Az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvény 2011 decemberi elfogadásával (2011. évi CCIII. tv.), a választópolgárok 2014. április 6-án egy kisebb parlamentet választottak meg 199 képviselővel. 106 képviselő egyéni választókerületben, 93 képviselő országos listán szerezhet mandátumot. Az idén először a nemzetiségi választópolgárok nemzetiségi képviselőt is választhattak. Nemzetiségi listát a 13 országos nemzeti önkormányzat állíthatott. A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező (határon túl élő) magyar választópolgárok is első alkalommal szavazhatnak egy pártlistára. A korábbi választásoktól eltérően az országgyűlési képviselők választása nem két-, hanem egyfordulós volt.

A 2014. évi Országgyűlési képviselő-választáson öt párt képviselői szereztek mandátumot. A két kormánypárti frakció, a Fidesz és a KDNP a választópolgárok akaratából kétharmados többséget szerzett. Ellenzéki oldalon három frakció alakulhatott meg, az MSZP, a Jobbik és az LMP, kilenc képviselő pedig függetlenként kezdhette meg törvényalkotó munkáját.

Az alakuló ülés óta az Országgyűlés összesen 33 törvény- és határozati javaslatot fogadott el az alábbi bontásban:

7 új törvény,
15 törvénymódosítás (a kettő együtt: 22 törvény),
11 országgyűlési határozat,

(A törvények közül 1 db nemzetközi szerződést kihirdető törvény született.)

Az összes elfogadott törvényjavaslat 43 %-át a Kormány nyújtotta be. A ciklusváltás óta a képviselők több mint 150 alkalommal szavaztak.

Az új házszabály hatására kissé lelassult a törvényalkotás, ezzel együtt több idő jut egy-egy indítvány megismerésére.

Jelentős törvények:

A kormányzati szervezetalakítással összefüggésben a minisztériumi rendszer átalakítása még májusban megtörtént.

Sarkalatos törvényként módosításra kerültek a helyi önkormányzati választásokkal kapcsolatos törvények. А javaslat legfontosabb eleme а fővárosi közgyűlés összetételének átalakítása, а fővárosi kerületek polgármestereinek közgyűlésbe integrálása, ami olcsóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé és mindenekelőtt demokratikusabbá teszi а főváros irányítását.

А reklámadóról szóló törvényjavaslat célja az arányos közteherviselés elvének érvényesítése. Az elmúlt évek változásaképp az adórendszerben а munkát terhelő jövedelemadók közfinanszírozásban betöltött szerepe csökkent, az adórendszer súlypontja egyre inkább а forgalmi-fogyasztási adókra helyeződött át. Több olyan specifikus forgalmi adó jött létre, amely а gazdaság egy-egy - а gazdasági növekedés és а foglаlkoztatás szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű szegmensét érintette Az adórendszer ezen átalakításába illeszkedő módon а törvényjavaslat а reklámok közzétételével (а reklám-szolgáltatás nyújtásával) kаpcsolatos új, forgalmi-fogyasztási jellegű adót irányoz elő.

А Kúria 2/2014. PJE határozatában iránymutató döntést hozott а fogyasztói hitel- , kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről. A jogegységi határozatban foglalt elvek közvetlen érvényre juttatása érdekében nyújtotta be a Kormány a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó törvényjavaslatát. А javaslat а Kúria jogértelmezését teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé. А javaslat nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket а fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozóan, csupán а Kúria jogértelmezését kodifikálja. Ez lehetővé teszi, hogy а fogyasztók széles tömegei számára elkerülhetővé váljon аz időigényes és költséges perindítás, ami а bírósági szervezetrendszert is túlterhelné.

A fentieken kívül módosításra kerültek az egyes földügyi tárgyú törvények, az egyes oktatási tárgyú törvények, valamint a sportról szóló törvény.

Az Országgyűlés munkáját bemutató összefoglaló anyagot itt találják!