110 év után újraavatják Andrássy Gyula szobrát

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula magyar politikus, államférfi, 1823. március 8-án született a felvidéki Oláhpatakon. 1867–71-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke és honvédelmi minisztere, 1871–79-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. Sokoldalú, nagyformátumú személyiség, aki nem csak a politikai élet kiválósága volt, a városrendezésben és Budapest mai képének kialakulásában is jelentős szerepet vállalt. Újjáélesztette a városrendezés bizottsági rendszerét, közreműködött több városfejlesztést érintő törvény megvalósulásában. Andrássy fellépése nyomán az Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke szokásjogon a miniszterelnök lett.

Andrássy Gyula 1890. február 18-án bekövetkezett halálát követően az Országgyűlés törvényt fogadott el, amelynek értelmében érdemei elismeréséül emlékmű állításáról határoztak. A kormány a feladat végrehajtására emlékbizottságot hozott létre, amely a pályázók közül 1893. október 11-én egyhangúlag Zala György szobrászművésznek ítélte oda az első díjat.

 

Zala György a századforduló kiemelkedő tehetségű művésze volt, az emlékműszobrászat egyik legjelentősebb alakja. Nevéhez köthető többek között a – szintén a Kossuth téren álló – Tisza István-szobor, a Milleniumi emlékmű szobrai, valamint számos egyéb köztéri alkotás. Ő készítette el Andrássy Gyula szarkofágját, illetve egyéb, családjához köthető műveket is.

A döntés, hogy Andrássy szobrát az Országház déli homlokzata előtt állítják fel, csak 1900-ban született meg. A szobor öntésének egyik legnehezebb technikai problémája volt, hogy teljes súlyát csak a ló két lába tartotta. A lovat Andrássy Gyula fiának, Andrássy Tivadarnak Rigó nevű lováról mintázta a művész.

Az emlékmű talapzatának két oldalán, életnagyságú alakokat ábrázoló, egy méter mélységű domborműveket helyeztek el. A dunai oldalon Ferenc József 1867-es koronázási jelenete látható, amint Andrássy Gyula az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát. A tér felé néző dombormű Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítette meg. A barokk stílusú talapzatot Foerk Ernő építész készítette.

 

A szobor a felavatása utáni évtizedekben számos viszontagságon ment keresztül. 1919. május 1-jén – az első hivatalos május 1-jei ünnepnapon – Istók János szobrászművészMunka című alkotását helyezték el az ókori görög stílusban körbeépített Andrássy-szobor talapzatán, az építményt magát pedig A Munka dicsőségének templomaként nevezték el.

A második világháborút követően a megrongálódott Andrássy-szobrot 1945. október 1-jén, a Kossuth híd építése miatt távolították el a helyéről. Egyes források szerint a hidat építő szovjetek fel akarták robbantani a szobrot, így ezt megelőzendő a Polgármesteri Hivatal szedette szét a kompozíciót. A szobor mintegy 60 mázsányi bronzanyagát 1950 elejéig tárolták, majd feltételezések szerint – ám forrásokkal nem igazolhatóan –, beolvasztották a készülő Sztálin-szoborba.

2011. július 11-én az Országgyűlés határozatban döntött a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról, így 2012-ben megkezdődött az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása volt. Az újraöntött Andrássy-szobor 2015-ben került vissza eredeti helyére, amely 2016 nyarán a két domborművel is kiegészült. Az emlékmű avatására 2016. szeptember 13-án, ünnepélyes keretek között kerül sor. Az együttes újraalkotói Zala György műve nyomán Engler András, Meszlényi János és Polgár Botond.