A bizottságok feladatai és jogai

Bizottságok létrehozása
A bizottságok működési rendje
A bizottság ülésezésének rendje
A bizottsági ülés összehívása
A bizottsági ülés vezetése
A bizottsági jegyzőkönyv
Állandó bizottságok
Albizottságok
Törvényalkotási bizottság
Költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság
Külügyekkel foglalkozó bizottság
Vallásügyekkel foglalkozó bizottság
A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság
Mentelmi, összeférhetetlenségi, vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi ügyekkel foglalkozó bizottság
A nemzetiségeket képviselő bizottság
Eseti bizottságok
A vizsgálóbizottságok
 

Bizottságok létrehozása

Az Országgyűlés állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz, valamint eseti és vizsgálóbizottságot hozhat létre.

A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról. (Ogytv. 14.§ (1)-(2) bek.)

 

A bizottságok működési rendje

A bizottságok működési rendjüket – a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve – maguk határozzák meg. (HHSZ 107. § (1) bek.)

Ha a házszabályi rendelkezések vagy – amennyiben a bizottság ügyrendet fogad el – a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, a bizottság tárgyalása során az Országgyűlés ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni. (HHSZ 107. § (2) bek.)

 

A bizottság ülésezésének rendje

Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét. (HHSZ 108. § (1) bek.)

Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik. (HHSZ 108. § (2) bek.)

Az ülésszakok között az országgyűlési bizottságok – az eseti és vizsgálóbizottságokat kivéve – akkor tartanak ülést, ha azt a Házbizottság, a házelnök vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést. (HHSZ 108. § (3) bek.)

Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a bizottság nem tarthat ülést. (HHSZ 108. § (4) bek.)

A bizottság elnöke – indokainak megjelölésével – írásban kérheti a házelnök egyetértését a bizottsági ülés Országgyűlés ülésének időtartama alatt történő megtartásához. (HHSZ 108. § (5) bek.)

 

A bizottsági ülés összehívása

A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban hívja össze. Ha a bizottság előzetesen állást foglal a bizottsági ülés napirendjéről, a bizottság elnöke feltünteti a napirendi javaslatban a bizottság által meghatározott napirendi pontokat. (HHSZ 110. § (2) bek.)

A bizottság elnöke meghívja az ülésre azokat a személyeket, akiknek részvétele a napirendi javaslat, valamint az annak módosítására irányuló javaslatban megjelölt új napirendi pont tárgyalásához szükséges. (HHSZ 111. § (1) bek.)

A bizottságba állandó meghívottak, valamint – arra a bizottsági ülésre, amelynek javasolt napirendjén szerepel az önálló indítvány részletes vitája – a döntési javaslathoz módosító javaslatot benyújtó képviselő a honlapon közzétett meghívó útján kapnak meghívást a bizottság nyilvános ülésére. (HHSZ 111. § (2) bek.)

A bizottsági tagok több mint felének írásbeli kérelmére a bizottság ülését össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet. A kérelmet legkésőbb az ülés javasolt időpontját huszonnégy órával megelőzően el kell juttatni a bizottság elnökéhez. Az elnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő két napon belüli időpontra kell az ülést összehívnia. (HHSZ 112. § (1) bek.)

Ha a bizottság ülésének összehívására a kérelemben javasolt időpontig nem került sor, azt – a kezdeményező bizottsági tagok írásbeli megkeresésére – a bizottság alelnöke hívja össze. A megkeresésben meg kell jelölni az ülés új időpontját és a korábban javasolt napirendet, amelyektől az alelnök nem térhet el. Több alelnök esetén a bizottság összehívása bármelyik alelnöknél kezdeményezhető. Az írásbeli megkeresést az alelnöknek történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatásul el kell juttatni a bizottság elnökéhez is. (HHSZ 112. § (2) bek.)

 

A bizottsági ülés vezetése

A bizottság elnöke megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az ülést; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására és az ülés rendjére, valamint kihirdeti a szavazás eredményét. (HHSZ 113. § (1) bek.)

Az elnök a bizottsági tag helyettesítését – a helyettesítő tag megnevezésével – bejelenti. A képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor be kell mutatni az elnöknek. (HHSZ 113. § (2) bek.)

Ha a bizottság elnöke valamely napirendi pont megtárgyalása előtt vagy az alatt az ülés vezetésével felhagy, azt a bizottság alelnöke átveheti. (HHSZ 113.§ (3) bek.)

 

A bizottsági jegyzőkönyv

A bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. (HHSZ 134. § (1) bek.)

A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei:

a) az iromány kivételével minden olyan tárgyalás alá vont vagy ahhoz kapcsolódó irat, amelynek jegyzőkönyvhöz csatolását az ülést vezető elnök vagy a bizottság elrendelte,

b) a képviseleti megbízás,

c) a jelenléti ív. (HHSZ 134.§ (1) a-c) pont)

A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 131. §-t kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) A nyilvános ülés jegyzőkönyvébe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására vonatkozó kérelemről az elnök dönt. Amennyiben a kiigazítással az elnök nem ért egyet, arról – a közszemlét követő ülésen – a bizottság határoz,

b) a nyilvános ülés szó szerinti jegyzőkönyvének hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, valamint annak nyomtatott példányát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak – kérésükre – a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni. (HHSZ 134. § (3) a-b) pont)

 

Állandó bizottságok

Az állandó bizottságokat az Országgyűlés a megalakulását követően hozza létre. (Ogytv. 16. § (1) bek.)

Az Országgyűlés állandó bizottságot bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet. (Ogytv. 16. § (3) bek.)

Kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot. (Ogytv. 16. § (2) bek.)

Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők (független képviselők véleményét is mérlegelő) megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot. (Ogytv. 18. § (1) bek.)
Állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot, a melyről az Országgyűlés vita nélkül dönt. (Ogytv. 18. § (4) bek.)

Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik. (Ogytv. 16. § (1) bek.)

Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (Ogytv. 15. § (1) bek.)

Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot. (Ogytv. 15. § (2) bek.)

Feladatkörét érintő bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat, állásfoglalását – a házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. (Ogytv. 15. § (4) bek.)

 

Albizottságok

Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Ogytv. 21. § (1) bek.)

Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat kíséri figyelemmel. (Ogytv. 21. § (2) bek.)

A bizottság elnöke az albizottság megalakításáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést. (Ogytv. 21. § (3) bek.)

 

Törvényalkotási bizottság

Az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (Ogytv.21/A. § (1) bek.)

Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni. (Ogytv. 21/A. § (2) bek.)

Tagjai
Alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz az Országgyűlés. (Ogytv. 21/A. § (2) bek.)

A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz. (Ogytv. 21/A. § (2) bek.)

A törvényalkotási bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik. (Ogytv. 21/A. § (3) bek.)

A Kormány képviselője akkor is részt vesz a törvényalkotási bizottság ülésén, ha nem a Kormány az előterjesztő, de a törvényjavaslat a feladatkörét érinti. A törvényalkotási bizottság ülésén a törvényjavaslat előterjesztője és a Kormány képviselője tanácskozási joggal vesz részt. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság által kijelölt előadó a törvényalkotási bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (HHSZ 46. § (6) bek.)

A törvényalkotási bizottság eljárása

A törvényalkotási bizottság az előterjesztő részletesvita-szakasz lezárultát követő tájékoztatása benyújtását követően értékeli a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat és azokról állást foglal. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok értékelése kiterjed arra is, hogy azok megfelelnek-e a 42. §-ban meghatározott követelményeknek. A módosító javaslatok értékelésére és az állásfoglalás kialakítására legkorábban a részletesvita-szakasz lezárulta utáni héten kerülhet sor, ha az előterjesztő az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tartalommal tesz nyilatkozatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti tartalmú nyilatkozat esetén ezt az időbeli korlátozást nem kell alkalmazni. (HHSZ 46.§ (2), 42.§ )

A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat beérkezése esetén további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. (HHSZ 46. § (3) bek.)

A törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot nem tárgyalja, ahhoz módosító javaslatot nem nyújthat be, kivéve, ha az előterjesztő vagy – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány kezdeményezi a törvényalkotási bizottság eljárását. (HHSZ 46. § (4) bek.)

A törvényalkotási bizottság az általa támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja (a továbbiakban: összegző módosító javaslat). Ha a törvényjavaslat a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg, a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalja a követelmények teljesüléséhez szükséges módosítást is. (HHSZ 46. § (5) bek.)

A törvényjavaslat előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében a törvényjavaslatot a törvényalkotási bizottság nem tárgyalja. (HHSZ 46. § (6) bek.)

A törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (törvényalkotási bizottság az előterjesztő részletesvita-szakasz lezárultát követő tájékoztatása állásfoglalásáról összegző jelentést nyújt be. (HHSZ 46. § (7) bek.)

Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság – meghatározott esetek kivételével- további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be. (HHSZ 46.§ (8) bek.)

Ha a törvényalkotási bizottság eljárása során annak szükségességét észleli, bármely bizottságot törvényjavaslat benyújtására kérhet fel. (HHSZ 46. § (9) bek.)

Az előterjesztő az összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett - ellenjegyzésével ellátott - szövegét (a továbbiakban: egységes javaslattervezet). (HHSZ 46. § (10) bek.)

Ha a törvényalkotási bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy

a) az egységes javaslattervezet megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor azt,
b) az egységes javaslattervezet nem megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat törvényalkotási bizottság által egybeszerkesztett szövegét

benyújtja (a továbbiakban: egységes javaslat). (HHSZ 46. § (11) bek.)

A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel. (HHSZ 46. § (12) bek.)

A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája

Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd - ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény - a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (HHSZ 47. § (2) bek.)

A törvényalkotási bizottság előadója, a törvény előterjesztőjének, illetve a kormány képviselőjének felszólalását követően a kijelölt bizottság által kijelölt előadó foglalja össze a bizottság állásfoglalását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Ezután a vitához kapcsolódó bizottság által kijelölt előadó ismerteti a vitához kapcsolódó bizottság állásfoglalását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra tárgyaló bizottságonként összesen hat perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, három percet annak kifejtésére kell biztosítani. (HHSZ 47. § (4) bek.)

Az Országgyűlés először a (4) bekezdés szerinti kérésekről határoz, és ha valamely módosító javaslatot fenntart, az összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontjairól és az összegző módosító javaslatról nem lehet szavazni. (HHSZ 47. § (6) bek.)

A törvényalkotási bizottság a (6) bekezdés szerinti határozathozatalt követő három napon belül benyújtja az összegző módosító javaslat és a fenntartott módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második összegző módosító javaslat). A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat szövegét csak akkor változtathatja meg, illetve a második összegző módosító javaslatban csak akkor fogalmazhat meg további módosításra irányuló szándékot, ha az a fenntartott módosító javaslat céljára és tartalmára tekintettel a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülése érdekében szükséges. A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről a második összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. A törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes javaslat) a 46. § (10)-(12) bekezdése szerint kell benyújtani. (HHSZ 47. § (7) bek.)

Zárószavazás előtti módosító javaslat és vitája

A zárószavazást előkészítő módosító javaslatot a törvényalkotási bizottság tárgyalja meg, arról állást foglal, valamint további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. (HHSZ 53. § (1) bek.)

A törvényalkotási bizottság az általa támogatott zárószavazást előkészítő módosító javaslatokat, valamint a saját módosító javaslatait egy indítványba foglalja a 46. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával (a továbbiakban: zárószavazás előtti módosító javaslat). Zárószavazás előtti módosító javaslatként a 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat nem nyújtható be. (HHSZ 53. § (2) bek.)

A törvényalkotási bizottság a zárószavazást előkészítő módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről, valamint a zárószavazást előkészítő módosító javaslatra vonatkozó állásfoglalásáról zárószavazás előtti jelentést nyújt be. (HHSZ 53. § (3) bek.)

A törvényalkotási bizottság a zárószavazás előtti jelentését és a zárószavazás előtti módosító javaslatát legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt három órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája szerepel. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további zárószavazás előtti módosító javaslatot nem nyújthat be. (HHSZ 53. § (4) bek.)

A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés összegző módosító javaslatban nem szereplő valamely módosító javaslat fenntartásáról határozathozatalát követő három napon belül benyújtja az összegző módosító javaslat és a fenntartott módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második összegző módosító javaslat). A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat szövegét csak akkor változtathatja meg, illetve a második összegző módosító javaslatban csak akkor fogalmazhat meg további módosításra irányuló szándékot, ha az a fenntartott módosító javaslat céljára és tartalmára tekintettel a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülése érdekében szükséges. A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről a második összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. A törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes javaslat) a 46. § (10)-(12) bekezdése szerint kell benyújtani.(HHSZ 48. § (7) bek.)

Az Országgyűlés – zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása esetén – a zárószavazás előtti jelentést és a zárószavazás előtti módosító javaslatot megvitatja. (HHSZ 54. § (1) bek.)

A zárószavazás előtti jelentés és zárószavazás előtti módosító javaslat vitájában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (HHSZ 54. § (2) bek.)

Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában javasolhatja, hogy A törvényalkotási bizottság a 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás beérkezését követően, de a 46. § (2) bekezdésében meghatározott határidő előtt értékelhesse a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat. (HHSZ 60. § (3) bek. f ) pont)

 

Költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság

A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a törvényalkotási bizottság feladatait a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság látja el. A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság összegző jelentése benyújtásáig felkérheti a törvényalkotási bizottságot, hogy a költségvetési törvényjavaslat 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését vizsgálja meg és azzal kapcsolatos véleményét a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsággal közölje. (HHSZ 91. § (3) bek.)

A központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegére és egyenlegére – a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat kivételével – kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság nyújthat be módosító javaslatot. (HHSZ 91. § (4) bek.)

Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság megismételt részletes vitára kéri fel a tárgyaló bizottságot vagy a tárgyaló bizottságokat, a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szab és erről értesíti a házelnököt. (HHSZ 91. § (5) bek.)

A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját – a Mentelmi bizottság kivételével –valamennyi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság is lefolytatja. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak, a többi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság vitához kapcsolódó bizottságnak minősül. (HHSZ 92. § (3) bek.)

A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba vételére kijelölt bizottságként a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. (HHSZ 100. § (2) bek.)

 

Külügyekkel foglalkozó bizottság

A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén a külügyekkel foglalkozó bizottság, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el kijelölt bizottságként.  (HHSZ 102. § (1) bek.)

 

Vallásügyekkel foglalkozó bizottság

Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti eljárásban hozott határozat közlését követően a vallásügyekkel foglalkozó bizottság

a) a határozatot – véleményezés céljából – megküldi a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságnak és
b) nyilvános ülésén meghallgatja a határozattal érintett vallási tevékenységet végző szervezet képviselőit. (HHSZ 103. § bek. a-b) pont)

A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos álláspontját zárt ülésen alakítja ki. (HHSZ 104. § (2) bek.)

A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a vallásügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés döntésének előkészítése céljából megtekinthesse. (HHSZ104. § (3) bek.)

A vallásügyekkel foglalkozó bizottság az általa előkészített törvényjavaslatot az elismerés feltételeinek fennállása és annak hiánya esetén is benyújtja. (HHSZ 105. § (1) bek.)

A törvényjavaslat és a határozati javaslat részletes vitáját a vallásügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése, valamint a 45. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése megfelelő alkalmazásával. A részletes vita lefolytatása érdekében a vallásügyekkel foglalkozó bizottság – a határozathozatali időszak kivételével – az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhet. Módosító javaslat hiányában a vallásügyekkel foglalkozó bizottság nem folytat részletes vitát, és az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a (8) bekezdés szerinti módon. (HHSZ 105. § (6) bek.)

A törvényalkotási bizottság a törvényjavaslatot és a határozati javaslatot nem tárgyalja. (HHSZ 105. § (7) bek.)

Az összevont vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel harminc-harmincperces időtartamban. A képviselőcsoportok álláspontjukat időkeretes tárgyalási rendben fejthetik ki, a bizottságnak a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga. (HHSZ 105. § (8) bek.)

 

A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság

A házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén egyedi esetekben felmerült vitás kérdésekben az ülést vezető elnök – szükség esetén a Házbizottságban folytatott egyeztetést követően – dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (Ogytv. 61. § (1) bek.)

Ha az országgyűlési bizottság ülésén a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, az országgyűlési bizottság elnöke dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (Ogytv. 61. § (2) bek.)

A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal. (Ogytv. 61. § (3) bek.)

A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság – saját döntése alapján – általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. Az általános érvényű állásfoglalást az ülést vezető elnök ismerteti, az eseti jellegű állásfoglalást a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság írásban teszi közzé. (Ogytv. 61. § (4) bek.)

Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább öt képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. (Ogytv. 61. § (5) bek.)

Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a két percet. (HHSZ 138. § (1) bek.)

Az (1) bekezdés szerinti felszólásokra az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó legfeljebb két-kétperces időtartamban válaszolhat. (HHSZ 138. § (2) bek.)

Az Országgyűlés ellenkező határozatáig a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell. (Ogytv. 61. § (6) bek.)

Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető. (Ogytv. 61. § (7) bek.)

 

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságot megilleti – eltérő rendelkezés hiányában – a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti ellenőrzési joga. (Ogytv. 62. § (1) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság ügydöntő hatáskörrel rendelkezik – eltérő rendelkezés hiányában – az Országgyűlésről szóló törvény VI. fejezetében meghatározott eljárások során. (Ogytv. 62. § (2) bek.)

Az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési eljárás

Törvényjavaslat zárószavazásának megkezdéséig a törvényalkotási bizottság vagy az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetést kezdeményezhet írásban. (HHSZ 73. § (1) bek.)

Az európai uniós dokumentumok nyilvántartása és hozzáférhetővé tétele

A Kormány - továbbítás útján vagy egyéb módon - biztosítja a hozzáférést az Országgyűlés számára minden uniós jogi aktus-tervezethez, javaslathoz és dokumentumhoz, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet). (Ogytv. 63. § (1) bek.)

Az uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett dokumentumokat az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnál vezetett nyilvántartás tartalmazza.(HHSZ 139. § (1) bek.)

Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatásköre a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása. (HHSZ 140. § (1) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván egyeztetést kezdeményezni. Tagjai kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményez a megjelölt tervezetről, rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezetre vonatkozóan. (HHSZ. 140. § (2) és (3) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó tárgyalási álláspontjavaslatát. (HHSZ 140. § (6) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés állásfoglalását az európai uniós döntéshozatal rendje által megkívánt határidőig, az állandó bizottság véleményének ismeretében zárt ülésen alakítja ki. (Ogytv. 65. § (1) bek., valamint HHSZ 140. § (5) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állást foglalhat az egyeztetés alá vont tervezetről az állandó bizottság véleményének hiányában is. (HHSZ 140. § (8) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküld a házelnöknek és a Kormánynak. (HHSZ 140.§ (9) bek.)

A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint – az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve – szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság az Országgyűlésről szóló törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról. (HHSZ 140. § (10) bek.)

Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg. (HHSZ 140. § (11) bek.)

Európai uniós tisztségre jelölt személy bizottsági meghallgatása

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság meghallgathatja az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak a Kormány által javasolt személyeket. (Ogytv. 70. §, valamint HHSZ 141. §)

A szubszidiaritás elvének érvényesítése

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság megvizsgálhatja a szubszidiaritás elvének érvényesülését az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint. (Ogytv. 71. § (1) bek, valamint HHSZ 142. § (1) bek.)

Amennyiben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel. (HHSZ 142. § (2) és (3) bek.)

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság megvizsgálhatja a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat. (HHSZ 143. § (1) bek.)

Amennyiben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kormány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről tájékoztatja a házelnököt. (HHSZ 143. § (2) bek.)

Az Országgyűlés kifogása

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság megvizsgálja az Európai Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban. EUMSZ) 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát. (HHSZ 144. § (1) bek.)

Amennyiben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSZ-ben, illetve az EUMSZ-ben meghatározott határidőre figyelemmel. (HHSZ 144. § (2) és (3) bek.)

Az Országgyűlés és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszéd

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszéd keretében kialakított és az Európai Bizottságnak megküldött véleményéről tájékoztatja a házelnököt. (HHSZ 145. §)

 

Mentelmi, összeférhetetlenségi, vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi ügyekkel foglalkozó bizottság

Mentelmi ügyek

A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt vagy a volt képviselőt értesíti. Ha a képviselő vagy a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen. (HHSZ 146. § (3) bek.)

A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (HHSZ 146. § (4) bek.)

A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz a házelnöknek, b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ 146.§ (5) bek.)

Az (5) bekezdésben rögzített határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. (HHSZ 146. § (6) bek.)

A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést. (HHSZ 146.§ (7) bek.)

Az Országgyűlés határozathozatala előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban hozzászólhat. (HHSZ 147.§ (2) bek.)

A Mentelmi bizottság a rendészeti intézkedéssel szembeni képviselői kifogásról annak kézhezvételételétől számított nyolc napon belül jelentést nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ148. § (3) bek.)

A Mentelmi bizottság elnöke a fegyelmi és rendészeti ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (HHSZ 148. § (5) bek.)

A Mentelmi bizottság a fegyelmi és rendészeti ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (HHSZ 148. § (6) bek.)

Az összeférhetetlenségi ügyek intézése

A házelnök

a) a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt,
b) a bűntett miatti jogerős elítélésről vagy állammal szemben fennálló köztartozásról
szóló jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást (a továbbiakban:
méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás),
c) a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői
kezdeményezést, valamint
d) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést

haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és erről – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az Országgyűlést, valamint az érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására. (HHSZ 149. § (2) bek. a-d) pont)

A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az ülést vezető elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a törvényben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt és a Mentelmi bizottság tagjait. (HHSZ 149. § (3) bek.)

Méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor. (HHSZ 149. § (4) bek.)

A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor. (HHSZ 149. § (5) bek.)

Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 150. § (1)–(3) bekezdését és a 151. §-t kell megfelelően alkalmazni. (HHSZ 149. § (6) bek.)

A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a házelnököt, valamint a Mentelmi bizottságot. (HHSZ 149. § (7) bek.)

Ha a Mentelmi bizottság elnöke a (7) bekezdésben foglalt kezdeményezésről és az érintett képviselőtől kapott válaszból azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, erről haladéktalanul tájékoztatja a Mentelmi bizottságot. Ha a Mentelmi bizottság nem emel kifogást, az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről tájékoztatja a házelnököt. Ha a Mentelmi bizottság kifogást emel, az elnök haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. (HHSZ 149. § (8) bek.)

Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy azt megszüntette vagy kezdeményezte annak megszüntetését, vagy ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. (HHSZ 149. § (9) bek.)

A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a (7)–(9) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. (HHSZ 149. § (10) bek.)

A vizsgálati testület létrehozásának részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg (HHSZ 150. § (1) bek.)

A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (HHSZ 151. § (1) bek.)

A Mentelmi bizottság az Országgyűlés döntését igénylő, 149. § (4)–(5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ügyekben részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ 151. § (2) bek.)

A Mentelmi bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozatijavaslat-tervezet elfogadásáról. A Mentelmi bizottság a tervezet elfogadása esetén annak megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ 151. § (3) bek.)

Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel. (HHSZ 151. § (4) bek.)

A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (HHSZ 151. § (5) bek.)

Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést. (HHSZ 152. § (2) bek.)

Az Országgyűlés határozathozatala előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban felszólalhat. (HHSZ 152. § (3) bek.)

A vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás

Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt. (HHSZ153. § (1) bek.)

Az érintett képviselő (1) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvétele után a Mentelmi bizottság elnöke a 149. § (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el. (HHSZ153. § (2) bek.)

Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget vagy a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. (HHSZ153. § (3) bek.)

A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi bizottság az ellenőrzés eredményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést. (HHSZ 153. § (5) bek.)

Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a képviselő megbízatásának megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat-tételre előírt határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek. (HHSZ 154. § (1) bek.)

A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása következményeire. (HHSZ 154. § (3) bek.)

Az időközi választás során megválasztott, továbbá a listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő vagy szószóló választási iratait a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén szóban tesz jelentést. (HHSZ 9. § (2) bek.)

A képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a házelnök a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (HHSZ 12. § (3) bek.)

 

A nemzetiségeket képviselő bizottság

A nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. (Ogytv. 22. § (1) bek.)

A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökének személyére a házelnök – a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve – tesz javaslatot. (Ogytv. 22. § (4) bek.)

Az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (Ogytv. 22. § (1) bek.)

Állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. (Ogytv. 22. § (2) bek.)

A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló. (Ogytv. 22. § (3) bek.) Tekintettel arra, hogy az országgyűlési képviselők választásán egyik nemzetiségi lista sem szerzett képviselői mandátumot, így a bizottságnak 13 nemzetiségi szószóló tagja van.

Bizottsági tagok üléseken való részvételére és az albizottságok létrehozásának tekintetében a nemzetiségeket képviselő bizottság esetében is az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (Ogytv. 22. § (5) bek.)

A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik. (Ogytv. 22. § (4a) bek.)

Alaptörvény elfogadására, törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére az Országgyűlés felkérheti (Ogytv.15. § (2) bek.)

A nemzetiségeket képviselő bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat és abban állást foglalhat. Állásfoglalását a – házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. (Ogytv. 15. § (4) bek.)

A nemzetiségeket képviselő bizottság túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot nem fogalmazhat meg, ilyen módosító javaslat benyújtását más tárgyaló bizottságnál vagy a törvényalkotási bizottságnál kezdeményezheti. (HHSZ 45. § (4) bek.)
A nemzetiségeket képviselő bizottság írásban bejelentheti – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – ha a törvényjavaslat feladatkörébe tartozó rendelkezései vonatkozásában részletes vitát kíván lefolytatni, annak tételes megjelölésével, hogy mely részekre vonatkozóan kívánja lefolytatni azt. (HHSZ 32. § (2) bek.)

 

Eseti bizottságok

Eseti bizottság a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek az abban megállapított ideig történő intézésére alakítható. (Ogytv. 23. § (1) bek.)

Feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés a felállításakor határozza meg. (Ogytv. 23. § (2) bek.)

Az eseti bizottság:

- tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet,
- elnöke és alelnöke csak képviselő lehet,
- nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg,
- határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni. (Ogytv. 23. § (3) bek.)

Képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat. (Ogytv. 23. § (3a) bek.)

 

A vizsgálóbizottságok

Az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. (Ogytv. 24. § (1) bek.)

A képviselők egyötöde kezdeményezheti létrehozását. (Ogytv. 24. § (2) bek.)

Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. (Ogytv. 24. § (1) bek.)

Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van, továbbá nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amelynek folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. (Ogytv. 24. § (1) bek.)

A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik. (Ogytv. 24. § (3) bek.)

Vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet. A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el. (Ogytv. 24. § (4)-(5) bek.)

Feladata

A vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti. (Ogytv. 25. § (1) bek.)
A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít. (Ogytv. 26. § (1) bek.)

A jelentés tartalmazza

a) a vizsgálóbizottság feladatát,
b) a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,
c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,
d) az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,
e) a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,
f) a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. (Ogytv. 26. § (2) bek.)

A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz. (Ogytv. 26. § (3) bek.)

A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. (Ogytv. 26. § (4) bek.)