Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten

Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten

"Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén" - mondta el a Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán kedden a Kossuth téren a köztársasági elnök.

Áder János hangsúlyozta: a most újjászületett emlékmű is kiváló példa arra, hogy "a jövő és a dicsőség nem a kerékkötőké, hanem az alkotóké", "nem a rombolóké, hanem az építőké".

Mint emlékeztetett, Kossuth Lajos, Pest megye küldötte a pozsonyi Országgyűlésben 167 évvel ezelőtt ezen a napon felirati javaslatot terjesztett elő és arra kérte a képviselőket, hogy a legfőbb célokért egyesítsék erőiket. 

"A feliratból nyílt követelés és március 15. után a polgári Magyarország programja lett. Önálló nemzeti kormánnyal, alkotmányértékű áprilisi törvényekkel, közteherviseléssel, az úrbéri viszonyok felszámolásával, örökváltsággal, szabad sajtóval. Megalakult Magyarország első felelős kormánya" - idézte fel az államfő.

Áder János szerint a Batthyány-kormány ekkor "kilenc különböző karakterű, de egyaránt elszánt és nagyszerű férfiúval" állt fel; "egy konzervatív birodalmi követ, egy fegyelmezett katona, ketten az Ellenzéki Pártból, egy pártonkívüli nagybirtokos, hárman a liberális ellenzék szószólói és egy centralista": Batthyány Lajos miniszterelnök mellett Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Esterházy Pál, Eötvös József és Mészáros Lázár lettek a tagjai.
 

"Ha végigtekintünk történelmünk e nagyszerű alakjain, olyan embereket látunk, akiknek minden személyes vitájuknál fontosabb volt a közbizalom, a közmegegyezés, a hűség, a kézfogás" - fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve: az első kormány tagjait Magyarország polgárai ezért már a múlt század elején a Parlament előtt szerették volna látni.

Az államfő szerint a Batthyány-kormány tagjai kiváló szervezőmunkával kezdték élettel kitölteni a kivívott szabadság kereteit: törvényekkel, új utakkal, új pénzzel, kincstárjeggyel, új közigazgatással, iparszabadsággal, közteherviseléssel, államilag irányított oktatással, nemzetőrséggel, magyar honvédekkel. Mindezt üres kasszából, sérülékeny szabadságban, katonai fenyegetettség közepette, egy iparilag fejletlen országban.

"Amit létrehoztak, tovább élt a szabadságharcnál. Tovább Világosnál, tovább a modern nemzetállamok 19. századi útkereséseinél. Tovább élt a kiegyezésben, amely a polgári Magyarországot nemcsak remélte, de kitartó, aprólékos munkával, türelemmel, tudással, sziklára építette, olyan erősre, amelyet még a 20. század viharai sem tudtak végleg eltörölni" - mutatott rá.

Áder János hangsúlyozta: a magyarok minden világégés, minden diktatúra után tudták, hogy hová kell visszatalálniuk, hogy a polgári Magyarország álmából és a nyugatos polgárosodás igényéből semmit sem adhatnak fel.

"Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén" - mondta el az államfő, hozzátéve: csak Szent István tettéhez fogható mindaz, amit első felelős kormányunknak köszönhetünk. 

"Bár sokan és sokszor próbáltak nemzetünk útjába állni, sokan és sokszor igyekeztek megakasztani hazánk nyugatos fejlődését, mi mégis mindig sikerrel küzdöttünk meg azért, hogy elmondhassuk, vissza nem folyhat az idő árja, mi magyarok csakugyan bennvagyunk a fő sodorban" - fogalmazott.

Horvay János Kossuth Lajost és a Batthyány-kormány többi nyolc tagját ábrázoló, 1927-ben felavatott szoborcsoportját az ötvenes évek elején szállították el a Parlament elől. A Kossuth tér megújítását célzó Steindl Imre Program keretében újrafaragott alkotást kedden Áder János és Kövér László házelnök leplezték le, majd Berta Tibor, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, Jákob János református tábori püspök és Nánai László a Protestáns Tábori Püspökség püspökhelyettese áldották meg.

MTI