Kövér László: Sok még a teendőnk a kommunizmus kártételeinek feltárásában

Emléktáblát avatott az Országházban, a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak csütörtökön Kövér László házelnök.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a Tanácsköztársaság politikai rendőrsége, a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztály a parlament épületében működött. Elmondta: csaknem ötszáz embert vittek az épületbe kihallgatásra és fogva tartásra.

A korabeli sajtó és közemlékezet halálos áldozatról is tudott, ám Incseli Szőts Andrásén kívül nem találtak más holttestet vagy gyilkosságokra utaló iratot a későbbi vizsgálatok- tette hozzá Kövér László.

Elmondta: Incseli Szőts András tagja volt a Lemberkovics Jenő százados által vezetett ludovikás felkelésnek, amely a Tanácsköztársaságot akarta megdönteni 1919 júniusában.

A 38 esztendős Incseli Szőts Andrást agyonverték, élettelen testét 1919. június 26-án találták meg a parlament világítóudvarában, közel ahhoz a helyhez, ahol az emléktáblát elhelyezték.

Sok pótolnivaló van a magyarországi kommunizmus gyökereinek és kártételeinek feltárásában. Sok teendő van még a történelmi tanulságok összegzésében, valamint abban is, hogy az áldozatok megkapják a nekik járó erkölcsi elégtételt - mondta Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke kijelentette: a kommunizmus Magyarországon nem a második világháború után kezdődött, még csak nem is 1919. március 21-én, amikor a kommunisták első alkalommal szerezték meg maguknak az államhatalmat, hanem akkor, amikor a magyar közgondolkodásba betörtek a kommunista eszmék; a felforgatás, az osztályharc és a könyörtelen terror eszméi.

"A magyar eszmetörténet mai napig fennálló adóssága annak pontos feltárása, hogy a huszadik század elején a kommunista terror ideológiája kik által és miként verhetett magának fészket a magyar közgondolkodásban" - jegyezte meg Kövér László.

A magyar politikatörténet lassan száz esztendeje adós azzal, hogy feltárja, miként "gyűrhette maga alá az ezeréves magyar államot, miként ejthette túszul az önvédelemre képtelen, megbénított teljes állami intézményrendszert" egy körülbelül ezer főből álló kommunista terrorcsapat 1919. március 21. és augusztus 1. között - mondta a politikus.

Kijelentette: a magyar történelemben gyakori, hogy - ugyan soha nem végérvényesen, de néha elviselhetetlenül sokáig - az idő nem az áldozatok és az igazság, hanem a gyilkosok és a hazugságok érdekében szolgál. 

A kommunista terrorista Korvin Ottó nevét ma is 46 utca viseli Magyarországon. A kommunista gyilkos filozófus Lukács Györgynek köztéri szobra van, neve ott van a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között. A kommunista terror másik ideológusa, Szabó Ervin nevét pedig a Fővárosi Könyvtár viseli - tette hozzá. 

Incseli Szőts András emléktáblájának felavatásával "mi, mai magyarok, törlesztünk egy keveset a múltunk iránti nyomasztó erkölcsi adósságainkból". 

Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!

 

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt MTI