Összefoglaló az Országgyűlés tavaszi ülésszakáról

Az Országgyűlés az év első ülésszakában 140 törvényt fogadott el, amelyek közül egyet az Alkotmánybíróság döntése miatt nem hirdethettek ki; 14 zárószavazás új jogszabály létrejöttét jelentette, míg 97 már meglévő jogszabályt módosított, 28 esetben pedig nemzetközi szerződés kihirdetését jelentette a döntés.

Az elfogadott törvények többségét (60 százalékát) a benyújtást követő 7-9 napban kezdték tárgyalni a képviselők, míg ennél gyorsabban összesen 11 előterjesztés vitája kezdődhetett meg, ahogy ugyanennyi indítvány esetében kellett egy hónapnál tovább várnia a képviselőknek véleményük kifejtésével.

A javaslatok tárgyalásának ütemére hatással volt a házelnök javaslatára márciustól bevezetett új ülésezési rend is. A parlament ez alapján kéthetente tart szavazásokat és interpellációkat, a köztes hét pedig alapvetően a bizottsági munkára áll rendelkezésre.

Az ülésszak statisztikájából kiderül, hogy az ellenzék majd négyszer annyi interpellációt (113 felszólalás) mondott el, mint a kormányoldal (33 felszólalás).

Szóbeli kérdéssel az ellenzék 182 alkalommal élt, míg a Fidesz-KDNP 21 alkalommal, az írásbeli kérdések szempontjából azonban ennél sokkal nagyobb volt az eltérés a parlamenti patkó két oldala között. Az ellenzék ugyanis összesen több mint 1900 esetben alkalmazta ezt a lehetőséget, míg a kormány csak hatszor. Mindkét adat jelentősen eltér a korábbi országgyűlési ciklusok hasonló időszakában összesített értékektől. Az ellenzék ugyanis 2007 és 2011 első félévében is 730-750 írásbeli kérdést nyújtott be, míg az akkori kormánypártok 70-80-at. (A jelenlegi ülésszak végén 75 ellenzéki és egy kormánypárti írásbeli kérdésre nem érkezett még válasz).

Az azonnali kérdések esetében kisebb az eltérés az ellenzék és a kormányoldal aktivitásában, míg előbbiek 143 alkalommal fordultak ezzel a lehetőséggel a kabinethez, addig a Fidesz-KDNP 50 esetben várt választ ilyen úton.

A tavalyi évtől a korábbi ciklusoknál felével kisebb létszámmal dolgozó Országgyűlés ülésezési ideje nem változott a négy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, sőt a képviselők most száz órával több időt is töltöttek a parlamentben, mint 2007 első félévében.

A bizottsági munka mennyiségében ugyanakkor egyértelműen megmutatkozik, kevesebb képviselő vesz részt a parlamenti munkában, továbbá az is, hogy idén már csak 16 testület véleményezi az előterjesztéseket, szemben a nyolc évvel ezelőtti 18 és a 2011-ben működő 20 bizottsággal. Mindezek miatt a korábbi összesen 450-550 bizottsági munkaóra idén 350 óra alá csökkent.

Ülésezik a Törvényalkotási bizottság

A legtöbb ülést a törvényalkotási bizottság tartotta, a testület tagjai 24 alkalommal összesen több mint 32 órát tárgyaltak. A honvédelmi bizottság azonban ennél is többet 35 órát dolgozott, mindössze 16 ülés alatt. Az ülések száma alapján az európai ügyek bizottsága (20 ülés), a gazdasági bizottság (19 ülés), az igazságügyi bizottság (18 ülés) és a nemzetiségi bizottság (17 ülés) is felülmúlta a honvédelmit, miközben a legkevesebbszer a mentelmi bizottság (4 ülés), továbbá a mezőgazdasági és népjóléti testületek (9-9 ülés) tagjai találkoztak.

A bizottsági üléseken a KDNP képviselői vettek részt a legnagyobb arányban személyesen, vagy helyettesítés útján (98,64 százalék), akiket a fideszes képviselők követnek (97,39 százalék). Ellenzéki oldalról az LMP járt a legtöbbet a testületek üléseire (91,38 százalék), akik után a szocialisták (88,08 százalék), majd a jobbikosok (79,12 százalék) jönnek, míg a független képviselők az ülések alig több mint kétharmadán vettek részt (67,89 százalék).

A bizottsági munkával ellentétben az előző két ciklushoz képest jelentősen nőtt a napirenden kívüli felszólalások száma. Nyolc éve még csak 190 esetben, 2011-ben pedig 232 alkalommal kértek szót a képviselők a napirendek tárgyalása előtt, illetve után, addig idén több mint négyszázszor. 

A parlament idén három vitanapot is tartott. A Fidesz kezdeményezésére februárban a megélhetési bevándorlás elleni intézkedésekről tárgyaltak a képviselők, az LMP javaslatára ugyanabban a hónapban az európai-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások volt a téma, az MSZP indítványára pedig júniusban az egészségügy helyzetéről tartottak vitát.

Az Országgyűlés idén három mentelmi ügyet tárgyalt és - a magánvádas ügyekben korábban kialakított gyakorlatának megfelelően - minden esetben fenntartotta a feljelentett képviselő mentelmi jogát. 

 

MTI - Sajtóiroda