy azt állapította meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat a 70. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyikének sem felel meg. (HHSz 48. § (4) bek.).

A (2) és (4) bekezdés szerinti kérések száma kérelmezőnként összesen legfeljebb három lehet. (HHSz 48. § (5) bek.).

Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén a második összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat legfeljebb három pontjáról külön szavazzon. (HHSz 49. § (3) bek.)

 

A Házbizottság működésével kapcsolatos jogok és kötelességek

A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. (Ogytv. 13. § (5) bek.)

A képviselőcsoport vezetője tagja a Házbizottságnak és szavazati joggal rendelkezik.( Ogytv. 12. § (1) bek. 13. § (1) bek.)

A képviselőcsoport vezetője megvitatásra egyéb kérdéseket terjeszthet elő. (Ogytv. 11. § (1) bek. q. pont)

 

Egyéb jogok és kötelességek

A képviselőcsoport vezetője véleményt ad a köztársasági elnök számára az Országgyűlés feloszlatása előtt. (Alaptörvény 3. cikk (4) bek.)

A képviselőcsoport vezetője tagja a Honvédelmi Tanácsnak. (Alaptörvény 49. cikk (1) bek.)2

A képviselőcsoport vezetője részt vesz az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületének ülésén. (Ogytv. 69. § (3) bek.)

 

A képviselőcsoport helyettes vezetőjének feladatai, jogai

Akadályoztatása esetén a helyettes mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselőcsoport vezetőjének biztosít. (HHSz 3. §)

A képviselőcsoport vezetőjének helyettese (a továbbiakban: képviselőcsoportvezető-helyettes) az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult. Az e bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra képviselőcsoportonként minden megkezdett huszonöt tag után egy-egy képviselőcsoportvezető-helyettes jogosult. (Ogytv. 104. § (3) bek.)

 

Lábjegyzetek:

1. Ugyan a Statútum hivatkozott rendelkezése az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok jogává teszi a delegálást, mivel azonban a legtöbb országgyűlési képviselettel rendelkező pártnak van képviselőcsoportja, ezért a delegálás jogát ebben a fejezetben szerepeltetjük.

2. A Honvédelmi Tanácsban a képviselőcsoport vezetőjét - akadályoztatása esetén - a képviselőcsoport által megválasztott és az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő helyettesítheti. (Hvt. 32. § (1) bek. c) pont)

 

A rövidítve jelölt, hivatkozott jogszabályok:

Alaptörvény

=

Magyarország Alaptörvénye

Ogytv.

=

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

HHSZ

=

10/2014. (II 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről

Médiatv.

=

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Hvt.

=

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar