Összefoglaló a Dunai Parlamenti Képviselők 2. Konferenciájáról

Összefoglaló a Dunai Parlamenti Képviselők 2. Konferenciájáról

2014. október 2–3-án, Budapesten, az Országházban került megrendezésre a Dunai Parlamenti Képviselők 2. konferenciája, amelyre meghívást kapott az EU Duna Régió Stratégiában érintett 14 ország, valamint 7 tartomány (Burgenland, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Bécs, Baden-Württemberg, Bajorország és a Vajdasági Autonóm Tartomány) parlamentjének elnöke. A konferencia a tavaly júliusban, Ulmban elindított kezdeményezés folytatásaként igyekezett lefektetni a Duna Régió Stratégia parlamenti dimenziójának alapjait. A magas szintű tanácskozás napirendjén a kormányok és nemzeti/tartományi parlamentjeik, illetve a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti konzultációs és együttműködési mechanizmusok, a konferencia jövője, valamint az árvízvédelem témái szerepeltek.

A konferencia résztvevőit köszöntötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország a kezdetektől elkötelezett a stratégia sikeres megvalósítása mellett és sajátjaként is tekint legfontosabb céljaira: a nagy kiterjedésű és változatos régió fenntartható fejlesztésére, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmére. Súlyponti kérdés régiónk belső és külső kapcsolatrendszereinek kiépítése, a környezetvédelem, a társadalmi gyarapodás biztosítása az egész térségre, és az integráció elősegítése a megfelelő intézményrendszerek fejlesztésével. A parlamenti képviselők lehetnek a kapocs a Stratégia végrehajtói, például a minisztériumok, szakmai intézmények és az állampolgárok között, hogy utóbbiak megismerjék ezeket a törekvéseket, és magukénak érezzék a Duna-menti térség problémáit.

Az elnöki köszöntőt követően Joó István, a Duna Régió Stratégia (DRS) végrehajtásáért felelős miniszteri biztos áttekintést adott a Magyarország által vezetett szakterületek (fenntartható energia, vízminőség, árvízvédelem) konkrét eredményeiről. A miniszteri biztos kifejtette, hogy a régió ereje és gazdasági fejlődése az országok közötti intenzív együttműködésben rejlik, amely a Duna Stratégia keretei között is fokozatosan erősödik.

Jakab István alelnök, a konferencia levezető elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a Dunai Parlamenti Képviselők első, 2013. július 10–11-i ulmi konferenciáján elfogadott zárónyilatkozat megerősítette, hogy a polgárok aktív bevonására van szükség az EU Duna Régió Stratégiájának megvalósításában.

Az Országgyűlés alelnöke rámutatott arra, hogy a parlamenti képviselők mozgósítása szükséges annak érdekében, hogy növeljék a Stratégia ismertségét a választókerületükben, illetve hozzájáruljanak a választópolgárok és a kormányuk, továbbá a helyi és nemzeti közigazgatási struktúrák közötti kapcsolatok javításához. Ulmban egyetértés volt a résztvevők között abban, hogy a Dunai Parlamenti Képviselők Konferenciájának szabályos időközökben kell üléseznie, hogy ezáltal is a dunai államok nemzeti és regionális parlamentjei szorosan figyelemmel kísérhessék az EU Duna Régió Stratégiát, illetve hangot adhassanak a térségben élő polgárok észrevételeinek, aggályainak a Stratégia aktuális kérdéseivel és végrehajtásával kapcsolatban. A Duna Régió Stratégiáért felelős külügyminiszterek június 26-i, bécsi találkozóján elfogadott nyilatkozatban, valamint a még egyeztetés alatt lévő, a makroregionális stratégiák kormányzásáról szóló tanácsi következtetésekben is új és egyre erőteljesebb törekvésként jelenik meg a parlamenti dimenzió erősítése. Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek nagyobb szerepvállalása egyértelműen összhangban van az Európai Unió több szintű kormányzási elvével is. A regionális politikákban – így a Duna Régió Stratégia végrehajtása során is – különösen nagy hangsúlyt kap a szubszidiaritás, az arányosság és a partnerség elve.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos, hogy az érintett országok parlamenti képviselői rendszeres tájékoztatást kapjanak a Duna Régió Stratégia eredményeiről, lehetőségeiről és kihívásairól, mindezt annak érdekében is, hogy a Stratégiát megismertessék a választókerületükben élőkkel, s a regionális együttműködésben megvalósuló törekvések a mindennapi élet problémáira adjanak választ az Európai Unió határain innen és túl. Ehhez megfelelő kommunikációs mechanizmusok létrehozására van szükség, amelyek biztosítják a megfelelő információáramlást. Hangsúlyozták azonban, hogy nem kívánnak újabb bürokratikus struktúrákat és külön intézményeket létrehozni. Egyetértettek abban, hogy a jövő évi konferencia napirendre veszi a roma integráció kérdéskörét is.

Jakab István zárszavában elmondta, hogy a Dunai Parlamenti Képviselők második konferenciája bebizonyította, hogy a régió országai számtalan területen kapcsolódnak egymáshoz. Ezen területek sokszor kihívást jelentenek, de együttes fellépéssel, összefogással, a Duna Régió Stratégia adta lehetőségek felhasználásával olyan eszközrendszer van birtokunkban, amely megkönnyíti az előttünk álló akadályok leküzdését. Mint a mai konferencia is rávilágított, a Stratégián belül egyre erősebb hangsúlyt és szerepet kap a parlamenti dimenzió. A parlamenti képviselők jelenthetik a kapcsolatot a Stratégia végrehajtói és fő érintettjei, az állampolgárok között. Minden további konferencia tovább csiszolja az együttműködést, újabb kapcsolódási területeket tár fel és mutat be egyes országokban már bevált gyakorlatokat, hogy a Duna Régió Stratégiában részt vevő többi ország is megismerhesse, esetleg saját viszonyaira adaptálhassa azt. Ilyen jövőben napirendre kerülő téma a roma integráció összetett kérdésköre, de téma lehet a delegációk szintjének és összetételének esetleges meghatározása, a GMO-mentes élelmiszerek kérdése, a civil szervezetek további bevonásának mikéntje. 

Végezetül a konferencia következtetéseiről közös nyilatkozatot fogadtak el a képviselők, amelyet a delegációvezetők elláttak kézjegyükkel. A közös nyilatkozat egy olyan hatékony kommunikációs eljárás alapjait fekteti le, amely biztosítja a képviselők megfelelő tájékoztatását anélkül, hogy új intézményeket hozna létre, és többletterhet róna a nemzeti parlamentek számára. A dokumentum tartalmazza a Dunai Parlamenti Képviselők konferenciájának jövőbeni struktúráját és napirendjének néhány állandó programpontját; például: a házigazda ország tájékoztatását az EU DRS végrehajtásának állásáról, az Éves Fórum következtetéseiről és eredményeiről, biztosítva a magas szintű kormányzati fórum és a parlamenti konferencia közötti véleménycserét és a kölcsönös tájékoztatást; a nemzeti/tartományi parlamentek EU DRS vonatkozású tevékenységeinek áttekintését; egy tematikus prioritási terület ismertetését, illetve a területen megvalósított példaértékű együttműködések, projektek bemutatását.  A kormányzati Éves Fórum állandó napirendi pontja lehet az előző Parlamenti Konferencia házigazdájának beszámolója a képviselők által elfogadott következtetésekről is.

Maja Gojković elnök asszony a szerb Nemzetgyűlés nevében bejelentette, hogy Szerbia kész elvállalni a jövő évi konferencia megrendezését.

A rendezvényhez kapcsolódva kétoldalú házelnöki megbeszélésre került sor a bosznia-hercegovinai Képviselőház, a horvát Szábor, a szerb és a szlovén Nemzetgyűlés elnökével, valamint a Vajdasági Autonóm Tartományi Parlament elnökével.

Budapest, 2014. október 3.