Az Országház története - Új állandó kiállítás a parlamenti látogatóközpontban

Jogos adósságot törlesztve nyílik az évszázados falak között az épület történetét bemutató, multimédiás kiállítás - hangsúlyozta a tárlat hétfői megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László elmondása szerint arra tettek kísérletet, hogy 430 négyzetméternyi kiállítótérben bemutassák a több mint 17 ezer négyzetméteres épület és annak 70 ezer négyzetméter környezete történetének csomópontjait.

Az Országház több mint építészeti remekmű, ez az épület a magyar nemzeti géniusz alkotóerejének megnyilvánulása is - fogalmazott a házelnök, kiemelve Andrássy Gyula miniszterelnök és Steindl Imre építész szerepét az épület létrehozásában. "A magyar alkotóerőt nem tudják elfojtani azok, akik nem hisznek benne" - jegyezte meg.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben az Országházat sikerült megújítani, "képletesen és valóságosan is sikerült környezetéből és homlokzatáról eltávolítani mindazt, ami a nehéz 20. században rákerült". Mint hozzáfűzte, folytatni fogják az Országház hagyománytisztelő megújítását, és helyre kívánnak állítani minden olyan építészeti értéket, amelyet az idők során akarva vagy akaratlanul csorbítottak, ahogy folytatni kívánják a Kossuth tér építészeti megújítását is.

Wachsler Tamás, a Kossuth tér megújítását célzó Steindl Imre Program (SIP) vezetője a megnyitót megelőző sajtóbejáráson elmondta: a SIP keretében már korábban megnyílt a látogatóközpontban a magyar alkotmányosság történetét bemutató kiállítás, érdemes volt azonban az épület történetét is külön tárlaton áttekinteni.

A kiállítótér közepén nagyméretű maketten tanulmányozható az Országház épületének külső és belső szerkezete, egy réz katonaszobor pedig bizonyítja, hogy még a 80 méteres magasságba szánt épületdíszeket is micsoda gondossággal dolgozták ki az egykori mesterek.

Az állandó kiállítás felidézi többek között, hogy a reformkortól kezdve milyen helyszíneket fontolgattak az állandó magyar parlament elhelyezésére, majd 3D-s animáció mutatja be a mai Kossuth tér panorámájába helyezve, hogy milyen látvány tárulna a közönség elé, ha nem Steindl Imre által jegyzett, hanem valamelyik másik pályamunka nyeri a tervpályázatot.

Látványos animáció követi végig a Kossuth tér beépülését 1868-tól 2015-ig, illetve a parlament felépülését, majd a látogatók megismerhetik a Steindl korában szokásos és a mai építészeti tervezési eljárásokat. A kiállításban helyet kapott az eredeti, ma is működő központi óramű, amely egykor az Országház valamennyi óráját összehangolta.

A régi mesterek műgondját számos apró és nagyobb részletet vizsgáló fotósorozat bizonyítja, melyen a parlament belső terének számos fa- és kőfaragványa, falfestménye, üvegablakmintája feltűnik. A látogatók mai és archív fényképeken ismerhetik meg az előlük elzárt termeket, de virtuálisan a gépészeti kiszolgálóterekbe is betekinthetnek.

Az állandó kiállítást a kupolán a szocializmus idején állt vörös csillag zárja, a terem másik felében pedig ideiglenes kamaratárlatok mutatják be azokat a mesterségeket, szakágakat, amelyek a parlament díszítéséhez hozzájárultak; elsőként a Zsolnay-gyár különleges kerámiáit. Az épület északi udvarában kialakított, üvegtetejű kiállítótérbe keddtől a parlamenti séta utolsó állomásaként érkezhetnek meg a látogatók - számolt be Wachsler Tamás a november 1-jéig ingyenesen megtekinthető tárlatról.

 

MTI - Sajtóiroda