A Csoport tevékenysége és szerepe

Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának tevékenysége és szerepe

 

A parlamentek világszervezetének létrejötte és

a Magyar IPU Csoport alapítása

 

Az Interparlamentáris Unió alapító konferenciájára (akkori nevén: Parlamenti Döntőbírósági Konferencia) 1889-ben Párizsban került sor 9 ország (Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Libéria, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) parlamenti képviselőinek részvételével.

A magosligeti Dr. Hagara Viktor, az akkori magyar parlament nagyszőlősi kerületének képviselője, öt nyelven beszélő jogtudós és humanista gondolkodó első IPU konferencián történt részvételének köszönhetően hazánk a parlamentek világszervezetének alapítói között szerepel.

Az Interparlamentáris Unió Magyar képviselői csoportjának megalakítására Bánffy Dezső miniszterelnök ösztönzésére 1895. május 16-án, 131 fővel került sor. A Csoport első elnöke Jókai Mór országgyűlési képviselő, a főrendiház tagja, a nagy magyar író volt, akinek megnyerő személyisége és felszólalásai nemzetközi viszonylatban is hozzájárultak a magyar kérdések jobb megértéséhez.

A Csoport tevékenysége

Az IPU létrehozásában és eredményes működésében a magyar képviselők mindig tevékeny szerepet vállaltak. Ennek bizonyítéka, hogy eddig nyolc magyar tagja volt a szervezet politikáját kialakító Végrehajtó Bizottságnak, köztük olyan nemzetközi viszonylatban is nagy elismertségnek örvendő politikusok, mint például Apponyi Albert és Berzeviczy Albert, akik részt vettek az IPU tevékenységi körének kialakításában. Magyarország a német megszállásig fenntartotta tagságát az IPU-ban, s küldöttei, így Károlyi Mihály és Nagy Imre megjelentek a háború utáni konferenciákon és tanácsüléseken.

Az Országgyűlés az IPU 1889-es megalakulása óta 3 ízben adott otthont a világszervezet nagy közgyűléseinek: 1896-ban a millenniumi ünnepségsorozatot lezáró 7. IPU konferenciának, 1936-ban a 32. IPU konferenciának, továbbá a nemzetközi szervezet 100. évfordulóját ünneplő 81. IPU Konferenciának 1989. márciusában. Ezenkívül több speciális IPU rendezvényre is sor került Budapesten, mint például a helsinki folyamatot támogató IPU konferenciára a biztonság és együttműködés aktuális kérdéseiről 1983-ban, a gyermekek helyzetét és jogait megvitató IPU-UNICEF szemináriumra 1993. márciusában, és a regionális Emberi Jogi szimpóziumra 1993. májusában, továbbá a Parlamenti elnökök 2. Világkonferenciáját előkészítő bizottsági ülésre 2004-ben, illetve az Információs és Kommunikációs Technológiák világközpontja 3. Elnökségi ülésére 2009-ben.

Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja 1990 óta testületi tagsággal bír, melynek megfelelően az Országgyűlés valamennyi képviselője a Magyar Nemzeti Csoport tagja. Az IPU MNCS tagjai évi egyszeri, a Csoport többpárti vezetősége által megállapított összegű tagdíjat fizetnek.

Az IPU MNCS mindenkori vezetősége - 2006-tól elnöksége - valamennyi parlamenti ciklus elején megalakul. A Csoport munkáját 2006-2010 között 7 fős választott vezetőség irányította, s elnöksége a 2010-14-es parlamenti ciklusban 6 főből állt. Az Elnökség összetétele a parlamenti képviselőcsoportok közti megállapodást tükrözi. Az IPU MNCS elnökének jelölése a legnagyobb frakciót biztosító párt joga.

Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja az Országgyűlés 2014. június 10-i ülésén egyhangúlag elfogadott 24/2014. számú Országgyűlési határozatnak megfelelően újjáalakult, módosította alapszabályát, s megválasztotta 6 fős elnökségét, melybe a parlament öt képviselőcsoportja delegál tagokat.

Az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának fő feladata, hogy hazai vonatkozásban támogatást nyújtson az Országgyűlés keretein belül országgyűlési képviselők által létrehozott két- és többoldalú baráti tagozatok munkájához, valamint az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak tekintetében szerepet vállaljon annak nemzetközi tevékenységében.

A nemzeti csoport tagjai két- és többoldalú baráti tagozatokat hoznak létre. A tagozatok alapvető feladata az Országgyűlés más nemzeti parlamentekkel fenntartott kétoldalú kapcsolatainak ápolása és erősítése. A Csoport tevékenységének kiemelt területe a két- és többoldalú baráti tagozatok megalakítása és munkájuk koordinálása. A tagozatok tevékenysége szerves részét képezi a kétoldalú parlamenti diplomáciának és ezáltal nélkülözhetetlen az Országgyűlés külkapcsolatainak ápolása szempontjából.

A 2006-2010-es ciklusban 49, a 2010-2014-es ciklusban 69 tagozat alakult, melyek munkájában mintegy 300 képviselő vett részt. Az Országgyűlés képviselőinek létszámbeli csökkenése ellenére a 2014-2018-as parlamenti ciklusban jelenleg 84 két- és többoldalú baráti tagozat és csoport működik. E tevékenység szervezési és adminisztratív hátterét az Országgyűlés Hivatalának Külügyi Igazgatósága, ezen belül az IPU Magyar Nemzeti Csoport Titkársága biztosítja.

 

Az IPU szerepe nemzeti megközelítésben

Az Interparlamentáris Unió mindmáig az egyetlen olyan parlamenti szervezet, amelynek tanácskozásain a világ minden kontinensének országai képviseltetik magukat. Ennél fogva az Unió alkalmas globális problémák megvitatására és kezelésére úgy is, mint az ENSZ parlamenti dimenziója.

Az IPU tanácskozások résztvevői között növekvő számban találunk hazájukban fontos politikai szerepet betöltő személyiségeket, parlamenti elnököket, alelnököket és bizottsági tisztségviselőket. Az általános gyakorlat szerint egy-egy IPU közgyűlésen átlagosan 40-50 parlamenti elnök és számos alelnök vesz részt.

Az IPU rendezvényeken kialakuló személyes kapcsolatok hatékonyan szolgálhatják a bilaterális kapcsolatok elmélyítését.

Az IPU határozatok, állásfoglalások és tanulmányok tartalmára valamennyi parlamenti küldöttség hatást gyakorolhat. A dokumentumok hazai megismertetésével indirekt módon segíthető valamennyi képviselő törvényhozói munkája, javítható tájékozottsága és lehetőség nyílhat speciális problémák nemzetközi szintű kezelésének megismerésére.

Az IPU szervezeti keretként alkalmas a tagországok érdekeit szolgáló olyan akciók kezdeményezésére, melyek parlamenti területen kiegészítik és erősítik külpolitikai törekvéseiket. Erre példaként állhat azon kezdeményező lépés, amelyet a magyar IPU delegáció 1993-ban a finnugor népcsoporthoz tartozó országok irányában tett. 2008. októbere óta - magyar-lengyel indítvány eredményeként - létrejött az IPU keretein belül működő V4-es formáció is, mely a Visegrádi országok IPU delegációinak koordinációját hivatott ellátni, és amelyeknek további fejlesztésére a jövőben is jó lehetőségek vannak.

Az IPU olyan fórum, amelynek segítségével a képviselők szóban és írásban is informálhatják más népek küldötteit a hazájukban zajló politikai, gazdasági és szociális folyamatokról.